Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-19 / 12. szám

„Pí V X R V I D fi K.' Fejtegetéseink eddigi irányával ellentétbe jönni nem akarván, a nőipariskola helyiségeinek építése s a felsőleányiskola függő kiegészítésének együtt megoldandó kérdései gyakorlati részeit, ez alkalommal bővebben taglalni nem fogjuk. Meggyőződésünk lévén különben is, hogy a kérdés s a megoldandó feladat oly világos, annyira áttekinthető, annyira fontos, hogy szinte felesleges útmutatásokkal szolgálni. Tény az, hogy Nyíregyháza városának a nőipariskola elhelyezése tekintetében „noblesse obiige" van. Tagadhatatlan az is, mikép a felsőleányiskola kiegészítését napról-napra halogatni lehet ugyan, de a napirendről ma is már levenni merénylet volna a nőnevelés vitális érdekei ellen. Nyilván való tehát. hogy még a féltett financiális szempontok is sürgősen a két kérdés együttes tárgyalását kívánják, s az előbb perfektuálandóuak olyatén megoldását, hogy abból könnyű, és kevés áldozattal lehessen átmenni, tova fejleszteni a másikat. A szóban forgó ügyben a képviseleti közgyűléssel szemben elfoglalt álláspontunkat még inkább precizirozni kívánván, annyit jegyzünk még meg, hogy az állam bizonyára nem ruházott volna oly szép jogokat a képviseletre, s nem adott volna oly tág tért az önkormányzati akarat érvényesülésére, ha tudta volna, hogy még ily tekintélyes városban is mint Nyíregyháza, a szellemi szegénység, képtelenség ... az az a demagógia vergődik hatalomra. Ez a képviselet bűne, ez az átka Ez meddőségének, terméketlenségének oka, s ez ássa meg sirját a tekintélyének, s ez rendíti meg a hitet jó akaratában is, midőn nagyjelentőségű kérdések fölött kell tanácskoznia. A korpus beteg, nagyon beteg. Palliativ gyógyszer nem segit többé, radikalis gyógymódot igénnyel, s ez: ki kell vágni kímélet nélkül a beteg testrészt. Jelenleg ez a hivatása az intelligens elemuek: Tegye kötelességét és akkor a képviselet jegyzőkönyvei nem fognak többé megszaporodni oly határozatokkal, melyek mindenre, csak dicsőségére nem vállnak. Omikron. A polgármester beszámolója. — Jelentés ai 1892. évről. — Olyan fejlődő városnak, mint Nyíregyháza, egy egy esztendei története is sok érdekes és tanulságos momen tummal bir. Érdemes és hasznos munka tehát ezeknek a följegyzése. Az a beszámoló jelentés is, melyet városunk polgár mestere a mult esztendőről készített és igen helyesen nyomtatásban sokszorosítva kiadott, nemcsak a tekintetben bir jelentőséggel, hogy tanúságot tesz a polgármester s általában a városi hatóság alkotmányos érzületéről (oly értelemben tudniillik, hogy mint a közönség bizal mából a város ügyei intézésének mandatáriusa," köteles ségének tudja sáfárkodásáról nyilvánosan beszámolni); hanem abban az irányban is, hogy tájékozást nyújtva egy év történetének, a kifejtett tevékenységnek, az elért eredményeknek, a különböző uj kezdeményezéseknek adatai és helyzete felől, nem csak beszámol a múltról, de tájékozást nyújt a jövőre nézve is, biztosítván ez által azt, hogy városunk fejlődése progransmszerüen megállapított terv szerint s nem kapkodva, ötletszerűen intéztessék. A mult évről szóló s nyomtatásban most megjelent polgármesteri jelentés világos és csaknem minden részleteiben teljes képet nyújt ennek az évnek az eredményeiről. S hozzá tehetjük mindjárt, hogy igaza van a polgár mester urnák, midőn a „haladás esztendejének" nevezi ezt az évet Nyíregyháza városára nézve. „Azon alkotások, — mondja a jelentés — melyek e lefolyt esztendőben részint befejezést nyertek, részint kezdetőket vették, maradandólag arról tanúskodnak nem csak jelenben, hanem a jövőben is, hogy a jövőért a jövő nek hasznos, városunk fejlődésére nézve messze kiható munkálkodást teljesítettünk. A haladás megállapodást sem egyes emberek, sem városok életében nem tűr. A haladás, mig egyrészt terheket ró, megoldásra váró feladatokat szül, helyes számítás, körültekintő takarékosság mellett, forrásokat is nyit, melyeknek jövedelme a hasznos kiadások fedezetéül szolgálhat. Ugyanazért a figyelmes szemlélő, az eseményekkel számot vetui tudó ember tisztában lehet azzal, hogy a város fejlődése körül kifejtett minden cselekményünk oda irányult és irányul, miszerint a befektetett tőke necsak a fejlődés kívánalmait elégítse ki, hanem a közteher kellő mérséklése mellett alapját képezze városunk jövőben való huladá sának; vagyis pótoljuk a mult mulasztásait, teljesítjük a jelen követelményeit, de tekintettel vagyunk a jövőre. Tagadhatatlanul terhes feladat ez, de a városunk fejlődése, ebbeli feladatunk megoldása arra int, arra ösztönöz, hogy Nyíregyháza várost a vidéki haladó városok mögött hagynunk nem lehet, nem szabad!" Az érdekes jelentés adataiból közöljük a követ kezőket: Ügyforgalom: 1891. év végén maradt hátrány 833 ü-'ydarab, ehez érkezett 1892. év folyamán 23,745, elintézendő volt tehát 24,578, elintéztetett 23,601. hátrányban maradt 977. Képviseleti gyűlés volt 20, tanács ülés 6 2, szakbizottsági ülés 53, árvaszéki ülés miuden héten péuteken. A házipénztár bevétele 551,454 frt 28 kr, kiadása 548,334 frt 15 kr volt. A 954 kh. területű városi erdő jövedelme 3576 frt 90 kr volt, 2417 frt 55 krral több, mint az előző évben. A határbeli birtok bevétele 22,481 frt 66 kr, 3302 frt 62 krral kevesebb, mint 1891-ben. A pusztai földbirtok, melyből 2820 szántás alá, 1797 hold legelőnek osztatott ki, a kaszálóaak meghagyott 217 hold, valamint 266 h. nadas és terméketlen terület beszámításával az 1892. év bruttó jövedelmet hozott 45,512 frtot, mely jövedelemből kiadásként leszá mitva 10,192 frt 2 krt, tisz'a jövedelemként mutatkozik 35,319 frt 98 kr. E tiszta jövedelem a művelési ágak szerint következőleg oszlik meg: szántóföld tiszta jövedelme holdankint 10 frt 81 kr, legelő tiszta jövedelme holdankint 1 frt 32 kr, kaszáló tiszta jövedelme holdankint 8 frt 49 kr. Ez eredményt összehasonlítva az 1891. évivel, midőn a szántóföld tiszta jövedelme holdankint 8 frt 46 krt, a legelő tiszta jövedelme holdankint 2 frt 65 krt, a kaszáló tiszta jövedelme holdanként 8 frt 49 krt tett, kitűnik, hogy mig a szántóföld s kaszáló tiszta jövedelme az 1892. évben holdanként 2 frt 35 kr, illetve 2 frt 08 krral emelkedett, addig a legelő tiszta jövedelme holdanként az 1891. évihez képest 1 frt 33 krral sülyedt. Ez utóbbi körülmény magyarázatául az szolgál, ho^y az 1892 évben legelőül kiosztott 1797 hold területre összesen 1016 drb. marha hajtatot ki. Összegezve az elmondottakat, a pusztai birtok holdankénti jövedelme — ehekintve a különböző művelési ágaktól — az 1891. évi 5 frt 88 krról, ar 1892. évben 6 írt 85 krra emelkedett. A kövezetvám bevétele 13,991 frt 69 kr volt, az emelkedés az 1891. óv eredményével szemben 1251 forint 69 kr. A gőzfürdő tiszta jövedelme 1331 frt 7 kr volt, 513 frttal több mint az előző évben. A közvágóhíd jövedelme azonban (3059 frt 22 kr) 569 frt 8 krral csökkent, a miuek a magyarázata az, hogy a közvágóhidi szabályrendelet még most sincs megerősítve s igy ez évben a közfogyasztásra szánt sertéseket (3383 db) nem a köz vágóhídon szürták le. Az adózási viszonyok tekintetében az egyenes állami adóknál az 1891. évről fönmaradt 28,849 frt 10 kr hátrány 39,972 frt 45 krra, az ártér-adjnál 6610 frt 81 krról 10,280 trt «6 kr emelkedett. Ez a 10,280 frtnyi hátrány a 6416 frt 26 kr évi kivetéssel szemben igen magas. A közköltségnél a hátrány 27,267 frt 38 krról 33,504 frt 53 krra szaporodott. Apidt a hátrány a had mentességi dij, a szőlődézsma-váltság, s a városi közmunka tételeinél. Föltűnő e fejezetnél, hogy vadászati jegyet csak 55 egyéu váltott. A tanügyre vonatkozólag közöljük a követkazó ada tokát: A taukötelesek összes száma 1892. évben 4074, mindennapi iskolások száma 3314. Ezek közül iskolába jár 2938, nem jár 376. Ismétlő tanköteles van 760. Ezek közül iskoláztatik 572, nem jár 188. A következő fejezetben az egészségügyre vonatkozó hatósági intézkedésekről ad számot a jelentós. Tudjuk, hogy a mult évben a feuyegetó kolera-járvány s a difteritisz nagy pusztítása reudkivül igéuybe vette a közegészségügyi hatóságnak, t. i. a rendőrségnek tevékeny ségét ós mi ez alkalommal is konstatáljuk, hogy a rend őrség ezt a feladatát nagy buzgalommal teljesítette. A közegészségügyi igények kielégítése évről évre nagyobb kötelességek terhét rója a hatóságra. Nemcsak régi mu lasztásokat kell pótolnunk, de folyton gyarapodó igényeknek is eleget kell tenni. Nem is szólva rendkívüli körülményekről (mint pld. most a kolera fenyegető veszede Í

me), re

ndes viszonyokra számítva is, lehetetlen továbbra elodáznuuk, hogy a.közegészségügyi közigazgatás sok irányú feladataihoz szabott megfelelő szervezetről gondoskodjunk, s hogy — amivel ugy szólván alig rendelkezünk — a közegészségügy állandó intézményeit létesítsük. Sajnossn nélkülözzük e tekintetben a jelentésben a megemlékezést a városunkban létesítendő vármegyei közkórház ügyéről, holott ez a kérdés, — habár csak a kezdet kezdetén van — még is csak fölmerült a mult esztendőben s foglalkozott azzal — kimondván elvileg a létesítés szükségét — a képviselet is. Hogy a beszámoló jelentésben nem történt erről megemlékezés, olyan magyarázatra is szolgáltathat alkalmat, hogy talán ez a kérdés levétetett a napirendről. Pedig bizony a mi nagy fejlődésüuk sok fényes momentumai között igen-igen sötét pontot képez és nagy hézagot, hogy egyáltalában nincs kórháznnk. Visszatérve — csak igen röviden — a közegészségügynek hatósági ellátására, egészen bizonyos, különben már régen konstatált dolog, hogy a rendőrség, mai szervezete mellett a legnagyobb buzgalommal és tanúsított tevékenység mellett sem képes arra, hogy ezt a feladatot teljesen betöltse, teljesítse ügy, hogy közegészségügyi közigazgatásunk ne ad hoc rendelkezések által intéztessék, de folytonos, tervszerű adminisztrálásban részesüljön. Megnyugvással veszszuk tudomásul azonban a polgármester úrnak azon kijelentését, hogy »az egészségügy körül még mutatkozó hiányok pótlása egyik főgondomat képezi s azok mielőbbi pótlását egyik elsőrendű feladatként tűztem magam elé." A közegészségügy után mindtjárt a rendőr-ügyekről szól a jelentós, konstatálván közbiztonsági viszonyaink kedvező voltát. A rendőrségnek szorosobb értelemben vett rendőri tevékenységére vonatkozólag számadatokkal s»olgál a jelentés, de konstatáljuk, hogy ez adatokból nem lehet teljes képet nyerni a rendőrség személyzetének elfoglaltsága felől. Igy például nincs szám-adat a kihágási és cselédügyekről s érdekes lenne tudni azt is, hogy hány esetben tétetett panasz, panaszos, panaszlott és tanú mennyi idéztetett be s hallgattatott ki s hány jegyiökönyv vétetett föl és a többi. Pedig ez adatokat nem lehet nélkülözni annak megítélésénél, hogy például a~ közegészségügy ellátása érdekében rendőrségi szervezetünk kiegészítése mily mértékben szükséges. S az elodázhatlan reform keresztülvitelét bizonyára csak elősegítené, ha a helyzetnek ez adatok által való teljes és nyilvános föltárása ennek a szükségnek az érzetét a köztudatban megerősítené. A rendőrségre vonatkozó jelentésnek érdekes adatai még, hogy marhalevél kiadatott szarvasmarhára 3753, lóra 2983, sertésre 9528, összesen 16,254, tulajdonjog átruházás pedig 28 665 esetben eszközöltetett. Mezőgazdasági viszonyainkra vonatkozólag érdekes a következő kimutatás: a 2120 hold ószi búzával btvetett terül, boldank. 7—8 hektoliter a 190 » tavaszi > > > > 7-8 . a 13780 » ószi rozszsal » > » 9-10 a 250 > repcéével > » > 5-6 . a 7040 » árpával > > 10—12 . a 2620 » zabbal » » * 6-7 a 11190 > kukoriczával > > > 5—6 » a 76U » burgonyával » > > 15—20 > termett. Az állami méntelep létesítésének tervéről konsta tálja a jelentés, hogy az elejtettuek tekinlhető. Az ipar és kereskedelem ügyének haladását jelenti a beszámoló Az iparosok ós kereskedők száma folyton szoporodik, amit igazol a jelentésnek ama számbeli adata is, hogy a mult évben ipar-igazolvány ós ipareugedély 53-mal adatott ki több, mint 1891-ben. A szegény-ügy rendezésére vonatkozólag örvendetesen veszszük tudomásul a jelentés következő szavait: .Jelezni kívánom, hogy a szegényügy rendezésével behatóan foglalkozunk s hinni szerettem, hogy ez az Ugy már az 1893. év lefolyása alatt helyes megoldást nyer." Ezekben kívántuk, a rendelkezésre álló térhei szabott kivonatbau ismertetni az érdekes jelentést. Még csak néhány megjegyzést teszünk. Az első a tisztviselői nyugdíj-intézet megalapítására, a koronázási jubileum alkalmából megszavazott 25,000 forintra vonatkozik. A jelentés is .sajnálattal' tudatja, hogy a képviseletnek ez a határozata a belügymioisz • tóriumnál nem nyert szankciót. Mi pedig szükségesnek tartanánk, hogy a tisztviselői nyugdíj-intézet Ugye — e katasztrófa által ne szenvedjen teljes hajótörést, hanem vétessék föl újra a megoldásra váró feladatok programmjába, s kerestessék üt és mód, hogy a nyugdíj-intézet létesülhessen. Városunk világításának ügyéről nem emlékezik meg a jelentés. Pedig közdolgaink között, melyek a mult esztendőben hat.ságuukat és a városi képviseletet foglalkoztatták, ez a kérdés bizonyára a jeleutősebbek közül való; uem is szólva arról hogy a közvélemény milyen nagy érdeklődéssel viseltetik az ez Ügyben megindult akció iránt. Végül ismételten fulhivjuk a polgármester űr becses figyelmét arra a különben lényegtelen körülményre, hogy ez a czimezés „szabad és kiváltságolt Nyíregyháza rend. tan. város" — anomalia. Ezt a kifejezést a törvény a fö'állitott kategóriákban nem ösmeri s nincs is annak semmi jelentősege ma, mikor pozíciónkat az állami közigazgatás gépezetében nem királyi privilégium, de törvény állapítja meg Felesleges sallang ez a titulus, amelynek nem lehet helye, egy hivatalos igtatói ügyszámmal s mindenképen hivatalosan kiadott jelentésben. Márczius 15. Mint fényes sugár világit be az 1848. márczius 15-diki nagy nap abba a szürke homályba, mely Magyarország politikai és társadalmi közéletére ráborult, s irányt és utat mutat a nemzetnek, melyet követnie, amelyen haladnia kell. Nem a mult fénye ez, visszaragyogtatva a kegyeletes megemlékezés által. Az akkor kijelentett nagy eszmék erősségéből fakad az az irányt és utat jelölő örök forrás világosság. Hosszú utján még

( nemzeti életünknek messze jövendő idők idején keresztül fog világítani ez a fény; bontván ködöt, homályt, ha pillanatra ránk borulna. Mert 1848. márczius 15-ödike ama nagy pillanatok közül való az emberiség történetében, midőn egyetlenegy kiáltásban milliók egyesülnek. S az az egy kiáltás alaptörvény: a nemzeti Géniusz szülötte. A végtelenben egy nap semmiség, S törvény, hogy elhűl minden, a mi láng; Be szent napodnak alkonyatja nincs Oh! márczius! Nem szűnsz ragyogni ránk! Több ilyen nap, mely csodás erővel Évszázadok számára épített, Mint száz meg száz év hitvány hosszasága, Ha lelket nem gyújt és nem ad hitet. * * * Nyíregyháza város közönsége impozáns módon ünnepelte meg a márczius 15-dikének évfordulóját. Beszámolunk az ünneplésről a következőkben. Folytatása li me II éhleten