Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-01 / 40. szám

„N Y I R V I D í] K." jelent czikkeket irták, mint értesülünk, felebbezés fog beadatni. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy lapunk legutóbbi számának, e nevezetes ügy tárgyalásaiéi irott referádáj vból tévedésből kimaradt a dr. Hi.asi János neve azoké közül, kik a sajtó szabadságának védelmére szavokat ott felemelték. — Az alsó-szabolcsi tiszai áruién tesitö társulat okt. 2-án d. u. 4 órakor közgyűlést tart Djbreczeubeu a városházán. A gyűlés tárgyai lesznek: az alelnökválasztás folytán megüresedett választmányi tagsági hely betöltése. Az 1893. évi pénztári zárszámadások megvizsgálására küldöttség választása. A tiszavölgyi társulat nagygyűlésére a társulat képviselőinek megválasztása. A vállasztmány előterjesztései ós javaslatai. Az 1891, évi költségelőirányzat megállapítása. — A tiszai ág. ev. egyházkerületnek Uj Tátrafüreden a mult ho 18—20 dnsáu tartott közgyü'ésén városunkból Farbaky József főesperes, M ijerszky B 'la egyházi felügyelő, C engery József, Pazár istváu, Pataky Lajos s a fógimuázinm képviseletében dr. Meskó László felügyelő s Martiuyi József igazgató vettek részt. — „Quo us<xue tandem" czim alatt hpuuk 38 szí mában Közölt, s feltűnést keltett vezárczikki szerzője Prok Gyula ur ós Somogyi Gyula és dr. Trajtler Soma, urak között, a városi képviseletben ez ujságczikk folytán támadt felszöllalásokból keletkezett becsületbeli ügy lovagias utou elintéztetett. — Esküvők. Szabó Lajos berencsi ev. ref. lelkész, szeptember 26 án esküdött örök hűséget Nyirbátorbin az ottani köztiszteletben álló ref lelkész, id. Szikszai József, kedves leányának: Erzsikétiek. Eskető lelkész a menyasszony c-aládjának egyik rokona: Görömbei Peter n.-kállói ref. lelké»z volt. Az esküvőt lakoma és reggelig tartó tánczmálatság követte, melyben NyirBitor iutelligens közönsége nagy számmal volt jelen. — Prok Pál helybe! jó hirü iparos a héten kedden vezette oltárhoz a kemecsei ev. ref. templomban Márkus Zsuzsánna kisasszonyt, Márkus József ottani birtokos leányát. — Nem lesz ellenőrzési szemle. A magy. kir. honvédelmi miniszter elrendelte, bogy — a kolera járványra való tekintettel — vármegyénk területén az idén a katonai ellenőrzési szemlék ne tartassanak meg. — Wekerle nem jön! A helybeli ipirtestület segéd- és tanoncz munka kiállításának rendező bizottslga pinteken reggelre „Sürgöny!" feliratű p ákátokon kérte a közönséget, hogy „azon alaptalan híresztelésnek, hogy nagymólt. dr. Wekerle Sándor nem jön el, ne méltóztassék hitelt adni, mert azt csak az iparosság rosszakarói hirdetik.' Alig tudjuk elhinni, hogy e plakátok csakugyan a kiállítás rendezőségétől szármiznak s hajlandók vigyünk azt inkább valami rossz tréfának tartani. Mert az bizonyos, hogy a miniszterelnöknek elmaradását, egyenes megbízásból és igen autentikus helyről jelentet ték Budapestről a polgármesternek, s erről tudomást vett bizonyára az ipartestület is. E ténynyel szemben nagyon nem méltó a szóban levó nemes és komoly ügyhöz ez a plakatirozás, nem is szólva arról, hogy ilyen .Sürgöny* czl nű falragaszokkal czirkuszok vagy zengereyok csinálhatnak magoknak reklámot, de komoly dolognál, mint amilyennek egy munka kiállítást kell tartanunk, ez a modor szörnyen ízléstelen. Egyébként talán még örü'nünk kell annak, hogy a miniszterelnök űr látogatása ezúttal elmaradt. M;rtaz emiitett munka kiállítást meg kellett volna neki mutatni s arról bizony nagyon szegényes képet és rossz benyomást szerzett volna a mi iparos ífjuiágunk felől. — Mi valóban nem tudjuk okát találni, hogy a mi nagyszámú iparos ifju3águnk, mely egyéb mozgalmaiban olyan pezsgő életerőt szokott tanúsítani, miért maradt el e kiállításban való részvételtől. — Postaforgalom. Vármegyénk területén a mult évben bórmentes és bérmentetlen levél érkezett 649,360, levelező lap 379,910, uyomtatvány és áruminta 230,700, pirtómentos egyszerű ajáulott levél 348,500, ajánlott díjköteles levél feladatott 121,140, érkezett 89,560, csoteljes kifejlódöttség állapotába jutnak. A nyár a férfiú ság igazi évszaka, az érzelgós és a nőies melankholía legkisebb vegyülete nélkül. A sejtelmek helyett a czél tárul benne öntudatra, s még örömei is, melyek a tavaszban oly burkoltan, oly képlegesen szóltak kópzelmeinkhez, itt iukább megtalálják az érzékiség, a valóság érthető nyelvét. A gyümölcsök fecskéi a cseresznyék, ők mosolyognak ránk először a sötétzöld lombok alól, utáuok jőuek a szilvák sárgán, mint az arany, zölden, vagy amethyszthez hasonló ibolyaszinben, de mindig azzal az aranyos himporral, mely szendén takarja szűzi valójukat s az első ériutósre szétfoszlik. Mijd a baraczkok piruló gödrös arcza selymes pelyhével ingerel s többet igór, miut a mennyit izének közönséges mindennapiságával s kissé vadócz utózamatával beválhat. Az arisztokratikus, pikáns zamatu meggyet kivéve azonban alig van fin) nabb gyü mölcsnem, melynek tulajdonképeni évszaka ne az ősz volna. Ilyen a körte is, a legnemesebb gyümölcsök egyike' mely pedig nem dicsekedhetik előkelőbb származással, mint az útszéli vadkörtefi, mely ingyen teríti szájbuzó gyümölcsét boldog-boldogtalan elé. Körtét már a rómaiak is ettek s Cató hat változatát írji le, Piiuius pedig harminezőtöt A most ismert ós tenyésztett fajok azonban ötven óv alatt megnégyszereződtek. Kü önöcen e század eleje óta indult a körtetenyésztós nagyobb virágzásnak, ugy hogy több mint 800 fajt ismeerünk belőle, min egy 3000 különböző névvel. A pargamen-körte, e vékony héjáért ós kitűnő levesességeórt különösen kedvelt körtefaj mir a XVI-ik században is ismeretes volt. A fraueziák B;rga mote-nak nevezik, bizonyosan, hogy magoknak hódítsák a fölfedezés dicsőségét, vagy hogy a lombard B:rgamó ból származtassák, Mísok azonban Pergamen, mysiai városra viszik vissza eredetét, honnan a rómaiak hozták volna be, hogy aztán pirum regium (királyi körte) név alatt egyék — a mi különös módja lehetett a megtisztelésnek — egy köztársaságban. Egyébiránt e körte viheti legmesszebbre nemességének családfáját. Líndley, mag feladatott 50,950, érkezett 123,160, pénzes levél feladatott 29638, érkezett 20,420, utalvauy érkezett 78,461 db 1 219,189 frtal, feladatott 157,297 db 4.072,872 frttal. Postatakarékpénztárba befizettetett 2.050,570 frt. — Hangverseny. Friedmann Samu jeles gordonkásunk, kiueis jáiéka utóbbi concerteink legbecsesebb számait képezte, mint halljuk f hó 21-én önálló hang versenyt szándékozik adni, mely alkalommal a tóié eddig hallott salondarabok helyett nagyszabasu, a techuika és előadás tudományát teljesen kimerítő concertdarabokat fog előadni. Mint értesülünk, a műsort a Friedmann úr darabjai között érdekes ének, hegedű, zongora és quirtette számok fogják változatosabba tenni. Addig is, mig részletes programmot közölhetüuk, már előre felhívjuk az olvasóközönség figyelmét e sok műélvezetet ígérő hangversenyre. — A helybeli ág. ev. főgimnázium tanu'óinak száma 365 A szaporodás a mult evi létszámhoz képest igy is 25, noha mintegy 30—40 tanulót kellett visszautasítani azért, mert az I ső osztályba több tanuló már fölvehető nem volt. — Méhészeti statisztika. Szabolcsvármegye területén a meh-Cialádok összes száma 1892. év őszen 6962 volt. Méz termeltetett 47,974 métermázsa, az összes méz értéke inétermázsánkint 30 frtjával számítva 14,392 frt 20 kr. Viasz nyeretett 113.000 kiló, a viassznak értéke kilogrammját 1 frttal számítva 1130 frt, az 1892. évi összes móhtérmékek értéke 16,522 frt 20 kr. — E$kii-tétel. Dr. Vietórisz József, a helybeli ág. ev. főgimnáziumnak a közoKtatásügyi miniszter által kinevezett tanára a hivatali esküt szept. 30 dikán tette le a főgimnázium pirtfogóságának gyű ése előtt. — Eltűnt füles-bagoly. Penteken éjjel Szlabószky Imre tanár úr debreczeni u'czi 13. sz. lakásának ulva ráról egy kiváló példtnyú, láaczon tartott nagyfűles bagoly (Uhu) elveszett. A bicstüetes megtaláló vagy aki nyomra vezet illő ju'alomra számitlut a tu ajdonos részéről. — Műkedvelői előadás. A helybeli iparos ifjúsági egyesület, az uj ipirtesületi ház mai felszentelése alkal mából színi elö-idást rendez az uj épüiet nagytermében. Szinre kerül a „Vörös sapka" nép»zinmű. .J — A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatot a ÍJidmivelésUgyi miniszter miitörtökön terjesztette a képviselőhíz elé. A 122. §-ból álló javaslatot, mely olyan közelről érinti gazda közö l ségünk érdekeit, legközelebb ismertetni fogjuk. — Kövér szépek. Hogy a Keleten a test teljességét a nők különös szépségnek tartják s ennek kerekdedségét lehetőleg előmozdítják, azt már hallottuk. — Hogy azoubau al izlés Afrika belsejébeu is uralkodik, azt csak most tu ltuk meg. Vitau Hassa, Emin pasa volt gyógyszerésze s később ptrti utazásaiban kísérője, emlékiratban e dologról többek között igy ír: Kabaregáuak, a sokat említett Ü.ijoro nevü állam urának uagy háreme van, de tetszését kiváltképeu csak a hízottak nyerik meg. Királyi anyja azzal foglalkozik, hogy a hárem tagj út hihetetlen hustömeggé alakítja. A kiválasztottakat minden munkától, sőt mozgástól elvonják, külön ketreezbe zárják, hol őket egészen természetellenes inódvu hizlalj Ik. A sz irenciétleuek mindegyike oly adigokat kénytelenek lenyelni, melyből családok táplálkozhatnának s a lakom í után akarva, uem akarva, körülbelől három liter tejet iszuak meg. E csapat képzelhető, mily látványt nyújt. Hoiszuságut és szélességük egyenlő, arezvonásaik és szemök tejesen eltüauek, akírcsak magannyi koczkafeküdnék a szemlélő előtt. DJ hát a királynak ezek tetszenek legjobban. — 1-86 méter. Közönséges htlandók pniiüvelyük hosszaságát mérószallaggal szokták megmarni, az orosz czárok templomok oszlopiival. A roeskildei régi székesegyház oszlopxi közül az egyik arról nevez stes, hogy a fejedelmek egész sora ja'ölte míg rajta teste hosszasságát. Nagy Peter c.ár volt az első, aki a székesegyhiz oszlopán megörökítette a magasságát. Szép szál ember angol pomolog, Ciesaruik tulajdonítja, hogy NtgyBritanniába behozta, honnan aztán később másfelé is elterjedt. Mmdaziltal, a körte minden kultusza diczára kétségtelen, hogy a régi fajok mlr sokat veszítettek hitelökből. Gyöngülnek, terméseikben igen szeszélyesek kezdenek lenni, vénülve pedig felettébb kéuyesek, s minthogy nincs a világou tartó dicsőség, tehát mind jobban kezdik az ujabb fajokat fölkarolni. A mi az almát illeti, természetes, hegy eredetét — a paradicsomra viheti vissza. Igaz ugyan, hogy a biblia régi szövegében csak fáról (arbor) és gyümölcsről (fructus) vau szó, miudeu közelebbi megjelölés nélkül, de az a hit, hogy a tudis fája valóságos alma volt, már ugy megrögződött az emberiségben, hogy lehetetlen többé kiirtani. E mellett emd szót az 1738-ban elhalt tudós baj>r orvos, Agriola is, midői erősiti, hogy a kérdéses gyümölcsnek csakugyan alminak kellett lennie, mert kettémetszve 10 magtokot lehet benne észlelni, a mi megfelel a tizp iranc ;olatnak, melyet isten azután ránk rótt. Hittel ellenben a hét főbűnt jelképezné, melybe Ápím utóiai elmerültek. S hi még ez sem elég meggyőzni a kétkedH, mig kell nézni a •udós Ursinus „\rboratum biblicum'-át, mily a földi piradicsomot tünteti föl, czimlapj ín egy gyümölcscsel megrakott almifával s körüle e szójátékos jelmendittál : malo niscitur omne malum" — minden rossz álmiból ered. I'y bizonyítékok előtt miud m okoskodás kénytelen meghátrálni. ,K milyen az almafi az erdő fái közt, olyan az én kedvesem az ifjak között," unadja egy helyt az É íekek Eieke. Tovább pedig: „F)1 ébresztettem az almafi árnyékában, ott, a hal anyji szülte." Mindazekb5l kétségtelen, hogy a zsidók is ismerték és nagyrabecsülték az almát. A görögök már hat fajit ismerték — a hetedik az, a melyet Paris uyuj ott a legszebbik istennőnek, s a nyolezadik, a melyet E-it, a viszály istennője gurított az olympi tanácsba LÚszik tehát, hogy az almi mindig végzetes szerepet játszott. Diczira azonban annak, hogy a rómaiak már huszonhat faját ismerték s hogy Djl-Európálehetett, mert éppen két métert ós öt czentimétert tesz ki a hosszaság a márványos padozattól a megjelölt rovatkáig. Ettől a jeltől kileucz czentiméterrel magasabb in jelzi I Keresztely dán király magasságát. III. Sándor, a minden oroszok mostani czárja is követte elődei példáját és a napokban ő is megjelölte a történelmi nevezetességű oszlopon a saját hosszát. — Egy méter és 86 czentiméter magas a czár. Ő a legalacsonyabb azok közül az uralkodók közül, akiknek „nagyságát" a roeskildei régi székesegyház oszlopa jelzi örök tdőkre — A kis üstökön beállott pálinka főzés alkalmi-' ból értesíttetnek az érdekeltek, miszerint az öntermesztett törköly, szilva vagy gyümölcsből saját szükségletre főzött pálinka után itaimórési adót fiíetni nem tartoznak, ha azonban másoktól vásárolt törköly vagy szilvából főznek pálinkát, ezután az italmérési adó feltótlenül megfizetendő. Értesíttetnek továbbá, hogy midőn magános a saját termesztett törkölyt vagy szilvát mis üstjén főzeti ki és a főzésért bizonyos vámot ád, ugy a vám fejében átengedett páliuka után, ha az 100 liternél kevesebb, szintén itaimérési adótt tartozik fizetü, mig az esetben, ha a magános törköly vagy szilva készletét pálinka fejében cserében engedi át a pálinka fózónek, a törvéuyes italmérési adó szintén megfizetendő, csakhogy jelen esetbeu nem a magáuos fél, hanem a pálinkafőző által. Eitesittetnek továbbá különösen az orosi és kótaji szőllőkben lakók, hogy a mennyiben magánosok egyik beszedési körből a másikba csak 100 literen alóli mennyiségben ós csakis a törvéuyes adó befizetése mellett ho/.hatuak be gyümölcspálinkát, önként értetik, hogy a kis üstökö n, de más beszedési körben főzött szilvórium után is, ha ez a másik beszedési körből behozatik, az italmérési adó szintén megfizetendő. Felhívatnak tehát az érdekelt felek, miszerint az itt elősorolt esetekben az általuk fizetni kötelezett italmérési adónak lefizetésére a városi fogy. adóhivat&lbau önként megjelenni el ne mulaszszák, mert az 1893 évi XXXVI. t. c/.. 9. § a alapján megröviditott vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegóig, mely azonban 25 frtnál csekélyebb nem lehet, a mennyiben pedig az adó nem tudatik 1 — 100 frtig terjedő pánibüutetóssel és a kihágás tárgyát képező italok elkobozásával lesznek büntetendők. Nyíregyházán, 1893. év szeptember 29 ón. Bencs László, polgármester. — „Parancsol még valaiult HJI törtjut, kot nem, elég az hozzá meghalt a minap egj öreg majánzó. Ebben semmi ktt'önös nincs, mert tulvalovő, hogy a magánzók is rendasen meghalnak, ha megöregszenek. Csakhogy m öreg ur most mir — harundszor halt meg. Kétszer tetszhalott vo t. Mereven, élettelenül feküdt ott, mig aztán el akarták temetni. Akkor aztán siépen lö'éledt és azt mondta : — Ne firaszszik magukat I Riérilük még a temetésjel 1 Igy volt kétszer. Most, hogy harmadszor is meghalt, az emberek bizalmatlankodtak : — Hm, hátha most is . . . Ámde a halottkém h itirozottan kijelentette: — No, az egyszer igazin és komolyan meghiltl Itten nyugosztalja 1 Hát elhojták a koporsót, le is szögezték, be is szentelték, el ia indulta'c vele a temeti felé. Hanem útközben egyszerre csak azt mondja valaki : — E]nye ! — N m hallotta komim ? — Nem én I Mit ? — Mintha az öreg megmozdult volni a koporsóbin . . . Hej, egyszerre végigfutott a liir a gy.íugytlle Í fzeten. — Mintha megmozjult volna 1 Megáll erre a temetési menet és az embürek nem tudták, hogy ime, must mitévők legyenek. M-rt ai mir mégis Isten ellen való rettenetes dolog volna, hogy elföldeljék a koporsót, mikor ugy lehet, hirmadszor is fölébredt az öreg ur. Hiába mondták okos emberek : — Dd hiszen a halottkém konstatálta, hogy tökéletesen meg van halva 1 Meg aztán 71 esztendős ii rolt 1 És nem is igaz, hogy a koporsóbM nesz hallatszik 1 Fantázia, órilltség, rém az égési I Az embtrek mégis uem tudták, mit csináljanak. Eltemessék, ne temessék? Mig aztán előlépett az egyházfi, aki önérzetesen mondta: — Mindjárt kitudódik I Azzal odament a koporsóhoz, bekopogtatott és az egybegyűltek feszült figyelme közepette megkérdezte: — Tekintetes ur, parancsol még valamit ? És miután felelet nem jött (amint hogy nem is jöhetett, mert az öreg ur igazin meg volt hilvaj, szépen el is temették a halottat. ban már a legrégibb időktől fogva honos volt, inkább hihető, hogy északról származik. Nagy hátránynyal ós visszahatással voltak mindig a gyümölcsök történetében a harezok és népvillongások. Ily időkben a kolostorok, mint a béke egyedüli helyei maradtak csak a gyümölcsfák menedékei és fentartói. Annyi bizonyos, hogy majd minden európai nemzethez, ideértve Németországot is, hol Nagy Károly honosította meg, 0 aszországból kerültek a gyümölcsök. — Híresek voltak itt a Medicziek ós a ferrarari bibornok gyümölcsös kertjei Tivoliban. DJ minden gyümölcsös között az alma minden időben legnagyobb szerepet játszott, ugy a mythologiában, mint a történetben. Rokonságát a szőlővel az is mutatja, hogy Dionysost tartották mindkettő első tenyésztőjének s mig a szólót magának tartotta meg, az almafit Aphroditénak ajándékozta. Ezáltal a szerelem jelképe lett. Aphrodité három arany almát adott Melaniónnak is, h>gy azokkal a gyors lábu Atalautát magának nőül megnyerje. Almát, a hesperidák aranyalmáját kapta ajándokul Juuó is, Geától, mikor Zsüszszel menyegzSjét tartotta; ezt hoxta el később Herakles a hyberboreák országából, hol három hespe ridi s egy százfejü sárkány őrizte. Az éssaki regékben alma képezi az ásá k ételét s Idunt az órixőjük. Az északi felfogás az anyakebel és a tápláló sseretet jelképét is összekötötte vele, s egy keresztel felette a birodalmi almivá, a világuralom látható jelévé emelkedett. Az alma mindenesetre régibb gyümölcs a körténél1643 ig mir Európában 123 almafajt termíltek. Ekkor kezdődött a körte vetekedő népszerűsége, mjlyuek csakhamar előnyt adtak a fogyasztók és termelők. Da a Calville- ós Bitulen almák üde é< húsos zamita, a Párisalmák plasztikai tökélye, az eper-, tányér-, jege3-, vajés kormos almík illatos különfélesóge azért m ig miniig kiváló csemegék gyanánt szolgílnak asztalainkon. Mi több, a jövő is az almié. MiuH inkább folytatji a fillokszera pusztításait a szólók közt, anuil valósiiuübbnek látszik az a föltevés, hogy a jövő pezsgője uem más, mint — az almabor lesz.