Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-29 / 44. szám

,,IV T I B V I D É K." — A villamos világítás bevezetésének Ugye a héten, a beadott ket ajánlatra orsz. technológiai müzeum véleményének ide érkezése után, a megbízott küldöttség tanácskozása elé került. Hallomásból tudjuk, hogy e tanácskozások során a szokottnál zajosabb jelenetek for dúltak elő. A végeredmény az, hogy a nagybizottság kisbizottságot küldött ki a maga kebeléből, a villamos világítás gyakorlási kezelésének tanulmányozására. Mi nagyon helyeseljük, hogy ez igen fontos kérdés eldöntésénél a megbízott küldöttség skrupulizál és széjjel nézni kiván mindazonáltal felünk töle, hogy legközelebbi jelentésünk erről a dologról igy fog szólni: A villamos világítás berendezése dolgában megbízott képviseleti küldöttség kis bizottsága, a kérdés tanulmányozása czéljából szűkebb körű albizottságot küldött ki. — Kinevezés. A zempléni főispán Vay Ernő gróf berkeszi lakost közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Szabolcsvármegye közönsége, Bihtr és Nagyvárad város uj fóispáujinak, Beöthy Lászlónak e hó 25 dikén végbíinent iutalláczióján Kállay András fóispáu úr őméltósága vezetése alatt, küldöttségileg vett részt. Tagjai voltak e küldöttségnek: Kovách István, Lukács Ödön, Lipthay Jenő, Pongrácz Jenő gróf, Pscherer József és Kertész Bertalan főispáni titkár. A küldöttséget Nagyváradon igazán följegyzésre méltó vendégszeretettel és kitüntetéssel fogadták. A székfoglaló ünnepélyek során vármegyénk főispánja, ós az édes szavú esperes : Lukáes Ödön kiváló szónoklatokkal fejezték ki Szabolcs vármegye közönségének üdvözletét. — Választások a városnál. A városi közigazgatási és árvaügyi igtatói állásra, a kedden tartott képviseleti gyűlésen Jánószky Endre választatott meg. Második állatorvos Mihályi Imre, városi kertész padig Hősek Károly lett. — Friedniaim Samu volt helybeli zenetanár, ki a budai zeneakadémiához zenetanárrá hivatván meg f. hó 21-én egy uagy műélvezetet nyújtott hangversenyben búcsúzott el városunk intelligens zenekedvelő közönségétől. Igaz ugyan, hogy nem nagyszámú közönség volt jelen a bucsu hangversenyen, de a kik ott voltak, kiváló élvezetben részesültek. A hangversenyző iránti szívességből közreműködtek Jósa Mártha ós Jósa Vilma úrhölgyek, Dr. Hoffmann Emil, Dr. Hoffman Mór es Santroch Alajos urak továbbá Friedmauu ur művésztársa Bitrmann Miksa fővárosi zenetauár. A műsort lapunk legutóbbi száinaban közöltük, most magára az előadásra vonatkozunk röviden, a mennyiben lapunk szűk tere nem engedi, hogy erről bővebben reflektáljunk. — Jósa Mártha kisasszony Pergolaise Áriáját és Tauber madárdalát énekelte igen bájosan. Jósa Vilma kisasszony pedig egy routinirt művésznek is dicséretére váló ügyességgel jártak el a Kuiawiak ós Singelére bájos „Resignatiou"ját. Bőven kijutott a tapsból az összes közreműködőknek, igy a búcsúzónak is, a ki ez estén több önálló darabban mutatta be kiváló művészi tehetségét. A menynyire sajnáljuk Friedmann ur távozását, melylyel zenei életünk sokat veszít, ópoly őszinte örömmel kivánánk neki további pályáján szerencsét. A haugverseny uláu a közönség az Európa vendéglőben gyűlt össze hol a késő reggelig mulattak Benczy Gyula remek játéka mellett. — Eljegyzés. Martinyi Irén kisasszonyt, Martinyi József főgimnáziumi igazgató kedves leányát a napokban jegyezie el Poroszlay László a debreczeni gazdasági hitelintézet első könyvvezetője. — Iskola-látogató. A vallás ós közoktatásügyi miniszter a helybeli ág. ev. főgimnáziumra vonatkozólag az iskola-látogatói tiszttel Bákéssy Gyula tankerületi főigazgatót bizta meg. — Ó-Fehértón e hó 30 dikán, Kis-Varsányban nov. 7-én fog a fogyasztási és italmérósi adó, versenytárgyalás utján bérbeadatni. A kikiáltási ár Ó Fehértón 1900 frt, Kis-Varsányban 470 fit. — Freidesz Antal, a „Hárs" vendéglő bérlőjn, a Martiuyi jubileum alkalmából olyan pompás és miudeu igéuyt kielégítő ebédet adott, hogy — bár szokatlan dolog nekünk — nem mulaszthatjuk el a közebedeu jelen volt úri közönség teljes megelégedésének e helyütt való tolmácsolását

1 — Dadán a Pente testvérek néhány nap előtt vasvilával megtámadták Siető nevű haragosukat, — de ez elillant ós helyette kísérője, Seres kapott halálos se bet. A gyilkosokat ejfogiák. — Betörés. Péntekről szombatra virradóra a kál lai utczán levő Weisz E. bőrkereskeeő üzletét, idáig ösiueretleo és igen ügyes bötőrők kirabolták. Kivágták a bolt üveg ablakát kifeszített a vasrácsot s igy behatolva a boltba feltörték a pénzes fiókot s annak tartalmát, szerencsére csak 16 foriutot, magukhoz véve, odébb álltak. — Az építő-iparosok téli tanfolyama az állami ipariskolában (Budapest, VIII ker. népszinház-utcza 8. sz. f évi november hó 3 dik napján nyilik meg. A tanfolyam négy téli félévre terjed s a tanítás évenként november hó 3 dik napjától márczius hó vegéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15 életévöket betöltött azon kőmives, ács és kőfaragó tauonczok és segédek, a kik folyékonyan és helyesen olvasni, írni és számolni tud nak, a rajzolás eleméiben jártasak és az épitó ipar terén legalább egy építkezési időszak alatt gyakorlatilag foglalkoztak. A beiratások az intézet helyiségébéu október hó 20 napjától november hó 1. napjáig tartatnak. A heiratásuál előmutatmdók, az iskolai bizonyitváuyok, a munkakönyv vagy hitelesített munkabizonyitvány erkölcsi és orvosi bizonyítvány. A beiratási dij 2 forint, a tandíj 10 frt, Levélbeli megkeresésekre az igazgatóság készséggel ad felvilágosítást. Az állami ipariskola igazgatósága. — Nagy férfiak nöstilési kora. Shakespeare 18 éves korában nősült. Nagy Frigyes huszonégy éves korában vezette oltárhoz Erzsébet braunschweigi herczegnőt. Humboldt Vilmos huszonnégy éves korában vette feleségül Dachröden Karolint. Mozart huszonöt éves korában esküdött örök hűséget a bájos Weber Konstancziának. Ugyancsak huszonöt éves korában kelt egybe Walter Scott Garptnter Margit Karolinnal. Dante huszonhat éves korában már másodjára nősült. Voss János Henrik szintén huszonhat éves korában vette el a barátja nővérét, Boie Ernesztint. Napoleon és Byron huszonhét éves korukban nősültek, az előbbinek a szép özvégy Beauliarnais Jozefin lett felesége, az utóbbié a gazdag Miibank Erzsébet Anna. Linée svéd természetbúvár huszonhét éves volt nősülésekor, Herder huszonkilencz, Burns Hubert harmincz éves. Schiller liarminczegy éves volt, midőn Lengefeld Karolinával kelt egybe, Wieland harminczkét éves korában nősült. Milton, az „Elveszett paradicsom" Költője, harminczöt éves korában kezdte boldogtalan családi életét, Bürger harminczhat éves korában kapta meg rajongásig szeretett Mollyját. Lessing negyvenhét éves, Luther negyvenkét éves és Butl'on ötvenöt éves korukban adták rá magukat házasságukra. Göthe ötvenhét éves korában nősült. Klopstock pedig harminczhárom évig gyászolta első feleségét és hatvanhét éves korában újból nősült. — Uj zenemüvek jelentek meg Nádor Kálmán budapesti zenemükereskedőnél. 10 dallamos etude Brück Gyulától. A zongorajáték tanuiásánoz igen alkalmas ez a 10 etule, mert a fírasitó, száraz gyakorlatok helyett dallamos és a zeaei érzéket helyesen fejlesztő gyakorlatokat ád. Zenetanároknak és tanulóknak igen jó szolgálatot fog t-cnui. A szerző művét Bartay Edének a nemzeti zeuede jeles igazgatójának ajaulotta, ki is a; művet intézetében miut tautárgyat bevezette. Ára 2 korona 50 fillér. Uj nóták Pap Zoltántól czimeu 3 magyar dal jeleut meg. E hirom dal a mai nap oly ritka szivböl fakadó dalokhoz tartozik, melyek eredetiségüknél fogva gyors elterjedésnek örvendenek. Ara 1 korona 60 fillér. Miudket mű megrendelhető ugy a kiadónál, mint bármely zeneműkereskedésbeu. — A Tanítók Háza. Az „Eötvös alap országos tanítói egyesület" lelkes hangú felhívást küldött szét, melybea kijelenti, hogy „Az én Ujjágom" gyermeklap érdemes kiadói, a Singer ós Wolfuer czég 10%-ot ajánlott fel a „Tanítók Háza" alapjára minden olyan „Az én Ujságom"-?a szóló előfizetési dijból, melyet tanító küld be. Ebből kifolyólag az „Eötvös alap felkéri Magyarország tauitóit, hogy gyűjtsenek mennél több előfizetőt Pósa gyermeklapjara „Az én Újságom" ra. Miudeu évi eli fizető után 40 krt kap a „Tanítóit háza," Az a magasztos, nemes czól, melyet az Eócvos alap a „Tauitók tliza" létesítésével maga elé tűzött, megérdemli a tauitók részéről a legmelegebb felkarolást, s a felhívás bizonyára meghozza a kiváut sikert. Annál is inkább, mivel az „Az én Újságom" a legmagyarabb, a legkitűnőbb s a legolcsóbb magyar gyermekújság. — „Az én Újságom" előfizetési ára negyedévre 1 frt, egész évre 4 frt. Mutatványszámokat kiváuatra Az én Újságom kiadóhivatala küld Budapest Andrássy ut 10. Csarnok. A közönség köréből*) A „Nyirvidék" tek. szerkesztőségének. Tisztelettel kérem a t. szerkesztőséget, — hogy az alábbiakat lapjlnak legközelebbi számábau közölui méltóztassék. Haladás a közigazgatás államosítása felé. A megyei és községi tisztviselők még csak hírét hallották a közigazgatás államosításának, s bár még a törvény meg nincs alkotva, — mindamellett már né mely részük annyira beleképzelik magukat, és ugy látszik gyakorlatilag is igyekeznek alkalmazni — hogy ne legyen az majd oly meglepő, ha azt majd törvényesen alkalmazhatják, — legalább ennek a kifolyásnak tulaj donitom azt: — hogy Erdélyi Imre B)^dány község jegyzőjétől, f. hó 22 én a következő tartalmú rendeletet vettem: Székely Benedek 1893. évi október hó 23-án estére éjjeli örségre kirendeltetik (P. H.) Erdélyi jegyző. melyet közzélétei végett a lek szerkesztőséghez ere detbeu beküldök. Ezen dörgedelmes rendeletet, midőn a nagyérdemű közönség tudomására hozom, azok előtt, — kik előtt ismeretlen vagyok, felvilágosításul tudatom, — hogy az 1848—49 es évek küzdelmeit, mint houvéd százados hagytam el, később ügyvéd, s megyei törvényszéki biró voltam, ma pedig a megye egyik legnagyobb adófizető polgára vagyok, — mind

jzekkel szembe Bogdány közsé,. jegyzője által éjjeli őrségre rendeltettem ki. Hauem azt ne higyje valahogy a t. olvasóközönség, hogy ama rendeletnek eleget téve, s magam állót tam volna strázsán, csak a cselédemet küldtem. Czim kórságba soha uem szenvedtem, de ugy társadalmi állásomnál, miut koromnál fogva, ily rendelkezését egy községi jegyzőnek vissza kell utasítanom, —s ha azt tette, ezt csak az elbizakodottsága — s nevelési hiányának róvom fel. A kik Sckmerliug és Bik korszakot átélték, — tudjuk, — hogy a nótáriusokat, a megye főnöke, vagy a főszolgabíró nevezte ki, — még padig igen sok esetben, csekély műveltségű, alig iskolázott egyénekből, de azoktól ilyen nem telt ki, — s azt lehet moudaui, — hogy az akkor alkalmazott idegen nemzetiségű tisztviselők, a felekkel szembe magukat, igen humánusul viselték, a nótáriusok pedig, mint akkor nevezték, épen az adózó polgárok javára műkőitek, azokkal szembe magukat, a legilledelmesebben viselték, — mig a .mai minősített tisztviselőknél és községi jegyzőknél, — pedig még nem kinevezettek, csak a zsarnokságot., önkényes, sok esetben a törvénytelen eljárásokat, s — gorombáskodást találjuk, tisztelet a kivételeknek, ezt nyerjük azoktól, — kiket véres verejtékünkön megkeresett jövedelmünkből befizetett adókból fizet az állam és a község, — hogy az ilyeu emberekből mily adóprések és zsarnokok kerülnek ki, a közigizatás államosítása esetén, mint kinevezett hivatalnokból, — valóban borzadva kell reá gondolnunk. Kelt Nyír Bogdány, 1893. októbar 26. Székely Benedek. *) E rovat alatt közérdekű f ;lsz Halasokat díjtalanul kozlilak a bakul Jó felelőssége mellett. Szerk. Az idei nyár. Hát csakugyan volt nyár is az idén, kérdi bizonyara nem egy olvasónk, aki itthon, — s nem a külföld valamely regeuyes hangzá-u fürdőjén töltötte a Dyáruak nevezett időszakot. Bizony van is némi alapja a kételkedésnek, mert, habar a csillagászati nyár be is köszöntött, el is mult a természet örök rendje szerint, igazi nyári időnk csak igen kevés volt. Jöjjünk tisztába elősző: is azzal a kérdéssel, hogy mikor kezdődik és meddig tart náluuk tulajdouképen a nyár. A naptár szeiíut ju .ius 21 én kezdődik ós szeptember 23 ig tar;. Ez a c l iagászok uyara. A közéletben junius, ju ius és augusztus hónapot együtt szoktuk nyárnak uevezui. Ez egyúttal a meteorologusok nyara az északi mérsékelt égöv alatt és padig uem azért, mintha ez állna a valósághoz legközelebb, hanem mert szükséges bizouyos határozott, kerek részét az évnek nevezni uyáruak — a mérsékelt égöv alatt az év egy negyei részét, — hogy statisztikailag, számokban tudjuk kifejezni az időjárás egyes tényezőit, a hőmérsékletet, az esőt stb. A dolog azonban tényleg ugy áll, hogy majd minden évben más és más időpontban kezdődik és végződik a nyár, aué.kül, hogy éles határvonallal volna elkülönítve a megelőző és a következő évszaktól. Sót ugyauazou földrajzi szélesség alatt fekvő részein a földnek is külöinbözö a nyár tartama. A közvetlen benyomás után ítélve, inkább nevezhetnők nyárnak nálunk a julius, augusztus és szeptemter hónapot együttvéve, mart igen gyíkon nálunk az esős, hűvös és szeszélyes junius s viszont az állaudó, száraz és enyhe szeptember: azaz nálunk a tavasz rendesen benyúlik a nyárba és a nyár az ószbe, mint például az idén is. Enuek daczára, mivel meteorologiai, —statisztikai szempontból akarunk az idei nyárhoz hozzászólani, nyár alatt az alábbiakban mindenütt a junius, julius és augusztus hóuapokat együttesen értjük. Nem czéluuk itt beható ós szigorúm tudományos elemzését adni az idei nyárnak, hanem fó'eg csak a mezőgazdaság szempontjából legfontosabb két tényező — az eső és a hőmérséklet — e nyári viselkedéséhez akarunk hozzászólani mindenkinek érthető módon. Az idei juuiuibau hazánk minden vidékén több eső esett a rendesnél és pedig nemely vidékeken jóval is több. U^yau igy volt juiiusban is. Vegre a harmadik nyári hóaip uóaiileg kárpó'olt bauuüuket, amennyiben már augusztusról azt kell moudauunk, hogy hazánk legtöbb vidékéu a reudesuél kevesebb esö esett e hóban s igy itz idei augusztus elég száraz volt. Már ezekből világosau látható, hogy az idei nyár erősen esős jellegű volt, amennyiben csak a vége volt száraz. Hogy azonbm még tisztább fogalmuuk legyen e nyár csapadék viszonyairól meujüuk egy kissé a részletekbe s vizsgáljuk meg a nyári összes eső területi eloszlását, az egyes vidékeken a busz évi átlagtól való eltérését, az esős napik számát s ennek a normálistól való eltérését. Legkevesebb eső esett e nyáron (200 milliméter alatt) a Kii-M igyar-Alföldön, a Duuáutul északi részén ós Erdélyben a gyergyói- és csiki havasok vidéken. Több esett (250—300 mm.) a Dunántuli derekán, az egész Magyar-Alföldön — kivéve eunek északi-, északkeleti részét — és Erdélyben. Még több esett (300— 400 mm.) az egész északi hagyvidéken s a MagyarAlföld északkeleti részein és legtöbb (400—600 mm.) Eperjestől kezdve az Északkeleti Kárpátokban. Most — vidékek szeriut ugyané sorrendet betartva — lássuk, hogy ueháuy hely e nyári eső mennyisége meuuyibeu tér el a hu-sz évi nyári állagtól. A normálisnál töob eső esett Ö Gya'áu 30 milliméterrel, kevesobb esett Kószegeu 79 ram.-el; több esett Budapesten 7 mm.-el. Tóbb esett Szegeden 124 mm. el, kevesebb esett N. Szebenben 16 mm. el. Kevesebb esett Selmeczbányin 33 mm.-el, több esett Pécsett 112, Egerben 166, Nyíregyházán 105 min. el. Végre több ezett Eperjesen 135 mm. el. Ezen adatokból kiviláglik, hogy csaknem mindenütt jóval több eső esett e nyáron az általánosnál és pedig főleg a Magyar-Alföldön s a Duuáutul déli részein ós Eperjes vidékén. Utóbbi helynek nagy többletét az az augusztusi felhőszakadásuak kell részben tulajdonítanunk. A uagy többleteket a juuiusi és juliusi bő esők okozzák s hogy még jóval uem nagyobb az esőtöbblet, auuak oka a száraz augusztusban rejlik. Amely helyek pedig hiányt mutatuak fel, rendesen jóval erősebbek szoktak lenni, midt az idei nyáron, igy Kőszeg, Selmeczbánya, N.-Szeben. Ha az esős napok számát tekintjük, megerősítve találjuk feuti állításunkat. Mig ugyanis az esős napok átlagos száma juniusban az egyes vidékek szerint 9 —16, addig az idén 10—22; juliusban 7—13, az idén 10—16; aug.-ban 7—13, az idén 41—7. Vagy az eseteket tekintve az esős uapok napok száma a normálisnál nagyobb vált e nyáron: ü Gfaláu 13, Budapesten 5, Szegeden 12, Ntgv Síebenben 4, Selmeczbányán 9, Egerben 7, Nyiregyházán 17 és Eparjeseu 12 vei. A normálissal egyenlő Pacsett s a normálisnál egygyel kisebb Kőszegen. E'.en szamadatok meg azt mutatják, hogy az esők e nyárou igeu gyakoriak, ilietve néhány esetben igen tartósak voltak hazánk legtöbb vidékén. Általános tájékoztatás vége t érdemesnek tartjuk felemlíteni azon tapasztalati tényt, hogy hazánkban, mint legerősebb hónap határozottan a junius emelkedik ki az összes hónapok közül ugy az eső mennyiségót, mint az esős uapjk számit illetőleg (kivételt képez tengerpartunk s ennek környéke, hol októberre esik a csapadékmaximum) s h)gy e tekintetbeu az idei junius sem maradt hátra, sőt magasan túlhaladta az átlagost. Áttérve a hőmérsékleti viszonyokra, mindenekelőtt hivatkozunk fantemlitett. czikkeinkre, melyekben, részletes adatokkal bebizonyítottuk, hogy u^y az idei junius, mint a julius és augusztus, a rendesnél hűvösebb volt, amennyiben mind a hirom hóuap hivi középhőmérséklete országszerte a normális (20 évi átlag) alatt maradt.