Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-02 / 14. szám

XIV. évfolyam. 14. szám. ^Nyíregyháza, 1893

. április 2. JSÍY / VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A. községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzele, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézeudok. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérinentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 3305. K. TÖ93. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. A Szabolcsvármegyei levéltárban levő régi iratállványok és írat szekrények, továbbá a szükséglendő uj iratállványok éi iratszekrények beszerzése czéljából Nyíregyházán a vármegyei székház kis termében az 1893. év április hó 15-ik napján d. e. 9 órakor zárt és szóbeli nyilvános árlejtés fog tartatni, e végből felhivom mindazokat, kik ezen árlejtésen részt venni óhajtanak, hogy 50 krajezáros bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlataikat a közigazgatási iktató hivatalba április hó 14-ik napjának d. U. 5 órájáig annyival is inkább beadják, mert a később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Kötelesek ezen kivül Írásbeli zárt ajánlataikhoz a 8ÖÜ frt 72 krra előirányzott munkálat költségeinek 5 százalékát készpénzben, avagy óvadék gyanánt elfogadható értékpapírokban bánompénzül csatolni és ajánlataikban határozottan kifejezni, hogy az árlejtés feltételeit ösmerik. Az árlejtés feltételei következők : 1. Az árlejtés megnyitása után első sorban a szóbeli árlejtés fogja kezdetét venni, ugyanazért a szóbeli árlejtésen részt venni óhajtók kötelesek lesznek ajánlat-tételeik megkezdése előtt a fentebb emiitett 809 frt 72 krnyi kikiáltási összeg 5 százalékát készpénzben avagy óvadék gyanánt elfogadható értékpapírokban letenni s a vállalatot elnyert szóbeli vagy zárt ajánlatot tevő ezen összeget a vállalati ár 10 százalékáig kiegészíteni, mely összeg vállalkozónak a munkálat teljesítését biztosító bánompénzét képezendi. 2. Vállalkozó köteles az alább közölt költségelőirányzatban foglalt munkát legkésőbb az 1893. év május hó elsején megkezdeni, a kijavítást igénylő régi szekrényeket, iratállványokat az előirányzatban előirt módon kijavítani, a levéltári helyiségben levő ajtók és ablaktáblák színére befesteni, saját költségén helyre rakni, illetve beállítani s a vármegye gazdasági bizottságának az 1893. év junius hó 15-éig kifogástalanul átadni. 3. Az uj felszerelvényeket, illetve szekrényeket és iratállványokat köteles az előirányzat szerint jó minőségű száraz fából pontosan elkészíteni, befesteni, beszállítani, kijelölt helyökre beállítani s a már beállított bútorokat a gazdasági bizottságnak legkésőbb az 1893. év augusztus hó első napjáig kifogástalanul átadni. 4. Megjegyeztetik, miszerint a kijavítást igénylő régi szekrények elszállítását, s ugy a régi, mint az ujonan készítendő szekrények és állványok visszaszállítását és beállítását vállalkozó saját költségén beszámítás nélkül köteles teljesíteni. 5. A munkálat teljesitéseért járó összeg vállalkozónak csak a vállalat teljes befejezése, illetve kifogástalan átvétele után fog kifizettetni, az alispán azonban felhatalmaztatik, hogy vállalkozó indokolt kérelmére, a már átvett szerelvények munkabérének értékéig, saját felelőségére előleget adjon, a bánompénz azonban a teljesített munkálat jóságának biztosítása czéljából az átvétel teljesítésétől számítandó 6 hónapig visszatartatik. 6. Ezen vállalatból eredhető mindennemű peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékesége és a sommás utja köttetik ki. 7. A szerződés bélyege, valamint a vállalatból eredő mindennemű kincstári illeték vállalkozót terheli. A levéltári helyiségbe szükséges uj szekrények és állványokon foganatosítandó munkákat és azok költségeit tartalmazó részletes kimutatás a vármegyei igtató hivatalban megtekinthető. Nyíregyháza, 1893. márczius 24. Miklós László, alispán, 17/1893. Eb. A debreczeni kir. erdőfelügyelő 1893. évi 12/2. sz. alatt beterjeszti véleményét azon alkalomból, hogy Szilágy vármegye közigazgatási erdészeti bizottsága 1892. évi november hó 30-án 261. sz. a. tudatja, miszerint Argyilán Péter erdőőr részére a S?. somlyói járás főszolgabirája által 1884. évi 26. sz. a kiállított és elvesztett erdőőri eskűbizonyitványt miután a törvényes körözés után sem került meg semmisnek nyilvánította. Határozat. A megküldött határozatnak tudomásul vétele mellett a semmisnek nyilvánított eskübizonyitványra vonatkozó adatok a bizottság jegyzője által a bizottságnál vezetett jegyzék „A" betűje alá bevezettetni és az eskübizonyítványnak megsemmisítéséről a főszolgabirák, Nyíregyháza város rendőrkapitánya és a községek elöljárói megfelelő körözés végett oly felhívással határoztatn >k értesíttetni, hogy az eskűbizonyitványt netaláni feltalálás esetén a bizottsághoz terjesszék be. Miről a főszolgabirák, Nyíregyháza város rendőrkapitánya és a községek elöljárói a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöny utján ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási erdészeti bizottságának Nyíregyházán, 1893. évi márczius hó 9-én tartott rendes ülésében. Hrabovszky, bizotts. elnök. 3420. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A legszélesebb körben közhírré teendő, hogy a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamában az 1893/4-ik tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény az alispáni, szolgabírói és polgármesteri hivatalokban megtekinthető. Nyíregyháza, 1893. márczius 29. Miklós László, alispán. 3309. K. , —Yg

9o """ Szabolcsvármegye alispanjatól. Hivatkozva a folyó hó 15-én kelt 2759. sz. értesítésemre tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza városban Burger Mihály itteni lakos kárára a folyó hó 7-én előfordult lépfene elhullési eset folytán elrendelt zár a folyó hó 23-án feloldatott. Nyíregyházán, 1893. márcziuz 27. Miklós László, alispán. 3413. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hauer Miksa Trencsénvármegyei állatorvos hozzám intézett megkeresésének másolatát tudomásul végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. márczius 18. Miklós László, alispán. (Másolat) Tekintetes Uram! Tiszteletteljesen van szerencsém a következő megrendelési ivet szives figyelmébe ajánlani. Kérem azt működése területén a közigazgatási közegeknek ajánlani. Kelt Zsolnán, 1893. évi február havában. Teljes tisztelettel Hauer Miksa vármegyei állatorvos Zsolnán (Trencsén vármegye). Megrendelési ív „Magyarország állategészségügy-rendészete" czimü munkára. A mindinkább izmosodó magyar állatorvosi irodalomban eddig egyetlen szakmű sem található, mely az állategészségügy-rendészetre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, elvi határozatokat és döntvényeket egyenként és egész terjedelme szerint tartalmazza, már pedig a gyakorlat szempontjából ezek igen nagy fontosságúak. Az 1888; VII. t.-czikke iktatott „az állategészségügy rendezéséről' szóló törvényalkotása és életbeléptetése a sok mulasztások lévén pótlandók, a rohamos szabályalkotás mellett lehetetlen volt maradandót teremteni, de közgazdasági viszonyaink fejlődése által: a megrendelő rendeletek újakkal való pótlása mellőzhetetlennek mutatkozott. S az annyiramennyire kitoldott rendeletek és szabályok alapján kell a hatósági közegeknek eljárni és intézkedni s ezekből kell a közönségnek eligazodást kutatni. Ezért lépten-nyomon ki van téve ugy a közönség, mint a hatóság azon eshetőségnek, hogy oly szabályra állapítja nézeteit, illetőleg intézkedését, mely későbbi szabálylyal változást szenvedett ; melynek hatálya kiterjesztetek, megszorittatott vagy éppen már meg lőn szüntetve. Különösen akkor áll be ezen eshetőség legkönnyebben, ha valamely érvényben levő rendeletben történik hivatkozás egy, ezen rendelet alkotásakor ugyan még érvényben volt, de utóbb hatálytalanított szabályra. Minden az állategészségügy-rendészet terén működő közigazgatási tiszviselő kell, hogy e nehézségekkel küzdjön s botlásoktól megóvandó, kénytelen egy-egy rendelet miatt időt és fáradságot vesztegetni s ha megtalálta se biztos benne vájjon egy — a figyelmét elkerült későbbi rendelet nem módositotta-e azt, vagy nem helyezte-e hatályon kivül; de nem ritka eset, hogy semmit sem talál. Szóval, nagyon sok időt pazarol el arra, hogy teendői felől csak némileg is tájékozva legyen, pedig Szabolcsvármegye alispánjától. az idő drága és a munka napról-napra majdnem legyőzhetetlen mértékben felhalmozódik. E hiányon véltem segíteni, a midőn az állategészségügy-rendészetre vonatkozó törvényeket, miniszteri rendeleteket és elvi jelentőségű határozatokat — szakértői fejtegetésekkel ellátva — rendszeresen összeállítottam, melyen minden alkalmazott minden kérdésben gyors és pontos tájékozást talál a nélkül, hogy össze kelljen kutatni az összes törvénytárak, rendelet gyűjtemények és különféle közlönyök óriási halmazát. Mondhatom, hogy tetemes áldozatomba került művemet — hivatalos adatok alapján — összeállítani. Nem kíméltem sem időt, sem fáradságot, hogy a magyar közönségnek oly munkát adjak kezébe, mely kis könyvtárt tesz feleslegessé. A külföldi hasonirányú könyvek még távol sem oly teljesek. Művemnél a jövedelmezőségről — úttörő lévén — az adott irodalmi viszonyokat tekintve, természetesen szólni sem lehet. Daczára a mű nagy terjedelmének, 30 sűrűn nyomott is, valamint szép kiállításának, annak árát 3 forintban állapítottam meg, hogy ez által alkalmat adjak mindenkinek, — aki az állategészségügy-rendészet terén közreműködik — arra, hogy azt megszerezhesse. Ezek után felkérem művem megszerzésére és elterjedését lehetőleg előmozdítani szíveskedjék. A mű ára fűzve 3 forint és közvetlenül nálam szerezhető be. Az ár beküldése után a megrendelt példányokat postán megküldöm. Ilauer Miksa vármegyei állatorvos. 3202. K. "789íT A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Komárom vármegyéhez tartozó sorozó járásokban összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét nyomozás és eredmény esetén jelentés tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1893. márczius 23. Miklós László, alispán. (Másolat.) Névsora a tatai, gesztesi, udvardi és csallóközi járásokban az 1893-ik évben felhívott mind a három korosztálybeli teljesen ismeretlen védköteleseknek. Tatai járás. Lakatos András, Tóth István, Adamek András, Kovács Ferencz, Beck Márton, Bors István, Koczka István, Tóth Pál, Varga József, Lapaszky Ferencz, Kapucsek István, Halap János, Sicher Zichó János, Horváth Géza, Viczai János, Fanicata János, Fritsch Ferencz, Jónás János, Ivanics József, Kovács János, Hajtmány József, Polgár Ferencz, Hegedűs Gyula, Mikó Ferencz, Csuzarik József, Kubicsek István, Simíts Mihály, Tánczos József, Frisz György, Raffel Ferencz, Gábris János, Gálik Sándor, Lebenyi János, Nagyváthi Pongrácz Vilmos, Süss Gyula, Holdblau János, Pánai János. Udvardi járás. Hierecska Péter, Takács Mihály, Győri Pál, Povedak János, Szitás József, Vinczur János, Czilling József, Plasil Kálmán, Sekán József, Kralik István, Biluk József Antal, Melha Antal, Hatycua József, Suda József, Szvetik Eduárd, Ringlót Bálint, Likavecz Máté, Béták Béla, Vitek József, Szabó Gyula, Kovacsik Lajos, Dauber Antal, Bogyó Jenő, Öröm Vilmos, Szikora Péter, Galló József, Szlaki Mihály. Csallóközi járás. Ágoston Lajos, Petrovics István, Báni Lajos, Gsicsai Vendel, Gielcz Viktor Gusztáv, Halasi Lajos, Horváth József, Uj János, Kiss Ferencz, László József. Gesztesi járás Dani János, Danyisk Antal Mihály, Helmer József, Grósz Mihály, Hamburger János, Kiss József, Klein Emánuel, Kolibács István, Körmendi István, Lázár Ferencz, Lombarik Miksa, Mészáros Ferencz. Mészáros István, Németh István, Németh Peli Pál, Neismann Eduárd, Olsina Vincze, Pap Gyula, Pénzes András, Pintér György, Pougai József, Raád Mátyás, Rözner József, Seilinger Alajos, Spanyisl János, Szabados Mihály, Szabó János, Szabó József. Szele Mihály. Szömörei József, Tehapen Emil Gyula, Ugrancsák Ferencz, Varga István, Vági Imre, Bombicz Sándor, Buschán Róbert. József. Czufacher Antal, Falcs István, Franczia Lajos, Horn Dezső, Horváth Pál, Kriska Ferencz, Jónás Sándor. Kis János, Lánger Heinrich, Nagy János, Noczifer Ferencz, Pintér Nándor, Spanyiel Gáspár, Szabó János, Viezina György, Zolobeczky János István, Apanka Mihály, Brenner Ödön Ferencz, Gzirák József, Gzemer Dénes, Csikós Pál, Demeter György, Echl Ferencz, György István, Hausknath József, Hujber János, Járó Gyula. Kákics János, Kaszemcsa Ferencz, Miklós Sándor, Molnár Mihály, Neubauer Antal, Piroska József, Pucz Norbert, Szilágyi Ferencz, Szili Lajos, Sztányi Ferencz, Sztruhái János, Tisler Mihály. Truska János. Komárom, 1893. evi márczius hó 8. Az alispán helyett: Ifj. Kálmán Rudolf, főjegyző. Mai számunkhoz egy iv melléklet és van csatolva.