Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

„IN Y I K V I P E «." büntetések az 1888. VII. t.-cz. 156. §-ában megjelölt czélokra fordítandók. _ Állatorvosok ily nemű ki'iagasok elkovetese eseten 6 hónapig terjedhető időre a védojtások teljesítésétől eltilthatok , u t,, , •23. §. Jelen rendeletem azonnal hitalyba lep; s ezzel a védőojtásokra vonatkozó ellenkező rendeleti intézkedések hatályon kivül halyeztetn ;k. Kelt Budapesten, 1894. évi junius 15-én. Báró Fejérváry, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 9161.K. 18947 , , A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy az Eszeny községhez tartozó báró Horváth-féle tanyán Molnár József ottani lakos kárara két db serlés orbáncz betegségben elhullott, s ez okból a nevezett egyén udvara és az ott elhelyezve lévő 18 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. julius 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 914

7- K- Szabolcsvármegye alispánjatol. 1894. Hivatkozva a f. évi május hó 23-án kelt 6474. k. sz. értesítésemre, tudatom, hogy a T.-Poigár községhez tartozó „Bagotai" tanyán, Fehér István ottani lakos kárara egy db sertés veszettség miatt kiirtatott, s ez okból a nevezett tanyán közös legelőn járó 199 db sertés zár alá helyeztetett, azonban ugy az ezen, mint a nyíregyházát ráta tanyán levő összes kutyák a zár alól feloldattak. Nyíregyházán, 1894. julius 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 9318. K _ Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A községek elöljáróinak. A lemondás folytán megüresedett kisbákai körjegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett közlöm. I Nyíregyházán, 1894. julius 23. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Ad. 783/94. K. Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán megüresedett kisbákai körjegyzői állás választás utján, 1894. évi augusztus hó 29-én d. e. 10 órakor Nagy-Bákán a ref. iskola helyiségben fog betöltetni. A kör székhelye Kis-Báka, hozzá tartoznak a székhelyen kivül Nagy-Báka, Lövő-Petri és Lövő községek. A körjegyző fizetése évenként 400 frt (az az négyszáz forint.) Mellék járulékok vármegyei szabilyrent ;letileg vannak megállapítva; még pedig évenként 109 frt lak és irodabér, 25 frt fűtés világításra, 41 frt iroda általány, 50 frt utiáltalány. Jegyzői irnok tartásra évi 100 frt. Pályázni óhajtók az 1893. évi I-ső t. cz. 6 §-ban jelzett minősítést és gyakorlati képzettségűket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket a tiszai járás főszolgabírói hivatalához 1894. évi augusztus 24-ig beadhatják, később érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. Mándok, 1894. julius 15-én. Vidovich, főszolgabíró. 9732 K —

^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 7422/89 1. P. sz. hirdetését közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. julis 24. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. „A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJA." Nemzetek jellemzése p51<labeszédekb)n. Nincs egyetlen nép sem, mely példabeszédekben szólásmódokban ne igyekezzék jellemezni a szomszéd népeket. Vaskos kötetet lehatne összeírni az ily példabeszédekből, hiszen a magyar népnyelvben is százával van ilyen, de még akkor sem Jehetne mindent kimerítenünk. — A mit most nyujtuik olvasóinknak,j az is csak egy kis szemelvény. A legrövidebb jellemzés abból áll, hogy az egyes népeket állatokkal hasonli'jik össze: Az angol John Bull („Bika* Jlno3,) a frauezia Jaan Chipau 1, („Béka" Jiuos,) az orosz .medve", a sváb .szamár." Némelykor az egyes nemzetek czimere is jellemző akar lenni: az angoloké rózsa, a skótoké bogáncskóró. Némely jellemzéseket — okkal vagy ok nélkül — híres egyéneknek tu'ajdonitanak. V. Károly mondta volna a következőket: „Az olasz bocs s ugy is néz ki; a spanyol bölcsnek látszik, de nem az; a franczia bölcs, bár nem látszik is annak." Ugyancsak Jtőle eredne az a mondás, hogy a franczia a világot kellemes oldatáról nézi, az angol azonban tragédiának. Szász Méricz Európa nagyobb nemzeteit külöuféle férgekkel s rovarokkal hasonlította össze; a franczia szerinte olyan mint a bolha, mely soha |sem képes egy helyen maridui: a spanyol falánk moly, s igy tovább; a többi már olyan drasztikus, hogy nem lehet idézni. A francziák meglehetős nyersen jellemzik az idegen nemzeteket: ,C;aló, mint az amerikai; részeges, mint a svájezi; féltékeny, mint a spanyol; bosszúálló, mint a korszikai; veszekedő, mint a német; gőgös, mint a skót, s rideg, mint a hollandi." Egy más mondásuk a következő: ,Az olasz bölcs a maga idejében, a német meg idejekorán, a franczia csak idő multán." I. Miksa császár kora népeit igy jellemezte: „A franczia király szamarak királya, mert alattvalóira súlyos terheket rak: az aDgol király férfi ik királya, mert 7522/891. P. sz. A nyíregyházai kir. törvényszék polgári osztályától. Hirdetés. A nyíregyházai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a 4477/9 1. P. sz un a ítélettel Mikolay Ferencz gondnokság alá helyeztetettt, hogy a 6439/9 1. P. s'.. a. kibocsátott, a Bad ipesti Közlöny folyó évi 160-ik és a Nyirvidék 28-ik számiban megjelent hirdetésbe azon hiba csúszott bele, hogy a gondnokság alá helyezett Mikol ly Ferencz keresztneve tévesen Györgynek íratott. Nyíregyházán, 139 1. julius 18. Kovács István, h. elnök, Mihálkó, tjegyző. Szabolcsvármegy alispánjától. 9256—9

263

. K. 18917 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyíregyháza városban Mándy Sainu kékesei birtokosnak Bécsbe irányított 27 db hízott ökre közül egy a szállítás közben f. hó 11-én lépfenében elhul.olt. s ez okból az egész szállítmány itt kirakatván zár alá helyeztetett, a kisvárdai járás főszolgabírója pedig a szükséges óvintézkedéseknek Kékese községben leendő foganatosítására felhívatott. Nyíregyháza, 1894. julius 16. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 9515. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Szt.-Mihály községben a sertés orbáncz betegség járványosán fellépett, s ez okból a község sertés állománya zár alá helyeztetetl. Nyíregyháza, 1894. julius 21. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegyc alispánjától. 9671. K. 18947 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter nrnik a f. év október havában Bécsben tartandó nemzetközi ménszemlére szállítandó mének szállítása tekintetében adandó kedvezményeket feltüntető 3910J/894, számú leiratát az érdekeltek figyelmeztetése végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. julius 24. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 39102/11. sz. A vármegye törvényhatóságának, Nyíregyháza. A törvényhatóság hatáskörének területén levő érdekeltek figyelmeztetése végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur intézkedése folytán a luzai vasút ik a f. év október hóban Bécsben tartan ló nemzetközi ménszemlére teheráruként szállítandó mének után az általános díjszabási határozmányok (I. rész) lói lapján a kiállítási állatokra nézve megállapított kedvezmény t az ugyanezen alkalomból gyorsáruként szállítandó mének után pedig a kedvezményes teheráru díjtételeket 50°/

o-al felemelve fogják alkalmazni. A szóban levő mén szállítmányokat illetőleg az osztrák területen fekvő vasúti vonalakon is ugyanezen kedvezmények nyerendenek alkalmazást. A kedvezmények számszerű mértéke és alkalmazásának módozatai bármely vasúti állomáson megtekinthető. Budapesten, 1394. juiius hó 17-éi. A miniszter helyett: Miklós Ödön, államtitkár. ^9622. K. 0 L , — Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy az Eőr községben Sós János ottani lakos karára egy db szarvasmarha folyó hó 10-én lépfenében elhullott, az okból a nevezettnek udvara és azon elhelyezve levő 6 db állat zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1894. julius 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. nem adhat nekik oly terhet, melynek hordásába bele ne kellene előbb egyezniök, de a nőmet császár már a fejedelmek királya, mert az ő alattvalói csak saját szeszélyüknek engedelmeskedhetnek." Ez természetesen csak a régi német császárságra állott a mikor ez a méltóság jóformán nem volt üres czimnól egyébb. Miksa császárnak tulajdonítják a következóket is: „E^y angol szatócs, egy zsidó uzsorás, egy vén apácza, egy német udvaroncz, egy majom ós bázéli polgár az ördóg legjobb szolgái.' Ugyanő az egész angol nemzetet a szatócsokkal hasonlította össze, a mint azt I. Napoleon is megtette. A spanyolok szerint az angol részeges, a franczia csavargó, a német vajból van, a spanyol lovag. Egyik közmondásuk: „Legszerencsésebb, ki O aszországban születhetik, Francziaországbau élhet ós Spanyolországban halhat meg." Az oroszok azt mondják: ,Az angolok szelleme ujjok végén, a francziáké nyelvök hegyén van." A lengyelek szerint, amit az olasz kitalál, azt a franczia megcsinálja, a német eladja, a lengyel magveszi ós »z orosz elveszi tőle. Az olaszok igy beszélnek: ,Hi komor idők állanak be, a német büjában iszik, a franczia az egészet agyoubeszéli, a spanyol végig sírj i, az olasz elaluszsza.", Az olasz nő eszménynek nagyon komplikáltnak kell lennie. Hátat Németországból, lábat Génuából, ter metét Spanyolországból és elméjét Francziaországból kell hozni. A szép nének fl >reuczi szemekkel, páduii árany h íjj d, ferrarai arczállel ós veleuczei mellel kell birui, keze legyen verouai, arc'.a bolognai, mozdu'atainik könynyedsége görög, foga náp>lyi ős Rómából hozza méltóságát. Már a XIV. század elejéről maradc fenn egy régi latin vers, mely körülbelól hasonló igéuyekkel áll elő. E szerint a tökéletes szép aszszony feje Prágából, hátgarincze Brabautból, kezei Kölnből, lába a Rijna mellől s melle Svábföldról kerü'jön. Híres az V. Károlyuak tulajdonított jellemzés az európai fő nyelvekről. Eszerint .imádkozni spanyolul, udvarolni olaszul, barátságosan fecsegni francziául, ma darakkal csicseregni angolul, lovakat szidui németül kell." — A sp ínyolok szerint a por'ugal örökké ágyban, a 9608 K ^—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy N.-Kálló községben Tonna András ottani lakos kárára egy db szarvasmarha a f. hó 19-én veszettségben elhullott s ez okból a nevezett udvara és az ott elhelyezve levő öt db ló egy db szarvasmarha és négy db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1891. julius 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^1^894^

' Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy N.-Kálló községben Szilágyi János ottani lakosnál 5 db sertés orbánezban megbetegedett és 3 db a f. hó 17-én elhullott, s ez okból a nevezett udvara és az ott elhelyezve lévő 9 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. julius 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 4465-4413.K. cvi- , —— - — Szabolcsvarmegye ahspánjatol. Hivatkozva a folyó évi junius 15-én kelt 7720. K. számú értesítésemre, tudomásáza hozom, hogy az Ujfejértó községhez tartozó .Bogárháza" tanyán Básojai Ferencz és társainak 8 db lovára rühkór miatt elrendelt zár folyó hó 17-én feloldatott. Nyíregyháza, 1894. julius 20. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9470. K._ 1894. A járási föszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírójának 2732/94. szám alalt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. julius 20. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 2732/1894. K. Nyírbátori járás főszolgabírója. Nagyságos alispán ur! A vármegyei hivatalos közlönyben leendő közhirrététel végett van szerencsém jelenteni, hogy folyó évi julius hó 24-én Nyírbátorban a vasútállomásnál egy db. 4 frtra értékelt köves férfi arany gyűrű és egy értéktelen ócska bőr pénztárcz i benne 15 kr kész pénzzel, mint gazdátlan tárgyak találtattak. Ki nem sajátitás esetén, fol/ó évi augusztus hó 3-án Nyírbátorban elfognak árvereztetni. Nyírbátor, 1394. julius 17, főszolgabíró h dyett: Leövey Miklós, szolgabíró. —j-g^ Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi február hó 11-én 1467. K. szám alatt kiadott rendeletemre, a földmivelésügyi m. kir. miniszter 41670—IH/b. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel és ahoz leendő szigorú alkalmazkodás végett oly felhívással adom ki, hogy amennyiben a folyó évi február hó 27-én kiadóit 4693. K. számú intézkedésemmel a szórványos és betegülési esetek nyilvántartásának pontos vezetését kötelességébe tettem, s a mennyiben továbbá minden a vármegye területén előforduló szórványos és járványos betegülési esetről és az ezen esetek folytán elrendelt zárlatok feloldásáról, részint a járási főszolgabíró által az 1888. VII. t. cz. végrehajtására kiadott utasítás értelmében, általam pedig minden esetben értesíttetni szokott, s igy egyáltalában nem ütközik semmi nehézségbe annak megállapítási, hogy a német birodalomba szállítani kivánt állatok származási helyén, vagy azzal határos községekben nem uralkodott-e a megállapított idő alatt járványosán oly betegség, mely a szállítani kivánt szarvasmarhákra ragályos? a jövőben franczia folytonosan az asztalnál van, a spanyol pedig minden idejót az ablaknál tölti. A cseh a patkányt gúnyosan német egérnek hivja, a tót a békát német ráknak s a bogáncskórót német rózsának. L

:thvániában a forgószélről moadjik, hogy az német futár. Az orosz a bolondos nevetésről azt mondja, ugy röhög : mint a német a kalácsra. Lengyelországról mondják: ,EÍ ország a főldmivelők pokla, a zsidók paradicsoma, ^a polgárok burgatóriuma, a nemesek ^mennyországa ós az idegenek aranybányája." Németországot sok nemzet az iszákosok országának tartotta. ,A német — szokta a franczia mondani — csak a tizenharmadik pohár sörnél kezdi észrevenni az izét.

1 A „borban igazság" czimü ismert latin közmondás is állítólag német eredetű A hollandok firkasoknak hívják az angolokat, azaz olyan embereknek, kik farkot hordanak. Okot erre az a legenda szolgáltatott, ,h)gy Backer Tamás 1670 ben Kantben megátkozott néhány embert, kik levágták annak a lónak a farkát, a malyen ő lovagolt s átok következtében ezek 8 utódaik firkot viseltek. A németek szerint Anglia az asszonyok paradicsoma s a szolgák purgatórium, — kiknek rosszabb dolguk van, mint a lovaknak. Az olaszok azt tartják, hogy a francziák nem mondják meg, a mit tenni szándékoznak, nem olvassák, a mi irva van és nem éneklik az elébük tett hangjegyeket. A németek szerint a franczia jó ismerősnek, da már szomszédnak igen ro;sz. Valószínűleg legrosszabb hire van a példabeszédekben a görög népiek. A délszlávok igen sok közmondásban ítélik el őket. Egyik szerint: .Három tőrök és három görög együtt hat pokol." Tovább: ,A rák nem hal, a görög nem igaz ember." Majd: .Egy görög évenkint csak egyszer mond igazat* — vagy"; czigány megcsalja a zsidót, a zsidó a görögöt s A görög az ördögöt.' A velenczeiek szerint az, a ki görlg szavába hisz, bolondabb mint az őrült. Folytatása a mell^klen.