Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-20 / 34. szám

„IV Y I R V I D í: K.' . . . szám: ... db ló, szarvasmarha, juh, sertés stb. megvizsgáltatván, és egészségesnek találtatván, Kőbányára, (Budapesten Ferencz-városba) szállítható. Kelt (P. H.) aláírás. Ezen záradékban megjelölendő az állatok neme, jelezni kell továbbá szí raj egyekben kiirva az állatok darabszámát, i végül fel kell tüntetni az állatok rendeltetési helyét, illetve azt a helyet, hova azokat a belépő állomástól közvetlenül továbbítani kell. Ez a rendeltetési hely sertésekre nézve kizárólag Budapest, Kőbánya, szarvasmarhákra és juhokra nézve pedig kizárólag a budapesti marhavásár lehet. Az egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv 3. pontja értelmében a marhalevelek vizsgálatánál különösen figyelni kell arra, hogy e marhaleveleken a behozni kivánt állatok szerb származása igazolva legyen. Ezen hivatalos igazolásnak a szerb raarhalevek e czélra szolgáló rovatában a marhalevelet kiállító hatóság által kell bevezetve lenni. Figyelem fordítandó továbbá arra is, hogy a zárjegyzőkönyvek pontja értelmében a marhalevélnek tartalmaznia kell azon közigazgatási kör megjelölését is, melyhez az állat származási helye tartozik. A marhalevél magyar fordításának hitelességét hivatalos pecsét használatára jogosított hatóságnak vagy személynek kell igazolni, b) Az állati nyers terményeket illetőleg. Az egyezmény 2-ik czikkében az ilyen terményekre nézve előirt származási bizonyítványokra, a mennyiben a szállítmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatóknak találtatnak, a belépő állomás vezetője a következő záradékot irja: Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett. Ezt a záradékot azután keltezi, aláírja és hivatalos pecsétjével ellátja. A szállítmányok vizsgálata körül követendő eljárás tekintetében a belépő állomások az egyezmény 2., 3. czikkeiben foglalt határozmányokra utaltatnak. Különösen megjegyeztetik, hogy szerb marhaleveleknek és származási bizonyítványoknak magyar fordítással kell ellátva lenniök. Ha valamely szállitm ínynál az egyezmény 3-ik czikkének első bekezdésében felsorolt esetek bármelyike észleltetnék, az illető szállítmányok a belépő állomás által feltétlenül visszautasitandók. A vasúti gőzhajózási intézetek közegeinek szoros miheztartásukul szolgáljon az, hogy csak az olyan szerbiai származású állatokat és állati nyers terményeket szabad továbbítás végett felvenniük, a melyeknek mirhalevelei, illetve származási bizonyítványai a fentebb megálllapitott igazolási záradékkal el vannak ellátva. Továbbá az, hogy szerbiai származású szarvasmarhát és juhot kizárólag csak a Budapest-ferenczvárosi vasútállomásra, illetőleg a budapesti hajórakodó állomásra, innen a fő- és szék városi állatvásárra, sertéseket pedig csakis a budapest-kőbányai állomások valamelyikére és innen a kőbányai nemzetközi sertésvásárra szabad továbbítaniok. 3. §. Az egyezmény 4. czikkéhez. Az egyezmény 4-ik czikke értelmében, szerbiai származású állatokra nézve alkalmazandó további állatorvosi vizsgálat és megfigyelési kötelezettség szarvasmarha, juh, i és sertésre nézve lesz éleibe léptetve: a mely fajú álla| tokra nézve ezen megfigyelési idő tartama 8 nyolcz napban állapittatik meg. Ezt a megfigyelési időt a sertések, Kőbányán az állami sertésveszteglőoen, szarvasmarha és juhok pedig Budapesten az itteni vásáron e czélra berendezett helyiségekben fogják kitölteni. A megfigyelési idő kitöltésé után az állatok, ha egészségi állapotuk ez idő alatt kifogástalanul találtatott, az ország területén belül akadálytalanul szabad forgalomba bocsátandók, az ilyen állatok marhalevelein azonban a szerbiai származás mindig világosan feltüntetendő. Ez okból, ha ilyen állatokra nézve később a Kőbányán vagy Budapesten kiállított eredeti marhalevél alapján ujabb marhalevelek állíttatnának ki, az illető állatok szerbiai származását az uj marhalévelen is mindenkor fel kell tüntetni. A Kőbányán való 8 napi vesztegeltetésre vonatkozó fenti rendelkezés érvényes lévén minden szerbiai sertésre, mely az ország határát átlépi, tehát még azokra is, melyek netalán azonnali levágatás és fogyasztásra a Szerbiával közvetlenül határos megyék területére volnának szánva, annak folytán í. évi julius 1-től fogva hatályukat vesztik mindazok a rendelkezések, melyek értelmében eddig meg volt engedve az, hogy szerbiai sertések fogyasztás vagy hizlalás czéljából Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyék és Temesvár, Versecz, és Pancsova városok területére bevétethessenek. 4. §. Jelen rendelet, illetve a Szerbiával kötött állategészségügyi egyezmény életbe léptétől fogva, a Bomániáböl származó sertésekre nézve előirt felügyeleti idő tartama szintén 8 napban állapittatik meg s az ilyen sertések marhalevelei szintén épen ugy kezelendők, mint a szerbiai sertések marhalevelei. 5. §. Az egyezmény 8-ik czikkéhez. A szerb határszéllel szomszédos közigazgatási hatóságok kötelesek a hatóságuk területén netán járványos jelleggel fellépett állati betegségekről a szemben levő szerbiai határ mentén illetékes szerb politikai hatóságot (prefecturát) azonnal és közvetlenül értesíteni. Budapest 1893. junius 30. Bethlen, s. k. ^1893^

' Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A ezredéves kiállítást rendező országos bizottság értesítése szerint a bizottság előadói az ország egyes vidékeit legközelebb beutazni fogják a végből, hogy a történelmi vonatkozású adatok és tárgyaknak felkutatását s jegyzékbe vételét a helyszínén eszközöljék: ugyanazért, midőn az esetleges visszaélések megakadályozása czéljából tudatom, hogy a bizottság részéről kiküldött előadók Lukács Béla kereskedelmi m. kir. miniszter ő nagyméltósága részéről ajánló levelekkel lesznek ellátva: egy idejüleg felkérem az egyes hatóságokat, hogy az ajánló levelekkel ellátott szakelőadók működését elősegíteni, s az adatgyűjtéshez szükséges eszközök beszerzésének megkönyitése szempontjából őket támogatni szíveskedjenek Nyiregyházán, 1893. augusztés 11-én. Miklós László, alispán. 8355. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Komáromvármegye alispánjának 70.29/93. szám alatt kell megkeresését szabályszerű nyomozás esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1893. julius hó 28-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 7029/893. ai. Komárommegye alispánjától. Az ország valamennyi tekintetes törvényhatóságának. Dobraczki Teréz és Valéria kiskorú törvénytelen származásúak kórházban ápoltatván illetőségük megállapítandó. E czélból van szerencsém a t. törvényhatóságot az iránt megkeresni, miszerint nevezeit gyermekek törvénytelen anyját Guba, helyesen Dobroczki Terézt hatósága területén nyomozni, feltalálása esetén kihallgatni szíveskedjék az iránt, hogy ismeri-e Dobroczki avagy Dobriczki Ágnest, ha igen ugy mily rokona az neki és jelenleg merre van, ismeri-e Dobroczki Valériát továbbá a 6 éves Dobroczki Gyula Terézt s ezek is mily rokonsági kötelékben állanak ápolttal s jelenleg hol tartózkodnak. Kérném még végül ápoltnak 1876. október 7-én 320. szám alatt a gesztesi szolgabírói hivatal által kiállított cselédkönyvét bevonni s hozzám hivatalos használat czéljából lehetőleg sürgősen megküldeni. Komárom, 1893. julius hó 21. Bhyrer, alispán, s. k. évi XIV t.-cz. és 1876. évi 51671. számú szabályrendeletben értett „gyógyintézetek" rovatába határozattan nem sorolhatók s mert másfelől az ily intézetek engedélyezese azok tulajdonosainak a szegényeket szintén ingyen gyógyító más orvosok felett kiváló helyzetett biztosítana a nagyközönség szemében, a mely az engedélyt az ilyen rendelő intézet tulajdonosa által nyert különfoku képesitesnek magyarázhatná. Más elbírálás alá esnek az úgynevezett polyclinicumok, melyeket ember baráti egyesületek azon czélból alakítanak, hogy a szegények gyógyítását az e czélra rendelt helviségek felszerelésével, kellő szakértők megnyerésével s a szegényeknek ingyen gyógyszerrel való ellátásával elősegítsék, vagy a hol az intézetnek szemelyi szervezete külön igazgatóság alatt áll, vagy az ott rendelő orvosok az intézetet fentartó testület vagy egyesület részéről rendes évi javadalmazást húznak, a mennyiben az ily intézek már inkább az 1876. évi XIV. t.-cz. 56. §-ának intézkedése alá esnek és igy ezentuhs csak belügyminiszteri engedélylyel állíthatók fel. Budapesten. 1893. évi julius 10-én. Hieronymi, s. k. 7331. K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893 A járási föseolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 36000/111— 3. számú rendeletének és csatolmányának másolatát tudomásulvétel és szabályszerű közhirrététel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. julius hó 10. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter 36000/93./I1I.—8. Valamennyi törvényhatóságnak. A Szerbiával kötött s a f. évi XXI. t. czikbe iktatott állategészségügyi egyezmény végrehajtás tárgyában kiadott körrendeletemet oly felhívással küldöm meg a közönségnek, hogy a rendelet beható kiterjedt módon való közhirrététele, s ugy az egyezményben, valamint az ezen végrehajtási utasításban előirt rendelkezések és intézkedések pontos végrehajtásáról gondoskodjék. Budapesten, 1893. junius 30. Bethlen, s. k. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 36000/893./III—8. szám. Végrehajtási utasítás a Szerbiával kötött s a f. é. XXI. t. czikkbe iktatott állategészségügyi egyezményhez. A Szerbiával kötött és a f. évi XXI. t. czikkbe iktatott állalegészségügyi egyezmény f. évi julius 1-én életbe lépvén, ennek végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. az egyezmény 1-ső czikkéhez. A Szerbiából származó állatok, állati nyers termények és a ragály terjesztésére alkalmas tárgyak behozatala az ország területére, a mitroviczai, zimonyi, báziási, bellobreskai és orsovai belépő állomásokon keresztül van megengedve. A nevezett belépő állomásokon át behozott szarvasmarhát és juhot csak Budapestre, sertést pedig csak Budapest, Kőbányára szabad szállítani. E szállításnak közvetlenül a határtól egész a rendeltetési helyig útközben való megállapodás nélkül vasúton vagy hajón kell történnie. Ez oknál fogva az ilyen állatok a belépő állomástól rendőri felügyelet alatt a legközelebb eső vasút vagy hajó állomásra hajtandók és ott az illető belépő állomást vezető állatorvos felügyelete alatt berakandók. 2. §. Az egyezmény második és harmadik czikkéhez. Az egyezmény 2. czikkében megállapított szabályszerű származási és egészségi bizonyítványokkal kísért állatok és állati nyers termények bizonyítványai tekintetében, a mennyiben az illető szállítmány bebocsáthatónak találtatik, tehát egyike sem forog fenn a 3-ik czikkben jelzett azon eseteknek, melyek a szállítmány visszautasítását vonnák maguk után, a bebocsátás közül azon következő eljárás követendő: a) Az állatokat illetőleg az egy szállítmányhoz tartozó állatokra vonatkozó marha levelek összefüzendők: a fűző zsinór végei az állomás pecsétjével lepecsételendők, és a legfelül maradt marhalevél hatlapjára ezen záradékot kell vezetni: „ANYIKVIDEKTÁROZÁJ A," Az asszony. Irta : Prok Gyula. (Folytatás.) A közönséges mindennapi életben, midőn sem érdeke, sem tervei egyáltalában nem követelik a valóságnak oknélküli elferditését, költött elemekkel való vegyítését, épen ugy nem tud menekülni eredendő hypjkritaságától, mint akkor, midőn keblében az érzelmek egész skálája tombol. A nők igazságérzete nagyon alacsony fokon áll. Nem ragaszkodnak ahhoz öntetteikkel szemben ép úgy, mint mások felfedezett hibáinak túlzott nagyításánál. Barátnéját ép oly nyugodt lelkiismerettel szólja meg, mint amelyen affektált lelkesedéssel mentegeti saját egyéniségének fólszegsógeit. De ha az asszony értelmi és érzelmi életének legkisebb nyilvánulása sem nélkülözi a hazugságok sorát, mennyivel inkább áll ez a bűnös asszonyra, kinek lelke különben is elvesztette harmóniáját. Gautier Margit végtelen szerelme daczára ebben vétkezik, ebben bukik; váljon kevesebb-e életében a következetlenség ós kiemelt ősbün, miut Gonxaga Júlia túlzott szeinérmetességében, melylyel életét oltja ki annak az ifjúnak, ki őt rablógyilkosoktól menti meg, s ki éjjeli pongyolát látott rajta. Amaz szánalmat, ez gyűlöletet ébreszt Az az autó-szugesztió, melynek hatása alatt a női hazugságok a valóság látszatát öltik magukra, még jobban érvényesül tetteiben. És ez annyival is inkább könnyebben megy, mert hiszen pl. az elkövetett bűntény képe férfi és nő büutettesnól egyaránt elhalványul mihamar. Egypár bűnügyi vógtárgyalás asszonyszereplőkkel könnyen meggyőzz arról, hogy legteljesebb beismerésben levő bűntettes is folytonosan vacillál előadásábin, s eltekintve attól, hogy még ez esetben sem tud a valótlm elemektől ösztönszerűleg menekülni, öntudata képtelen cselekedetét eredeti valóságban látni s igy nem csoda, ha asszonyi beismerés legtöbbször aunyit ér, mint a hazugsággal való legbizarabb védekezése. — Különben tény az, hogy nincs oly romlott lélek, níucs oly sötét elme, amely ne érezné e gonosztett súlyát az elkövetés pillanatában, innen van, hogy a bűntény végrehajtása a spontán impressió hatása aiatt áll, ez uralkodik a bűnös egész valójában még akkor is, midőn pedig a bűntény hideg vérrel kiszámítva ós előre tervezve volt. Sót az asszony sokkal kegyetlenebb tud lenni áldozatával szemben, bizonyítékaként annak, hogy a tett mámora jobban elfátyolozza öntudatát, s mint lusU őszi köd nehezedik le véres párázatával lelki szemeire. Itt kezdődik aztán az asszonyi hazugságok birodalmának határa. Mielőtt azonban ezen jellegzetes tulajdonsága jelentkezéseit a bűntetteknél taglalnék, vizsgáljuk röviden, honnau származik a női lélek ethikájában ezen tagadólagos vonás ? A helyes logikus gondolkodás attól függ, monnyire képes valaki megkülönböztetni egyik jelenséget a másik tói, mennyire erős ez a megkülönböztető képesség a lelkében, ós mennyire élénk tudatával bir a tap»sztalati tények, vagy abstraktiók szemléleténél a logikai érzeteknek. Hol ez hiányzik, tátongó ür támad az eszmék lánczoiata között, következtetéseiben, tetteiben ós egész gondolkodása menetében. A gyermek önkénytelenül uyul a neki tetsző hold után, kevés képzettel birván amaz óriási távolságról, mely bennünket ettől a szeszélyes égitesttől elválaszt. Ugyanezen jelenséget tapasztalhatjuk természetesen más formában az aiszonyokuál egyaránt, kiknél a gondolkodás szilárd alapja, a helyes megkülönböztető képesség sokszor alig van meg, de mindenesetre jelentékeny fogyatékosságot tüntet fel. Iinen a szertelen mentségek, képtelen kifogások és alaptan védekezések ama bizar szövedéke, mely szembetűnőn bontakozik ki az asszonyi elbeszélésben me^zokott társalgása közepette. És itt egy nevezetes észlelethez jutunk. Ugyan az az iskola, mely az asszonyi kriminalitás első hajlamát, az asszonyi lény ősbünét a hazugságban látja — egyenes kifolyásakéut az előbb érültett megkülönböztető képesség, vagy ha jobban tetszik Wuudt féle logikai képzetek hiányának, ezen megativ vonás mellett 'még egy positiv tapasztalatai tényt is kiemel az asszonyi természet mélységéből. Tulajdonkópen az csak következmény, melynek oka, eredeti forrása az asszonyi bóbesaédüségben, határtalan és folytonos közlékenységében van. Egy csípős államférfi a hozzá intézett kérdésre azt felelte, hogy egy lehetetlenséget ismer csupín, s ez, hogy két asszony egy óra hosszat szó nélkül tuljou meglenni Biz ez képteleuség, ha csak mindkettő nincs hypnotikus szu?gesztió alatt. A nő daczára annak, hogy a természet által gyengébbnek van megalkotva a férfinél, következetes hajlamot mutat arra, hogy ezen született gyengeségét valami uton, módon elpalástolja. Ennek megfelőleg uralkodási öíztöne, korlátlan szabadság utáni vágya szüli, — mis alkalmasabb eszköz kényszerű nélkülözése folytán közlékenységét és bőbeszédüségét, melylyel folytonosan érintkezési pontokat keres a világban, öumigáu kivül, az emberek között — maga magát a végtelenig osztva fel. De épen azon törekvése, hogy ,az élet küzdelmei között gyengesége tudata ellenére is hatalmit vegyen, válik rá nézve uj bajok ós ismeretlen koczkázatok forrásává, melyek ellen egyedüli természetes fegyverét egyrészt érzelmei 03 gondolatai sima elleplezésében, másrészt intellektuális élete korlátoltságának megfelelőleg fiktiókban, valamint kedélyének expansivitá' sából folyólag sophismákbau találja fel. ,A nők nem tudnak híven előadni semmit, mindenki előtt hazudnak, biráik előtt, kedveseik előtt, komornáik előtt és önmaguk előtt." Girombáskodik Zola. Stendhal pelig ezt akként fokozza, hogy „A nőnek őszintének lenni annyi volna, mint ruha nélkül sétálni ki. Sajátságos különben, hogy minden asszony lelke mélyéből gyűlöli a hazugságot, és riválisát a szertelen bőbeszédü3éget, — természeteseu más asszonyban, s ezt ép oly kevéssé tudja neki megbocsátani, mint pl. azt, hogy bollog családi életet ól. Méltán ejt tehát gondolkodóbt, voltaképen honnan szármizik általános hypokritasága? Legtermészetesebbnek látszik, — ha az erkölcsi tulajdonságok rendszerét is ugyanabban az összefüggésben vizsgáljuk, melyben a testi tulajdonságok állanak egymáshoz — hogy bizonyos ferde idealismus iránti lelkesedésükből, mert hiszen tapasztalati tény, hogy az asszony a lényeg megett mindig a formát, s a szegletes, meztelen igazságok mögött mindig a képzelt összhangot keresi. Kétségtelen továbbá, hogy mások véleményével, állításával szemben mindig türelmetlen, magánál okosabbat nem ismer, s magát csalhatatlannak hiszi. Innen az a satirikus raoudás, hogy miuden asszony egy-egy született láng ész, kár, hogy azt az időt mindenik átaluszsza. (Vége köv.) Folytatása a. mellékteteu