Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-27 / 35. szám

IVYÍRVIDÉ It." ÚJDONSÁGOK. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képvise­lete augusztus hó 28 ik uapjáu reggel 8 órától 11 óráig délutáu 3 órától 6 óráig és esetleg augusztus 29 én reggel 8 órától 11 óráig ós délutáu 3 órától 6 óráig a szokott helyen reudes képviseleti közgyűlést tart. — Tárgysorozat: A tanács által összeállított 1894-ík évi városi költségelőirányzat. Az 1892. évi városi gyám­pénztári számadás és mérleg felülvizsgálatáról szóló jelentés. Tanácsi ős közegészségügyi bizottsági előterjesz­tés a köztisztasági szabályrendelet tervezet bemutatása tárgyában. Tanácsi, pénzügyi és gazdasági szakosztályi előterjesztés a császárszállási birtokrész haszonbérbe adása tárgyában. Tanácsi előterjesztes Kubacska András helybeli bölcsészettan hallgató segélyezése tárgyában. Tanácsi előterjesztés Bencs Pál iktató hivataláróli le­mondása tárgyában. Esetleg más tárgyak. — Villamos világítás. Tegnap járt le a város által kiirt pályázat, a villamos világítás behozatalára vonatkozóau. Két ajánlat érkezett még, pedig Zieger test­vérek helybeli gőzmalomtulajdonosoktól és az első magyar villamos világítási részvénytársaságtól Budapestről. Tar­talmát még nem ismerjük, mert a tanács hétfőn fogja tárgyalás alá venni. Mindenesetre kíváncsian tekintünk a pályázatok eldöntése elé, abban a reményben, hogy ez a uagy fontosságú kérdés sikeres megoldása közel jött a megvalósuláshoz. — Békési vendégek. Tudvalevőleg dr. Meskó Lászlónak Békésén képviselővé törtónt megválasztása előtt többen lekísérték őt celebritásaiuk közül. Ezt a vizitet adják most vissza a békésiek, kiknek tiszteletére szombaton este a Sóstón jó sikerű bankét volt,a szoká­sos kedélyes lefolyással. — A városi közvágóhíd jelenlegi berendezése sok panaszra adott már okott, s ezek között nem a legutolsó az volt, hogy a nyár tikkasztó heve a jég­kamarák tartalmát mihamar elolvasztja, s ugy augusz­tus hó vége felé a hűtő készülék a mészárosok nagy bajára felmondja a szolgálatot. Ezen akar segíteni az esslingeni (Würtemberg) jég ós hűtő berendezés gyár képviseletében Serényi Jenő győri gépészmérnök, ki ajánlatot nyújtott be a városhoz az iránt, hogy a köz vágóhíd kamaráit léghűtő készülékkel láthassa el, s a szükség mérvéhez képest jeget gyártson a legforróbb nyáron is, a mivel mindenesetre nagyban tökéletesülue a közvágóhíd intézménye. Az egész készülék mintegy 18000 frtba kerülne. Ezen kérdéssel foglalkozni jfog különben a keddi képviseleti közgyűlés s mindenesetre hálás muukát végezne, ha ezt a praktikus ajlnlatof jelen­tőséégh 'Z mérten vennó megfontolás alá. — Hymcn. Takács Győző. Ta,k,ícs Ede nyug. adó tárnok fit eljegyezte Nyíri Eaticza kisasszonyt, Nyíri Lajos és neje Korányi Éraraa kedves leányát. — Lótenyésztési jutalomdíj kiosztás. Multhéten ment végbe Nyíregyházán a lótenyésztés emelése czéljából kitűzött jutalomdijak kiosztása. A biráló-bizottság gróf Dessewffy Alajos elnöklete alatt Fadlallah el Hadad Mihály őrnagy, Pakai Kolbcr Elemér főhadnagy, Kerek­éthy Miklós gazd. tanácsos, Szabó Károly és Daróczy György állatorvosokból állott. Dijat nyertek: I. szopós csikóval bemutatott anyakanczáért 4 darab 10 koronás aranyat Marsalkó Géza, 20 darab koronát Zomborszky György, 14 koronát Keregréti János, 10 koronát Márföldy Mihály. Ezenfelül arany díszoklevelet kapott: Szunyogh Miklós Uj-Fehértóról, ezüst díszoklevelet: Bltuer Béla Kálló-Semjénből és Jánószky Endre Nyíregyházáról, bronz oklevelet: Bleuer Béla Kálló-Semjénből és Stem Jenő Nyíregyházáról.,— II.jHárom éves kanczacsikóért 4 drb 10 koronás aranyat Márföldi István; 18 darab koronát Nádasi András, 12 drb koronát Morauszky György. A negyedik dijjnem adatott ki. Ezenfelül bronz díszoklevelet kapott Marsalkó Géza. — Prot. középiskolák és|tanitóképzők ügyeimébe. Gedulv Henrik a helybeli ev. főgimnázium vallástanára előfizetést hirdet: „A szentírás ösmerete 1' cz. kézikönyvre. A tankönyv a középiskolák (főgimnáziumok, reáliskolák), V. és VI. és a tanítóképzők megfelelő tanfolyamai szá­' mára van tervezve és behatóan foglalkozik az egyes • szentirások származásával, főbb tartalmával, korszakok szerinti beosztásával, a belőlük levonható főbb vallási, ' erkölcsi és történelmi tanulságokkal, ugy, hogy a növen­dékeknek lehetőleg teljes biblia-ismetretést nyújtson Elő­fizethetni a műre szerzőnél. Nyíregyházán vagy füzetenkint 30 krajczárjával vagy az egész műre 2 frttal. Az első füzet már f. évi szeptember 1-én hagyja el a sajtót s körülbelül 5 heti tananyagot foglal magában, úgy, hogy a tankönyv már ez évben használható lesz. A többi füzet 3 heti időközönként fog megjelenni, mintegy két ivnyi tartalommal. — Talált takarékpénztári könyv. Skolnyik And­rásné a holló-utczán észrevette, hogy egy arra haladó ember valamit fölvesz a földről. Hozzá sietett, ki tuda kozódására megmutatta a talált tárgyat, egy „Sulyok" névre kiállított takarékpénztári könyvet 250 frt betéttel. Skolnyiknó feljelentette az Illető megtalálót a kapitányi hivatalnál, követelve a találási dijat, mert voltaképen ő tekintendő megtalálónak, az illető feljelentett férfi nem szolgáltatván be a kellő helyen a könyvecskét. — Iskolai értesítés. A nyíregyházi ág. h. evaug. főgymnásiumban az 1893/94-ik iskolai évre a beiratások szeptember hónak 14, 15, 16 ik napjain reggeli 8 órá­tól tartatnak. A helybeli illetőségű tanulók felvétele azonban a rendes időben is: szeptember három első nap ján a délelőtti órákban eszközöhe'ő; a minthogy a vidéki szülők is helyesen teszik, ha különösen az I. II. osztályba felveendő gyermekeiket, fiaik okmányainak: keresztlevél, iskolai bizonyítvány beküldése mellett, levél utján jegyeztetik elő. A rendes tanítás szeptember hó 18-kán kezdődik. Nyíregyháza, 1893. aug. 26. Martinyi József, igazgatótanár. — (xyászrovat. A következő gyászjelentést vet­tük: A legmélyebb fájdalom lesújtó érzetével tudatjuk a forrón szeretett férj, a gondos apa a jó apósnak Sáfrány Zsigmond [téglási ev. ref. lelkésznek folyó hó 19-én, délután 5 órakor, életének 56-ik, boldog házasságának 10-ik évében szívszélhüdésben történt elhunytát. A drága halott földi részei folyó hó 21-én d. u. 2 órakor fognak a ;'téglási sírkertben örök nyugalomra tétetni. Téglás, 1893. aug. 19-én. Özvegye: özv. Sáfrány Zsigmondné szülét. Stépán Ida. Gyermekei: Ilona férjével Oláh Gyulával és Ilona, Gyula, Zoltán gyermekeivel. Gusztáv, Géza, Lajos, Zsigmond, Ida, Irma. Ozv, Sáfrány Béláné, Irén és Péter gyermekeivel. Az elhunytban a ref. egyházmegye nagy műveltségű és kiválószónoki képességgel megáldott lel­készeinek egyikét vesztette el. — Értesítés. A helybeli ág. h. evang. összes elemi népiskolák tanulóinak beiratása í. é. szeptember hó 5-től 10-ig tart s a rendes tanítás szeptember 11-ik napján veszi kezdetét. Figyelmeztetnek a t. szülők és gyámok, miszerint tanköteles gyermekeiket a kitűzött időben s az illető osztálytanítónál pontosan és lehetőleg személye­sen írassák be. Minden népiskolai tanuló az 1891. évi 43. t. cz. 10. §-a értelmében köteles az országos tanítói nyugdijalapra a felvétel alkalmával osztálytanítójának 15 krajczárt lefizetni s egyszersmind igazolni tartozik, hogy a védhimlőoltásban részesült. A magántanuló és javítóvizsgák szeptember 1 — 1 napjain tartatnak. Nyíregy­háza, 1893. augusztus 23. Pazár István, ág. ev. nép­iskolai igazgató. — A helybeli felső leány-iskolában a jövő 1893—94-dik tanévre a beiratások szept. hó 1—6-ig saját helyiségében eszközöltetnek, ugyanekkor tartatnak meg a felvételi s javitó vizsgák is, melyek díjmentesek. A tanítás szept. hó 7-én veszi kezdetét. A felső leány­iskola I. osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik az elemi iskola G-dik vagy a polgári iskola 2-dik osztályát sikere­sen elvégezték; a II-dik osztályba felvétetnek az előző osztályban nyert bizonyítvány alapján, továbbá mindkét osztályba oly tanulók is, kik az azon osztályban meg­kívántató előkészültségről vizsgálatot tesznek. A 11-ik osz­tályt jó sikerrel végzett s 14-ik életévüket betöltött tanu­lók, ha tanulmányaikat tovább folytatni akarják, tanítónő-, óvónő-, képző intézetekbe, nemkülönben a női keres­kedelmi tanfolyamra felvehetők. Egész évi tandij hely­belieknek 10 frt, vidékieknek 15 frt; beiratási díj 1 frt, ezenkívül minden tanuló beiratáskor ifj. könyvtárra 50 krt fizet. Tandijelengedésért folyamodhatnak szegénységü­ket igazoló, jó magaviseletű és szorgalmas tanulók, mely esetben a községi iskolaszékhez czimzett kérvényeik a be­iratás alkalmával nyújtandók be. Nyíregyháza, 1893. évi aug. 21. Werner László, igazgató. — Fölszólalás. A „P.Hírlap"-ból vesszük átelevelelet: „T. szerk. úr! Azok, akik itt Szabolcsmegyében és Nyír­egyháza városában 1876. év pünkösd napjáig még nem vették föl a bérmálás szentségét és az után szivük egész vallásos érzelmével vágyakoznak: erősen kivannak téve a türelem gyakorlatának. 1876. óta tizenhét hosszú év mult már el, de az egri érsek ő excellencíája még mindig nem szánta el magát arra, hogy a megyét, a várost meglátogassa és a híveket az annyira kivánt és nélkülözött bérmaszentségben részesítse. Ma már, mikor annyi idő telt el és mikor úgyszólván három nemzedék nem juthatott a megbérmáltatáshoz, nem is tudjuk el­képzelni, hogy mennyi ideig kell még várakoznunk az érsek úrra, aki — amint látszik — teljesen megfeledkezett rólunk, vallásos híveiről. De mert mégis szeretnénk tudni és mert vágyódunk e szentség után: ez uton kérdezzük meg az egri érsek urat, hogy szándékozik-e hozzánk eljönni és körülbelől mikor, hogy a bérmálást végezze, s a már elkövetett dogmasértést helyre hozza, már t. i. amennyire az lehetséges." — A nyíregyházai nőipariskolából. Tu latjuk a n. ó. közönségnél, miszerint a nyíregyházai uőipír­iskolában a beiratások f. évi szeptember hó 2. 3 ik nap­jain fognak eszközöltetni. A belépni kívánó uöveudékek a felső-leányiskola, illetőleg a nőipariskola helyiségében d. e. 9 — 12 ig és d. u. 3—6 óráig jelentkezzenek. — A növendékek két csoportra oszlanak u m. rendes és rendkívüliekre. — Rendes növendékek azok, kik az egész tanév tartamára iratkoznak be s magukat az iskolai szabályzatnak mindenben alávetik; ezek tandíjul havon­kint 2 frtot fizetnek előlegesen; a tandij fizetése alól csupán teljesen vagyontalan, jó magaviseletű lánykák, előlegesen beadott kérvény alapján menthetők fel. A rendes tanulók az egész évi tandij havi részletekben való lefizetésére kötelezvék, minélfogva sem az önkéntes mulasztás, sem a törvényes szünidők, sem az indokta­lau kilépés, a htvi fizetések alól senkit fel nem men­tenek. Rendkívüli tanulókid (korkülönbség nélkül) a női kézimunkák valamely szabadon választott ágában való kiképzés czéljából, a tanév bármely napján és tetszés szerinti időtartamra vétetnek fel növendékek; ezek havonkint 4 frtot fizetnek. Beiratás alkalmával minden tanuló 1 frt beiratási dijat is tartozik fizetui. A nöipar­iskolát fentartó nőegylet elnöksége. — Értesítés. A csillag-utczai óvodábau a jövő 1893/4 ik iskolai évre a beiratások szeptember hó 1-től eszközöltetnek. Az óvodába csak oly növendékek vitet­nek fel, kik életök harmadik évét már betöltötték. A felvételnél minden növendék 2 frt évi tandíjat fizet, mely dijak általam, a városi pénztárba lesznek beszolgáltatva. Tisztelettel közli Loscliák Stoffan Sarolta, óvónő. — Felhívás. A nyíregyházi ág. h. ev. fógymna­sium kezelése alatt álló Reguly Suták féle ösztöndíj ala­pok kamatai ez évben is kiadatnak. Pályázhatnak ez ösztöndíjért nyíregyházi illetőségű ág. h. ev. közép- és főiskolai tanulók és egyetemi hallgatók. Pályázók folya­modványaikat iskolai bizonyítványaikkal együtt 1893. évi aug. 30 ig, a főgymnásium kormányzó tanácsához intézve, alulírott igazgatótanárhoz adják be. Nyíregy­háza augusztus 21. Martinyi József, igazgató-tanár. — Csere kerestetik. Két szepes-olaszii kis leány helyett cserébe elfogad egy ottani intelligens család szintén két gyermeket. Felvilágosítások e lap kiadóhiva­talában nyerhetők­— Felhivás. Aljlirt nevelőintézet női felügyelő­bizottsága a tanév végén e város és környéke hölgyeihez és anyáihoz fordul, hogy figyelműket leányaik nevelését érdeklő néhány fontos körülményre irányítsa. A helybeli Kunike Anna leánynevelő intézetet a lefolyt tanév alatt többször meglátogatván, meggyőződtünk: hogy ezen iuté­zet ugy a tanitás, mint. a nevelés teréu egy magasabb czél elérésén fáradozik. Miértjis nevezett leánynevelő intézet tulajdonosának őszinte elismerést és köszönetet szavazván, egyszersmind azou óhajuukat fejeztük ki előtte, hogy városunktól el nem pártolva, ezutánra is annak hű lakója maradjon. Másrészt meg kellett győződnünk arról is, hogy az intézet tulajdonosa évek óta csak a legnagyobb áldoia­tok árán képes ez intézetet fentartani, s minthogy ez inté­zet fenuállása ós felvirágzása sok anya érdekében áll, el­határoztuk, hogy az intézetet törekvéseiben gyámolitjuk s mindenek felett az egyes, az intézet fejlődését gátló visszaéléseket basiünte jük. Igy mindenek előtt kijelentjük hogy a meghatározott tandij egész évre számíttatik tekintet nélkül arra, hogy a beiratás mikor törtónt; fizetendő a tandij arra az időre is, mikor a növendék betegség vagy más körülmény miatt az iskolába huzamosb időn keresztül nem jöhetett, már csak azért is, mert az igazgatónő feladata az ily tanuló előbbrevitelével meg­nebezitetett és a régi ezáltal kisebbítve nem lett. A tan­dij mindeu hó vagy évnegyed elején pontosan ós előre fizetendő A beiratások szeptember hó első napjaiban eszközöltetnek, a reudes tanitás pedig visszavonhatlanul legkésőbbeu azon hó 7 én s a mélyen tisztelt szülők saját é;dekökben figyelmeztetnek, hogy leányaikat a meg­határozott időben auuál íukább írassák be, miután a későbben jelentkezők kedvéért visszatérni s az addig tanultakat ismétel ui iioiii lehet. Megfagyunk győződve, hogy ezen intézkedéseinkkel mindazon anya nézetével találkozunk, kik ez intézet felvirágzását s igy leányaik jivát szivükön viselik. Kelt Nyíregyházán, 1893. julius hó 4 én. A nevelő intézet uői felügyelő bizottsága: Kállay Andrásné, Miklós Láselóné, Józsa Andrásné, Steutay Károlyné, Kitbassy Artliumé, Gara Leóné, Haas Mórné, Czukor Mártonné, Kubastg Gusztávné, Jóba Elekné, Pavlo­vibs Imréné, Csapkay Jenöné. Csarnok; Elemér contra Gyula, vagy: Gyula eontra Elemér; vagy: szakadás a bandában ! vagy: a felzavart publikum. Tessék válogatni, czim van, több mint elég. A helyett azonban, hogy a czimek között válogat­nék, a tárgyra térek át. Méltóztatnak luini, hogy E emór egy szép napon arra a goudolitra jött, — a „gyulais'ák" szerint veteme­dett, — hogy ex ra b indát alakit. A mi meg is történt. Hát ebben, igy elmondva, nincsen semmi különíts. Kiki, azt teszi, a mit jónak lát. HL rajta veszt: az ő baja; ha nyer, az ő szerencséje. Igen ám, de Elemér Nyíregyházán alakított ex-cra bandát és Elemér mielőtt extra bandát alakított volna, Gyulának volt a primhegedüse, még pedig éveken keresztül. Tetszik tudni mit jelent az: a Gyula primhegedü­sének lenui? És tetszik tudni, mit jelent az, a Gyula primhegedüsének lenni éveken keresztül? Ha igen, ugy nekem felesleges elmagyaráznom; ha nem, akkor ugy is hiába magyaráznám. Minden városnak meg van a maga czigánya; — minden czigánynak meg van a [maga primhegedüse, a ki nem csak arról nevezetes, hogy a prímás akadályoz­tatása esetén öt helyettisiti, hanem arról is, hogy ugy a banda tagjai, mint a nagy közönség előtt a banda jövendőbeli fejének van elösmerve. Sióval olyan trón­örökös féle, en miniatűré! Nos hát kérem, Elemér, a költői hangzású névvé' bíró Sáray Elemér, Gyulának, az ország, — sőt világ­hírű Benczy Gyulának volt primhegedüse; elismert trón­örököse. És ez az Elemér jött arra a szerencsés, vagy sze­rencsétlen goudolatra, — az a jövő titka, — hogy kilép a Gyula bandájából és extra bandát alakit . . . Nyíregy­házán !!! Három pontot raktam Nyíregyháza elé s három felkiáltójelt tettem utánna. Három pontot s háromfel­kiáltójelt, mert ez jelzi a legnagyobb merészséget az Elemér vállalkozásában, hogy ő itt, Nyíregyházán mert uj zenekart szervezni. Tudja isten, miért, miért nem, sokszor vagyok olyan impertineus hangulatban, hogy szeretek mással ingerkedni. Temperamentumom elég nyugodt ahoz, hogy a leghevesebb vitatkozás ki ne hozzon a sodromból s még a legvehemensebb kifakadásokat is mosolyogva fogadom, ha tudora, hogy azokat én, még pedig szándé­kosan idéztein elő. Már csak kivallom, ha betörik is a fejem érte, hogy nem egyszer megtettem csupa tréfából, hogy a Benczy zenekarának játékára, sokszor aprolékosságokat kellő módon kiszínezve olyan bírálatot mondtam, melyért még a kukutyini malaczbanda ia megneheztelhetett volna. Az a legveszedelmesebb a dologban; hogy némi fogalmam nekem is van a zenéhez; sőt ha megerőltet­ném magamat, egyik-másik operát, az elsőtől az utolsó taktusig el tudnám — legalább is fütyülni; igaz, hogy még nem próbáltam. Ez adta meg bírálatomhoz a komolyságnak legalább lá szatát. Hanem aunyit mondhatok: telivér nyíregyházai, sőt szabolcsmegyei embert semmivel jobban felingerelni nem igen lehet, mintha a Gyula játékában kifogásolni valót keres valaki. Szándékosan írtam, hogy keres. Mert találni egé­szen mást jelent. Ez önkénytelen, legalább többnyire, amaz nem. íme itt beösmerem, hogy sok és sokféle zenekart hallottam már világéletemben, czigányzenekart is többet hallottam kettőnél, hanem a Benczy bandája előtt kala­pot emelek, valahányszor igazán, lélekből a a léleknek játszik. Pedig akarva sem mondhatom, hogy reám a zene nagyobb hatással volna; a minek okát szintén csak az én" mondhatuám elfásult, elizetlenedett kedélyemben keresem, melynek köszönhetem azt is, hogy a Jászaitól látott Elektra vagy Médea sem képes könnyet sajtolni szemembe és hogy mig Thomsonnak egyetlen hangját sem veszítettem el, addig folyton azt kisértem figyelem­mel, hova tekint apró fekete szemeivel ? Mindez azonban a „Gyula contra Elemér", vagy „Elemér contra Gyula" ügyhöz csak annyiban tartozik, hogy reám ugyan a rosszakarat sem foghatja, hogy el-

Next

/
Thumbnails
Contents