Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-24 / 25. szám
XV. évfolyam. 25. szám. Nyíregyháza, 1894. junius 24. JNíyí ^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSYÁRME6YE HIVATALOS LAPJA. VIDÉK. A SZA.B0LCS VARVEEG-7EI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W® Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre c«ak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasa ózott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinastárl bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapeston, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 7480. K. 1894. Hivatalos közlomonyok, Szabolcsvármegye alispánjától Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Mo gyorós és T.-Szt.-Márton községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1894. junius 12. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 360,894. Pályázati hirdetmény. Mogyorós községben a szülésznői állomás üresedésben lévén, annak betöltésére ezennel pályázat nyittatik. A választás határnapjául 1894. évi julius 13-ának d. e. 10 órája Mogyorós község házához tűzetik ki. Felhívatnak mindazon oki. szülésznők, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket f. évi julius hó 10-ig a tiszai járás főszolgabírói hivatalához Mándokra beadják. Ezen állomás javadalmazásain községi pénztárból évnegyedenkint utólagosan fizetendő 50 frt, továbbá minden szülési esetnél egy véka gabona, vagy ennek megfelelő pénzértéke, az első szülötteknél két rőf vászon. Vagyontalan betegeket minden díjazás nélkül tartozik gondozni. Mogyoróson, 1894. május 30-án. Mitrik Mihály, kjegyző. L. Varga Márton, fbiró. 360/1S94. Pályázati hidetmény. T.-Szl.-Márlon községben a szülésznői állomás üresedésben lévén annak betöltésére ezennel pályázat nyittatik. A választás határnapjául 18!)4. évi julius 12-ének d. e. 10 órája T.-Szt.-Márton község házához tűzetik ki. Felhivatnak mindazon oki. szülésznők, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt kérvényeikét f. évi julius hó 9-ig a tiszai járás főszolgabírói hivatalához Mándokra beadják. Ezen állomás javadalmazása: a községi pénztárból évnegyedenkint utólagosan fizetendő 50 frt, továbbá minden szülési esetnél '/>, véka gabona vagy ennek megfelelő pénzériéke, az első szülötteknél 3 rőf vászon. Vagyontalan betegeket minden dijazás nélkül tartozik gondozni. Kelt T.-Szt.-Mártonban, 1894 május 30. Mit ik Mihály, kjegyző. Perka Miklós, fbiró. Szabolcsvármegye alispánjától 6r,G3. K^ 1894. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A tiszai járás főszolgabirájának 1818/94. sz. alatt kelt két rendbeli jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1894. május 26-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 1818/894. IC Moár Jakab K.-Apáti lakos lakos tulajdonát képező 1 db 1 éves szürke szőrű herélt és 2 db 1 éves világos pej kancza — mindhárom a nyak baloldalán G. R. bélyeggel jelzett csikó, a K.-Apáti legelőről elszaladt és ez ideig meg nem került. Mándok, 1894. május hó 19-én. Vidovich, főszolgabíró. 7390 K • —— Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. 6 J Hivatkozva a folyó évi márczius hó 17-én kelt 3424. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kék községben előfordult takonykór esetek folytán zárlat elrendelésének szüksége fenn nem forgott, azonban a fertőtlenítés kellően eszközöltetett. Nyíregyháza, 1894. junius 11. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter urnák a külömböző hőfoknál lobbanó petróleum forgalomba hozatalánál és tartásánál szem előtt tartandó óvrendszabályokat tartalmazó 39215,9-1. számú körrendeletét másolatban oly utasítással közlöm, miszerint az abban foglaltakat a kőolaj elárusitásával foglalkozó kereskedőkkel közölje, őket a felsorolt rendelkezések megtartására kötelezze, áthágás esetén pedig az 1879-ik évi XL. sz. 10!). §-a alapján az illetőket az elsőfokú kihágási hatóságnál megbüntetés végett jelentse fel. Nyíregyházán, 1894. június 9-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) a 6931/94. k. szhoz. M. kir. belügyminiszter 39215. V. b. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Addig is, mig áz ásványolajok szállítása és tartása megfelelő ujabb körrendelettel rendeztetnék, az e tárgyban 1870. évi 2970. sz. alatt kiadott belügyminiszteri körrendelet 95 sz. ideiglenesen ezennel következőkép módosítom: oly minőségű kőolaj, mely legalább is 21 C". robbanási ponttal bír, világítási czélokra megszorítás nélkül forgalomba hozható, oly minőségű kőolaj pedig, mely 21 C". foknál alacsonyabb hőfoknál lobban, forgalomba csak igy hozható, ha az edény külsőleg szembetűnő helyen jól látható és világosan olvasható, letörülhetlen belükkel, „tűzveszélyes" jelzéssel van ellátva. Azon kereskedők, kik ily kőolajat a közönség részére kicsinyben árusítanak, a közvetlen eladásra készletben tartott ily petróleumot csak is oly tartályokból szolgáltatnak ki, a mely tartályok a fenti módozat szerint „ezen petróleum tűzveszélyes" jelzővel vannak ellátva. Ugyanezen jelzéssel látandók el azon kis tartályok is, a melyekben a kereskedők a vevőnek házához szokták a petroleumot szállítani; ha pedig ily petróleum a vevő által hozott edénybe méretik, köteles a kereskedő az edényre minden egyes esetben az emlitetlhez hasonló felhívással ellátott vignettát ragasztani. Megjegyzem, hogy a 21 G. fokminimumnak megnem felelő petróleumnak forgalomba hozásánál az idézett rendelet 10 §-ában foglalt óvszabályok szigorúan belartandók. Miről a törvényhatóságot tudomás végett ezennel értesítem. Budapesten, 1894. évi május hó 2 4-én. Hieronymi, s. k. 7371. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmlvelésügy i in. kir. miniszter 31705 III. 6. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabály?zerü kőzhirrététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1894. junius 11-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 31705/III. 6. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A galicziai cs. kir. helytartóság a magyarországi Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Bihar, Csanád, Csongrád, Fehér, Győr, Krassó-Szörény, Moson, Nyitra, Pest-PilisSolt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szilágy, Temes, Tolna, Torontál, Trencsén, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén vármegyék területéről származó hasított körmű állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések) és az Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Hont, Nógrád és Szepes vármegyei szarvasmarhák Galicziába való bevitelét 1891. év augusztus 17-én 55812. szám alatt kelt hirdetményével megtiltotta ugyan, azonban esetrőlesetre e tilalom daczára egyes folyamodóknak kivételesen megszokta engedni, hogy Magyarország fentemiitett területéről hasított körmű állatokat vihessenek be Galicziába. E külön engedélyeket a nevezett helytartóság azon feltétel mellett szokta megadni, hogy az állatokat kisérő marhaleveleken a galicziai cs. kir. helytartóság illető számú bevételi engedélyezésére való hivatkozás mellettt hivatalosan és világosan feltüntetve igazolandó, hogy az állatok közvetlenül elhajlásuk előtt hatósági állatorvos által megvizsgáltattak és egészségeseknek találtattak, továbbá, hogy az állatok származási helye járványmentes. Erről a közönséget további eljárás és a marha rakodó vasúti állomásokhoz kirendelt szakértőkkel való közlés végett azzal értesítem, hogy minden oly esetben, midőn valamely szállító fél a galicziai helytartóságnak valamely állat-szállítmányra vonatkozó külön beviteli engedélyét felmutatja, az illető részére ezen galicziai beviteli engedély alapján a Galicziába irányított marhalevelek kiállitandók s a fenti igazolással látandók el, a kirendelt szakértők pedig a nekik a közvetlenül az elszállítás előtt bemutatandó galicziai beviteli engedélyre az elszállítás napját s az elszállítandó állatok darabszámát mindenkor felügyelni kötelesek. A vonatkozó galicziai beviteli engedély felmutatása nélkül azonban a fent migaevezett törvényhatóságok területéről szárnnzó állatszállítmányok vasútra fel nem vehetők. Egyúttal mjgjegyzem, hogy a Magyarország többi, fentebb elő nem sorolt vármegyéiből származó hasított körmű állatok Galicziába külön engedély nélkül is bevihetők. — Budapesten, 189 4. évi junius hó 1-én. A miniszter meghigyásából Lipthiy, s. k. 7301. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter a községek számára alkotott s a 61/94. Bgy. szim alatt hozott határozattal módosított szabályrendelet 42G08./IV/a. sz. alatt kiadott rendeletével jóváhagyván: a jóváhagyott szabályrendelet egy példányát tudomásvétel, alkalmazkodás és az 1886. XXI. t. cz. 11. §-a értelmében leendő szabályszerű közhírré tétel és végrehajtás végett kiadom. Nyíregyházán, 1894. junius 16-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 61. Bgy. 3077./1894. K. Szabályrendelet Szabolcsváruicgyc községei részére. 1. §. A község az állami közigazgatás helyhatósági közege, közjogi felosztását, szervezetét, jogait és kötelességeit az 1886. évi XXU. t. cz. szabályozza. 2. §. Közjogi felosztás tekintetében Szabolcsvármegye községei, tekintettel azon körülményre, hogy e szabályrendelet Nyíregyháza rendezett tanácsú s külön községi szabályrendelettel biró városra ki nem terjesztetik. a) Nagy községek, melyek minden más községtől elkülönített községi szervezettel s elöljárósággal. b) Kisközségek, melyek önálló községi szervezettel bírnak ugyan, de egy vagy több községgel közösen egy jegyzőt választanak és tartanak. 3. §. A község jogairól és kötelességeiről az 1886. évi XXII. t. cz. 21. §-a intézkedik. 4. §. A község hatósági jogait és kötelességeit képviselőtestülete és elöljárósága által gyakorolja. 5. §. A képviselőtestület alakításáról, tagjainak számáról, szervezetéről s közgyűléseiről az 1886. XXII. t. cz. IV. és V. fejezetei intézkednek. 6. §. A községek részére biztosított jogok s utalt kötelességek közül a községi képviselet a következőket gyakorolja, illetve teljesiti: a) A község belügyeiben határoz s helyhatósági szabályrendeleteket alkot. b) Rendelkezik a község vagyona, jövedelmei felett, s tartozásának kielégítése végett intézkedik. c) A mutatkozó szükséghez képest községi adó kivetését határozza el, s határozatainak jogerőre emelkedése után, a kivetés és behajtás iránt intézkedik. d) Amely községben elemi népiskolák a közoktatási törvény rendeleteinek meg nem felelnének: községi iskolák felállítása, felszerelése és fentartása iránt intézkedik. e) A már tényleg létező községi iskolákra felügyel, s a tüzetesebb és közvetlenebb felügyelet gyakorlata végett iskolaszéket választ, melynek működését ellenőrzi és számon kéri. f) Azon községekben, melyek a Tisza folyó áradásainak kitéve vannak, a védgátak állapotát éber figyelemmel kisérni, a szükségesnek mutatkozó munkálatokat, amennyiben védgátak valamely vízszabályozó társulat keretébe nem tartoznak, teljesíteni, esetleg a védművek fentartására köteles társulat igazgatóságához haladéktalanul bejelenteni. g) A törvénynek, kormányrendeleteknek s törvényhatósági szabályrendeleteknek intézkedéseit feltétlenül végrehajtani köteles. A törvényhatósági közgyűlés, bizottságok, felettes központi vagy járási hatóságok s közvetlen felügyeletére illetékes kir. hivatalok határozatai ellenében szabályszerű felebbvitellel élhet után, de a végrehajtást mindig azonnal eszközölni tartozik: ha a birtokon belül való felebbviteli jog má- a sérelmesnek talált intézkedésben felfüggesztett, vagy ha a végrehajtás azonnali foganatosítása, a felebbviteli beadvány benyújtása utan és daczára is megrendeltetett. h) Az emberi és állati egészség biztosítása végett szükségesnek mutatkozó helyhatósági intézkedések iránt határoz, s különösen felügyel, hogy közegei a törvény szabályrendeletnek felettes hatóságok rendeleteiben vagy saját határozmányaiban előirott intézkedéseket gyorsan és pontosan foganatosítsák. (Folytatjuk.) Mai számunkhoz e^y iv melléklet va.i csatolva.