Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-19 / 12. szám

XIV. évfolyam. 12. szám. Nyíregyháza, 1893. márczius 19 VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlíint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó -tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasáhozott petit tor egyszír Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyas hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger Á. Y. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában ós Budapesten, valamint Németország és Sveiez fövátosaibau is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 2728. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 19 Í-G8'III — 8. számú kör­rendeletének másolatát tudomásul vétel és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. márczius 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) 19468/VI.—-11. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A cholera miatt elrendelt és még érvényben álló forgalmi korlátoz ísok megszüntetése tár­gyában a kereskedelemügyi miniszter úr folyó évi márczius hó 3-án 15784. sz. a. velem egyetértésben a következő rendeletet intézte valamennyi közlekedési vállalathoz, posta, távírda igazgatóság és hivatalhoz. Tekintetlel arra, hogy folyó évi február hó 8-ik óta koleramegbetegedés az or­szág egész területén elő nem fordult, a budapesti barak­kórházban ápolt utolsó kolerabetegek pedig folyó evi feb­ruár 21-én elbocsáttattak és igy a járvány ez idő szerint az ország egész területén megszűntnek tekintendő, a belügy­miniszter úrral egyetértőleg az árukiviteli forgalomban még fenálló korlátozásokat folyó évi márczius hó 3-án kezdődő érvénynyel, ezennel hatályon kivül helyezem. A mondott naptól kezdve mindennemű áruczikkek, tehát rongyok, ócska ruha, ócska lábbeli, használt ágy- és fe­hérnemű, valamint ócska alattságok és kötelek is, az or­szág bármely helyéről származzanak is, szállítás végett akadálytalanul felveendők, még pedig úgy a szorosan vett belföldi forgalomban (Horvát-Szlavon országokat még egyelőre ide nem értve), mint a külföldre való rendeltetéssel; ez utóbbi esetben önként értetőleg csak annyiban, amennyiben az illető külföldi álllamokban esetleg még fenálló és a törvényhatósággal annak idején közölt beviteli tilalmak az illető czikknek bevitelét meg nem akadályozzák. Egyúttal közlöm a törvényhatósággal, hogy a Horvát-Szlavon országos kormány a rongyok for­galmát következőleg szabályozta: 1. Magyar, Horvát és Szlavonországok oly törvényhatósági területeiről, melyek a járvány egész idején fertőzve nem voltak, a rongyok minden megszorítás nélkül szabadon ki és bevihetők. 2. A magyar-, horvát-szlavonországi fertőzve volt vagy most is fertőzött törvényhatóságok területén fekvő nem fertőzött helyek és községekből a rongyok csak közvet­lenül a hazai papírgyárakban feldolgozás végett szállít­hatók és pedig csak az esetben, ha az illető község köz­egészségügyi hatósága írásban igazolja, hogy a kérdéses rongyok származása nem koleragyanus. 3. Azon közsé­gekkel szemben, melyek fertőzve voltak, vagy most is fertőzve vannak, a rongyok forgalmát illető tilalom to­vábbra is szigorúan érvényben marad. Miről a törvény­hatóságot további megfelelő intézkedés végett oly fel­hívással értesítem, hogy a tilalmak megszüntetését széles körben hozza tudomásra. Budapest, 1893. márczius hó 4. A miniszter helyett: báró Jósika, államtitkár. 2388 K —^^—— Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. Felhívom annnak közhírré tételére, hogy a közös hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben az 1893/4-ik tanév kezdetén betöltendő magyar állami alapítványi helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény hivatalomban, továbbá a járási főszolgabiráknál és Nyíregyháza város polgármesterénél megtekinthető. Nyiregyházán, 1893. márczius 2. Miklós László, alispán. 2596. K. 1893. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyház* város polgár­mesterének és a kiízségek elöljáróinak. A Berezel községben üresedésben lévő községi szülész­női állás betöltése czéljából kibocsájtott pályázati hirdet­ményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. mártius 9-én. Miklós László, alispán. Pályázati hirdetmény. Berezel községben üresedésben lévő községi szülésznői állomás folyó évi ápril 6-án d. e. 10 órakor a község házánál m?gtartandó választáson fog betöltetni. Ezen állomással járó fizetés a község pénztárából év negyedenként utólagosan fizetendő évi 50 (ötven) frt és szülési esetenként fejenkénti egy véka gabona és 40 kr, a vagyontalanok körül köteles díjtalanul eljárni. Felhivatnak az érdekelt okleveles szülésznők, hogy ezen állomás elnyerése tárgyábani kérvényüket folyó év ápril -l-ig a felső didai járás főszolgabírói hivatalához Gáván beadni szíveskedjenek. Berezel, 1893. mártius 2. Juhász Antal, jegyző. Farkas Ferencz, főbíró. 2595. K. c , , . ———— bzabolcsvarmegye ahspanjatol. loy o. Értesítem, hogy a Balkány községhez tartozó „Aba" pusztán Lichtmann Alajos gazdaságában a száj és köröm­fájás f. hó 1-én fellépett s ez okból a nevezett gazda­ságban levő 9 4 drb szarvasmarha zár alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1893. márczius 10. Miklós László, alispán. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ny.-Acsád községhez tartozó Asszony­rész pusztán Farkas László gazdaságában a száj és köröm­fájás betegség f. év február I9-én fellépett, s ez okból a nevezett gazdaságban leyő 1-18 drb szarvasmarha, 300 drb sertés és 700 drb juh zár alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1893. márczius 10. Miklós László, alispán. Mai számunkhoz egy 2279. K. ' - Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Értesítem, hogy T.-Szt.-Márton községben Kovács Mihály ottani lakos kárára egy drb szarvasmarha a f. évi február 20-án lépfenében elhullott s ez okból a nevezett udvara 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1893. márczius 5. Miklós László, alispán. A felső-leány iskola fejlesztése. II. Mi a képviseleti közgyűlés? Az államhatalom bizonyos körű és minőségű jogainak euged nényese. Hanem ez az engedményezés nem történt visszteher és feltétel nélkül. A képviselet felelőssége az át­engedett jogok visszterhe; a feltételek pedig abban koncentrálódnak, hogy a derivált jogkör az állam akaratának megfelelően, sőt a partialis viszonyok közvetlenebb ismerete által abrogálva érvényesít­tetik. Hát ez a gyönyörű önkormányzati közigazga­tási elmélet a mi képviseletünkre nem alkalmazható. Nem az elmélet hiányossága, vagy kevésbbé perfekt volta miatt, nem is a helyettesítési, illetőleg az engedményezési viszony tökéletlensége miatt. Ha e részben merülnek is fel lényegesebb fogyatkozá­sok, azok hatása más irányban érvényesül, de semmiképpen abban, hogy a képviselet ne tudjon feladatának megfelelni. Vizsgáljuk a tételt közelebbről. Az állam nem kívánja, sőt érdekei ellen van, hogy a képviselet, mint autonomikus orgánum a visszteher szolgáltatás esedékességével valamikor is obligatióba kerüljön. No e tekintetben nálunk nincs baj. Arra csak magasabb koncepciójú képviseletek­nél lehet praecedens. A mienk — sajnos — nem az. De hát ez még hagyján. Hogy vagyunk a feltételekkel? Az az a kép­viselet tevékenysége bir-e azon miségekkel, hogy az állam akaratával azonosítható legyeu. Érdemes-e tehát arra az előlegezett bizalomra, mely az állami iv melléklet és Hoíruiann Adolf inagárjegyzéke van csatolva. jogok átruházásánál legfontosabb indok gyanánt szerepelt ? Nem! S habár az akarat összeütközés csak­nem ab ovó ki van zárva, ama tapasztalati tény következtében, hogy a képviselet nem akar sem­mit, mert nem tud akarni semmit, mindamel­lett is kiiudulva abból, hogy a képviseletnek el­végre is csak jobban kell ismerni a helyi tényle­ges viszonyokat és szükségleteket, s ezek kielégí­tésére alkalmas módokat, az állam nem fog saját akaratával surrogálni! Elvégre gondolható olyan tökéletes boldogság­ban uszó város is, ahol már nem kell a képvise­letnek tenni semmit. A helyi viszonyok követel­ménye ez! És a képviselet méltányolt tevékenysége, ke­leti zavartalan nyugalma s gondolkodásának lusta­sága Nyiregyházán ezt a boldog állapotot sejtetik. Aki a nőegylet mult heti számunkban körül­irt kérelme feletti meddő tanácskozás és tartalmat lan határozat hozatalánál jelen volt, lehetetlen, hogy arra a gondolatra ne ébredett legyen, hogy Nyiregyházán vagy van már egy rendeltetésének mindenben megfelelő, s a kellő eszközökkel felru­házott nőipariskola és teljessé egészített polg. leány iskola; vagy itt a viszonyok olyanok, amelyek teljesen feleslegessé teszik e két intézmény megalkotását. Van még egy tertium is. Az nevezetesen, hogy a nőnevelés emelését mellőzhetőnek tartja . . . nyilván abból az indokból, hogy fél, miszerint egy kiegészített leányiskolái növendék felül fogja múlni intelligenciális képességeit, s majdan megszűnik e miatt a képviseleti tanácskozások jelenlegi nyu­godt csendes ... és üres menete!! Pedig ezen a veszedelmen már is tul van. De nem a felső leány iskolából kikerült növendé­keknek van okuk prüderiára! Legyünk igazságosak! nem szól ez a képvi­seletre általánosságban A tiszteletre méltó kivé­teleknek szívesen megadjuk az elégtételt. Sötét, szomorú a kép, a melyet Nyíregyháza város képviselőtestületéről festettünk. A ki ebből a képből akarná magát róla informáltatni, annak a hangulatáról előre is biztosak lehetünk. De ezek a tiszteletre méltó kivételek ki vau­nak fárasztva a számbeli tulsulylyal vivott eredménytelen küzdelemben. Az elkedvetlenedés nyomasztó hatása megzsibhaíztotta, csaknem indo­lenssé tette akaratukat, s mindenesetre azt a meg­győződést keltette bennük, hogy a szellemi erő befolyását, még padig döntő befolyását el kell ha­lasztani a szerencsétlen számbeli túlsúlyban talán rövid idő múlva beállaudó változás utánra. Helyesen teszik-e, nem-e, hogy nem veszik fel a harezot a számbeli túlsú lyai már most, s hogy nem intéznek ellene kíméletlen támadást oda­benn? Azt most nem kutatjuk. És ha az általános jellemzés alól ki is vesz­szük a képviselet azon tagjait, kik sok esetben b zonyitották be a dignitásra való rátermettségü­ket, hivatottságukat, azt bizonyára ők sem fogják tagadni, hogy a szóbm forgó határozat hozatalban nekik is részük vau.S ha a felsőlaeányiskola fejlesz­tésének ügye talán alig pótolható halasztást fog szenvedni, az ódium őket egyaránt érni fogja. Még nem késő kívánt fordulatot adni a do­lognak. A vád alól könnyen megmenthetik magukat a „kivételek". Tőlük függ!

Next

/
Thumbnails
Contents