Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-08-27 / 35. szám
IN Y I It V I I) F. K." ragadtatásomban egyoldalú álláspontra helyezkedem Vi szont kijelentem, hogy senkivel incselkedni nem akarok. De hogy magamról beszélve, a helyből ki ne fogyjak azt akarom elmondani, hogy mikor Elemér újonnan szervezett zenekarát a Széchenyi előtt bemutatta, én is elmentem meghallgatni. Elvitt a kíváncsiság. Nem az Elemér játékára voltam kíváncsi. Azt már ösmertem én is, ösmerte más is; dicsértem én is nem eoyszer, mig a Gyula bandájában mükö.lM is, dicsérte más is'még többször, mig a Gyula bandájában műkő dött. „Is?" Dehogy „is!" Epen erre voltam kíváncsi. Epen ezt akartain kiismerni. Sikerült. Megtudtam, hogy nemcsak a bandában állott be szakadás, de a publikumban is. Még pedig elkeseredett sz&ksdás Immáron két pártra oszlott a publikum. Az egyik a „gyulaistáka másik az „eleméristát' pártja. Ha a világhistóriából, elkezdve a homousionisták és homoiusionistákon egészen a — Nyíregyházán leg alább — legújabb izraelita hitközségi választási moz galomig, valamennyi pártoskodást felsorolnék ós össze hasonlítanám, sem igen találnék megfelelő példát ennek az elkeseredett és kiélesedett pártellentétnek kellő illusztrálására Látni kellett volna azokat az aiczokat, melylyel a párthívek a még szint nem vallottak véleménye iránt kíváncsiskodtak. És azt hiszik, az volt nagvobb öröm, ha a meg kérdezett a kérdező pártján volt? Dehogy. Hiszen akkor hamar végeztek a tárgygyal: „én is azt mondom!" Punktum. Hanem ha balvégzetük — vagy szerencséjük — ellenpártiakat hozott össze, no ez volt aztán a jelenet. Azokat a kapaczitálásokat összegyűjteni igazán érdemes lett volna. S tudják-e mi lett volua az eredmény? Az, hogy a viszonyokkal ösmeretlen idegon azt a meggyőződést meritette volna belőlük, hogy vau itt nálunk két czigányzenekar, melyek közül az egyik jó . . . volt, a másik soha se lesz jó! Mindenik párt hive több rosszat mondott a másikra, miüt a mennyi jót a védelmébe vett bandára. Akadtak azonban, kik egyik párt hivének se vallották magukat, hanem a helyzet magaslatára emelkedve, azt nézték: kára vagy haszna lesz-e hát véderedmónyóben a banda kétfelé szakadásából a publikumnak ? Ezek aztán kőrülbelől igy okoskodtak: A Gyula bandája rosszabb nem lesz, mint volt, mert a banda lelke eddig is Gyula volt, aki még sokkal inkább teljes birtokában van képességeinek, semhogy ban dája egy ilyen tagadhatatlanul nagy csapást kiheverni ne birna. Igaz, hogy utánna kell látnia, de ezt saját jól felfogott érdekében meg is teszi. Ótet tehát félteni nem kell. Az Elemér bandája a kezdet nehézségeivel küzd ugyan, de sokkal jobb iskolábau volt Elemér, semhogy a nehézségeken győzelmet venni ue tudna. Igaz, hogy a Benczy nimbuszával áll szemben, de ép azért minden igyekezetét oda kell irányoznia, hogy zenekarát megfe lelő színvonalra emelje ós ott fen is tartsa. És Elemér ezt meg is teszi Félteni tehát őtet sem kell. A két zenekar nemes versengése pedig egyenesen a közönség hasznára válik, mert lesz olyan két zenekarunk, a milyennek messze földön nem lesz párja! Igy gondolkoznak a pártonkivüliek. Engedjék meg, hogy én is azok közé soroljam magamat. Jean. KÖZGAZDASÁG. A gazdasági minta-telep. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület e hó '23-án közgyűlést tartott Pongrácz Jenő gróf elnöklete alatt, a létesítendő gazdasági minta-telep ügyében, a melyre vonatkozólag gróf Bethlen földmivelésügyi miniszter a következő leiratot intézte az egyesülethez : Folyó évi május hó 30-án 150. sz. a. kelt felterjesztésével tudomásomra hozta az egyesület, hogy egy körülbelül 150—200 holdnyi területen mintagazdaságot és kísérleti telepet szándékozik létesíteni és ezen czélra támogatásomat kéri. Mindenekelőtt kinyilatkoztatom, hogy az egyesület ezen kezdeményezése iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok s annyival inkább óhajtom kezdeményezésének sikerülését. mert az egyesület ezzel, a vármegyei gazdasági egyesületek igazi hozzájuk méltó feladatainak megoldását kezdte meg e tekintetben, példaadólag lépett a cselekvés terére. Eliez képest az egyesületet czéljainak kivitelében a rendelkezésemre álló minden eszközzel támogatni fogom s ezen alkalommal a jelen év folyamán nyújtható állami segélyezést a következőkben állapítottam meg: 1. A mintagazdaságban szükséges tenyészállatok beszerzésére 2000 frt, a vállalat egyéb költségeire szintén 2000 frt, összesen tehát 4000 frt állami segélyt engedélyeztem. 2. Tekintettel arra, miszerint a létesíteni szándékolt mintagazdaság berendezése és üzemtervének megállapítása különösen szakértelmet igényel, melyet az egyesület esetleg csak igen drágán szerezhetne meg, annak idején egy a gazdasági gyakorlati berendezésben s egy a növénytermelésben kiválóan ismert szakembert fogok az egyesületnek kívánatára rendelkezésére bocsátani. 3. Hogy az egyesület a minta gazdaság czéljaira lehető legalkalmasabb tenyészállatokat kapjon s hogy ezeknek összevásárlására a berendezkedési kiadásokat ne növelje, a tenyészállatok bevásárlásával szintén az egylet kívánságához képest egyik szakközegemet fogom megbízni s ezzel az állatok árán felül még a bevásárlással járó költségeket, tárczám terhére elvállalom. Az elől említett pénzbeli segélyösszeget csak akkor fogom kiutalványozni, ha a mintagazdaság létesítéséhez szükséges 30.000 frt tőke. a segélyösszeg beszámításával aláírva és biztosítva lesz. A mennyiben pedig az egyesület a működési területen jegyzett szövetkezeti töke kiegészítése végett valamely fővárosi pénzintézetet akarna igénybe venni, az egyesület érdekében kész vagyok ez irányban közben járni. Végül megjegyzem, hogy előzetesen több évre állami segélyt nem engedélyezhetek, mert a törvényhozás az igénybe vehető hiteleket csak évről-évre engedélyezi. Kijelentem azonban, hogy a mintagazdaságot továbbra is támogatni szándékozom, s támogatásomat annak fejlődésétől teszem függővé. Ennekfolytán kikötöm részemre azt a jogot, hogy a gazdaság üzem- és számvitelét szakközegeim által időközönként megvizsgáltathassam. A vezetésem alatt álló minisztérium részéről a föntebbiek szerint szükséges intézkedések megtétele végett az egyesület felterjesztését várom. Budapest, 1893. julius hó 7-én. Bethlen. A gyűlés tagjai nagy lelkesedéssel vették a miniszter leiratát tudomásul, s egyhangúlag elhatározták, hogy a miniszterhez köszönő felirat intéztessék, melyben kifejezi az egyesület elismerését a takarmány-kiviteli tilalom elrendeléseért is. Elhátározta továbbá a közgyűlés Miklós Ödön államtitkárnak üdvözlését is. A gyűlésen Pongrácz Jenő gr. indítványára a gazdasági mintatelep czéljaira ujabb jegyzések történtek. A konteinpált 30.000 forintból most már csak 2200 frt hiányzik. Ez eredmény Pongrácz Jenőjgróf érdeme, kinek épen ezért — Kállay András főispán indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott. Gyűlés után közebéd volt a Pacsirta vendéglőben, melynek vendéglőse általános megelégedésre látta el a jelen volt uri társaságot. Elmélkedés az aratás után. (K) Most, hogy az aratásnak vége van és a cséplésnek ma-holnap a végére járunk, önkéntelenül is foglalkoznunk kell mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetével. Nyilvánvaló, hogy a termésnek nemcsak qu tlitására, de mennyiségére is nagy befolyással birnak a mivelési eszközök és hogy a jó ós praktikus gépek alkalmazása valamely gazdagság fölvirágoztatására elsőrangú tényező. Határozottan örvendetes jeleuséguek tartjuk, hogy gazdáink is mindinkább belátják eme tény rendkívüli előnyeit és bízvást elmondha'juk, kogy manapság már minden valamire való földbirtok gépekkel mívelődik és a gazda, ha csak anyagi helyzete megengedi, géppel csépli ki gabonáját. A mezőgazdasági és egyáltalán a talajmlvelési eszkösök ennélfogva olyan keresletnek örvendenek Magyarországon, mint a milyennek eddig soha. Erre enged következtetni főleg az a körülmóuy is, hogy — például legkitűnőbb e fajta mezőgazdasági gépgyárunkat említsük, — az „Első magyar gazdisági gépgyár részvéuytársulat" melynek bár óriási raktára volt csép'ógépekból, sót ezeket folytatólagosau gyártotta is, készítményeit a legutolsó darabig mint eladta. Ebből azonban egyéb tanulságot is levonhatunk. Kétségtelenül be vau ugyauis ez által bizonyítva, hogy az augol és cseh mezőgazdasági gépek mind nagyobb és nagyyobb tért vesztenek náluk és az a horribilis öszszeg, mely ez ideig a külföldre vándorolt ki, most hazánkhau murád. És ez nem is lehet máskép. Elvégro is gazdiközönségünk mindinkább belátja, hogy a hazáukbau gyártott gépek inkább talajviszonyainkhoz vannak alkal mazva, mint azok, amelyeket a külföldi gyárak késziteuek. A magyarországi gazdasági gépgyárak közül külö uösen a fentemitett vállalat egészen uj életet teremtett a gazdasági gépek és eszközök piaczáu ós nagy része van benne, hogy a keresletet a gazdakö^önség között felébresztette és őket miuden sovinisr.tikus rábeszélés mellőzésével, szökségletnk fedezésénél a hazai gyárt mányokra figyelmessé tette. Régen, mikor a gazda gépet vásárolt, nem tudott mii csiuálui vele, ha véletlenül abban hiba törtónt. A fellendült magyar üzleti politika ilyen kellemetlen hely zetból ma hamarosan kirántja a gazdát, mert a uevezett gyár az egész országban mindenfelé állandóan utazó gépészeket tart, a kik miudeu portára beuézuek, a hol a gyárnak készítményei vannak, hogy az esetleges bajokon segítsenek. Munkaközbeu szemlélik meg a gép t, hogy az észlelő hibát kijavítsák Ez már magában véve nagy előuy a gazdára és ennek a visszahatását a gyár is ma már auuyira meg érzi, hogy helyiségeinek megnagyobbításához kellett hirtelen hozzáfognia, hogy nagyobb mennyiségben legyen képes előállítani gépeit. A gyár például az idény;e már oly nagy meuuyiségben készítette vetőgépeit, hogy a mutatkozó keresletnek eleget tehessen, hogy már maga ezen körülmény által is abba a kedvező helyzetbe juthatott, miszerint elcsóbbau adhatja áruját, mint bármely más hasonló vállalat. A szár és magféjlódésre nagy befolyással van a mag elvetése vagy elszórása és mivel meggyőződtünk, hogy a fentnevezett gépgyár vetőgépei uemcsak felül múlják, hanem túlszárnyalják a hasounemü angol gyártmányokat, aunak vetőgépeit miudeu gazdának jó lélekkel ajánlhatjuk. GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1893. augusztus 26-án. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kii S — 80 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .50 Buzd 100 kilo 6.40 6 70 Borju hús 1 » -.56 Rúzs 100 » 5.20 ö 45 Sertés hús 1 > -48 Árpa 100 » 47a 4.80 Juh hús 1 » -.40 Zab 100 > 6 20 6 25 Fláj 1 > KukuriczalOO > 6.30 5.40 DÍB7.UÓ-Z8Ír 1 » — 64 K repcze 100 » 12.50 (— Szalonna 1 > —.60 Paszuly > —.— —.— Faggyú (nyers 1 » —.22 Szesz literenként 53'/, 17'/* Zöldség 1 csomó — 06 Pia"zi árak. 17'/* Paprik i 1 kiló - 75 Bors^ 1 kiló — .20 IrÓ8 vtj 1 liter -80 Lencse 1 > —.24 Kezet 1 » — 10 Mund-liszt 1 > —.15 Széna 10J kiló 2.— Zsemlye liszt 1 » —.14 Szalma (tük.) 10J » 3.60 Buza-liszt 1 > —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 > —.10 Tölgyfa 1 2.90 Szerkesztői üzenetek. K. J. árnak, Berencs. Nagy köszönettel vesztik az elismerést, amelyben ön „A koleráról" irott czikktlnket résiesité. Nem is rosszul ítélte meg azt a hírlapi czikket, csakugyan „falun" irták s írójának jól esketik, hogy elmondott igazságainak ezt a közvetlenségét olyan előkelő helyen is észrevették. Biztosithatjuk egyébként Uraságodat, hogy — talán épen azért, mert a valóságos élet olyan közvetlenül fogott vonásaival volt festve az a kép — annak a hírlapi czikknek igen szélet körben meg volt a maga hatása. A legnagyobb készséggel adnánk és nyitnánk tért lapunkban az ön czikkének is, ha — módjával és eszközeivel rendelkeznék, épenj azoknak a tulajdonságoknak, amiért uraságod azt az emlegetett veiérczikket megdicsérte. Azoknak az uraknak, a kik az Ön czikkének sorsát megjósolták, ciak annyiban volt igazuk, hogy mi azt csakugyan nem nyomtatjuk ki. De abban, hogy miért nem: tévednek! Ne tessék hinni semmiféle mumusokban. És tessenek meggyőződve lenni, hogy tekintetei Szabolcsvármegye, fóispánostól, alispánostói soha sem követelte és nem kivánta tőlünk, hogy — mint hivatalos lap — elnyomjuk a nagyközönség köréből hozzánk eljutó panaszok nyi vánossá tételét. De bizonyára nem az következik ebből, hogy mi, t. i. a »Nyirvidék< szerkesztője, minden kritika nélkül, csak azért, mert piniszos fölszólalás, lapunk nyomtatott betűinek súlyát oda adjuk ai Ön gravámenjeinek a publikálására. Tessék tiszta bort önteni a pohárba. Méltóztasék a mi közigazgasási járásaink adminisztrációját megbírálni ugy, hogy positiv tényeket, mulasztásokat, hibákat lássunk, nem pedig — mint czikkében cselekszi — .tisztelet a kivételeknek* czimén a dolgok bibijén — vádolva mindeneket — átsiklani. Ennyi is sok »izerkeaztoi üzeneí«-nek ; ha — kik észreveszik, hogy az Ön czikke nem kapott nyomtatott bötüvel való sokszorosítást a »Nyirvidék«-ben, ezért interpelláljak, tessék megmondani nekik ezt az üzenetünket. Csak azt ne tessék hinni, hogy a .hivatalos lap< valami tudj'isten miféle czenzurát jelent. Legifj. K. Gy. urnák, Helyben. Nézze kérem, az ön ortográfiája szerint zongor-áznak, meg süveg-eznek. Ismétlő iskolások, de még felnőttek iskoláztatására mi nem vállalkozhatunk. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Értesítés. Nevelő-intézetemben a beiratások szeptember 4., 5. és 6-dikán délelőtt 9—12-ig; délután 2—4 óráig történnek. Kérem a tisztelt szülőket, hogy gyermekeiket a kellő időben beírassák, hogy az előadás 7-én, azaz csütörtökön kezdetét vehesse. Teljes tisztelettel (302-i-d Kunihe Anna. ÓVSZER tm- A KOLERA ELLEN. Kitiinő vörös borok, egri, villányi, budai, ménesi, valódi egri bikavér, továbbá szepesbélai borovicska, magyar ós franczia cognac, szilvórium, úgyszintén ásványvizek az ossz es bel- és külföldi források. Ugyancsak kaphatók a leghatásosabb fertőtlenítő szerek: carbolsav, carbolmész, rézgálicz, vasgállcz stb. HOFFMANN ADOLF fűszerkereskedésében. Kórházak berendezésére szükséges olcsó pokrócsok, szalmazsák $ lepedők legjutányosabb áron kaphatók STERN EMÁNUEL FIA czégnél NYÍREGYHÁZÁN. (307—3—1 ) A nagy-kállói-utczáti a gimnázium átellenében egy 1000—1100 frt jövedelmező bérház tágas udvarral és melléképülettel szabad kézből eladó; értekezhetni a tulajdonosnőnél özv. Kovács Józsefnénél. ( 3_ 3 ; Haszonbérbe adás. A buji ev. ref. egyház tulajdonát kép3ző két tagos birtokát, egyik 167 kat. hold 1264 • )!, tanyával. 8 hold dohányengedélylyel, másik 21 kat. hold 1572 Döl, 1894. január 1-től 6 évre haszonbérbe adja. — Ajánlkozók folyó évi szeptember l-ig elfogadtatnak. (296-2-2) Az elnökség. Jól tudjuk, hogy nemcsak a kolera, de mindeu fertőző betegség terjedését az uevari csatornákból kitóduló gázok jelentékenyeu elősegítik. Ezen bajon csakis a légmentes CSatorna-rácscsal lehet sedteni, melyek nemcsak a csatornák romlott levegőjének kitódulását, de különösen azok beiszapjlódását megakadályozzák, miért is ezen, különösen kőzegészségi szempentból nélkülözhetetlen s czélszerüségét tekintve pótolhatatlan csatorna-rácsokat a t. háztulajdonos uraknak a legmelegebben ajánlhatom. Árak nagyság szerint. Az elhelyezést magam díjtalanul eszközlöm, GUTTMANN SÁMUEL (295-3-2) czement műáru-készitő, Kossutb-utcia 9, szám.
