Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

XV. évfolyam. satni , Nyíregyháza , 1894. julius 29, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VAR BEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. gg* Megjelenilc hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 " A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képe/.ö küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a ,zerkeazt5 czime alatt kéretne k beküldetni. lamlások Jóba Elete kiadó-tulajdonos f o "Snak 6" 6* 1 leVelök C8ak 18mert kezekt51 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szátn ga a na 8 ' (Jánó-zky ház) intézendók. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasá ózott petit eor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnost&rl bélyegdíj fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr Uirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Coinp. által Hamburgban. 9G72. K. Hivatalos közlemények. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 13731 Hl.— =}. számú körrendeletét eredetben tu lo n ísul vétel, ahoz le mdő szigorú alkalmazkodás és a gazdi közönséggel, valamint a vármegye területén levő, magán gyakorlatot folytató állatorvosokkal lee idő azonnali, s legkiterjedtebb módon való közlés végett a midőn kiadom, s egyszersmini kellő tájékozás végett a következekről értesítem. A védoltások teljesítése, miként eddig az 1881 VII. t.-cz. és az ennek végrehajtására kiadott utasítások értel­mében hatósági engedélyhez van kötve, mely engedély megadására, a sertésorbáncz elleni védoltásnál a II. fokú hatóság, a lépfene elleni védoltásokat illetőleg pedig az 18'J3-dik évi augusztus hó 23-án kiadott intézkedésemmel közlött 28805/III.—8. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében az I. t'oku hatóság illetékes. A védoltások engedélyezése iránti kérvényben a beoltani kívánt állatok faja és száma mindig feltüntetendő, s az engedély megadásiról az illető községi elöljáróság a 21. és 23. §-okban megállapított óvintézkedések pontos betartásának ellenőrlése czéljából, továbbá az állattulaj­donos, az oltás teljesítésével megbízott állatorvos és az ellenőrzésre hivatott állami állatorvos, a beoltani szándé­kolt állatok fajának és számán ik megjelölése mellett értesitendők; s az állattulajdonosok, vagy azok megbízottai figyelmeztetendők, hogy az elől említett körrendelet 11., 21., 22. és 2 S. §-áiuan megszabott kötelezeltsígöknek a 27. §-ban megállapított következmények terhe alatt eleget tenni eln'e mulasszák; az oltás teljesítésével megbízott állatorvosoknak pedig meghagyandó, hogy a rendelettel közlött minta szerinti kimutatást közvetlenül az I. ós Il-dik oltás után az állami állatorvoshoz azonnal beküldjék. Miután a fent hivatolt számú rendelet kiadása után azonnal életbe lépett, a rendeletben jelzett oltási táblák, a folyó évi junius hó 15-től teljesített oltásokról az állami állatorvoshoz haladék nélkül beszolgáltatandók, értesítvén, hogy a szükséges oltási táblázatok és beoltott állatok nyilvántartására vonatkozó jegyzőkönyvi minták a nyír­egyházai könyvnyomda tulajdonosoknál rendelkezésre állanak cs beszerezhetők. A', állattulajdonosoknak a beoltott állataik között előfordult elhullásra vonalkozó bejelentési kötelezettsége ugyancsak a f. évi junius hó 15-dik nipjától teljesített oltásoktól kezdődik. A jelen rendelet által az 1393-dik évi márczius hó 3-án 2350. K. szám alatt kiadott intézkedésem, s az ezzel közölt 72250. számú miniszteri rendeletnek az oltási táblák késíitése és beterjesztésére vonatkozó része jövőre hatá­lyon kivül helyeztetik ugyan, azonban a f. évi junius hó 15-dik napjáig eszközölt védoltásokról a kimutatások az állami állatorvoshoz azonnal beküldendők, az állami állat­orvosnak levén kötelessége az egész év folyamin teljesített védoltásokról az összegyűjtött adatokat a vármegye al­ispáni hivatalához beszolgáltatni. Végül pedig, miután az utóbbi időben a lépfene és sertésorbáncz betegség mind inkább mgyobb elterjedést nyer és állatállományunkat nagy veszéllyel fenyegeti: fel­hívom a községek elöljáróit és Nyiregyháza város polgár­mesterét, miszerint a gazda közönségnek a lehető leg­szélesebb körben és alkalmas módon a védoltások előnyös volta felől való felvilágosítása iránt a kellő intézkedéseket, esetleg a képviselő testül t közbejötléy'el is tegyék meg, s hozza tudomásukra, hogy minden a: oltásokra vonatkozó felvilágosítások iránt a legközelebbi községi kör, vagy állami állatorvoshoz forduljanak. Nyiregyháza, 1894. julius 24. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 13781/III./8. sz. Rendelet a lépfene, serczegö üszök és sertésorbáncz ellen való védö­' • ojtások szabályozása iránt. A lépfene, serczegö üszök és sertésorbáncz ellen való védojtások szabályozása érdekében, tekintettel az 1838. VII. t.-cz. 103 §-ára is, a következőket rendelem: 1. §. A lépfene és sertésorbáncz ellen védő ojtó­anyagol termelő budapesti intézet: a „Laboratoire Pasteur-Ghamberland" — mely ezen ojtóanyag szállítá­sára ez idő szerint egyedül bir jogosultsággal, köteles minden uj termelésből, mielőtt ebből bárkinek is szállí­tana, megfelelő mennyiséget megvizsgálás czéljából a m. kir. állami bakteriológiai intézetnek küldeni. Az ojtóanyag megvizsgálásának eredménye az oltó­anyagot termelő intézettel legkésőbb 24 óra alatt köz­lendő. 2. § Ha a magyar kir. állami bakteriológiai inté­zet a megvizsgált ojtóanyagot kifogásolja, az illető ter­melésből behatóbb vizsgálat foganatosításáig, ojtóanyagot szétküldeni tilos. A bakteriológiai intézet által részletes vizsgálat alap­ján használatra alkalmatlannak talált ojtóanyag illető egész termelését köteles a m kir. állatni bakteriológiai intézet vezetője azonnal megsemmisíteni. 3. §. Az ojtóanyagot termelő intézet köteles a b tk­teriologiai intézetnek megfelelő mennyiségi ojtóanyagot ellenőrző megvizsgálás czéljából kívánatra bármikor ren­delkezésére bocsátani. 4. §. Lépfene, serczegö üszök és sertésorbáncz ellen való védőojtást csak gyakorlatra jogosított (valamely ker. állami állatorvos nyilvántartásba fölvett) állatorvosnak szabad végezni. 5. §. A lépfene és sertésorbáncz ellen való ojtó­anyagot a termelő intézet kizárólag csakis gyakorlatra jogosított állatorvosnak szállíthat a következ'í tj-ban megjelölt adatokat tartihrazó megrendelés alapján. 0. §. A megrendelésben meg kell jelölni: az ojtás helyét (a vármegye és a község, esetleg a puszta nevét is), a beojtandó állatok tulajdonosának nevét és tulaj­donosonkint külön-külön a beojtandó állatok faját, korát, számát és azon nap megjelölését, melyen az ojtáshoz szükséges (1.) jelzésű ojtóanyag elküldése kívántatik. Valamely község állatállományának részben vagy egészben való együttes beojtási esetén elegenla a köz­ség nevének feltüntetése mellett csak az állattulajdono­sok számát megjelölni. 7. §. A termelő intézet köteles a megrendelt I. jelzésű ojtóanyagot a megrendelésben jelzett napon — föltéve, hogy a megrendelés legalább a megelőző napon érkezett be a termelő intézethez — a ü. jelzésű oltó­anyagot pedig — ujabb megrendelés bevárást nélkül a reá következő tizenkettedik napon az illető, gyakorlatra jogosított állatorvos neve alatt és ennek czimére elküldeni. Az ojtóanyag elküldése elmirad, ha a megrendelő állatorvos az ojtóanyag elküldéséről lemond és ha ez a lemondás legkésőbben az elküld ;s napját megelőző napon érkezik az intézethez. 8. §. Az ojtóanyagot termelő intézet az I jelzésű ojtóanyag elküldésével egy időben a vonatkozó megren­delés összes adatait az illetékes I. fokú közigazgatási ha­tósággal és az illetékes ker. állami állatorvossal is közli. 9. §. Serczegö üszök ellen való ojtásnál az állat­orvos, ki az ojtást végzi, köteles a 6. §-ban megjelölt adatokat az I. jelzésű ojtóanyag elküldésének napja he­lyett, az I. ojtás nipját, ugy az I. t'oku hatóságoknak, mint a ker. állami állatorvosnak bejelenti. 10. §. Az ojtást teljesítő állatorvos az I. ojtás után az A), a II. ojtás után pedig a B) minta rovataiban fel­tüntetett adatokat pontosan összeállítva, azonnal beküldi az illetékes ker. állami állatorvosnak. 11. §. A beojtolt állatok tulajdonosa, illetve ennek megbízottja, községi állatállományoknak részben vagy egészben való együttes beojlása esetén pedig a községi elöljáróság — köteles az év első felében beoltott állatokra nézve ugyanezen év végén az év második felében beoj­tott állatokra nézve a következő év junius havának végén, az illetékes ker. állami állatorvosnak bejelenteni, hogy a beojtott állatok közül azon betegségben, mely ellen a beojtás történt, hány hullott el. aj a II. ojtást követő 12 napon át; b) ezután a bejelentésig; c) ugyaneddig a beojtottakkal egyfaju azon állatok közül, melyek be nem ojtattak. 12. §. A ker. állami állatorvos a kerületében vég­zett védőojtásokról a G) minta szerint, vármegyénkint külön nyilvántartást vezet, melyben a beérkezés sorrend­jében először az intézet által közölt adatokat, tulajdono­sonkint külön-külön tétel alatt, előjegyzi és azután az ogyes tételek alatt üresen maradt rovatokat a 10. és [1. §-ok értelmében küldött kimutatások, illetve jelentések alapján kitölti. 13. §. A ker. állami állatorvos köteles a védőojtásokra vonatkozólag hozzá érkezett bejelentésekbe talált hiá­nyok pótlása vagy az adatok megbízhatósága tekinteté­ben felmerült kételyeinek eloszlatása iránt szükség esetén az illetékes I. fokú hatóság utján, a'.onuil gon losko Ini, — az ojtási eljárási ál kivetett szabályellenísségeket pedig az I. fokú hitóságaak feljelenteni. 14. §. Az ojtóanyagot megjrkezése napján, legké­sőbben pedig a következő mpon kell fölhasználni; későb­ben ezt fölhasználni tilos. 15. §. Az ojtóanyagot fölhasználásig hűvös és sötét helyen kell tartani s n;m sztbid a nap sugarainak kitenni. lü. §. Megkezdett üvegben m:gmiradt ojtóanyagot más községben (pusztán) fölhis/.nálni tilos; ily raaradíkot forralás által meg kell semmisíteni. 17. §. Az orbincz és lépfene ellen való védőojtá­sokhoz az ojtóanyagtermjlő intézet által szállított lég­mentesen záró fecskendőket kell lnsználni. 18. §. A fecskendőket mindennap az ojtás meg­kezdése előtt, de egy napon ismítelve is tisztítani és fer­tőzteleniteni kell; valahányszor az ojtás más községben (pusztán), más állatnemen, vagy más betegség ellen végeztetik. 19. §. Lovakat nyakuk oldalán, szarvasmirhát a váll mögött a mellkas oldilán, juh>kat és malaczokat a czomb belső oldalán, mindeniket a bőr alá (nem az izomzatba) kell ojtani. A második ojtás mindig az ellen­kező oldilon végzendő. 20. §. Minden állatba az előirt mennyiségű ojtó­anyagot kell beojtani; ennál kevesebbet beojtani tilos. Beteg állatokat addig, mig lázis állatotban vannik, be­ojtani szintén tilos. 21. §. A lépfene és serczegö üszők ellen beojtott állatokat a be nem ojtott, ugyanoly fajú állatoktól az I. és II. ojtást követő 4—4 napon át el kell különíteni. Ily állatok az elkülönítés tartama alatt fogyasztásra nem vághatok le, tejök és egyéb terményeik azonban szabadon használhatók. 22. §. Orbáncz ellen beojtott malaczokat az I. ojtást követő 18 napon át szoros (udvar-legelő-) zár alatt kell tartani; ezen idő lejárta előtt ily állatokat fogyasztásra levágni tilos. 23. §. Ha a beojtott állatok között azon betegség lépne föl, mely ellen beojtattak, az 1888. VII. t.-cz. vonatkozó határozatait azonnal életbe kell léptetni. 24. §. Beojtott állatok között előforduló elhullások okát az I. fokú hatóság szakközege által — a fél megter­helése nélkül — mindenkor pontosan megállapittatni s az eredményről a ker. állami állatorvost értesíteni köteles. 25. §. A 21—23. §-ok értelmében alkalmazott állategészségrendőri intézkedések végrehajtását az I. fokú hatóság — a fél megterheltetése nélkül ellenőriztetheti. 26. §. Az ojtások díjazása az állattulajdonos, illetve megbízottja és az ojtó állatorvos kőzött szabad-egyezség tárgyát képezi. Ha ily egyezség létre nem jött, az ojtó állatorvosnak igénye van: 1. Fuvarköltségeinek megtérítésére; nevezetesen a tengelyen megtett ut után az illető törvényhatóság terü­letén a törvényhatósági állatorvos részére megállapított kilométerpénz jár; ennek fölszámithatása azonban a fuvar­nak természetben szolgáltatása esetén elesik; ha az ojtó állatorvos egy útjában több tulajdonosnál ojt, fuvarkölt­ségeit az állattulajdonosok száma arányában köteles föl­osztani; 2. igénye van továbbá az ojtási dijra, mely s a) malaczoknál, juhoknál és kecskéknél a kétszeri ojtárért együttvéve 1 — 100 állatig állatonkint 5 kr, a 100-on felül levő állatokért 500-ig minden állat után 4 kr, az 500-on felül levő állatokért 1000-ig minden állat után 3 kr és az 1000-en felül levő minden egyes állatért 2 kr, b) lovaknál és szarvasmarháknál kétszeri ojtásért együttvéve l — l00-ig mindegyik állatért 20 kr, a 100-on felül levő állatokért 200-ig minden állat után 15 kr és a 200-on felül levő minden egyes állatért 10 kr. Községek beojtott állatállománya összesítve számit és egy díjtételt képez. 3. Végül igénye van a kétszeri ojtóanyag árának megtérítésére, mely együttvéve ez időszerint lovak és szar­vasmarhák darabja után 30 krban, juhok, kecskék és malaczok darabja után pedig 9 krban van megállapítva. 27. §. Az az állatorvos, vagy állattulajdonos, (illetve ennek megbízottja,) ki a jelen rendelet ellen vét, — a mennyiben cselekvése vagy mulasztása súlyosabb beszá­mítás alá nem esnék, illetve fegyelmi vétséget nem ké­pezne — kihágást követ el és 100 frtig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő. Ezen az alapon befolyó pénz­Mai száuiuuklioz egy iv melléklet vau csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents