Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-22 / 29. szám

.IVYltRVDÉ K" belépő állomásról közvetlenül továbbítani kell. Ez a rendeltetési hely - miként fentebb jeleztetett — sertesekre nézve kizárólag Budapest— Kőbánya (állami sertésveszteglő) juhokra nézve pedig kizárólag a budapesti marhavasar lehet a hol a sertések és juhok 8 napi veszteglesnek vettettnek alá, mely megfigyelési idő kedvező el töltésé után, az illető állatok az ország területén belül akadálytalanul szabad forgalomba bocsáthatók. Az olyan állatszállítmányok, melyek közül a belépő állomási allatorvos a vizsgálat alkalmával, habár csak egy darabot is, valamely ragadós betegségben szenvedőnek vagy ily betegseg gyanújában levőnek talál, úgyszintén mindazon allatok, melyek a beteg vagy gyanús állattal egy vonaton vagy hajón szállíttattak, be nem bocsáthatók, hanem a belepő állomás által visszautasitandók. A tulajdonos kerelmere azonban a belépő állomás megengedheti, hogy a kerdeses állatok azonnali levágatás után értékesittesenek, telteve, hogy a betegség természete ily intézkedést nem zar ki. A belépő állomás a visszaküldés inditó okát a marhalevélre feljegyezni s ezt aláírásával igazolni tartozik. A belépő állomás a visszaküldést s ennek inditó okát hozzám azonnal táviratilag bejelenti, további ugyanerről, a vonatkozó marhalevél adatainak pontos közlese mellett a románkormány megfelelő értesithetése végett 43 ora alatt részletes írásbeli jelentést is tesz. 3. §. a) Élelmi konzerveknek légmentesen elzárt szelenczékben való behozatala és átvitele is meg van engedve, b) Azonban a friss húsnak és a szárított füstölt vagy sózott húsnak csak átvitele van megengedve. Ilyen szállítmányok is csak a belépő állomásokon át és csak ólomzárral ellátolt vasúti kocsikban közvetlenül vihetők az országon át, a közvetlenül forgalomra szolgáló összes vasúti vonalokon a következő feltételek mellett: a) A vasúti kocsiknak akkép kell szerkesztve lenniök, hogy abban az esetben, ha átszállítás közben szüksége merülne fel a hűtő anyag megújításának, e czélból a friss hust, szárított, füstölt, vagy sózott hust tartalmazó szakaszokat ne kelljen megnyitni, b) igazolandó, hogy a bevitel a rendeltetési ország részéről meg van engedve. Ezen körülményeket a belépő állomás ellenőrzi és a mennyiben észrevétele nincs, a szállítmányt kisérő igazolvány hátlapjára a következő záradókot vezeti reá: .... szám. Láttam, a küldemény tovább szállítható. Kelt (p. h.) aláírás. H i a mi területünkön ekként átszállított rumán származású hus (friss hus, szárított füstölt, vagy sózott hús) a rendeltetési ország határán visszautasittatnék, az ilyen viszszautasitott küldemény a helyszínén a feladó költségére hatóságilag megsemmisítendő, vagy a feladónak kívánságára — ha utóbbi a szállítási költségeket előzetesen kifizeti, vagy ezek fedezésére elegendő biztosítékot helyez letétbe — a feladási állomásra visszaszólítandó. Ha a feladási helyre ekként visszautasított küldemény a román határon vissza nem bocsáttatnék, a kérdéses egész szállítmány a belépő állomás által a fél költségére megsemmisítendő. 4. §. A gyári mosáson átment és kellően zsákolt gyapjú, a zárt ládákban vagy hordókban elhelyezett száraz vagy sózott bél, az öntött faggyú, a forralt vagy aludt tej és turó, a belépő állomásokon keresztül, egészségügyi, illetve származási bizonyítvány nélkül be- és átvitelre bocsátandó. 5. §. A nem gyárilag mosott, avagy mosatlan, de kellően zsákolt gyapjú, száraz csont, szarv és köröm és a teljesen száraz bőr, marha és kecskeszőr és sörte, a bevitelnél és az átvitelnél szintén csak a belépő állomásokon át és csak a következő feltételek mellett bocsátható be: a) ezen küldeményekről a belépő állomásnál bizonyítványt kell előmutatni, mely bizonyítvány igazolja azt, hogy az illető állati termékek oly vidékekről származnak, amely 30 kilométernyi körterületben minden ragadós allati betegségtől mentes. A fentebb körülirt származási,illetve egészségügyi bizonyítványokra, amennyiben a szállítmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatóknak találtatnak — a belépő állomás vezetője a következő záradékot Írja: „Szabályszerű eljárás utána bevitel (átvitel) megengedtetett." Ed a záradékot aztán keltezi, aláírja és hivatalos pecsétjével ellátja. Hi azonban a bevitelre vagy átvitelre szánt száraz bőrök, csontok és szarvaknak a határon, a belépő állomásnál való megvizsgálásánál a szállítmányban csak egy darab is nyers állapotban levőnek találtatnék, az egész szállítmány visszautasítandó. 6. §. Az állatokra vonatkozó marhalevél és az állati termékekre vonatkozó származási és egészségi bizonyítvány Rumánia részéről hiteles magyar szövegű fordítással látandó el, mely fordításnak hitelességét hivatalos pecsét használására jogosított hatóságnak vagy személynek kell igazolni. 7. §. A határszél mentén fekvő rumániai legelőkre legeltetés vagy teleltetés czéljából hajtott honi származású állatok tekintetében az 1883. évi 40,000. sz. a. kibocsátott végrehajtási utasítás 315., 318. §-aiban foglaltakon kivül a következő eljárás foganatosítandó : a) az állatcsapatok tulajdonosai, a határ átlépésekor igazolás (megvizsgálás és hitelezés) végett felfogják mulatni a legelőkre hajtandó állatokról szóló jegyzéket, mely az állatok darabszámát és azoknak külső ismertető jegyeit tartalmazza, b) az állatok visszahajtása csak azonosságuk megállapítása után van megengedve. Ha azonban a legeltetés ideje alatt, akár az állatcsapatok egy részében, akár a legelőtől '20 kantérnel nem távolabbi helységben, akár azon az utmentén, a melyen a visszahajtásnak a hatás állomásra történni kell, a kérdéses állatokra veszélyes ragadós betegség ütött ki, az állatok visszatérése meg fog tiltatni, kivéve a kényszerítő szükség eseteit (takarmányhiány, kedvezőtlen időjárás.) Ezen utóbbi esetekben azon állatok visszatérése, melyek a ragadós betegségtől mentesek, csak akkor fog megengedtetni, midőn az óvintézkedések megtörténtek, melyekben az illetékes hatóságok a járvány elterjedésének meggátlására megállapodtak. Azonban még a belépő állomások elkerülésével is — de a fennálló vámügyi és közrendőri szabályok megtartása s az idézett végrehajtási utasítás 318. §-ában előirt igazolvány felmutatása mellett — szabadon közlekedhetnek a határ mentén és a határon át azon igás marhák, melyeket magán a határszélen lakó földmivelők munkájukhoz használnak, vagy lakhelyük változtatása következtében a határon át behoznak. E'. a kedvezmény azonban csupán egy. a határ hosszában elterülő határ menti öv lakóira szorítkozik, mely öv a határtól számítva (10) tíz kilométernél messzebre nem terjed. 8. §. A jelen rendelet kihirdetése után azonnil hatályba lép. Budapesten, 1894. év junius hó 19-én. Biró Fejérvúry, s. k. 2750. Kórh. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hunyad vármegye alispánjának 6531/1894. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy ered nány esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1894. junius 27. Miklós László, kir. tanácsos, ai spán. (Másolat.) 6351/94. sz. Valammnyi tek. törvényhatóságnak. Az aradmegyei közkórházban 1893. év 1-ső negyedében ápolt és magát Hunyadmegye Lumkoj illetőségűn ;k vallott Bogye Juon illetősége az eszközölt puhatolás daczára L arakán és ezen vármeg/e területén nem lévén, Krassó-Szörényvármegye alispánjához fordultam nevezetnek Anini községében leendő kipuhatolása végett azonban nevezett hatóságnak 1891. évi május 9-én 18255. számú álirata értelmében Bogye Juon illetősége a nevezett községben sem volt megállapítható. Ennélfogva miután Bogye Juon után felmerült 34 frt 22 kr. ápolási költség gyanánt Hunyadmegye beteg ápolási alapjából fiz ettetett ki, fő'kérjm szíveskedjék a tekintetes alispán ur Bogye Juon kórházi ápoltat hitósága területén fölkerestetni és feltalálás esetében őtet községi illetőségi és egyéb az illetőséget kiderítő körülmények tekintetében kiliallgaitatni és az elért eredményről minden esetben mielőbb értesíteni. Déva, 1391. junius 11. Hollaki Arthur, alispán. Szabolcsvármegyc alispánjától. 9100. K. —j-g^ Szabolcsvármegyc alispanjatol. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Minthogy az 1890. évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyábin 21802/390. szám alatt kiadóit kereskedelemügyi m. kir. miniszteri renielet G. mellékletének 22. §-a szerint a községi vagy városi közegek a beh íjthatatl inoknak mutatkozó, útadókat az adó évet követő év janu ár hava végéig kimutatni s leírási kérelmük mellett illetékes hdóságukhoz beterjeszteni kötelesek, s minthogy ezen határidő m gtartása körül nagy fo'cu késedelmek és mulasztások tapasztaltattak: tudomásul vétel és alkalmízkolis végett értettem, hogy jövőre csak azon leírási kérelmek lesznek figyelembe vehetők melyek a fent kitett határidőben, szabályszerűen felszerelve, az illetékes hatósághoz benyújtva lesznek. Nyíregyháza, 1894. julius 11. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 8963. K. 1894. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 33940/111.—b. 1394. sz. rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1894. julius hó 10. Miklós László, kir. lanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter 33940/111.-b. Szabolcsvánnegye törvényhatóságának Nyíregyháza. A német kormánytól folyó évi junius hó 22-én nyert értesülés szerint a raga lós tüdőlob behurczolásának veszélye miatt szarvasmarhát Németországba szállítani, Árva, Szepes, Liptó, Turócz, Trencsén, Nyitra, Zólyom, Bács, Sáros és Pozsony vármegyék területéről egyáltalán tilos. Midőn erről a törvényiutóságot közhirré tétel és a marhirakodó állomásokhoz kirendelt szakértőkkel való közlés végett értesítem, egyúttal felhívom a közönséget hogy a legszigorúbb alkalmazkodás és mihez tartás végett közölje az illető szakértőkkel, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is a r.igidós tüdőlob megállapittatott vagy uralkodik, a miről a szakértők a nekik hetenként megküldött „Állategészségügyi Értesítő" illető rovatából mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek szarvasmarhát Ném etországba szállítani feltétlenül tilos tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a Németkormány által időnként közzétett kimutatásba már felvétetett-e. Budapesten, 1894.julius hó 4-én. A miniszter helyett: Miklós Ödön, államtitkár, s. k. 8937. K. —jgg^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírójának 2645/94. K. szjelentését közhirré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. julius 11. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 2645/394. Nagyságos alispán úr! Van szerencsém jelenteni, hogy f. é. julius hó 2-án Ófejértó községben egy db 6 hónapos szőke szőrű jegyleien kocza sertés fogatott fel bitangságban. Ki nem sajdtitás esetén f. évi augusztus hó 1-én Ófejértó kő/.ségében el fogárvereztetni. Nyírbátor, 18)4. julius 7. Vay, fős/.olgabiró. Szabolcsvármegye alispánjától. 8949. K. 1894. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi május 3-án és 15-én kelt 5573—6175/91. K. számú értesítésemre, tudom ísára hozo.n, hogy a Giobaj községben felmerült száj és köröm fájás, betegülési esetek folytán elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 189 1. julius 10. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 451 1/93. K. sz. Körözvény. N.-K illó községhez tartozó N.-Batyka tanyán Klein Miksa által f. évi julius In 8-án 1 db. egy éves, szőke, herélt 10 frt értékű sjrtés bitangságból felt'ogitott, mely ki nem sajátitás esetén f. évi augusztus hó 8-án N.-Kálló községházánál el fog árvereztetni. N.-Kálló, 1894. juüus 11-én. Zoltán István, főszolgabíró. 4561/1894. K. Körözvény. Völgyi Mihály nagykállói lakos f. évi április 25-én N.-Kállóban 2590 községi 68143 megyei s^iin alatt Biró Sándor nagykállói lakos nevére kiállított s az ő nevére még át nem irott, egy db koros sárga, kancza, deres homlokú, h. balról G. J. bélyegü lóról szóló járlatot elvesztette. N.-Kálló, 1894. julius 14-én. Zoltáu István, főszolgabíró. 4219,894. sz. Körözvény. Soós Miklós András mártonfalvai lakos tulajdonit tevő koros, világos pej, herélt, hátán nyeregtörés, hátulsó jobb lába kesej, jobb ezombján kis fehérség lováról szóló járlatát ismeretlen helyen és időben elvesztette. N.-Kálló, 1891. julius 17-én. í Zoltán István, főszolgabíró. 4631/894. K. sz. Körözvény. Kocsel Pál sz.-gy.-ábrányi lakos tulajdonát tevő egy db 8'/, éves kékes szőrű, fennálló szarvú tehene f. évi julius hó 11-én a községi csordából elbitangolt — körözendő — megtalálása esetén e hivatal értesítendő. N.-Kálló, 1394. julius 17-én. Zoltán István, főszolgabíró. 9148. K. _ , , , ,. , . —j-g

9y— Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy T.-Polgár községhez tartozó „Cziglédi* tanyán az Austerlitz Dávid gazdaságában lévő sertések közölt a körömfájás betegség a f. hó 2-án fellépett, ez okból a jelzett tanyán levő 150 juh és 24 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. juiius 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 9277. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesitem, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „Bagotai" tanyán az egri főkáptalan kárára 2 db szarvasmirha a f. hó 9-én lépfenében elhullott, s ez okból a nevezett tanyán levő 570 db szarvasmarha és 30 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. julius 16. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 4538/894. K. sz. Körözvény. Kupferslein Nándor uj fehértói lakos tulajdonát tevő 1 db fekete kancza, l db pely herélt ló és 2 db csikó f. évi julius hó 13-án Oláh János ujfehértói lakos-cseléd felügyelete alól az ujfehértói legelőről elbitangolt és azóta elő nem került — körözendő — feltalálásuk esetén e hivatal értesítendő. N.-Kálló, 1894. julius 16-án. Zoltán István, főszolgabíró. Ad. 6791/94. K. Hirdetmény. Hivatkozással az 1890. évi I. t. cz. 23 §-ára közhírré tétetik, hogy a tőrvényhatósági útadó kötelezettek tartozásainak 1394. évi egyéni kivetése 1894. év julius hó 17-ik napjától kezdődő s 1894. év julius hó 3 t-ik napjáig tartó 15 napon át a városházánál, a városi adóhivatal hivatalos helyiségében közszemlére kitétetik, mely idő tartam alatt azt az érdekelt felek megtekinthetik, s a sérelmesnek tartott kivetés ellen, Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságához intézendő beadványnyal felszólalhatnak. Kelt Nyíregyházán, 1894, julius 16. Májerszky Béla, Bencs László, főjegyző. polgármester. 8532. K. —j^g^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2542/894. sz. jelentését közhirré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. julius 3. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Nyírbátori járás főszolgabirája 2542 94. K. Nagyságos alispán ur. Van szerencsém jelenteni, hogy Eőr községében f. évi junius hó 27-én egy drb 2 hónapos fejér szőrű, kesely farkú 7 frt becsértékü gazdátlan üsző borjú fogatott fel. Ki nem sajátitás esetén f. évi augusztus hó 2-án Eőr községben elfog árvereztetni. Nyírbátor, 1891. junius 30. Vay, s. k. főszolgabíró. Fölhívás. Tisztelettel kérjük — ismételten — lapunk előfizetőit, kiknek előfizetésük julius hó l-jével lejárt, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek. E czélra postai utalványlapokat már a „Nyirvidék" 27-ik számához mellékeltünk A községek t. elöljáróságait szintén kérjük, hogy a hátrálékos, valamint a folyó évre szóló előfizetési dijakat az alulírott kiadó-hivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1891. julius 21. A »Nyirvidék < kiadó-hivatala.