Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-11-05 / 45. szám

„IN Y I K V 1 U ^ K.' Később is megtartottam az irántok való érdeklő dést, sőt tovább meutem s kedvenczeimet teljesen megismerve, sok emberi vonást, tulajdonságot fedeztem fel bennők. Legközönségesebb fajuk az, a mely dolgozni keveset, dalolni, mulatni pedig sokat szeret (elég uras szokás); ezen kivül azonban vaunak többféle fajok, pl. síró, nevető tücskök. Nemr* nézve urak ós hölgyek. A mi 'a nő nemet illeti: természetre nézve e^yik végtelen kedves, a másik hasonlatos a piaczi légyhez; alakra nézve: egyik olyan mint egy kis formás báou, gömbölyű tagokkal, élénk-villogó szemekkel, örök mozgékony sággal, soha uem szüuó dallamos hanggal, a másik hosszú, megnyúlt, vékony testtel, irigy tekintettel, örökösen bo-zaütó, kiállhatlan csirípeléssel. Ez a megkülönböztetés természetesen folyik a tücskök állásából, a szerint t. i. a mint az házi és vad, illetve bejáró tücsök, mert a házi tücsök igen sok esetben nagyon kedves jószág. Családi eietók a lehető leg harmonikusabb. A ferj ugy tánczol, a hogy a nő húzza, ugyan uem tőlünk tanulta e? a hajadonok szép egyetértésben czivikoduak egymással, csak egyben, a toilette kérdésében egyek, móg pedig a lehető legegyszerűbbek, ezért van, hogy a tücsök af a mindig rendelkezik egy pár bankóval (ujabb időben koronával); az egész család lelett végre elterül az anyós szelidi uralma. . . . Az ifjúságnak és önfeláldozásnak példáját is felta lálhatjuk azonban a jobb házaknál. Vau eset u i. midőn a pusztulás angyala (néha a szolgáló képiben) beüt a házi tücskök közé ós elragadja közülök a legszüksége sebbet, az anyát, ekkor az egész ház gondja, baja a hajadon kis házi tücsökre nehezedik, a ki buzgón meg is felel hivatásának. Nincs hely és idő, a hol jelen nem volna; reggel a napsugár az ő okos szemét, kedves ar czát aranyozza be először, az ő hizelgése üzi el a szem ről az álmot. Egész nap csetlik botlik, pöröl a cselédek kel, mulattatja, óvja, csitítja a kicsinyeket, leczirógatja az apa homlokáról a goud barázdáit, mosolyt fakaszt a szomorú arczon, süt, főz, varr, rendez, a hogy látta azt a mamától, mikor még nem ő volt a kis mama. Az ezernyi gond között sok baja, kellemetlensége van szegénynek a vad vagy bejáró tücskökkel, mióta az anyát elvesztették egész táborával kell megküzdenie e kártékony állatoknak. Az özvegy apa sorsa iráut általános a részvét. Hogy is ne! meg aránylag fiatal, vétek volna elveszni, elpusztulni hagyni. Hiszen, ha a kis házi tücsköt elviszik a háztól, — ez pedig már anuyi, mintha meg ia volna, az ilyen áldott, jó teremtések nem szoktak sokáig pártában maradni, vau már aki csak a gyász leteltét várja, — s akkor mi lesz a családbél, ezekből az ártatlan kicsiny árvákból? És olyan sírást, konczertet röktöuöznek, hogy a kis házi tüc,ök alig tudja elcsititani a sírásra fakadt kicsinyeket s a bánatos apát. A sírók után jönnek a nevető tücskök, a kik titokzatosan mosolyogva emlegetik egy hajadon magáuos, szabad állását s félig-meddig már gratulálva emlékeznek meg egyik vagy másik fiatal daliáról. Oahou aztán összevegyülve sírók ós nevetők: egy akarattal csiripeluek ós rágóduak a közös martalókon. Nem kevósbbó kedvesek a him tücskök, miud hősök ők, mind daliák s végteleuül vonzódnik a kis házi tücjökhöz. Édeskés, hízelgő beszeddel (uémelyik racscsol is) igyekeznek behálózni s uagy buzgóságukban kétségbe vonják, hogy nap és csillagok vauuak az égen, vagy ha a szelídebbek hajlandók volnának is ezt még megengedni, de már azt esküvel készek erősíteni, hogy a kis házi tücsök szemei százszor jobban világítanak ós melegítenek, mint azok a plánéták s biztosítják róla, hogy ha elfordítja tőlök ragyogó tekintetét, rájok nézve megszűnik az öiöm és élet; és olyan szellemi bukfeu ezeket hánynak előtte, hogy a szegény kis tücsök kéuytelen végre is undorral vegyes sajnálattal rájok nézni. íme tehát a tücsköket sem lehet egész általánosságban lenézni, mert azok között is vannak szelídek és vadak, hasznosak és kártékonyuk; természetökre nézve pedig sokban hasonlítanak az emberekhez. Kérek azért általános rokonszenvet kedvenczeim részére. KÖZGAZDASÁG. Mozgalmak közgazdaságunk körében. Hazánk köztudomásúlag földmivelő ország, őstermelő nép vagyunk a szó legteljesebb értelmében: a föld rögével miként az egykori Antaeus, életfeltételező viszonyban állunk. Nem tagadható, hogy ebben az értelemben nevezetes haladás, a mezei ipír terén számottevő előrelépés történt. Ezt ugy statisztika, valamint általában a közélet is eléggé igazolja. De hogy mindezekre nézve a kiváuuivalók hiányában lennénk, azt velem együtt jóformán senki sem állítja. „Hozzuuk gazdaságainkba helyes arányokat." Ezt mondja a gazdálkodás egyik alapelve, de hogyan ? A felelet rá egész általánosságban a következőleg formulázható: a. uövéuyterme és, az állattenyésztés, a forgó tőke felszerelések és beruházások az illető birtoktesttel összhaugzatos arányban legyenek. Mindezeknek okszerű elhelyezése és kihasználása azou feltételek, melyek foganatosítása melleit valamely gazdaság való ban gyümölcsözővé válik. Ámde ezen feltételek közt egyet sem találunk olyant, a melyhez alapos tanulás ne szükségeltetnék; és mit látunk mégis? hogy a magyar gazdák vagy földbirtokosok vajmi ritkán adják magukat gazdászati tanulmányokra. A gazdászati tauiutezetek üresen ma radnának a földbirtokosok miatt, hogyha azokat, s kezelőségre, gazdatisztségre készülők meg nem töltenék Nemzeti ébredésünk első éveiben Ceres temp'oma nagy ünnepségek székhelye volt, mely mozgalmakhoz fényes reményteljes jövőt fűztek. Mindenesetre lélek emelő lehetett, midőn az ország első tisztviselője (uá dor) ezen század első évében a georgikoni mezőn eke szarvát tartva barázdát szántott. Eizel szemben most 92 óv után az ország első gazdája a földmivelési mi mazter ur, azt ajánlja a magyar gazdáknak, bogy felhagyva a gazdálkodási rendszerrel, birtokaikat farmerek közt széttagozva, ezeknek kezelésére bízzák; szóval az önálló kezelés helyett a kisbérleiekre való szétdarabo lását javalva. Viszás jelenség mindenesetre' azon lelkesültséggel szemben, mely nemzeti ébredésünk korában ezen vitális hazai érdek iránt is fellobbant s melyet a nemzet ugyanakkor hasonló hévvel karolt fel. E£ aunyival hátrányosabb, mert a magyar földbirtokos az ilyen felülről jövő javaslatoknak könnyen hódol. Ámde ezen bérbeadásokon uem sok áldás szokott lenui; a magyar ember nem igen bérel, a bérlők ennélfogva rendesen bevándorlók. A parcellás bérletek most is csak idegen bevándorlókra szállanak. Annyi bizonyos, hogy gazdaságát kedvelő, tehát annak kezelésével tisztában álló birtokos vagyonának bérbeadására nem igen gondol. Ellenben, kik a fenebb említett rekvizituniok hiáuyában vauuak, vagy akiknek pónzviszonyai kedvezőtleu bilaiiceou állanak, ezek vagyonuk jövedelmeztetósét bizonyos földbér fejében másokra bizzák. A bérbeadásnak leghatásosabb motívuma jóformán ez szokott lenni, mert sok magyar ember a pénzzel való bánást i« nehezeli vagy rangján alul esőnek tartja. Iunen vau azutáu, hogy a bérbeadás móg talán senkinek pénzügyi viszonyait uem hozta rendbe. A tapasztalás legalább azt bizonyítja, hogy az ilyen javadal makat terhelő adóságok bérbeadás után inkább nőnek. De hiszeu nem is lehet ez másként. A felszereles jobbára alacsony áron megy el, a függő terhek eltávolítására sem elégséges; a tőkeérték ellenben a bérlő kezeibe jut, ki azon tetszése szerint sáfárkodik s bizonyos földbér fejében a birtokost megillető tőkejövedelemnek teljes élvezetebe jut. Hogy pedig ez magára a birtoktestre is áldástalan dolog, a következőkből móg iukább kiderül. Manapság a gazdasági üílet dolgában szakasztott ugy vagyuuk, mint egyéb üzletágakkal: a tartozik vagy követel üzleti momentumok itt csak ugy érvenyesüluek, miut akármely más kereseti foglalkozásnál. A mezei gazda üzlete ugyan, amennyiben neki elő erőkkel, élő természettel van dolga, sok tekintetben elüt egyéb ipirágaktól; de azért itt is elsó és legfóbb fel-zerelés a szakismeret. Ámde ez a bérlőknél, akik rendszerint másnemű üzletekből lépnek át a gazdaságiba, másodrendű tulajdon. Az emberi természet sajátja azonban, hogy minden dolgot a megszokotthoz viszonyít, s rá a már ismert mértéket alkalmazza, ez alól pedig a bérlő sem alkot kivételt, a ki legtöbb esetben pénzember lévén, gazdasági forgókat sziutéu a pénzforgalom mérlegére viszonyítja. Pénzforgatáshoz szokott ember a gazdaságot is csak olyan üzletnek tekinti, amelybeu pénzét hasznosan elhelyezheti s többszörösen megforgathatja. Minthogy pedig a gazdaság egyik életeleme, a forgótőke, a bérlőnek jóformán legfóbb hozomáuyát képezi: magas gabua árak mellett ezen üzlet részükre mindenkor nagy nyereséggel járt; e mellett még a tulajdonosnak is többet adhatott, mint amennyit ez az előbbi silány kezelés mellett előállíthatott. Et természetesen a gazdaságához uem sokat ertő tulajdonosra káprázUtó lebetett; de csakhamar kiderült, a gyengébb termések megmutatták, bogy értelmiség dolgában ez (bérlő) sem áll sokkal magasabb színvonalon, mint maga a földbirtok tulajdonosa; sőt az sem ritka dolog, hogy valamely bérlő ugyancsak ismeretek hiáuyában ugy magának, valamint a rábizottaknak is kipótolhatatlau kárára sáfárkodik; birtokosnak meg késői bánatára. Eszélyes takarékosság megfelelő szakértelemmel társulva, iniudeuuemü bárbeadást feleslegessé tesz. A gondviselés ezen szép hazát, a költő szavaival élve: ezen tejjel mézzel folyó Kánaánt nekünk engedte át, hogy aunak uraivá legyü .k, megmiveljük s az életfeltótelek kívánalmaihoz minél teljesebben átidomítsuk Szeretjük azt hinui, hogy a gondviselés által szá muukra kijelelt feladatot móg nem oldottuk meg teljességgel, még vannak nevezetes megoldandók, melyek szamuukra előiráuyoztatiak Ezt magam is habozás nélkül vallom, de hozzá teszem abbeli hitemet, hogy ez a feladat manapság nem lehet más, mint ennek a sxép hazának minél virágzóbbá tétele, móg pedig főleg a mezei iparnak mentól hathatósabb felkarolása által Erre utalnak hazánknak ugy földirati fekvése s éghajlati viszonyai, valamint talajának miuősége és természeti tagozódása. Volt idő, mikor ezen szép hazának megtartása véres áldozatokat követelt; a nemzet soha sem vonakodott ezek meghozatalától. Most a feladat sokkal szelídebb ennél, t. i. az: hogy a kultura annak miuden egyes részletén meghonosodjék, hogy a nyers természet hatalma alól kiemeltessék: tövisek és vadvirágok helyett az emberi szorgalom termékeiben bővelkedjék. Ámde kitérnek ezek elől mindazok, kik vagyonukat bórbeadják s azok kezelését bizonyos földbér fejében másokra bizzák. Sokan Dagy szeretettel ajánlják Anglia ga/.daság viszonyainak utánzását, a mi talán többet árt mint használ gazdasági ügyünknek. Teszik pedig ezt gyakran tekintélyes gazdák. Korizmics L melegen ajánlotta a fenebb említett, farmreudszert a földbirtokosok figyel mébe, melytől ő nagy lendületet várt. Hogyha azonban a dolgot közelebbről tekintjük, azonnal rájövünk, hogy a mi viszouyaink azou szigetországé inelló epeu uem állíthatók. Anglia éghajlata tengeri, a miénk benföldi. Ehhez járul továbbá, hogy olt a földbirtokos miként farmer is jobbára kereskedő egyúttal: birtokán felül meg nevezetes üzleti ággal is rendelkezik. Nálunk mindezek a viszonyok másként alakultak. Aki nálunk a farmokra való szétgazdálkodást javalja, akarva nem akarva a magyar birtokok szétzüllósének útját egyengeti. De hát boldog Isten! Akkor üdvünket? Nekünk a mezei ipar lehet csak osztályrészünk Ez az a tér, amelyen még elsők is lehetünk, hogyha szívvel-lélekkel annak mivelésóre irányítjuk törekvésein ket; de hátra maradunk, hogyha ezek eszközlését má sokra bizzuk. Van azonban a dolognak még más hátránya is, ami szintén nem ignorálandó. Az idegen kezekre jutott birtoktest, a mellett, hogy részekre tagozódik, ali" szolmi hol találhatjuk gálhat tárgyul az okszerű gaxdálkodásra. Szétdarabolt birtokrószeken jóformán csak egyoldalú gazdálkodás folytatható sikerrel, mely ennélfogva minden kombináló vagy tervezgető törekvést feleslegessé tesz. De hisreu a kisbérlő az efféle dolgokon nem is sokat töri a fejét. Igy állván a dolog, méltán megkórdeihetjük, mire valók a nagy költségekkel fenntartott értékes felszerelésekkel ellátott gazdasági tanintézetek, melyekben uem bérlők, hanem leeudő gazdatisztek számára adatik oktatás. Az egész bérletrendsier nézetem szerint nem egyéb, mint az egykori feudális állapotok módosított és sok tekintetben átalakított maradványa. A birtokos itt mint ott miuden fáradság, fejtörés vagy befektetés nélkül jut bizonyos tiszta jövedelemhez. Sőt még az adózás terhe is, miként egykor a robotos osztályé volt, most ezen gyakorlat folytán a bérlőre hárul; a birtoktulajdonos ellenben gond nélkül szemléli a dolgok folyását. Éu csak a mondó vagyok, hogy a hajdani Egyptomot a hét sovány esztendő emelte fel, s tette nevei 'teusé. Ez a példa még mindig vár utánzásra; ós mi tagadá* benne: a törvényjavaslat czikkelyei között hiába nyomozgatunk pl. a közmagtárak intézménye után. Egy másik kiváuni valót abban látok, hogy a javaslat a legeltetés és nem inkább az istillóiás iráut intézkedik; pedig e nélkül sikereseu móg a javallott nyomásos gazdálkodás sem folytatható; eltekintve attól, hogy a legeltetés nevezetes hátrányokkal van összekötve. E mellett először a föld leggyengébben használtatik ki; a családok serdülő tagjai pedig az iskoláktól vonatnak el GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1893. november 4-én. A gabona-csuruokuál Burgonya 100 kiló —.90 bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.56 liuza 10Ü kiló 6.00 6.60 Borjú bús 1 > -.60 Rozs 100 » 4.80 5.20 Sertés hús 1 » -.48 Árpa 10o > —.— 4.50 Juh hús 1 » -.36 Zab 100 > 6 30 6 40 Háj 1 > —.— KukuriczalOO > 5.10 5.20 Diszuó-csir 1 » —.64 K repeze 100 » —.— —.— Szalouua 1 » —.56 Paszuly • —.— 5.10 Faggyú (nyers 1 » -.22 Szesz 1 terenként 54 18 Zöllség 1 csomó - 06 Piaezt árak. Paprika t kiló —.75 Borsi 1 KÍlŐ — .18 Írós va| 1 liter -.85 Lenes* I » —.22 Eczet 1 » - 10 Mund-liszt 1 » —.15 Széna 100 kiló 3 — Zsemlye liszt 1 » —.14 Szilm i (tik.) 100 3.60 Buza-Iiszt 1 . * —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 » —.10 Tölgyfa l Í.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Alapos zongora-tanitásra, valamint franczia és angol társalgási órákra ajánlja a mélyen tisztelt szülőknek magát egy okleveles schweizi tanítónő. — Bővebb felvilágosítás adatik a tőrveuyszéki palota mellett levő Marsalkó Károly-féle háznál. (3—l) A téli szükséglet fedezésére ajánlok kitűnő izű és igen tartós makói vörös hagymát. Nagyban és kicsinyben kapható Hoffillftiitl Adolf kereskedésébeu. (374_?_2) A chicagói világkiállításon érdeméremmel kitüntetve. Árverési hirdetmény. 2

70. és 8

01. Vsz. 1893. Alulirott birósági végrehajt) az 1881. LX. t. cz. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a nagy-killóí kir. járiibiróság 2060/1893. Paz. sz., további a budapesti T-ik ker. kir. járásbíróság 57330/1893. Psz. végzései következtében, Guttman él Gyökér budapesti czég végrehajtató javára, báró Wimmersperg Manó ellen 164 frt tókp, ennek 1892. junius hó 2l-ik napjától járó 6% ki matai és eddig összesen 95 forint 51 kr. perköltség, ugy 3 frt hirdetési és postadij, valamint 1 frt 60 kr. árverés tüzési és kézbesítési költségkövetelés erejéig elrendelt 'kielégítési végrehajtások alkalmava' bíróilag le és felülfoglalt és összesen 1667 frt 60 krra becsült gabona, szalma, takarmány és sertésekből ál ó ingóságok nyilvános árverés utjin eladttnak, mégpedig az 1881. LX. t. cz. 120. §-i értelmében az összes foglaltatok kielégítése végett is. Mely árverésnek az 2240/893. és 2361/1893. P. sz. kiküldést rendeló végzés folytán elsó sorban a Tamási pusztán vésrehíjtást szenvedett tanyáján, s ha az árverés e helyütt ai összes ingókra megtartható nem volna, az esetben a 20/893. kp. számú jkvbeu le és illetve az 1681/893. Psz. jkvben felülfoglalt, fentebb mar kitüntetett és 185 frtra becsült sertésekre a 2361/9 ! Psz. végzés szerint külöa Nyir-Adony községházánil leendó eszközlésére az 1893-ik év november hó 13-ik ás Bzükség esetén kővetkező napjának mindenkor délelőtti 9 órája határidiül ki tűzetik és ahhoz a venni szindékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, h >gy az érintett ingóságok ezen áverésen az 1881. LX. t. cz. 107. és 108. §§-ai értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni Nagy-Kálló, 1893. október hó 11-ik napján. Körtvélyfiy Péter, (390-1-1) kir. Vrii V^-mijc. *