Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-29 / 44. szám

„IN Y 1 B V I D E K." E körülmény ujabb beigazolása ezúttal felesleges, de nem látszik érdektelennek annak kitüi tetése, hogy az ország külömböző vidékein hány fokot tesz ki a havi közepekben mutatkozó egész nyári meleghiány. Eszerint Pozsony 12 C°, Ó Gyalla 2 7, Budapest 2 8. Selmeczbánya 17, Késmárk 15, Eperjes 2 8, Ungvár 3'4 Eger 13 Nagy-Bánya 1*4, N. Szebeu 14 Arad 2 8, Szeged" 2 5, Pécs 2 2, Kőszeg 2-1 Celsius fog negatív külömbözetet mutat fel a busz évi átlaggal egybevetve. Ez adatok azt mutatják, hogy aránylag a leghüvö sebb volt e nyáron a Kis- és Nagy Magyar Alföld és a Dunántul, vagyis épen a mezőgazdaság szempontjából fontos területek. Nem kevésbé érdekes az, hogy az északi ós a nyugöti részeken juniusban mutatkozik a legnagyobb in«leghiány, mig a Magy.-Alföldön es a keleti részeken augusztusban. A mi a hőmérséklet abszolút szélsőségeit illeti, — anélkül, hogy számadatokra hivatkoznánk — kimondhat­juk, hogy sem rendkívül magas temperaturák nem fordultak elő e nyáron. Nagyon hátramaradtunk e tekiu tetben a tavalyi augusztustól, midőn t. i. 18-án a hő­mérséklet maximuma Bulapesten — árnyékban — a 38 C° ot meghaladta. A mi a szélviszonyokat illeti, az egéiZ nyáron országszerte az északtól nyugoti szélirány volt az ural­kodó, a minek tulajdonitható részben, ho^y a hőmérsék­let a normális alatt mar.idt. A viharos napok száma legnagyobb volt juniusban (1—7,) kisebb julius (1—4) és igen kicsiny augu ztusban. Zivatarokban e nyár sze­gény volt. A zivataros napok száma vidékenkint változó; legnagyobb juu. és juliusban (3—11) ós feltüuően kicsiny (alig haladja tul a hármat) augusztusban. A jégesők és ködök nem igeu okoztak nagyobb területeken jelenté kenyebb károkat. Utóljára hagytuk — szándékosan — a légnyomási viszonyokat és pedig részint azért, mert a légnyomás, mint klimatológiai tényező nem jön számításba s igy közvetlenül a mezőgazdasagot sem érinti, részint pedig, mert a légnyomási viszonyok adják meg legnagyobbrészt a kulcsot az időjárás megértéséhez. S ebből a szempont­ból éppen nem elhanyagolható téuyező a légnyomás. Tudnuuk kell, hogy a nagy területre kiterjedő és állandó természetű légnyomási maximumokkal nyáron ciendes, derült, száraz és ennélfogva meleg idő jár együtt, (le számítva a helyi zivatarokat, melyek a maximumokon belül nem ritkák) mig a légnyomási depressziók rendes kísérője a borús, esős (elvonulások utáu szeles), tehát nyáron hűvös idő Ha e nyári időjárási térképeinket megtekintjük, azokból azt a tanúságot merítjük, hogy e nyáron igazi nyári típusoknak — közép vagy dél-, dél­kelet-európai állandós maximum — nagy hijjával vol­tuuk, ellenben aránylag gyakran látogattak meg lég­nyomási depressiók. A külömböző időjárási típusok igen gyakran váltakoztak, vagyis más szóval, nem volt állandó jellege az időnek, miut a hogy normális nyarakon szo kott lenni. Az egész nyáron csak egvetleuegy említést érdomlő nyári típusunk volt, egy közép európai lég­nyomási maximum augusztus 15—24 ig. Ugyan e hóbau 25 napon át volt hazánkbin a barometer a 760 mm. fölött és csak 6 nap alatta, mig juliusban egyenlő számú napokon alatta és fölötte, juniusban pedig 17 nap alatta és csak 13 nap fölötte. E/.enkivül u^y juniusban mint juliusban két alkalommal vonult át mélyebb (ránk nézve tipikus) depresszió hazánkon, melyek természetesen gazdag esővel jártak. A légnyomás ilyeu eloszlása és magaviselete meg magyarázza, hogy miért volt az első két nyári hónapunk igen esős s az augusztus száraz. Az abnormis hőmérsékleti viszonyok kulcsát sziu­tén a légnyomás eloszlásában kell keresnünk. A lég­nyomási maximumok gyakran tartózkodtak uyugotou és északon, mig hazánk igen gyakran volt alacsony nyomás alatt, minek folytán nyugodttó 1 északi hűvös légáramlás jutott érvényre, a mire már fentebb is rámutattuuk, Ezenkívül az esős napok nagy száma a mellett szól, hogy a felhőzet is a reudesaél nagyobb volt, a mi meg akadályozta a napsugarak teljes érvényesülését. Az ál landó természetű közép-európai maximumok kimaradása különben öumagában is elegeudő oka a tökéletlen inso­latiouak s az idei nyár nagyrészt ebből folyó meleg hiányának. KÖZGAZDASÁG. A debreczeni kereskedelmi ós iparkamara jelentése. Előttünk fekszik a debreczeni keresk. és iparkamara évijjelentése az 1892. évről. Kissé elkésett dolog ugyan erről irni, de mert még nem multa idejét, érdekesnek tartjuk abból a Szabolcsármegyére, illetve Nyíregyházára vonatkozó foutosabb adatokat közölui. A jelentés egy 147 lapból álló tömör kötet, nem bocsátkozhatunk tehát részletekbe, csupán a beuüuket érdeklő dolgokat hoz­zuk elő 8 azokat is csak rövid kivonatban. A jelentés szeriut a férfi nap-zám átlaga városuukban a legmagasabb augusztus hóban volt 1 frt|50 kr. ellátás nélkü],ellátással l.frt 20 kr, a legalacsonyabb dtczember hóban 60 kr, ellátás nélkül, ellátással 50 kr. ellátással. A női nap szám juliusban volt a legmagasabb, ellátás nélkül 82 kr, ellátással 60 kr; a legalacsonyabb pedig október hóban, a mikor is ellátás nélkül 40 kr, ellátással 30 kr. volt a női napszám. A gyermek napszám 40 és 30 kr. közt volt egész éven át. Közli a jelentés a kereskedelmi és iparkamara területén működő ipartestületek viszonyairól és tevé­kenységéről való kimutatásokat. E táblázat szeriut 23 ipartestület tarto/.ik a kamara feuhatósága alá s ezek közül az 1892 évről 4 ipartestülnt nem küldött be ki­mutatást, ezek között a uyiregyházi ipartestület sem. Iparjogositványok kiadattak Szabolcsvármegyében 781 egyénnek, iparbeszüutetés volt 59. Szabolcsvármegyében 1892. évben 1222 kereskedő és 3183. iparos volt; ezen, összesen 4405 iparüző fize­tett állami adóba 64,333 frt 34 kr, és 1910 frt 93 kr. kr. kamarai illetékösszeget. Szabolcsvármegye terű'etén fennáll ez idő szerint 6 iparos tanoncziskola és egy alső fokú kereskedelmi iskola. Iparos tanonczískolák Nyíregyháza, Nyír bátor, Nyir-Bakta, Nagy-Kálló Mándok és Kisvárdáu vannak. Alsó fokú kereskedelmi iskola pedig Nyiregyházán. A fémek és fémáruk gyártásával foglalkozók közül kiemeli a jelentós mint figyelmet érdemlőt Májerszky Barnabás nyíregyházai kazán és gépgyárát, mely olajgyárak be­rendezésével, víznyomású olajsajtók előállításával és gépek, kazánok j ívitásával foglalkozik. A Göbl és Wag­ner fele érez és vasöutődét is felemlíti a jelentós, mint olyat, inely a techuika jelen fejlett viszonyainak meg felelően lévén berendezve, a legkiválóbb igényeket is kielégíti. A bádogos, kocsi és kerékgyártók iparáról vár­megyénket illetőleg a jelentésben uem foglaltatik semmi felemlíteni való; a cserép és téglagyártásról nincs emli­téS téV6. A gőzmalmoknál felemlíti a következőket: Nyir­egyházán Ziger Ede és fiai gőzmalmát, mely 7 munkást foglalkoztat, hiányzik a jelentésből Jéger József gőz­malma Felemlíti a jeleutés Máudokon lítchlick Dávid, Kisvárdán Richlich Lipót és Nyír Bltorban Mindéi Ede és társai gőzmalmát. Mindezek közt legjelentékenyebb ez utóbbi, mely 12 munkást foglalkoztat. Szeszgyáros van S«abálcavármegyében öiszesen 30 Ezek között az 1892. évben a legtöbbet Rochich Divid mándoki szeszgyára produkált 166585 liter szeszmennyi­séget. A legkevesebbet Fried Dániel Székelyben. A nyers szesz 1892 január havában 60 frt, deczemberben 50 frt volt. A fi minitott szesz 1892 januárban 62 frt, deczemberben 52 frt 50 kr. volt. É dekesuek tartjuk a jelentésből mult évi postft­forgalmuukat közre adui. Érkezett Nyíregyházára 189920 levél, 97580 levelezőlap, 66260 uyomtatvány és áruminta, 104280 portómentes egyszerű és ajánlott levél. Ajánlott díjköteles levél érkezett 28380, feladatott 36040; cső­mig érkezett 41680, feladatott 16020; p mzes levél ér­kezett 7140, feladatott 6660. Ezek között pqriómente.< pénzes levél és csomag feladatott 1420, érkezett 3260. Utalvány, utánvét hirlap és postatakarékpéuztári forgalom Nyíregyházán a következő volt. Utánvételek érkeztek 9940 drbbau, feladatott 2840 drb. Utalvány érkezett 24,290 drb. 853,605 frt értékben, feladitott 40287 drb. 1.470843 frt értékben. Postai megbízás érkezett 925 drb Hirlap előfizető 722. Külföldi hirlap érkezett 1436 Itt érdekesnek tart­juk megjegyezni, hogy hozzmk 68 drbbal több külföldi hirlap jött, mint Debreczeube, a hol a mi 722 hirlap előfizetőnkkel szemben 1939 a hirlap előfizetők száma Postatakarékpénztári és cheque forgalom volt: befizetések 1.156,141 frt, kifizetések 192,986 frt. Városuuk tavirat forgalmára vonatkozólag a követ­kező kimutatás nyújt, kellő felvilágosítást: Érkezett 16671 távirat, feladatott 17418,-közvetit­tetett 5985; az összes távirat forgalom volt 40074 drb. Nem érdektelenek a kereskedelmi és csódügyekre vouatkozó adatok sem. E'.ok szerint a nyíregyházai kir. törvényszékuél a váltó keresetek száma 41, sommás kereset 418, kereskedelmi ügy 28, csődügy 9, melyekuél a passivák magassága 49,856 frt 62 krt, az ac ivák megassága 30,913 frt 23 krt tett ki. A kereskedelmi és csődügyek a legszomorübban állanak a kamara területén a beregszászi törvényszék területén, ugyanis mig a debreczeni leguagyobb keres­kedelmi területen 13 c^ődügy volt az elmúlt évben, addig a beregszászi törvsz. területén 32 volt a csőd­ügyek száma. A legkevesebb csődügy a szatmári kir. törvényszék területén volt, összesen 4 Az 1893. év január havában kezdte meg működé­sét a „Debreczeni hitelezői védegylet" M igyarországou a második, a vidéken az első e nemben. Működési köre kiterjed Debreczen nagy vidékén kivül mír most is kelet felé Síatmár, Szilágy és Mirmaros megyékre, le a Királyhágón túl egészen Ciik-S'.eredáig, — északnak Szabo'cs, Ung, Bereg, Z 'mplén, Ugocsa, — dél felé B;kés, Bihar, Csougrád — ós nyugaton Jász-Nagy Kun Szolnok és Heves vármegyékre. Sajuos a következmények igazolták a védegylet felállításának szükségességét. Az 1892/93 iki kedvezőt len üzleti viszonyai, főleg a gyárosok ós nagykereskedők által a túlságba vitt kihitelezések meggyöngítették a gazdasági helyzetet, melynek sajnos következ néuye az előfordult fizetéskép'.eleuségek voltak. E^y felev lefor gása alatt 82 fizetesképteleuségi eset ford ult elő, melyek közül csupán 40% lett egyezségileg rendezve. A gazdasági szomorú viszonyok által iudokolt eseteken kivül fordultak elő azoubau oly esetek is, melyekben a hitelezők kijátszása volt az állítólagos fizetés­képtelenség czélja. V.ijha a kedvezőtlen viszonyok míelébb kedvezőkké alakuluáuak át. Közli: Tarczali Bezső. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. október 28 á .. A gabona-csarnokuál Burgonya 100 km — .90 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .56 liuza 100 kiló 6.00 6.60 Borjú hús 1 > —.60 Rozs 100 » 4.80 5.20 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 > —.— 4.50 Juh hús 1 > -.36 -íab 100 » 6 30 6 40 Haj 1 > —_ — líukoriczalOO > 5.10 5.20 Diszuó-zsir 1 » —.64 K repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 > —.56 Paszuly » —.— 5.10 Faggyú (nyers 1 > Szesz literenként 54 18 ZöMség 1 csomó -.06 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.75 Borsó 1 kiló -.18 írós vaj 1 liter -.85 Lencse 1 » —,Ü2 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 > —.15 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye liszt 1 > -.14 Szalma (tak.) 100 > 3.60 Buza-liszt 1 > —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 B-irna kenyér-liszt 1 » —.10 TöWyfi 1 » 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉBY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. A téli szükséglet fedezésére ajánlok kitűnő ízű és igen tartós makói vörös hagymát. kapható Hofflliailll (374— ? —1) Nagyban és kicsinyben Adolf kereskedésébeu. Hirdetmény. Bűl-Szeut-Mihály község által felállított kisded­óvódához egy 300 frt készpénz, 2 öl fa és 100 forint dajkatartás évi javadalmaíással állandósított ki-ded­óvóuői állomásra e/.eunel pályázat hirdettetik. Felhivatnak pályázni akarók, hogy az 1891. óvi XV. t. cz. 11. § ában foglalt képesitvéuyuyel felszerelt kórvényö'<et a "községi elöljárósághoz legkésőbb 1893. deczember l-ig beadni igyekezzenek. A megválasztott óvóuő állomását 1894 jauuir 1 én elfoglalni köteles. Bűi S<ent-Mihályon (S/.abolcsm.), 1893. október 24. Koináromy Miklós, H. Pethe Gábor, aljegyző. (3S i—2—-1) főbíró. Haszonbérbe adatik egy Szabolcsvármegyében vasúti állomás közvetlen köze­lében fekvő 250 hold területű, kényelmes lakó házzal, megfelelő házi kerttel s gazdasági épületekkel és dohány­termelési engedélylyel is ellátott jó minőségű tagos bir­tok, melynek feltételei iránt bármikor értekezni lehet Menyhért János ügyvéd urnái Nyiregyházán, nagykállói­utczai saját házában levő irodájában. (384-1-2) 321. sz. Beregmegyei gazdasági egyesület. Eladó gyümölcsfa-ojtvány. A „beregmegyei gazdasági egyesület" gyümölcsfa-ojt­vány telepéről ez évi ősz folyamán az alant felsorolt fajok­ból 4 ezer darab ojtvány bocsátatik elárusitásra. A fácskák mind egészségesek, gyökérdusak, szép, erő­teljes példányok, magas törzsre nevelve. I. Alma. Vadalanyra ojtott magas törzsű 4 éves fák a következő fajokból: 1. Sóvári. 2. Zöldkormos, 3. Bitül. 4 Jonathan. 5. Casseli nagy reuet. 6. Sikulai. 7. Török Bálint. 8. Par­ker Pepiu, 9. Téli arauy ptrrnen. 10. Kenézi piros. 11. Sárga kormos. II. Körte­Vadalanyra ojtott 3—í éves magas törzsű fák a követ­kező fajokból: Zephirin Gregoíre. Téli esperes. Juliusi esperes. D.td vajoueza. Angoulemi hercíegnő. Hardempout va­joueza. Ciairgeau. Egri körte. Vilmos körte Zold Mag­dolna. Iziimbert. Az alma és körte ojtoányok bármelyik fajból egy darab ára 35 kr. Őszi baraczkfa-ojtvány következő fajból megrendelhető, 30 krért darabonként, mind erőteljes csemeték, keserű mandola alanyra nemesítve. Ainsden. Madelaine de Ciurson. 0 ga királyné. György király. Newlugtou nactarine. Formentíui borizü. Lord Palmerston. Gyümölcs kertek királynője. Véuus emlője. Nagy herczegnő. Galonde. Schmidberger korai. I. Lipót. Csomagolás és vasúti állomásra való szál­lítás önköltségen számíttatik. Megrendelések az egyesület titkári hivatalához Bereg­szász intézendök, melyek a beérkezés sorrendje szerint foga­natosítva lesznek. Beregszász, 1893. október hó. Stenczel Mihály, (377—1 —1) egyesületi titkár. 1745/993. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A n gy-kállói kir. járásbíróság mint telekköuyvi hatóság közhírre teszi, hogy Orosz Juhánca férj. Erdei F.:renczué végre­hajtatnak, Papp Jáuos végrehajtat szeuv.'dó elleui 74 frt tőke­követelés és járulekai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a D -káli i kir. járásbíróság) területén levő Biri községben fekvő, a birii 10. sz. tjköuyben A. I. 1. sor, 11 hrsz alatti egesz belsőségre és a 2. sor, 72 hrsz. alatti ingatlanból pedig vegrehijtast szenvedő >/„ rész hányadára az árverést 486 írtban ezzennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fenébb ^?'ll ö, tÁ DgatUu0k az 18<J 8- év i deczember hő 19-ik napján delelott 10 orakor Biri kö'.ség házánál tartandó nyilvános arve­resen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 2V, 1 48 frt 60 kr t készpénzben, vagy az 1881. LX t. cz i • .J®' zet t árfolyammal saamitott és az 1881. éri november ,* e? , , , , 8 Z' a kel t 'gazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau k!jeló t óvadekkepes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, aragy az 1881 LX. t.-cz. 170. §­a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elo eges elhelyezéséről kiállított szabálys-.erü elismer­venyt átszolgaltatni. ISQ( N 4SY­K 1 ILLÓ B I A N. » kir. járásbíróság mint tlkvi hatóságnál 189!. szeptember 29. (373-1—1) Szabó József, kir. járásbiró. A világ legjobb fény máza! Fernolendt csizma - fénymáza Bocs, I„ ScMerstrasse 21. A gyár alapíttatott 1835. Ezen vitriol nélküli fénymáz egy­" szerre mélyfekete fényt nyer, a bőr tartósságát fokozza. Mindenütt kapható. A t. c.. közöasé:et saját érdekében , kérem csakis Fern ilendt-fónymazat ea csa k azon skatulyákat elfogadui, melyeken nevem St. Fernolendt látható, minthoay sok értéktelen utánzat van forgalomban, melyek ragc/.edulái az enyémh-z hasonló kiállitásuak, tisz­tan felrevezetes czel.ából. (3S7—52—1) Figyelmeztetés!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents