Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-08 / 41. szám

,,IN Y I JF£ V I D E K." időről-időre járó fizetések veendők át, a pénztár az első részletre vonatkozó bevételi rendelvényben, a többinek bevételezésére is, egyszersmindenkorra utasítandó. Bevételi rendelvények a számvevővel is közlendők. Minden az előbbi pontban körülirt pénzeken kivül az árvaszékhez hatóságoktól vagy magán felektől érkezeit pénzt és pénzértéket az árvaszék elnöke veszi át, ki is azokról külön jegyzéket „Elnöki pénzes naplói" vezet, mely a küldemények nyilvántartására és egyúttal a pénztárba való juttatás igazolására szolgálván, e czélra egyrészt az érkezés napját, a feladási helyét, a feladó nevét és a pénzösszeget vagy értéket, másrészt a gyámpénztár általi átvételt és az elszámolási adatokat (idő, naplóczikk és összeg) kitüntető rovatokkal látandó el. Az árvaszéki elnökhöz beérkezett ös=zes pénz vagy érték küldemények még a beérkezés napján felbontatl inul juttatandók a gyámpénztárba, hol a pénztárnok és ellenőr együttesen az emiitett jegyzék mellett átvett leveleket és csomagokat a pecsétek sértetlensegének megvizsgálása után, azoknak érintetlenül hagyása mellett, felbontják s a tartalomnak a borítékon olvasható minőségét, mennyiségét és értékét a küldemény tényleges tartalmával összehasonlítják. A pénztárnok az ily módon átvett pénzt vagy pénzértéket az átadás illetve átvétel napján a gyámpénztár megfelelő naplójába bevezeti, a pénz vagy pénzértéket kisérő iratok a naplóczikk illető számát sajátkezüleg rávezetvén, egyúttal az árvaszéki elnök pénzes naplójában az átvételt elismeri. A gyámpénztári ellenőr a pénztárnok által átvett pénzt, a mennyiben arra nézve utalványi intézkedés még nem történt volna, a letéti lőkönyvben külön-külön számlán tételenként elkönyveli, az elkönyvelés tényét a hozzá küldött iratra a letéti főkönyvlap és szímla számának feljegyzésevei és alárásával igazolja es az ekként ellátolt iratot még az nap az árvaszék iktató hivatalának visszaküldi. A küldemény átvételéről a gyámpénzlár hivatalos nyugtát állit ki és azt legkésőbb az átvételt követő napon a^pénzt megküldött hatóságnak, vagy amennyiben magán féltől érkezett volna, kézbesítési vétiv melleit az illetékes hatóság utján a fizetést teljesített magánfélnek megküldi. A féltől vagy a letétpénztárból átvett pénz vagy pénzérték az árvapénztári naplóba még az átvétel napján bevételezendő és a félnek, lia kívánja, az átvételről elisvény adandó. Ha a pénz vagy pénzérték átvételénél oly nehézség vagy akadály merül fel, mely a fél által, a bevételi rendelvény értelmének megfelelően rögtön el nem háríthat, vagy valamely átvétetni rendelt összeg vagy érték a kellő időre be nem érkeznék, a felmerült körülményről az árvaszéknek jelentés teendő. 12. §. Letétemények Írásbeli beadvány, szóbeli letétel esetében jegyzőkönyv mellett vétetnek át a következő szabályok szerint: a) Az ellenőr-könyvvivő a pénzzel vagy pénzértékkel terhelt beadványokról, vagy azt pótló jegyzőkönyvekről „Letéti jegyzéket" visz, melybe a folyó szám az év kezdetétől végéig, a letétel napja és iktató száma, a letevő és a letéteményre jogosult fél vagy tömeg neve, a letétemény tárgya és értéke, a pénztárnok átvételi elismerése és a letétpénztári napló száma' rovatonkint bejegyzendő. Minden egyes lap több keresztrovatra osztandó. A jegyzék minden hónapra -egyegy füzetből áll, melynek a számvevő által lapozva, fonallal átfűzve, hivatalos pecséttel és a lapok számát magában foglaló árvaszéki elnöki hitelesítési záradékkal ellátva kell lennie. b) Az ellenőr-könyvivő a letéti beadványra vagy jegyzőkönyvre az érkezés napját följegyzi; a letéti jegyzék rovatait kitöltőt és a letevőt a letét átadása végett a pénztárnokhoz utasítja. A pénztárnok az átvételt a jegyzék átvételi rovatában, az átvétel napjának kitétele mellett, névaláírásával elismeri és a letevő kívánatára az átvételnél ennek is elismervényt ád. A letétemény a letét pénztári naplóba még az nap bevételezendő és az átvétel az összegnek vagy értéknek számokkal és belükkel följegyzése és a letétpénztári naplószám kitétele mellett, a beadványon is kifejezendő; a beadvány pedig, a letétjegyzék kapcsában beiktatás és ebbe az iktatószám bejegyzése végett az iktatóhoz elküldendő. c) Ha posta utján, vagy küldöncz által pecsét vagy zár alatt érkezik az árvaszékhez, a borítékon olvasható adatok szerint, pénz vagy pénzértéket magában foglaló levél vagy csomag, az érkezés napja a borítékra vezetendő. A betéti jegyzék kitölthető rovatai a borítékon látható adatok szerint és ha ugyanazon borítékban a rajta levő iktatószámok szerint, több letéti beadvány van, külön-külön folyó számok alatt, ez esetben is kitölt vén, a postaszolga vagy küldöncz a levél vagy csomag átadása végett az árvaszéki elnökhöz viszi, ki a levelet vagy csomagot az átadó jelenlétében, figyelmesen megvizsgálja, ha a pecsétek vagy a boríték sértve találtatnának, ezt constatálja, a levelet vagy csomagot felbontja és a pénzt megszámlálja. Ha az átvétel megtörtént, ezt a poslaszolga vagy küldöncz részére nyugtatja és a letéti jegyzék átvételi rovatában a fentebbi módon elismeri. A letétetemény a letétpénztári naplóba még az nap bevételezendő; a beadvány vagy átirat a pénztárnok átvételi elismervényével ellátandó és a letét-jegyzék összes rovatainak kitöltése után a jegyzékkel együtt az iktatóhoz átküldendi. Ha hiány találtatnék, vagy hamisítványok fedeztetnének fel: az átvétel e körülmény világos megjegyzésével teljesíttetik. d) Ha az árvaszékhez postautalvány vagy értesitvény érkezik, ennek adatai jegyzőkönyvbg veendők, egyebekben a fentebbbi eljárás követendő. A postahivatalnál lévő pénz vagy pénzérték átvételéről a pénztárnok gondoskodik. e) Az ellenőr-könyvvivő a letét-jegyzéket havonként lezárja, aláírja, az iktatóval is aláíratja és az árvaszék elnökének bemutatja, ki is azt a számvevőnek átadja. Pénztári könyvvitel. I. Árvapénztár. A rendes árvapénztárban a következő kezelési könyvek vezettetnek: a) árvapénztári napló, b) árvák számlakönyve, c) adósok számlakönyve, d) ügyvédi könyv, e) lejárati kö

ny

v- ' (.Folyt, löv.) Az alispán a koleráról. A vármegye keddi közgyűlésének egyik nevezetes és sorrend szerint is első tárgya az alispán időszaki jelentése lesz. A vármegye első tisztviselőjének beszámolója a kormányzatára bizolt közigazgatás különböző és annyi sok irányú ágazatainak állapotáról, természetszerűen költi fel az érdeklődést mindazokban, kik közdolgaink vitelében, a hazafiúi kötelesség önzetlen teljesítésével fáradoznak. A keddi közgyűlés elé teijesztendő jelentésnek, amelylyel az alispán kimerítő részletességgel számot ad közigazgatási viszonyainkról, legaktuálisabb és a legszélesebb körben érdeklődést keltő része az, mely a vármegyénk területén — immáron, Istennek hála — megszűnt kolerajárványról ad bő és tanulságos felvilágosítást. A jelentésnek e részéből mindenki meggyőződhetik arról, hogy azzal a nagy veszedelemmel szemben, mely a szomszédos vármegyékből, a Tisza folyó vizének ellenőrizhetetlen és meg nem gátolható közvetítése révén átcsapott hozzánk és nagy emberpuszlulás csapásával fenyegette vármegyénk népét: nagy és sikeres munkára állottak ki a vármegye tisztviselői. S nem kételkedünk benne, hogy a vármegye közönsége a keddi közgyűlésen, mint a legelső kínálkozó alkalommal nem fog késni, hogy ezért a derekas és nagy eredményű tevékenységért elismerést és köszönetet szavazzon azoknak, kik e nehéz napokban olyan hűséggel és odaadással teljesiletlék kötelességüket. * * * Íme az alispán jelentése a koleráról: A legelső choleraesetről hozzám a tiszai í arás főszolgabirája által tétetett jelentés augusztus hó 2-án. mely jelentésben felkért, hogy egy Szalókán előfordult choleragyanus eset miatt a főorvost küldjem ki; ugyanezen hó 3-án pedig már Veresmartról három, Kakamazrúl pedig két gyauns esetről tétetett távirati uton jelentés A betegség megállapítása végett a vármegye főorvosa és dr. Trajtler Soma, dr. Sziklássy és dr. Révész tiszteletbeli főorvosok l<irendeltettek. s a halál okát mindegyik esetnél ázsiai cholerának állapították meg. Minden szükséges óvintézkedés a fertőzött községekre rögtön elrendelve és végrehajtva leit, azonnal két járványorvos alkalmaztatott, s a belügyminiszter áltfcl küldött egy fertőtlenítő gépet, a tiszai járás bi hol a cholera naprólnapra terjedt, azonnal kíkuldtéin. Tekintettel arra, hogy a vett főszolgabírói jelentés szerint augusztus hó 7-én Zsurk községben már egy nap alatt lü betegülési eset történt augusztus hó 8-án, az azon időben betegen fekvő dr Jósa András vármegyei főorvos helyett dr. Trajtler Soma tb. főorvost magamhoz véve, Thuzséron kiszállottunk, s előbb Tbuzséron, majd T.-Szent-Mártonban és Z-surkon minden <

jgyes fertőzött házat, minden egyes cholerabeteget megtekintettünk, s tüzetesen megvizsgáltuk, az előzetes óvintézkedések miként történt végrehajtását, a betegek ápolása körül teljesített eljárást, s azt tapasztaltuk, bog}' bár előzőleg ugy a főszolgabíró, mint a községek részéről megtétettek mindazon intézkedések, melyek a a lakházak, udvarok, utczák, közterek és nyilvános helyek tisztántartása szempontjából a m kir. belügyminiszter és az általam kiadott, rendeletekben meghatározva lettek, mindazonáltal az ugyauazou hó 6-ik és 7-ik napjain történt nagy záporok a kitisztított utczai árkokat beiszapolták, az utczákou tócsákat képeztek, a tartalmaktól kitisztított trágyagödröket megtöltötték; ugy hogy a nagy munka és fáradsággal keresztül vitt s a köztisztasági állapotok létrehozására irányuló tevékenység eredménye, e záporok által a tiszaparti mélyebb fekvésű községekben néhány nap alatt csaknem megsemmisült. A betegek ápolása és a fertőtlenítés azonban minden egyes esetben szabályszerűnek találtatott. Ugyauezen alkalommal, miután, mint föntebb jeleztem, a járásba már két járváuj'orvos kirendelve lett, a járványköröket akként állapítottam meg, hogy az első járványkört SzentMárton é.s Zsurk községek, a második járványkört Eszeny, Szalóka községek, a harmadik járványkört pedig Mogyorós, Thuzsér és Benk községek képezték; a járványorvosi teendőket az első körben dr. Barna Zsigmond, a második körben Sziklássy Béla járványorvosok, a harmadik körb'-n pedig Burján János körorvos teljesítette; dr. Sziklássy Lajos járásorvos tb. főorvos végül az egyes községekben előfordult első betegülési eseteknél, miut a vármegyei főorvos helyettese teljesítette kötelességét és a járványorvosok működését vizsgálta felül Az augusztus hó 2-től 20-ig terjedő időköz alatt a cholerabetegség a dadai alsó, dadai felső, bogdányi, majd a nyírbátori és nagykállói járásokban is fellépett; azonban ezen járásokban a betegülési és halálozási esetek száma oly csekély volt, hogy a jelzett betegséget járványosnak tekinteni alig lehetett; bár, hogy e betegség járványa ki uem fejlődött, annak indokát azon körülmény is képezi, hogy az óvintézkedések, miként fentebb is jeleztem, kellő szigorral mindenütt végrehajtva lettek; s miután a köztisztaságra vouatkozó mindennemű felsőbb hatósági rendeletek foganatosítva voltak, a cholerabetegség a terjedésére nézve szükséges alapra nem találhatott. De hDgy végre lett hajtva a lehetőség határáig minden óvintézkedés, annak fényes bizonyítékát képezi azon körülmény, miszerint a Tiszamenti községből, hol a cholera terjedésének eszközét a megfertőzött Tisza-víz képezte, a vármegyének többi, nem folyómelléki községeibe a cholerabetegség egyetlen esetben sem hurczoltatott be; mert a megejtett vizsgálat hitelt érdemlőleg beigazolta, hogy a cholerabetegség Kis-Várda községbe Csapról, Ajak községbe Czigándról, Karász községbe T.-Adonyból, Nyiregyháza városába pedig Szatmármegyéből Bikszád községből vitetett, illetve hozatott be. Midőn a cholerabetegség nagyobb terjedést vett, s a midőn tehát azt a szükség megkövetelte, a vármegyei központi járványbizottság üléseit naponként, majd később a betegülési esetek lejebb szálltával hetenként kétszer megtartotta, s 20 ülésben 79 határozatot hozott. Intézkedett a Tisza-víz italul való használásának eltiltása, a hetivásárok, mindennemű búcsúk betiltása, a csoportosulás és a Tisza folyóban való fürdés meggátlása, a zárórák szigorú betartása, a katonai gyakorlatoknak a vármegye területén való beszüntetése, a tartalékosok behívásának mellőzése és az utóállitások elhalasztása iráut. A nyíregyházai kir. törvényszék elnöke megkerestetett, hogy a tárgyalásokra feleket a vármegye fertőzött községeiből, valamint a szomszéd vármegyéknek fertőzött részeiből is be ne idéztessen. Elhatároztatott, hogy a fertőzött községek csakis az utolsó beteg felgyógyulásától számított 14 nap elteltével oldassanak fel a zár és az ezzel járó forgalmi korlátozás alól. A m. kir. belügyminiszter a bizottság által 2'J. szám alatt tett felterjesztés folytán tiltotta be a Tisza folyón való tutajozást, s elrendelte, hogy az ezen intézkedések életbeléptetése előtt elindult tutajok a vármegye miuden egyes pontjain leszereltessenek, s az utasok kellő fertőtlenítés után illetőségi helyökre visszaindittassanak. A tutajok kikötésére és a szállítmány lerakására általam Kis-Varsány község jelöltetett meg. Átlátván a járványbizottság azt, hogy a hatósági alkalmazásban álló orvosok a cholera folytán szükségessé vált óvintézkedése i végrehajtásánál és a betegek ápolásánál oly annyira elfoglalva vannak, hogy magán gyakorlatukat alig, vagy épen nem folytathatják, részökre némi kárpótlásul kilométerenkint 20 kr. fuvarbért állapított meg a járvány tartamára azon esetre, ha a maguk fogatait használják, vagy részökre nem díjtalan fu var lett kiállítva. Megkerestetett a m. kir. áll amvasutak üzletvezetősége, hogy a szomszédos vármegyék és ezen vármegye vasúti állomásain Mária-Pócsra, búcsúsok részére vasúti jegyek kiadását tiltsa be, s ezen megkeresésnek elég téve is lett. Megtiltatot t a vármegye több fertőzött községeiből betegeknek a nagykállói közkórházba való bevitele, s a fertőzött községek határán a 7778/93. K. számú alispáni rendelet elfogadásával a kerülőutak azonnali megnyitása és a járvány teljes megszűnéséig való fenntartása elrendeltetett. Gondoskodás történt arról, hogy a cholerabetegséguek a Nyiregyházán állomásozó katonaság között való fellépése esetén a szükséges óvintézkedések a katonai laktanyák és kórházakban is végrehajtassanak; a népiskolák megnyitása a fertőzött községekben betiltatott; a vármegye területén lévő két középiskolának megnyitása pedig szeptember hó 15-éig elhalasztatott. Szóval megtétetett a járványbizottság részéről minden oly intézkedés, mely a járvány továbbterjedésének meggátlására, a tudomány mai álláspontjánál fogva alkalmasnak mutatkozott. A m. kir. belügyminiszter a folyó évi augusztus hó 22-én 72736/VL— 1 I. sz. rendeletében, távirati utou értesített, hogy a vármegye területére az elrendelt óvintézkedések végrehajtásának ellenőrzésére, s a hatóságoknak szakszerű tanácsai való ellátására Dr. Miskolczy Imre budapesti lakos, reudőrorvost miniszteri biztosként kiküldte, ki augusztus hó 23-ikán meg is jelent. Folytatása a nollílildeu.