Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-13 / 19. szám
IV. évfolyam. 1 9- szá m » Nyíregyháza, 1894. május 13, JSÍYÍ ^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. VIDÉK. Előfizetési feltételek: postán vagy helybnn házhoz hordva : Kgéflz évre 4 forint. Fél évre 2 Negyed évre 1 A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak bét forint. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képoző kiildeméuyek, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- 1 a szerke9Itő czime alat t kéretnek beküldetni. lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos - Bérme,ltet le n levelek csak ismert kezektől könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jáuószky ház) iutézendők. fogadtatnak el. A_ kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viasza. Hirdetési dijak: Minden négytzer hasi ózott petit tor «gy»z«r közlése 5 kr.; többszöri közli. eteUben 4 kr. Klnostári bilyagdi] fejében, minden egyta hirdetés után 30 kr. Siettetik. A nyllt-tér! közlemények dija soronkint S0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (IÍT kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és VogUr ''ódájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 5461. K. L -—j^J bzabolcsvarmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Mária-Pócs községben megüresedett községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhírré tétel végeit kiidom. Nyíregyháza 1891. április 28. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 401/894. Pályázati hirdetmény. Mária-Pócs községben lemondás folytán megüresedett községi szülésznői állás betöltésére ezennel pályázat nyittatik s a választás hitáridejéül f. évi május hó 31-ik napjának d. e. 10 órája M.-Pócs község házához I itűzetik. Községi szülésznő évi javad i lmazás t: a községi pénztárból 5') frt, mily utó'agoi negyedévi rés/Jetekben fizetendő s minden szülési esetnél egy forint a szülék által tizifve, E'.eukivül a tanyákról egyszer a szülés alkalmival tcrin iszetbeni fuvar vagy ennek megfelelő fuvardíj. A teljesen vagyontalanokat ingyen tartozik kezelni. Felhívatnak a pályázni óhajtók, miszerint képesítésüket s erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket, folyó év mijus hó 20-ik napjáig bezárólag a nyírbátori járás tek. főszolgabírójához nyújtsák be. Kelt Mária-Pócson, 1894. év április hó 18-án. Szklba Mihály, jzp. Subert György, főbiró. 2659/94. Pályázati hirdetmény. Szabolcs vármegye Uj-Fehértó községben halálozás folytán üresedett köiségi állattorvosi állásra pályázatot nyitok, rs fölhívom aj} ezen állásra törvényszerint képesítetteket, hogy kérvényeiket az 1891. évi május hó '20. napjáig hozz ím nyújtsák be, a választás Uj-Fehértó község házánál, a f. év májú. hó 30. napján délelőtt 10 órakor fog megtartatni. A betöltendő állás javadalmazása a következő : Évi 3Ó0 -frt fizetés előleges liavi részletekben E'.enfelül a vármégyei : szabályrendelettel megállapított s az érdekelt felek által fizetendő dijai a következők. __„A NYIRVIDÉK TÁRCZÁJA." Bessenyei György áttérése. Bessenyei Györgynek, a magyar irodalom egyik kiváló úttörőjének, a mély elméjű filosophus költőnek, kit vármegyénk méltó büszkeséggel nevezhet magáénak, egy ily czimü munkája hagyta el ez óv folyamán a sajtót: „A bihari remete, vagy a világ igy megyen. Halmi." Deb reczen, 1894. Bessenyei e könyve egyike a filosophus költő acon alkotásainak melyeket küzdelmekkel teljes életének végső éveiben, puszta kovácsii jószágán töltött remeteségében szerzett. Mélységes kedélye, roppant szorgalmú olvasottsága, hányatott életének keserű tapasztalatai, párosulva & mélyen járó bölcsész higgadt fontolgatásával s a vallásos lélek benső áhítatával, mintegy tükörben tűnnek elő e műből. Nem hiába mondta róla maga a szerző is: hogy ,soha magyaiul nyomtatott Írással még ily formában okoskodni nem kívántak ; egész életemnek olvasása, tapasztalása, gondolkozása és érzése állították össze e kis müvet.' Sajnos, hogy e könyv, mely igazán a belső Bessenyeit tárja elénk, nincs a köuyvpiaczra szánva. Az egész kiadás a kegyelet műve. A csaknem hét százados Bessenyei család széniorának fenkölt lelkű neje, szül. Hegyessy Lujza ut'DŐ hozta azt meg a kiváló ősnek; az ő ajáu dekából kapták meg a hazai nyilvános könyvtárak, felsőbb tanintézetek « az irodalom egyes barátai. A műhöz Széli Farkas, „A Bessenyei család történeté'-nek nagy nevű irója szerkesztett előszót. Ez .Előszó" azonban csak czimében az, de valójában egy önálló buvárlattal készült s uj adatokban gazdig irodalmi tanulmány, mely a Bessenyei életének egyik leg fontosabb, de mind ez ideig kellőleg nem tisztázott mozzanatával, vallásának változtatásával foglalkozik. A lelkiismeretei kutató, ki a ref. egyházkerületek, a debreczeni főiskola és az országos levéltár aktáit áttanulmányozva, uj világot vetett Bjssenyei életének e homáNappali látogatásért a községben 30 kr. Éjjeli látogatásért a községben 60 kr. Nappali látogatásért a tanyán 80 kr. Éjjeli látogatásért a tanyán t frt. Rendelvényirásért külön 20 kr. A szükséges előfogat a fél által állítandó ki. Saját műszereivel végzendő, '/« órát igénybe vevő, vagy ezen tul terjedő műtét végzéséért 50 kr. Kisebb műtétekért 20 kr. Ezen kivül a látogatási dij is felszámítandó. Hús látásért 2 éven felüli marháért 14 kr. 2 , aluli „ 7 kr. Juhért 3 kr. Jelentékenyebb és fáradságosabb műtétért 1 frt. Szakbeli bizonylat kiállításáért a községben 1 frt. Ugyanezért tanyán 2 frt. Az ezen állást elnyerni óhajtók kötelesek beigazolni, hogy a magyar állam területén érvényes oklevéllel bírnak, és hogy legalább 2 év óta mint gyakorló állatorvosok működnek. S végül inegjegyeztetik. hogy Uj-Fehértó község képviselő testülete az évi fizetést 100 frttal javítván, erre vonatkozó határozata jóváhagyás végett, a megyei törvényhatósághoz felterjesztetve van, hol majd nem bizonyos, hogy jó vá fog hagyat Kelt Nagy-Kálió, 1894. május hó 6-án. Zoltán István, főszolgabíró. 530J. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 1485/94. számú jelentését szabályszerű közhirrététel és esetleges intézkedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1894. április hó 26-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) A kisvárdai járás főszolgabirája 1485/94. K. Nagyságos alispán úr! A „Nyírvidék" hiva'alos lapban leendő közzététel végett van szerencsém hivatalos tisztelettel jelenteni, hogy a f. évi január hóban a Dotnbrád községhez tartozó Schvarcz Lázár-féle tanyán öt zsák paszuly találtatott a törekboglyában elrejtve, mely 5 zsák paszuly ki netn sajátilás esetén f. évi május hó 23 naplyos részletére, egyaránt lekötelezte vele ugy az irodalmat, mint vármegyénknek Bessenyei iránt kegyelettel érdeklődő közönségét ÍB. Nem lesz azért felesleges, ha az alábiakban ismertetni fogjuk ez érdekes „Előszót", melyben a tények és okmányok igazságával vannak megjavítva mindama hozzávetőleges nézetek és sejtelmek, melyek eddig Bessenyeinek ugy a m. kir. testőrségből való kilépése, mint a ref. felekezettől a róm. kath. felekezethez áttérése felől divatban voltak. Általános nézet volt ugyanis eddig az irodalom történetben, hogy Bessenyei túlságos elhízása ós föveny kórja miatt lépett ki a testőrségből, hol ezek miatt kötelességeinek netn tehetett oly mérvben eleget, a miut ezt szerette volna. Mindenesetre ez is lehetett egyik oka kilépésének; de a főindok Széli F. adatai szerint az volt, hogy tevékenységét a maga egészében a protestánsok ügyének kivánta szentelni. A protestánsoknak ugyanis abban ai időben nehéz helyzetük volt, bár a vérpadok és gályarabság szomorú napjai elmultak ugyan, s csak emlókeietök volt fenn, de annyival inkább divatbin volt a szépszín alatti téritgetós, a prot. híveknek a buzgó kath. udvari politika számtalan eszközeivel való zaklatása s a prot. hivatalos egyház fejlődésének lépten-nyo mon való megakasztása. A protestántismusnak csendes, *tj és feltűnő erőszak nélküli lassú eltemetése volt ai udvari politika czélja, s e cxól elérésére a leleményes királynőnek és tanácsadóinak számtalan eszköz állott rendelkezésére. A buzgó házasság közvetítő Mária Terézia nagy örömét találta abbaű, ha egy prot. nemest egy kath. családdal összeházasíthatott; a prot. lelkészek papi tized fizetésére köteleztettek, itt ott elűzettek s helyök katholikussal töltetett be. Néhol egész községek magyar lakossága telepíttetett ki (hogy erősebb kifejezést ne használjak) a helyökre idegen nyelvű kath. népek hozattak. A vegyes htzasokat csak kath. pap eskethette meg, ki a prot. féltől rendszerint reverszálist vett. A prot. lelkésznek meg volt tiltva a leányegyházaknak látogatása (útlevél nélkül még a szomszéd megyébe sem mejának d. e. 9 órájakor Dombrád község házánál nyilvános árverésen el fogadatni. Kisvárdán, 1894. ápril 23. Angyalossy, főszolgabíró. 1591. K. 1894! Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Temesvármegye alispánja 55584/94. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhivassal közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabíróik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1894. ápril 20. Miklós László, kir. tanácsos, alispán(Másolat.) Temesvármegye alispánjától 55584/94. Temesvárott 1894. évi ápril hó 7-én. Valamennyi vármegyei és törvényhatósági joggal felruházott város tekintetes közönségének. A szegedi közkórházban gyógykezelt Gombos Levente mészárossegéd illetősége a betegfelvételi jegyzőkönyben foglalt adatok alapján Neuhosz községben megállapítható nem lévén, van szerencsém megkeresni, hogy Gombos Levente 30 éves, róm. kath., mészárossegédet hatósága területén nyomoztatni, feltalálása esetén illetősége iránt jegyzőkönyvileg kihallgattatni és az eredményt velem közölni szíveskedjék. Deschán, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 19457/1894. szám alatt kelt rendeletét szabályszerű közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. Ápril 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter 19457/894. VI. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Torda város 1893. évi május hó 25-én tartott közgyűlésén 3659. szám alatt megállapított szabályrendeletet, mely által a házaló kereskedés a nevezett város területén a fenálló házalási szabályok 17 §-ában és ezen szakasz kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett eltiltatatott, a fenti szám és kelet alatt jóváhagytam. Miről a czimet tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel czéljából ezennel értesítem. Budapest 1894. ápril 5. — A miniszter helyett Reitzig, államtitkár. hettek), ellenben a kath. ünnepeknek a szószékből való kihirdetése 12 frt büntetés terhe alatt meghagyatott. A prot. hivek a kath. templomok építésénél legédkezni tartoztak, ellenben saját imaházaikra (mert templomjuk csak az u. n. ^artikulalt helyeken lehetett) még csak vakolatot sem tehettek királyi engedély nélkül. És mindezek fejében (hogy egyebeket elhallgassak) a protestánsoknak még panaszaikat lem volt hol elmondani, mert az udvarnál rendszerint nem engedtetett meg a panaszkodás, az országgyűlés pedig a vallási sérelmek ügyét az uralkodóra bizta. (1715. XXX. t. cz.) Ily helyzetben levén ez időkben a prot. felekezetek, természetes, hogy ezeknek nagyon is érdekükben állott, hogy ügyeik képviseletére, sérelmeiknek közvetlen a királynéhoz való juttatására Bécsben egy oly férfiút tartsanak, ki buzgó protestáns volta mellett az udvari viszonyokkal ismerős s a királynő előtt kegyben álló legyen. Ilyen volt Bessenyei. kTéves azonban az a felfogás, mely pedig eddig közhiedelem volt, hogy Bessenyei miut a protestáns egyházak titkos ágense szerepelt volna a bécsi udvarnál. A tény az, hogy ó csakugyan képviselője volt az udvari körökben a hazai református felekezetnek, mely e képviseletre nagyon is rá volt szorulva; de e pzerepít egyáltalán nem mint titkos ágens folytatta, hanem mint olyan, ki ez állásra a királynő előzetes jóváhagyása mellett Bileznaí Miklós generális által consistorialis secretárius czimen kineveztetett s a magyarországi összes ref. superintendentiák 1773 szept. 2-ikán Bngyibau tartott egyházi gyűlésén évi 2000 Rhénes forint fizetés mellett mag is erősíttetett. Es hogy mindezek csakugyan a királynő tudtával, sót akaratávaj történtek, bizonysága magának Bessenyeinek Szilágyi Sámuel akkori tiszántúli ref. superintendenshez irott levele, melyben 1773. ápril 27 iki kelettel a többek közt ezeket írja: ,Én magam voltam a királynénál, elibe terjesztettem sok méltatlan szenvedéseinket; csudálkozott az akaratja ellen rajtunk elkövetni szokott erőszakot tőlem hallani és igy felelt: „igen örömest kívánom Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.
