Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-11-05 / 45. szám
„IN Y X R V I D E K." egy helybeli szálló hely istállójába bekötött kót darab lovuknak sörényét, farkát ismeretlen tettes levagdalta. A rendőrség hamtrosau elcsípte a tolvajt Kocsis Jáuos személyében, kinek lakásán meg is találták a lószőrt. Letartóztatták. — Szüret. Bjgátról írja levelezőuk: „Bogátí Psche rer József, vármegyénk egyik kitűnő gazdája, mihályhegyi szőlőjében, Bogátou a szüretet október 27. és 29 én tartotta meg. A hét éves ültetósü, 14—15 k.-holduyi szőlőtelep bó szürettel jutalmazta a beléfektetett tőkét és szorgalmat. Pompás látváuyt nyújtottak az érkező ven dégeknek, a fürtökkel gazdagou megiakott tőkék, a nagy szemű kadarka, a piros furmint, a hárslevelű, a zöld juhfark, rizling, bokor, góhér 4—8 fürtönként fizette az évi szorgalmas munkát. A szívélyes házigazda, a Mihály hegy rejtett kincseit, a zamatos izü kadarkát, a kitűnő rizlinget igyekezett megismertetni vendégeivel a délután folyamán; czigányzene, venyige, rofogó tüzénél, vidám handujnt uralta az egész társaságot, melynek soraiban láttuk, megyénk szeretett alispánjár, Miklós Lászlót. nejével s bájos sógornőjével, Péchy Gyula, Kóródy Pius, Eróss Sándor, Mandel Dezső stb. urakat. Este, a szeretetre méltó háziasszony bájos leányával, Luculusi estebéddel várta az egész társaságot, a pompás menu dicsérte a ház úrnőjének gazdasszonyí talentumát. Estebéd után a fi talság tánczra perdült, az általános jó kedvnek a késő éj szakított végett." — Mi a kötelező polgári házassá? I Összeült a bölcs kupaktanács egyik faluban, és megeredt a nagy vita a malom alatt az aktuális politika fölött. Elvégre rákerült a sor az egyházpolitikára is, és az atyafiak különösen azon tanakodtak hosszan, hogy mi is hát az a kötelező polgári házasság? A falu bölcse Csámcsogó János utóvégre is kisütötte, hogy: A kötelező polgári házasság mi is volna más egyéb, minthogy a törvény minden leányt és minden legényt kötelez arra, hogy házasságra lépjen, azért is ezentúl egyik szakajtóba a falubeli lányok, a másikba pedig a legények neveit teszik. Aztán sorsot húznak az egyikből is, a másiktól is. A két kihúzott lélek azután vagy megy a pap elé rögtön, vagy viszi őket a kisbíró a kóterbe. Mert hát ez a kötelező polgári házasság. Muszáj házasodni. — A parádés kocsis veszedelme. Palincsek István parádés kocsis volt Járrny Miklósnál Eperjeskéu. Gazdája pár hét előtt felmondta neki a szolgálatot, de aztán csak mégis megtartotta s megbízta f. hó 21 éu, hogy vigye vissza Auarcsra az időközben felfogadott misik kocsisnak Esik Lajosnak a cselédköuyvét. Paliucsek a megbízásnak sieget tett, s vasárnap lévén, Eiikkel együtt a falubeli korcsmába meut, hogy egy pár korty után békességben váljauak meg egymástól. Paliucsek, uem akart sokáig maradni, mert a délután iuduló várdai vonattal akart hazautazni, de E-sik csak marasztotta, mig végre aztán Palincsek sietve indult meg, hogy el ue késsé a vonatot. Éjik csupa barátságból felajánlotta kíséretét, s egy darabig békességben haladtak, mig egyszerre csak Esik azt kezdte firtatni, hogy ki hát már a jobb parádés kocsis, őe vagy Patiucsek. Szó szót követett, a pálinkának is meg volt maga hatása. A mikorára aPropper-féle tanya alá értek, Esik olyan dühre gerjedt, hogy ólmos botjával ugy ütötte fejen Patíncseket, hogy az meuten lerogyott. Patiucsek erőteljes, róbusztus teemetü ember volt s pár pillanat multán tápászkodni kezdett, de Ésik még néhány ütést mért fejére, aztáu elfutott. Patincseknek még volt annyi ereje, hogy a Reizman-féle tanyáig haladjon. — Ott találta tneg két arra haladó asszony. — Jelentést tettek a kisvárdai váéosi hatóságnál s a városi körorvos ós a rendőrbiztos gyors hajtással kisiettek a szerencsét len Patincsekhez, ki még akkor olyan állapotban volt, hogy tüzetesen ki leuetejt hallgatni. Még azon éjjel meghalt s a másnap felvett bonczjegyzőkönyvben a halál okául a legelső ütéstől eredt koponyaredeóés lett coustatálva. — Ésik önként jelentkezett a kisvárdai királyi járásbíróságnál, hol allene a vizsgálatot Emkey Pál viszgálóbiró teljesiti. — Az uj váltópénz. Az állatni számvevőszék az 1893" év III-in uegyede végéig vert, forgalomba bocsá tott ós készletben maradt ezü»t egykoronások, valamint a koronaértókü nikkel- és bronz-váltópénzek álladékáról kimutatást tesz közié. E szerint kiveretett: 17.742,207 ezüstkorona, 18.201,975 husz- és 9.644,416 tizfilléres nikkelpénz 4.605,436 korona 60 fillér értékben10.741.296, két- ós 4.264,164 egyfilléres bronzpénz 257,467 korona 56 fillér értékben. Forgalomba boc«áttatott: 14.962,679 ezüstkoroua, 12.915,975 husz- és 5.644,760 tizfilléres nikkelpónz 3.147,671 korona értékben, 8,839,163 két- ós 1.953,736 egyfilléres bronzpénz 196,320 korona 62 fillér értékbeu. Készletben maradt: 2.779,528 ezüstkorona, 3.289.009 husz- ós 3.999,656 tizfilléres nikkelpénz 1.457,765 kor. 60 fill. értékben, 1.902,133 két- ós 2.310,428 egyfilléres bronzpíuz 61,146 korona 94 fillér értékben. Feltűnő e kimutatásban az egyfilléresek kiveretése forgalomba hozatala közötti aránytalanság. Mert mig a kivert egyfilléres mennyisége 4 milliónál többre rug, addig abból alig 2 millió vau forgalomban. Ez oly hátrány, mely a pénzláb uj szabályozásától egyedül várt jó eredmény közgazdasági httását veszélyezteti. Mert tni épen abból, hogy a pénz számításának alapértéke egy forintból 50 krajczár értéknek megfelelő egy koronára szállíttattak le, vártuk és várjuk ax áraknak a kuemberre előnyös módosulását. Ha azonban egyfilléres kevés van, ez az árakra várt jótékony befolyáaá*. nem fejtheti ki. — A dohányjövedék 1892-ben. A pánzügyminisz ter közzétette a dohányjövedék 1892-iki eredményéről szóló jelentését. A jelentés szeriut a jövedék összes bevétele 52,660 880 frt, kiadisa 25.802672 frt, ugy hogy a tiszta hozadék 26 858,208 forint volt. A kiadásokból 19.879,384 frt jutott dohány vételekre, ós 3.725,803. frt a gyártás költségeire. A mi mir most az eladás eredményét illeti, az a következő volt: E ad ittak 501.5 76,474 db szivart, 546.737,849 czigarettát, 15.458,385 kilogramm pipadohányt, és 69,864 kgramm burnótot, együttvéve 41.498,618 forint értékben. Visszaesés esik a burnótnál történt, minden más dohányfajtában emelkedett az eladás. A szivarjk egyes fajtái szerint igy történt az eladás. Elkelt 5.5333,010 dirab regálitás, 14.791,850 trabukó, 36.623,202 britannika, 6.047,300 drb millares, 949,680 pauatelas, 1.203,400 kubi, 32.427 228 kubaportorikó, 59 972,290 portorikó, 38,989 016 finom virzsinia,2.235,600 vevey,283,180 rövid vu-zslma, 189 581 283 vegyes külföldi, 19.726,300 magyar, 76.939,700 rövid magyar, vagyis összesen eladtak 484.847,959 magytr gyártású szivart. Cigarettákból elkelt 1.513,050 hungária, 3.873,200 stambul, 40.157,650 szultáu, 21.088,809 hölgy-szivarka, 2.113.850 surnsou, 147.556,740 hercze^ovinai, 8.546,250 sport, 41,263,850 jeuidge, 22.674,070 dráma, 74.582,300 virzsiuai 171.598000 inagyar. Összesen tehát 534.959,769 danb m igy.ir gyártmáuyu szivarkát adtak el. Azonkívül eladtak 369,950 db havannaszivart, 14.846,746 specziálitás szivart, 1.511,819 db. külföldi specziálitast. A kivitel így alakult: Az osztrák kezelőség számára 28 313,630 kilogrammot 5 283 290 frt értékbe n, kereskedők kivittek 3.157,082 kgrammot 573,010 foriut értékben s a kincstár ezenkívül kivitt 1.580.860 kgrammot 236,930 frt értékben. A doháuygyárak feldolgoztak 15 252,077 kilogramm belföldi ós 3.731,161 kgramm külföldi dohánylevelet és termeltek 52,792 kgramm burnótot, 2.185,116 kgramm finom és 13.354,195 közönséges pipadohányt, 444-275,577 darab szivart és 524.577.710 darab szivarká'. Djl^ozott 15 gyár 933 ferü- és 13.061 nő munkással ós 139 gyermekkel, összesen tehát 14.133 személylyel. Összesen 73.612 hold volt dohánynyal bevetve é.s beváltottak 53.182,977 kgrammot 9.623,454 frton. Holdanként az átlagos hozadék 722 kgnnin dohány vagy 130 73 frt volt. — B olvasóiuk ügyeimét felhívjuk a lapuuk mai számában megjelent „Központi szálloda" czitnű hirdetésre, mely a közponii indóházhoz közelségénél fogva az ntazó közönségnek nagyon kéuyelmeseu elérhető, él; z okból nigvou is ajíulhuó. — Fulánkuélkiili méh. Hogy a méhészet nincs oly nagy mértékben elterjedve, mint az jövedelmezősége szempontjából kívánatos lenne, annak egyik főoka a méh fulánkja, mely sokakat, kik különben szívesen foglalkoznának a méhészettel, ettől visszariaszt. Az észak-ainerikai Egyesült-Államokban most néhány szakértő azon fáradozik, hogy keresztezés által egy fulánknélküli méhet hozzanak létre, mely méh különben a jó méh minden jó tulajdonságát megtartsa. Hogy ez a terv nem lehetetlen, arra mutat a körülmény, melyet ugyancsak az amerikai Egyesült-Államok egyik nevezetesebb haltenyészetében tapasztalni, hol keresztezés által oly halfajtát létesítettek, — mely fajtának szalkamennyisége 18 százalékkal kevesebb, — mint az eredeti fajé volt. Mintán pedig Dél-Amerikában a méhnek két fulánktalan iáját uitr most ismerik, nem lehetetlen, hogy e fulánktalan méhet a házi méhvel keresztezve, fulánktalan ntódok származnak. A Dél-Amerikában létező kétféle fulánktalan méh ugyan rossr mézgyüjtő és nagyon vastagfalu sejteket, illetve lépet készít, de e rossz tulajdonság keresztezés utján eltávolítható. Ha e keresztezes sikerül, akkor ez uj fajtát az indiai úriás m-hekkel fogják megkísérlem keresztezni. Ezen keresztezésből várják aztán az igazi ideális méhet. Irodalom. A Jókai Mór ötven éves írói jubileuma alkalmából öszszes m íveiből kiadindi nemzeti díszkiadás programmja. A J >k ti jinileum alkalmából kiadaudó nemzeti diszkiadái Jókai Míruak összes eddig megirt műveit fogja tartalin izui. Nem csak azokat, melyek mir eddig is köiyvalakbau mejílentek, hanem eddig megirt, de könyvalakban meg nem jelent müveit, további azokat, a melyeket Jókai a kiadás megjelenése közben még meg fog irai. A« összkiadás megszerkesztését, reudezését, szakszerű beosztását maga Jókai Mór, a jubiláns szerző, volt szives magára vállalni. A nagyobb és kiválóbb művek elé ő magi ír előizót, a milyben elonniji, hogy keletkezett benne egy-egy regénytárgy, kik átok az alakok, a melyeket mintázott, m sn íyi bennük a história igaz ság; azoakivü íroliloníörtéueii és a kort megvilágosító jegyzetekkel maga fogji a köteteket kisérni, Igy tehát az öiszkiadís érdekes adatokkal fog szolgálni ugy az irodalomtörténet biivirainxk, miut agourminl olvasóknak. A nemzeti kiadás nagy 8 rét alakban, finom famentes ptpiron, szép kinnyen olvashitó girmond betűkkel nyomatva fog megjenní. Terjedelme 3000 ív, mely mintegy 100 husz íves kötetbe lesz arányosau felosztva. A közrebocsátás ugy van tervezve, hogy éveukónt 20 kötet jelenik meg, tne y félévenkiut, 10 — 10 kötetenként fog az előfizetőknek inegküldetni, ugy. hogy az egész kiadás öt év alatt teljesen meg fog jelenni. Az első 10 kötet közrebocsátása 1894. év tavaszára van tervbe véve; ason ul rendesen féléveukiut, tavaszszal és őszszel fig 10 — 10 kötet megjelenni. A nemzeti díszkiadás minden píhláuya számozva lesz ós az első kö'.eten az előfizető nevével ellátva. Minden példányhoz a szerző fametszetü képe, Jókai Mór sajátkezű aláirásávil fog csatoltatni. A nemzeti diszkiidis egy pMdányáuak előfizetési ára 200 frtban van m igállapitv.i, mely összeg fele a szerző írói tisztele .dij i lesz, mig mlsik fele a művek előállítására f>g firdittatni. A nemzeti díszíti t lásból csak anuyi példány fog nyomatni, a hlny előfizetője lesz Könyvárusi forgalomba ezen kiádás egyiltalábtn nem fog bocsátta'ni és az elő fiíetési határidő alkalinis időben bezáratváu — többé uem lesz beszerezhető. Díszes és jutányos bekötési táblákról a közrebocsátással megbízott kiadő czég annak idején, gondoskodni fog ós a t, előfizetőket azokra nézve értositeui fogj a. Az előfizetési összegek a Belvárosi Takarékpénztár-Részvénytársasághoz Ba lap estre (Koron therc zeg utcza 3. sz.) küldendők. A nemzeti díszkiadás kezelésével és a példányok szétküldésével a Rívai Testvérek könyvkiadói ezóge vatn megbizvi (Bu lap est, Váczi-u'cza 1. sz.). Az aláírási ivek a Jók ti jubileumi bizottsághoz czimezve, Budapestre, Koronahsrczeg utcza 3. sz kül| dendők. A kiadásra beérkező előfizetések nyilvánosan fognak nyugtáztatni a hazai lapokban; azonfelül a kiadás egyik közelebb megjelenő kötete az összes aláírók névjegyzékét fogja közölni. Minden esetleges kérdésre készséggel nyújt felvilágosítást a Jókai-jubileum végrehijtó-bizottsága (Budapest, Koronaherczeg u cza 3 száin.) vagy Rívai Testvérek könyvkereskedése (Budapest, Váczi-utcza 1. sz.) Amateur-diszkiadás. Min'hony ily nagyszabású vállalatnál ugy könyvészeti, miut irodalomtörténeti és nyomdászati szempoutból egyaránt kívánatos, hogy abból neháuy példány kiváló diszes amateur kiadásban készüljön el — miudazon írodilombarátok számára, kik azs megrendelik — rendkívül fényesen kiállított, különleget finom papíron nyomatott amateur-páldányok fognak készülni. anuyi példányban, ahány megrendelés érkezik azokra. Ily amateur díszpéldány ára 500 frtban van megállapítva. Megjelenési es szétküldési módozatai azouosak a fentiekkel. A közönség köréből.*) A „Nyirvidék" tekintetes szerkesztőségének Nyíregyházán. A ,Nyirvidék" f. évi 44-ik számában közölt „Haladás a közigazgatás államosítása felé" czimü czikkre válaszom a követkéz í, s kérem a tekintetes szerkesztőséget, hogy azt a nevezett lap legközelebbi számában közzetenní méltóztassék. Tudom, hogy czikkező Székely Benedek ur 1848-íki honvéd volt, azt is elhiszem, mivel állítja — s nem lévéu szokásom a kételkedés, — hogy azon küzdelmes évek alatt századosságig emelkedett, de azt ezen erikke után kétségbe vonom, hogy az 1848 iki vezéreszmékért legkevésbé is lelkesednék, mivel az 1848 iki küzdelmes éveket az egyenlőség és közös teherviselés magasztos esz néje lengvén ;ir, c/.ikkéból sem az egyenlőség, sem a közös teherviselés eszméje ki uem magyarázható. Azt állítja a czikkező ur, hogy ő a megye egyik legnagyobb adófizető polgára s miut ilyennek van is cselédsége, s mégis az egyszerű éjjeli órség kiállítása ellen is tiltakozik, pedig mint régi megyei ember tudhatná, hogy a köz nuuka terméjzetbeni ledolgozása idejében is nem az ökreinek lett megrendelve a kiállás, hanem a gazdájának. A czikkező Székely Benedek ur azt mondja továbbá, hogy egy községi jegyző oly nemű rendelkezését vissza kell utasítania s ezt, ezeu rendelkezésemet, az én elbizakodottságomnak és nevelési hiányomnak róvja fel ; nem tudom, hol veszi Síékely Beuedek ur ezen visszautasítást, hiszen azt mint ügyvéd embernek, mint volt törvényszéki bírónak tuduia kellene, hogy hivatalos rendelkezést nem visszautasítani, de megfelebbezni lehet, s elbízakozottságnak s nevelési hiánynak azt hiszem, ügy a község, miut az egész megyebeli lakosság közül egy sem róvja fel a hivatalnoknak szabályos intézkedését, csupán az, ki magát ily csekély közteher viselés alól kivonni akarja. Székely Benedek urnák czikkében annak végén felhozott „zsarnokság, önkény s törvénytelen eljárás" kifejezésekre tudomására hozom, ha nem tudja, hogy a községi jegyzőnek igeu sok felettes hatósága van, hol miudezeu bajok olleu orvoslás nyerhető; a gorombáskodás kifejezésére pedig csak azt válaszolom, hogy czikkező Székely Beuedek urat ezeu erős oldaláról majdnem az egész megye közönsége igen jól ismeri, de különben i milyen a mozsdó, olyan a törölköző. Nyír-Bogdány, 1893. november 2-án. A tekintetes szerkesztőségnek kész szolgája Erdélyi Imre, közs. jegyző. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlüak a bakUldő felelőssége mellett. Szerk. Csarnok. A tücsök. — Egy kis bogarászat. — A bogaraknak nevezett élőlények iránt az ember a legtöbb esetben bizonyos kicsinyléssel, lenézéssel, viseltetik; csak igen ritka eset az, midőn olyan szimpáthiát, mondhatni tiszteletet mutat irántuk, mint pl. a sárga cserebogár iránt. Van ugyan eset, midőn vágyakozást fejez ki utánuk: bárcsak egy bogaram is volna: az azonban a legnagyobb szegénységnek a jele, mikor az embernek még egy árva bogara sincs; és különös dolog, hogy mig a szegény ember vágyakozik az után, addig a kinek valósággal van, t. i. a bogaras ember, nem valami kitűnő individum, s ha az ember tücskötbogarat összehord beszédében, bizony nem nagy súlya van aunak. A fennt tisztelt czim iránt se valami nagy rokonszenvvel viseltetünk, s hogy mégis velők foglalkozom, azt nem azért teszem, mintha arrogálni akarnám magamnak a kiállhatatlanságot, de mert engem kedves emlékek kötnek hozzájuk. Már ífjoncz diák koromban én voltam a legkitartóbb s leghíresebb tüesök fogó. A mozgó fűszállal megcsalni s napvilágra rántani a szegény áldozatot; a lyuk szélén mulatozó uak háta mögé szúrni a bicskát, hogy vissza ne menekülhessen; az áldozatokat zsebre rakni s tele zsebbel, de üres fejjel állítani be az iskolába: ebben a mesterségben egész a művészetig vittem. Milyen riadalommal kapkodták szét a nebulók fogásomat! s beplántálták az iskola minden zugába: padokba, kadhedrába, a gyengébbeknek a uyaka közé. Az volt aztán a valami, mikor a tanítás alatt a legbátrabb állatka egyszer csak kiadta a hangot s arra megzendült a terem miuden része s a kezdetben félénk vihogásból, mint a kiáradt patak előtört egy féktelen bruhaha! a tanár ur pedig mérgesen, fenyegetve kirohant közülünk: ez volt csak az én gyönyörűségem. Bizony majd kiakolbólitottak a szent falak közül.