Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-24 / 25. szám

alkalmaztassanak, a mint az a 16. §. második pontjában megállapítva van. Nagyobb épületeknél valamennyi fő és közép falak kötő vasakkal látandók el. Az épületek tűzfalai 2 méterre lerjedő távolságban 0-16 méterrel vastagított faloszlopokkal erősítendők. — A kéményeknek a padláson látható részei tűzbiztonság szemponljából jól bevakolandók. 18. §. Ha sütő kemenczék a szomszéd határán építtetnek, ott a kemeneze, és a szomszéd helyiség zárfala között legalább 0-15 méter üres tér hagyandó s a kemeneze falazott alapra helyezendő. 19. §. Az újonnan épült lakóházakat zilált laza szalmával vagy kukoricza szárral fedni tilos. 20 §. Istállóba vezető bejárást, vagy ablakot a lakszobával összekötött konyhán- vagy más helyiségen át alkalmazni nem szabad. Nyitóit oszlopokon nyugvó, padlás nélküli félszereket a szomszéd házzal határosan épitfni nem lehet, ily félszerck a szomszéd házak határitól legalább nc'gy méter távolságra állíthatók fel. 2 1. §. A mások telkére nyíló ablakot készíteni csak a tulajdonos beleegyezésével lehrt; szelelő és világító ablakok készítése, addig, mig a szomszéd a jelen szabályrendelet keretében maga is nem épít, meg van engedve, de az ablaknak a föld színétől 2 méter magasságban kell lennie s O.'O méter átmérőjűnél nagyobbak nem lehetnek. :2, §. Pecze gödöirel ellátolt árnyékszéknek minden udvarban lennie kell. Ezek általában elkülönítve, félreeső helyen építendők s ugy ezen, valamint azon esetben is, ha csak az épületben alkalmaztatnak, az emésztő gödörnek a fő falaktól, valamint a szomszédos lakhely iscgektől legalább 1-5 méter távolságban kell lenniök s égetett téglából s lehetőleg hidralikus czémenttel, az ahoz vezető csatornának pedig okvetlenül vízhatlan anyaggal kell kikészít tetniök. Az árnyékszékek tégla falazata a szomszéd felől legalább egy láb vastagságú legyen. Ha azonban az áinyéks?ékek földbe ásolt emésztő gödörrel biinak, • azok az utczával ellenkező oldalon, s a szomszéd épületektől legalább 5 méter távolságban készítendők. 23. §. A szemétgödrök és trágya lerakodó helyek a lakházaktól lehetőleg legtávolabb helyezendők cl, s ezek valamint az árnyékszékek és emésztő gödrök a használatban levő kutaktól, legalíibb méter távolságban legyenek. Ha az udvar lejlősségénél fogva a trágyadombból kiszivárgó nedvesség lefolyása a kut felé irányul, a kut fertőzésének megóvása végett, a nedvesség lefolyása közbe eső árkolással másfelé irányítandó. Minden tulajdonos köteles a meglevő házi kútját O'bO méter magas kávával ellátni. Az uj kutak pedig ugy építendők, hogy az egész kut szerkezet az építtető saját területén legyen. 24. §. Minden háztulajdonos köteles háza előtt a telek egész hosszának megfelelőleg egy méter szélességben 0-20 méter korona magasságban, lehetőleg szilárd anyagból gyalog járót készíteni. Az utczai gyalog átjárókat elkészíteni és jókarban fenntartani pedig a község köteles. 25. §. Háztelkét minden tulajdonos köteles mesgyéje egyik oldalán (kémény oldalon) bekeríteni, s a kerítést jókarban fenntartani. 26. §. Az utcza mentén épült górék aljat sertés ólakul felhasználni tilos. 27. §. Földalatti helyiségeket (kunykókat, putrikat) lakás czéljából építeni a legszigorúbban tillatik. A hol ilyenek léteznek és lakásul használtatnak, a jelen szabályrendelet ék'tbe léptétől számított két év alatt lebontandók. III. Rész. Az iskolák építésére vonatkozó rendszabályok. 28. Az iskolíík építésére vonatkozólag általában az 1S68. XXXV11I. t.-cz. 'il. és 28. §§-ai irányadók. Ez okból iskolául csak oly helyiségek használhatók, a melyek száraz falakkal, deszkázolt padozattal és nádozott (stucaturi vagy boltozott mennyezettel birnak. Az ablakoknak legalább 1 "90 m. magas cs 0 95 m. szélesnek kell lennie, s azok ugy helyezendők el, hogy a pndban ülő tanulóknak a világosságot balkéz felől szolgáltassák. Az iskolai epületek téli ablakokkal is okvetlenül ellátandók. 29. §. Az iskola teinicknek oly nagyoknak kell lenniök, hogy minden gyei mekre legkevesebb négy köbméter levegő jusson. Az iskolai lerem ajtajának a tanitó konyhájába és szabad tornáczra nyílni nem szabad. 30. '§.;- Iskoláknál az ói nyékszékek általában az iskola épületen kivül legyenek. Fiuk és leányok számára a tankötelesek számarányához viszonyítva elegendő mennyiségű külön árnyékszékek állitandók fel. 31. A gazdasági építkezések (dfcznó ól, istátáslb.) lehetőleg az iskola udvarán kivül helyezendők el; ha azonban sz építkezések az iskola udvarán történtek, azok elhelyezése oly módon eszközlendő, hogy azok az iskola levegőjét meg ne ferlőztessék. 32. §. Az iskolától és templomtól ístálók. disznó ólak, juh hodályok stb csak 20 méter, szeszgyárak és hizlalók pedig csak 100 méter távolságban építhetők, azoknak ajtói azonban mindég az ellenkező oldalra helyezendők el. 33. §. Az iskola épületek tervezete a kir. építészeti hivatalhoz és a várniegj e főorvosához felülbirálat és vélemény adás védett leterjesztendő a tanfelügyelő vagy az egyházi főhatóság utján. IV. Rész. A szomszédok között felmerülhető vitiís kérdések elintézéséről és a szolgalmakról. 34. §. Minden háznál nz eresz alatti terület a házhoz tartozó tulajdonnak vélelmezletik. 35. §. Ibi ív v újonnan építendő, vagy átalakítandó ház falai a szőnis édház alap falainál mélyebbre lennének fektetendők, akkor a szomszéd háznak netalán okozható károsodás elhárítása czéljából az építkező a szomszédhá* alapf'alát az övéhez hasonló mélységre alá falazni köteles. 36. §. Világossági szolgalmak csak jogérvényesen fennálló s telekkönyvileg bekebelezett okmányok alapján vehetők figyelembe. A világító és szelelő ablakokra a 21. §. rendelkezése irányadó. 37. §. Gőz- vagy vizerővel hajtott gyárak és üzlettelepek építésénél az 1884. XVII. t.-cz. rendelkezései irányadók. V. Rész. Az építkezés befejezte után követendő rendszabályok. 38. §. Az építkezés teljes befejezte után tartozik az építtető a kö?ségi elöljáróságnak ezen körülményt bejelenteni, a mikor az 5. §-ban megjelölt bizottság, arról, hogy az építkezés teljesen a kiadott engedély korlátai között hajtatott végre, — meggyőződni tartozik. A felülvizsgálat a bejentéstől számított 8 nap alatt okvetlenül megtartandó. Újonnan épült házakba azon ideig, mig a felülvizsgálat meg nem tartatott, beköltözni tilos s ezen esetekben a hatósági orvos szakvéleménye is mindig kikérendő. VI. Rész. A kihágásokról és azoli büntetéséről. 39. §. Az ezen építkezési szabályrendelet ellen vétők kihágást, illetve a hatósági közegek fegyelmi vétséget követnek el s a mennyiben cselekményük, vagy mulasztásuk súlyosabb beszámítás alá eső, — s a büntető bíróság illetékességéhez tartozó vétséget, vagy bűntettet nem képez, a községi szegény-alap javára 5 frttól 50 frtig terjedhető pénzbirsággal, a pénzbírság behajthatlansága esetén megfelelő elzárással büntettetnek. A jelen szabályrendelet alapján kiszabott pénzbírságok, valamint az eljárási költségek közigazgatási uton hajtandók be. 40. §. A kihágási eljárásra s az eljáró hatóságokra vonatkozólag a 384 57/18S0. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet határozmányai, — a fegyelmi eljárásra nézve pedig az 1886. XXII. t.-cz. rendelkezései irányadók. VII. Rész. A jelen szabályrendelet hatálya. 41. §. A jelen szabályrendelet hatálya a vármegye községein kivül, miután Nyíregyháza r. t. város építkezési szabályrendelete csak a város belterületén foganatosított építkezésekre vonatkozik, a Nyíregyháza r. t. város külterületén eszközlendő építkezésekre is kiterjed. Miről Miklós László alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a „Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, aljegyző. Folytsitíísa a lőlapon. /