Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-11-26 / 48. szám

,,rv T I B V I D É K." előfizetés nemcsak a IV., hanem mindhárom ujabb, tehát a IV. V. és VI. kötetre szól. E'.en három kötet előfize tési ára együttesen 12 forint. Ezau előfizetési összeg négy egyenlő (3 forintos) részletben törleszttetik. Három forintot fizettek előre, és ugyancsak három három forintot fizetnek a negyedik, később majd az ötödik és hatódik kötet átvételénél. Igy kerül össze négy háromforintos részletben a nagy hazafi ujabb munkáinak előfizetési ára. — Utazás bélyeggel. Érdekes sa magyar államvasutak forgalmára nagyfontosságú reformot száudékozík ujár a közeli hónapokban életba léptetni a vasúti személyforgalomnál Lukács Bila kereskedelmi miniszter. Az ujitás czelja: fóiminteni az utazó közönséget attól a kellemetlenségtől, a mi mjst a vasúti pénztáraknál a jegyváltással együtt jár. Lényege az, hogy az eddigi utazási jegyek helyett vasúti bélyegjegyek hozatnak be, nnlyek teljesen fölöslegessé teszik, üogy az utas a pénztáraknál tolougjou vagy várjon, mig jegyet válthat. Minden trafikban árú utáni fognak űrlapokat, melyekre az utazni szándékozó maga irja rá az elindulási és végállomás nevét s aztáu ugyancsak a trafikban vásárol annyi értékű vasúti bélyegjegyet, a mely megfelel az útvonal hosszáuak. Az űrlapok fél krajczárjával lesznek kaphttók, a bélyegjegyek pedig 25—75 krajczárosok és 1—5 fonutosok. H t valaki például Budapestről Bécsbe akar utazni a II osztályon, a 14. zónának megfelelően egy 5 és egy 2 frtos bélyegjegyet ragaszt az űrlapra s beírja a végállomást. S ezzel a lappal felszerelve bármely pillanatbau, minden bélyegzés, vagy a pénztárnál való időzés nélkül beszállhat a vasúti kocsiba. Az ellenőrzés nagyon egyszerű: a va°uti bélyegjegyek középen át vannak lyukasztva s az ellenőr, miután meggyőződött róla egy pitlautással, hogy a kellő értékű bélyegjegy van az űrlapon, a bélyegjegy egyik felét leszakítja, mig az utas a másik felével a végállomásnál kiszáll. Ily mólon a vasúti igazgatóság is könnyű áttekintést szerezhet a visszaszármaztatott jegyekről. — A kassal 111. kir. gazd. tauint. tanári testü'etéből alkotottbizottságuakszakvéleménye mezőgazdasági ügyekben és kérdésekben Abauj Torna, Borsod, Bereg, Gömör, Kishont, Heves, Míramaros, Sáros, Szabolcs, Szepes, Ugocsa, Ung és Zólyom megyék gazdaközönsége által vehető igénybe. A bizottság elnöke Kovácsy Béla, az állattenyésztési szakmakor előadójt. Tagjai: Gerlóczy Géza, a uövénytermelési szakmakör előadója; Haszlinszky Gyula, az üzamtani szakmakör előadója; Szent Imrey Imre intéző, a számvitel előadój i és Z tlka Z ugmond a szeszgyártás előadója és az intézeti szeszgyár vezetője. A ki a tanári testületből alakított gazdasági tanácsadó bizottság vélemé nyét ós működését igénybe venni akarja, annak a tanintézet igazgatójához, mint a bizottság elnökéhez kell fordulnia. A tanári testű et bizottsága oly gazdasági ügyekben és kérdésekben van hivatva működni, a melyekben szakvéleményadásra más intézmények vagy hivatalok szervezve nincsenek; igy tehát leginkább gazdasági berendezések, növénytermelési, állattenyésztési berendezések kérdéseiben s szeszgyártási ügyekben. Ennélfogva nem tartoznak a tanári testület gazdasági bizottsága elé: a vegytani, uövény- és állattani, gazdasági, géptani, állat gyógyászati és talajjavitási, kertészeti é3 szőlészeti ügyek és kérdések, a melyek a már létező vegykisérleti, magvizsgáló, gépkisérleti állomásokhoz, az állami vagy a hatósági állatorvosokhoz, a kultúrmérnöki hivatalhoz, illetve az országos gyümölcsészeti miniszteri biztoshoz és a szőlőszetiek a vinczellér-iskolákhoz utaltatnak. Szintén igy nem tartoznak a tanári testület bizottsága elé azon peres ügyek, melyekben a bíróságok vagy hitóságok a tanintézet egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésre fölkéretik. — Önműködő fényképező készülék. Korunk gyakorlati szelleme minden utat-módot kieszelt már, hogy az emberi kezeket megkímélje a nehéz munkától. Nem elégedett meg azzal, hogy életre kellé a természet alvó erőit, hogy rabszolgájává tette a gőzt s a villamosságot, hogy megváltoztatta a távolság fogalmát, elvitte a hingót egyik városból a másikba, fölfogta gépjeibe a rezgést, hogy évszázadok múlva is hallhassa az utókor egy-egy nagy ember élőszavát. Az élet apró munkáit is megkönuyitették lassankint: föltalá.tak mindenféle automatákat. Vannak öuműködő mérlegek, ujságeladó szekrények, illatszer, czukor, gyufa-elárusitó készülékek stb. Ezeknek az automatáknak a száma most újólag szaporodott egy gépecskével, a mely eióször a chikágói kiállításon ejtette bámulóba a világot, s most Bécsben mutogatják. Nam egyéb ez, mint egy magától működő féuyképeiő gép, a mely az eddigi eljárás lassúsága helyett öt perez alatt tökéletes képat kószit. Az ember egyszerűen a gép nyílásába dob három darab 20 fillérest s ugyanakkor nyájas arczczal belepillant a kame • rába, hogy ezután miféle boszorkányság történik, annak egyelőre csak a feltaláló a megmondhatója. Annyi tény, hogy néhány perez múlva egy gombot megnyomunk, és saját jól talált képmásunkat huzhaljuk ki a gépből. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténeté bíl (<zerk. Baóthy Z lolt) megjeleut a 13 ik füzet. Ebben Rupp Kornél értekezik Gyöngyösi Istvánról, a múlt századok legnépszerűbb elbeszélő költőjéről; részletesen foglalkozik életével s munkáival, kimuiatváu azt az eddig kevéssé méltatott hatást, melyet Ovidius gyakorolt Gyöngyösire. A czikk másik része Listius Ltszlóval, a Magyar Márs írójával foglalkozik. A füzet második czikkében Négyesy Liszló, A XVII. századi széppróza ós szinézet czim alatt a kor mulattató olvasmányait: Fortunatus és Szép Magyelona cz. kedvelt uépkönyveket ismerteti, majd részletesebben méltatja Haller János Hármas His toriá-ját és Rozsnyay Divid Horologium Turcicnm át. Aztán áttér a század régi színezetére, ismertetve Felvinczi György erdélyi színigazgató törekvéseit s végűi két Comico tragoedia cz. színművet, melyek egyike énekesjáték, másika moralitás. A harmadik cíikkben Bidics Ferencz, a vállalat segédszerkesztője, A kuruezvilág költészete czím alatt a Thököly és Rikóczi kori állapotokat kezdi ismertetni, jellemző vonásokkal méltatván az udvar ós a hazafiak ellentétes, érdekeit törekvéseit. A füzethez külön műmelékletül van csatolva: Felvinczí György szabadalom-levelének hasonmása és Gyöngyösi Murányi Vénus-ának czím'apja. A szövegben is nagyérdekű illusztrácziókat találunk, minők Wesselényi Ferencz arczképa, a bevehetetlennek tartott Murány vára, Zrínyi Iioaa, Lónyay Anna és Hiller János aláírásai, Kemény János tatár rabságból irt levelének hasonmása. Haller Hármas Históriá jávak dí;zes czimképe, az Árvaváraljai kivégzések s egyik záróképűi: A Rikóczi biblia táblájának czímeres diszUménye. A Képes Irodalomtörté net két eti füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért minden könykeres kedésben magrendelhető. — Katonákon tett mérések. Egy katonaorvos a katonaságnál ismecelteu tett mérésékről ezeket irja : A balépő ujouezok közül a könnyebbek, a kik a teljes számnak körülbelül kétharmadát teszik ki, mindjárt kezdettől fogva súlyban gyarapodnak, a nehezebbek pedig, tehát körülbelül egyharmadrész, kezdetben fogynak. A kö nnyebbek súlygyarapodása körülbelül márcziusig tart, azutan ók is megfogynak. A könnyebbek súlygyarapodása körülbelül márcziusig tart, azután ők is megfogynak. A testsúly az összes ujonczoknál juliusban a legkisebb, ezután lassankint gyarapodik a következő év januáriusáig. A 2 ik és 3 ik szolgálati évben az összes katonáknál periodikus sulyingadozások vannak, olyformán, hogy juliusban van a sulyminimum, januárban pedig a sulymaximum. Az időszaki sulyingadozások sokkal jelentékenyebbek, mint a végleges gyarapodások. Ama sulyingadozások minden testrészt illetnek; aránylag legtetemesesbek a hason, a csombokon ós a derékban; legcsekélyébbek pedig az alkarokon és lábikrákon. A mellkason, csípőkön és felkarokon közepesek az ingadozások. Az ujonezok kiképzése idején legfőkép a lábikrák és az alkarok gyarapodnak és e részek mutatják a kilépésnél is a legtetemesebb gyarapodást; tetemes a végleges gyarapodás a mellkas közfogatáu és a ezombokon is, kisebb a felkarokon, mig a csípőkön, a derékoa és a hason jelentéktelen. Fogyás egy testrészen sem mutatkozik. A gya rapodás maximuma a kétéveseknél a második év január havára van, a hároméveseknél a második év november, illetve a harmadik óv január havára esik; a lábikrák és az alkarok már hamarább érik el e maximumot, de megmaradnak igy egészen az illető óv január haváig. A katonai szolgálat az egyéni különbségeket megkevesbíti és ezek a kilépésnél sokkal csjkélyebbek, mint a belépésnél voltak. Csarnok. Louisá kisasszony. Széli Ltszlóuak passziója volt az ideáljait a franczia uevüköu szólítani, nem mintha kitűnően beszélt volna francziául, hanem mart ez is szeszélyei közé tartozott. Meglehetős excentrikus természete volt; hogy valamennyi szerelmeset idegeuszerüen szólította a szerelmes leveleiben, hogy a versei fölé franczia leány-neveket bigygyesztett: ez is csak a különezre vallott beuue. Nagyon örült, mikor a lányok, a kik bomlottak utána, csillogó tekintettel inoudták neki, hogy ezeutű mindeu kitől franczia kiejtést fognak követelni . . . Louise uevelőkiszasszouy volt egy miniszteri tanácsos Cialádjánil. Széli itt látta mag először és elég csinosnak találta, hogy mindennapos vendég legyen a miuiszteri tanácsos úr há'.ábau, a kiuek különben az unokaöcscse volt. Feltüuő módou érdeklődött Louise iránt, a ki — mint ueküik miedani szokta — napsugaras világot teremtett a tanácsosék szürke, komor szalonjában . . . Louise ós Liszló (azt gondoltam, elég, ht a hősöm nek csak a keresznevét írom le, hiszjn Louise is csak a keresztnevén szólította mlr) tehát Louise és Liszló, a mint igen gyakran megvilbtták egymásnak, akkor érezték legkitűnőbben magukat, mikor délu ánonkint a kerti platánfák alatt órák hmzat elsétáltálgathattak. A hintázó gyerekek éktelen lármlja cseppet sem zivarta meg komoly beszédjükbe; sokkal nagyobb figyelemmel hallgatták egymást, semhogy a körülöttük levő világgal törődhettek volna . . . Egyszer Széli Liszló, mikor tisztában volt már a lányuyal, élénken azt mondta: — Louise, üljünk fii ketten a hinta-kocsiba. A gyerekek leugrottak az amerikai hintáról, Széli Liszló pjdig fölemelte Louise-t a kocsiba, ós aztán szoros közellétben, apró ivezéssal ringatózni kezdtek a levegőben. — Nagyszerű — kiáltotta Louise, mikor később magasra szállovak . . . Azt hiszem, nam szőJülüak le. — Kapaszkodjék belém, akkor nincs mitől félnie, Széli Liszló abbahagyta a lendítést, a leány pedig közelebb húzódott hozzá és egy keveset megremegett, mikor a karjába fűzte kezét ... Még nem jártak karonfjgva, s Louisn szivén most valami uj, kellemes érzés áramlott hogy a férfi oldalán egész bátran meghúzódhatott. Az esztendők óta elmulasztott szerelem minden ereje és forrósága összegyűlt a vérében. Arcsára kiült a megsejtett boldogság pirja, s égő tekintettel nézett társára, hogy ez nagyon csinosnak és nagyon édesnek ta lálta kisasszonyát. • A tanácsos ür jvalami kimondhatatlan nevü stájer fürdőhelyre vitte üdülni a családját. Louise kisasszony előtt — csomigolás közben — szürkére változott az a rózsaszinü kép, malyet a jövőről mag megálmodott; boszszankodott, hogy annak a kiállhitatlan fürdőzésnek okvetetlenül meg kell történnie . . . Kicsi hijja, hogy sirva nem fakadt, mikor Stéll Liszló bucsuzls közben a képzelhető legnagyobb egykedvűsséggel mondta : — Azon a fürdőhelyen tavaly igen kitűnően mulattam. Azt hiszem, ön is megteszi ezt, Louise, az idén . . . Tehát jó mulatást! Olyan közönségesen beszólt, hogy Louise igazán szógyelte, hogy a keze, mikor a férfinak bucsuzóul odanyújtotta, elég észrevehetőan reszketett. Este, a központi pilyaudvar első osztályü várótermében Széli Liszló mosolyolyogva üdvözölte Louise-t, s aztán a tanicsos úrhoz fordniva, engedelmat kért, hogy [ velük mehessen. — Egy-két nap múlva különben is el kellene valamilyen fürdőre utaznom: azt gondoltam, okosabban cselekszem, ha nem egyedül megyek. 0 nagysága, a tanácsos úr neje, örült, hogy fiatal rokonával jól elmulathit majd; a gyerekük ezukrot reméltek; a tanácsos úr arra számított, hogy kedvére kipolitizálhatja magát; Louise pedig — No igen, Louise olyasmire goudolt, hogy elpirult a gondolattól: milyen furcsa lenne, ha egy két hónap múlva miut boldog mennyasszony térne a László karj in vissza . . . Az alatt a tiz perez alatt, mely a csöngetésig rendelkezésükra állott, Louise ós Liszló a stájer fürdőről beszélgettek. — Sokat mászkálunk majd a hegyek között, mondta László. Állandóan a lovagja leszek . . . — Igen, igen kinevezem lovagomnak . . . Szedünk, ugy e majd virágot is? . . . Szereti a búzavirágot? — Mindent, a mit maga szeret. A mi a búzavirágot illeti, tudom, megegyeztünk abban, hogy ez a legérdemesebb virág . . . Louise szive repesett az örömtől, hogy még az izlésüuk is egyforma. Aztán erőt vett raj a a melankólia, az a furcsa és ostoba melankólia, mely a fi ital lányokat édes és érzelgős ábrándoz isokba meriti. E közben elsőt csöngettek, s Liuise mikor felszállt a vonatra, azt kérdezte önmagától, vájjon eléri-e a boldogságot? * * * 0 igeu, elérte. Széli Liszló, a ki legfanatikusabb hive volt szerelmi teóriámnak, hogy a legmakacsabb férfi szerelem is bizonyosan elenyészik két óv alatt, mondom, ez a Széli Liszló, ügy látszott, mintha hűtlenné válnék teóriámhoz és önmagához .... Egész komolyan mondta Liuise-uak : — Miga az én örök világom. Nagyon szeretem és miudi;; szeretni fogom . . . Ezt a hihetetleu szerelmi valomást azzal erősítette meg, hogy naponkint reggel 5 órakor kiment a Kiarlra — bű lavirágot szedni. Louise-t a reggelijénél minden* nap friss, harmatos búzavirág-csokor várta ... A leány jókedvében mindig feltüzütt egy szálat a hajába, melyhez pompásan illett a virág kék szine; László is kapott minden reggel a gomlyáhába egy szál virágot . . . A kimondhatatlan nevű stájer fürdőhelyen lasssnkint egészen divatba jött a búcavirág. A Kaarl ós Szonnwandstein hegycsúcsok pedig kedves hegycsúcsok lettek. Széli Liczi büszke volt, hogy a fürdő közönsége ő utána indult. . . . Most már igazán megszerette a búzavirágot. * * * Louise kisirta a szemét, mikor szerelmesét dolgai hazaszólították. E'égedetlen volt önmagával ós az egész világgal. Mikor elváltak, szivdobogva várta, h)gy Liszló emléket kérjenn tőle; a hajából például olyan szívesen adott volna neki egy fürtöt . . . El, de a férfi ik néha nagyon figyelmetlenek I . . . Széli Liczi heves szerelmet vitt el a szivében. Mag volt győződve, hogy. ez igazi, el nem muló érzelem, ügy annyira, hogy egy-egy meggondolatlan pillanatban a házasság gondolata is megfordult fejében. Es azonnal jó kedve támadt, ha Louise-t ennivaló asszonykának képzelte el . . . Azt gondolta: akadályok nincsenek, tehát könynyen czélhoz ér. Mondhatom, alaposan elhibázta a számítást. Utja nagyon hamar akadályba ütközött . . . Igaz, hogy ez az akadály nem volt bosszaútó akadály; ellenkezőleg: igen kellemes megállóhelyül kínálkozott azon az úton, melynek végén miut édes czél a Louise alakj \ lebegett... A váratlan akadály, mely a czél elé gördült, Mtrguarite volt: egy jómódú orvos egyeJez leánya. Marguerite t, Liszló francziás nevü új ismerősét csak hallomásból ismertem. Louise ról tudom, hogy szép leány volt; Margueriteról ezt nem állithatom. Száll Liszló azt mondta: — Nekem tetszik ez a lány. Igaz, hogy Vörös Feri (az a fi ínyás gyerek) semmi szépet nem talál rajta, de Cselei Pista, a ki szakértő asszonyban és lányban, nem csudálkozik. hogy érdeklődőm MuguerP.a iránt . . . Tudod, valami megkapó, édes vonás van az arczában. Az ajka határozottan szebb és ingerlőbb a Louise ajkáuál; kaczagni sem tudott Louise olyan csengően . .. Ugy látszott, Széli László a legjobb uton haladt, hogy Marguerita kisasszonyba beleszeressen. Naprólnapra csinosabbnak találta, mikor piros ajkait nevetésre csucsoritotta. Louise alakja egyre homályosabbá vált; sőt valósinü, hogy egészen elmosódott volna, ha Marguerite néha azt nem mondja Lászlónak : — Meséljen valamit az utolsó ideáljáról. Széli Liszló elmondta hát Louise és a búzavirág történetét. Megesett, hogy nagyon melegen beszólt Louise-ról. Ilyenkor Mtrguarite arcza komor lett, és Széli László észrevette, hogy ez a túlságos meleglóg bántja a leányt. . . . Igen, megtörtént, hogy M»rguerite beleszeretett uj ismerősébe, a Louise ideáljába. Azt hiszem, volt a két lány szerelmében különbség; Louise-t kissé érzelgősié tette szerelme; Marguerite uj, egészséges, termékeny életet érzett a szivében. A szemek, a kezek és czipőhegyek — mondjuk — véletlen találkozása bizonyította, hogy Széli Lászlót és Marguerite kisasszonyt ellenállhatatlan hatalom vonzotta egymáshoz. ... A kisasszouj még a kedvencz virágjának is a Liszló ót választotta. Igaz, hogy most a Karrl ós Szonnwandstein hegyeket kettesben meg nem mászhatlák; de e helyett Marguerite megtanulta (nagyon hamar megtanulta) a búzavirág-csinálást. Széli Liszló ettől az időtől fogva csinált búsavirágot hord a gomblyukában. Igazán csinosak ezek a csinált virágok. . . . Louise épen egy esztendőn át nem látta egykor, szerelmesét. Most, hogy Széli Liszló feljött a fővárosba egy pillanatra viszontlátták egymást. A váczi-utezában jártunk, Liszló ós én, mikor egyszerre Louise -szál állunk szemben. A hajdani szerelmesek futólag köszöntek egymásnak. Louise arcza szomorú volt, csak egy csöpp szemrehányás látszott a szeméből; aztán hirtelen meg-