Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-24 / 25. szám

3. Uj tüzelő kémények építésére, vagy a meglevők átalakítására. 4. Lakházaknak boltokká, szineknek ólakká, vagy ezeknek lakhelyekké való átalakítására. 5. Ajtók és ablakok vágására az ulczára vagy a szomszéd telekre. 6. Tetők átalakítására, vagy felemelésére. 7. Kerítések építésére. 8. Arnyékszékek készítésére, s végül 9. Gyalogjárók készítésére. 2. §. Épületeknél előforduló oly javítások, melyek csak azok jókarban tartását czélozzák, minden bejelentés nélkül eszközölhetők. Ide tartoznak különösen: 1. Az épületek külsejének tisztítása uj szoba vagy padló deszkázatok készítése, ajtók, ablakok javítása. 2. Régi tetők újból való fedése, vagy azok javítása, tűzbiztos tüzelő helyek (kályhák, tűzhelyek, kemenczék) javítása, kémények vagy azok [sípjainak javítása, kutak emészlő gödrök, árnyékszékek jav tása oly heljeken, a hol ilyenek már a szomszéd hátránya nélkül léteztek. 3. §. Minden építtető köteles a mesgye vonalát legszigorúbban a tagositási térkép után betartani. Ezen építési vonal egy küldöttség által az építtető és az építő mester jelenlétében jelöltetik ki. Vitás kérdések esetében azonban e bizottságba a vármegyei kir. építészeti hivatal (vagy megyei mérnöki hivatal) egy műszaki közege is, az építtető költségére meghívandó, ki is az építési vonalat a tagositási térkép, vagy ennek hiányában a kataszteri térkép, esetleg egyébb hitelt érdemlő adatok alapján megállapítja. 4. §. Minden építtető köteles az építkezés megkezdése előtt, az emelendő épület részletes leírásának, esetleg tervezetének bemutatása vagy közlése mellett, melyben a lakszobák és az egyes helyiségek méretei, az építéshez használni kivánt anyagok, a tető héjazatának minősége feltüntetendő, a községi elöljárósághoz az építési engedély megadása iránt folyamodni, vagy esetleg az engedélyt szóbelileg kikérni. A folyamodványban, vagy a szóbeli kérelem előterjesztésekor a szomszédok is megnevezendők. 5. §. Az építési engedélyért beadott kérvényben, illetve szóbelileg előterjesztett kérelemben megjelölt helyi viszonyok megállapítására a községi elöljáróság által kiküldött bizottság, mely a községi bíró, vagy helyettesének elnöklete alatt a jegyző és egy tanácsbeliből vagy hitesből áll, az engedély kiadása előtt a helyszínén, az építtető, vagy meghatalmazottja és az építkezést vezető jelenlétében vizsgálatot tart, mely vizsgálathoz a közvetlen szomszédok, vagy azok képviselői azon világos megjegyzéssel hivandók meg, hogy a tárgyalásról való elmaradásuk az építkezésbe való beleegyezésnek fog tekintetni, s későbbi kifogásaik figyelembe vehetők nem lesznek. 6. §. Ha a szomszédok az építkezés ellen kifogást tennének, ezen kifogások a kiküldött bizottság által, a mennyire lehet, barátságos uton kiegyenlitendők. Azon esetben pedig, ha tervbe vett építkezésnél tulajdoni vagy használati vitás kérdések merülnek fel, a kifogást tevő fél igényeinek érvényesítésével a törvény rendes útjára utasítandó. Minden egyébb a szomszédok lulajdoni vagy használatali jogára nem vonatkozó kifogás az engedély kiadásától számítandó 8 nap alatt az elöljáróságnál érvényesítendő. Az építési engedély kiadása tárgyában hozott határozatok, az érdekelten kivül a szomszédokkal is irásbelileg közlendők, vagy előttük kihirdetendűk. Ha ezek a határozatot felebbezik, a felebbezés a határozat kézbesítésétől vagy kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt az elöljáróságnál beadandó vagy szóval bejelentendő, a későbben beérkezett felebbezés hivatalból visszautasittatik. A községi jegyző köteles a beadott felebbezést, illetve a vonatkozó iratokat a határozat elleni felebbezés beadására meghatározott idő leteltével a II. fokban határozni jogosult illetékes járási főszolgabíróhoz felierjeszteni, kinek sérelmes hatáiozatai ugyan csak a kézbesítéstől vagy a kihirdetéstől számított 8 nap alatt a vármegye alispánjához felebbezhetők, ki végérvényesen határoz. Ha azonban az alispáni határozat a szolgabíró határozatától eltér, az alispán határozata a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető. Az épilési engedély, ha a hozolt határozat ellen felebbezés be nem adatik, a kiküldölt bizottság jelentésének vételétől számított 15 nap alatt okvetlenül kiadandó. 7. §. Az épile'si engedély kiadása előtt és azon esetben, ha a teljesíteni szándékolt építkezés ellen kellő időben felebbezés adatik be, az építkezés megkezdése a felebbezés jogerejü elintézése, illetve az építési engedélynek a felsőbb hatóság által leendő kiadásáig tilos. §• Ugy az építtető, mint esetleg az építkezés kivitelével megbízott vállalkozó a jóváhagyott építkezésnek pontos végrehajtásáért, illetve az építési engedélyben foglalt feltételek szoros teljesitéseért egyaránt felelősek. Minden önkén} tes eltéréséit nem csak az építő, de a mennyiben az eltérés a ház tulajdonos egyetértésével történt, az utóbbi is felelős, s a kiszabandó pe-nzbirságon kivül, szükség esetében az épület, vagy bizonyos részének a tulajdonos és vállalkozó kötelességére leendő lebontása is elrendelhető. Az építkezés folyama alatt szándékba vett módosításokra az engedély ép ugy kikérendő, s e nélkül az eredeti építési engedélytől eltérni tilos. 9. §. Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az építkezés az engedély kiadásától számított egy év lefolyása előtt meg nem kezdetik. II. Rész. „ Az építkezőire vonatkozó rendszabályok. 10. §. Az építkező tulajdonosok, a magasabb szakismeretet igénylő nagyobb arányú építkezéseiket, csak a fennálló tőrvények értelmében erre jogosított személyekre bizhatják, kiknek nevei az elöljáróságnak bejelentendők. 11. §. Az építést teljesítő vállalkozó, felelősség terhe alatt csak jó, tartós és egészséges építési anyagot tartozik felhasználni. Ha pedig az épület falazata nem szilárd anyagból, hanem földből készíttetik, a falak épiléséhez csak érett, egészséges, humust nem tarlalmazó anyag használandó. A felső földréteg egyáltalában nem alkalmazható. Ha a vert falakhoz szükséges föld az illető beltelek területéről vétetik, az ez állal képződött mélyedések 8 hét alatt más helyről hozandó egészséges földdel, a földszínnel egyenlő magasságban betöltendők. 12. §. Hogy minden épület magában is fenállható legyen, az épületek eg, mástól legalább is 4 méter távolságban építendők, vagy a szomszéd épület felé az alaptól a gerinczig zárt lűz- vagy határ-fallal látandók el. 13. §. Boltozott, valamint egyenes födényü helyiségek legalább 3'50 méter magasságra emelendők. 14. §. A földszinti padozatnak, vagy a szoba földszín magasságának minden újonnan építendő lakháznál az utcza, illetve a járda fekvésénél 0-50 méterrel magasabbnak kell lennie. 15. §. A községben levő azon lakóházaknál, a melyek csak egy szobából állanak, a szoba legkisebb hosszmérete 5 méternél, szélessége 3 méternél és magassága 2-50 méternél kevesebb nem lehet. Lakházaknál az ajtóknak és ablakoknak az itt megjelölt méreteknél kisebbeknek lenniök nem szabad: a) egy főbejárati ajtó magassága legalább 1'90 méter, szélessége pedig legalább 0'90 méler legyen. b) az ablaknak, ha egy szobában csak egy alkalmaztatik, magassága I méter, szélessége 0-75 méler, ha pedig több ablak alkalmaztatik, magassága ugyancsak I méter, szélessége pedig legalább 0.00 méter legyen. Az ablakoknak általában nyilhatóknak, illetőleg a szellőztetésre alkalmasoknak kell lenniök és minden olyan készülék használata, mely az ablak nyílást és szellőztetést gátolja, tilos. IG. §. A házak kéményeit csakis tűzálló anyagokból szabad előállítani, patics vagy nád kéményeket épileni, valamint nád padlást alkalmazni tilos. A kémények építésénél általános szabályként állapittatik meg, hogy belső üregtől minden fanemü 0-15 méter távolságra legyen. Gőzgéphez alkalmazott kémények megfelelő magasságra falazandók, melyeknek magasságát az ipartelep engedély kiadására jogosított hatóság állapít meg. A kéményeket a szomszédos épületek gerinczénél egy méterrel magasabban kell felépíteni, továbbá a kályhák füstcsövei csak kéményekbe vezethetők, azoknak a falon keresztül az utczárra vagy udvarra való bocsájtása meg|nem|engedtetik; a meglevő, falon keresztül dugott csövek pedig egy év leforgása alatt eltávolitandók. Uj epületeknél, boltok, műhelyek, raktárak számára szükség esetén való füthetésük czéljából külön kémények építendők. 17. §. Nagyobb építkezéseknél az építés terjedelmének és szerkezetének megfelelő falvastagság az építési tervezetekben feltüntetendő. Közép falak oly vastagok és erősek legyenek, hogy állandóságuk sérelme nélkül, a kémények azokban akkép