Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

„N Y r IÍ V i i) l; K.« Ezt nem akarja sok gazdálkodó megérteni, s ha másnak a náiánál szorgalmasabbnak jó termése van, azt az illető szerencsés voltának igyekszik betudni, pedig a földmivelósnél az idejében való jó munka, a föld kövéritése és nem a véletlen játszik szerepat. Sajuálni való az olyan gazda, ki gazdálkodásánál csak a vélet­lenre vagy a szük marku természetre és nem sajtt szorgalmára bizza a földbe elszórt magvakat és az abból kifejlődő veteményt. Ha birtokosaink eredményes gazdálkodást akarnak folytatni, akalmizniok kell mindazon előnyöket, melye ket a tudomány és tapasztalat e téren felmutatnak. Mint minden, ugy a gazdálkodás is halad, vajha gazdál­kodóink e haladást felfogni, sajtt javukra fordítani tud­nák Az okszerű gazdálkodás elsajátítása tekintetéből különféle intézmények létésülnek, gazdasági irodalmunk haszios, becses termékeket mutat fel. Van tehát alka lom, hogy képzett gazdálkodóink legyenek, van sok esz­köz,' melyeknek segélyével a gazdálkodó képezheti önmagát. Hisszük, a gazdaképzés még nagyobb ará­nyokat fog ölteni, inert földmiveló ország kép :ett gazdák nélkül nem állhat fenn. Sieretjük hinni, hogy gazdálkodóink megértik a kor intő szavát és igyekeznek önmagukat képezni, mert az értelmes gazdálkodó osztály képes a tanulás hasznát felfogni, a társulásból folyó előnyöket saj ít j ivára érté kesiteui. HÍ valahol, ugy gazdáink körében, van szük sóg egyleteket alkotni s egyletek utján érni el azt, a mi egyes e nberuek, egyes birtokosnak lehetetlen. Van gazdasági, egyesületünk, melynek czélja hogy a gazdálkodók sok dologban közös erővel, közös hozzá­járulással érjenek czélt; de mindez csak a kezdet kez­detén van, mert a társulási szellem nem hódította még gazdáinkat. Azon sok előny közül, a mit felhozni tud­nánk, csak egyet em'itünk fel, a gép ok használatát, mely máig sem foglalt a gazdálkodásban olyan teret, mely a mai fejlett viszonyok között, megilletné. Hiunan van mindez? Nem onnan-e, hogy gazdáink nem társulnak a jó és aránylag gyors, olcsó munkát teljesítő gépek baszer zésére. — Ez azon tér, melyen a mi gazdasági egye­sületünk is igen nagy segítségére lehetne a gazdaközöu ségnek, de persze erre tömeges csoportulásra volna szük­ség, a mi nálunk, ugy látszik, most is nehezen megy. De magának az államnak, a törvényhozásnak is egyik szent kötelessége a gazdálkodók érdekeit támo gatni, mert hazánkban az állam háztartásának alapji a föld, a földmivelés. Most, midőn az aratási munkálat kezdetét vette, midőn közepas termésnek örül az, a ki helyesen gazdái kodik, nagyon időszerű az elmondottakról gondolkodui. Örüljünk tehát az aratás áldásának, de ne f)ledj(lk, hogy a gazdálkodást fejleszteni, a gazdálkodás terén mutat­kozó előnyöket felhasználni kötelesség, mert csakis okszerű gazdálkodás mallett számíthatunk jó termésre s ebből kifolyólag a gazdálkodást terhelő sokne nü kiadások fedezhetésére. ÚJDONSÁGOK. — Gyűlések a vármegyén. Az állandó bíráló vá­lasztmány augusztus hó 10 én d. u. 2'/a ónkor, a pótadó fel8zólamlási bizottság pedig ugyan e nipon d. u. 3 óra­kor ülést tart. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz ter Máthé György helybeli fógimuáziumi tanárt, az állami ellátásba vett lugosi főgimnáziumhoz, a törvóuyszerü illetményekkel rendes tanárá nevezte ki, a magerő sitésre vonatkozó 3 évi próbaidő fenutartásával. — A nagy lovas-laktauya végleges átadása a vegyes bizottság által e hó 21 en ment végbe. A bizott­ság elnöke Miklós László alispán volt; katonai tagj ti: D>leschall alezredes, Garstenberg százado3 intendáns ós Krohnfus műszaki százados; a polgári hitóság részéről: Beucs László polgármester, Koczok László fóm írnok, dr. Trajtler Soma t. vm. főorvos. — Kállay András főispán ur ómélsősága a mult szombaton Bécsben volt, hogy részt vegyen Joanovits A legtöbb ember saját szemüvegén néz, azért nem látja a másikat valódi igazságában. Általában elképzeljük, hogy ez vagy amaz ember Ilyen, vagy amolyan, sőt ha észre veszszük is, hogy nem olyan, ráerőltetjük, hogy hogy legyen olyan, de nem veszünk magunknak fáradságot megfigyelni, hogy milyen tulajdonképan? Öamaguuktól nem látjuk őt. E'goudol­juk, hogy ilyen vagy amolyan körülményei vannak és a szerint Ítéljük tetteit. M ighitározzuk, hogy a mi bö'cs Ítéletünk szerint miként lehet és kall neki cselekednie s mérgelődüuk, ha véletlenül olyat mert cselekedni, a mire nem számítottunk. Talán hiúságból, végsőig ragaszkodunk csalhatat­lannak vélt emberismeretünk tételeihez, semhogy magun­kat a legkegyetlenebb biró: önmagunk elé állítsuk és töredelmesen bevalljuk, hogy: nam volt igazam. Pedig ez az: „én vagyok az Ur isten:' — elv sok embernek okoz szenvedést, de legnagyobb kint önmagunknak. A tévedések játéka még komikusabb eredményt füjt ki, milőn valakit a szerint ítélünk meg, a mint őt néhány év előtt ismertük. A világ legfőbb törvénye: a pezsgő haladás örök változása. A rózsa reggel bimbó volt, délben kinyílt, este lehullt. Hol a legnagyobb vihar dühöngött előbb, ott meglehet nemsokára szétfoszlanak a sötét felhők és a nap felragyog. Nemcsak a nagy természet műhelyében folytonos e változás, de az emberi lény csodás rejtélyekben gazdag telkének világában is igy van. Gyakran egy óra elég ahoz, hogy htlomra döntse mindazon elveket, melyekért egy egész hosszú életen lát rajongtunk B a ki azt állítja, hogy gyermekkorunk óta ismer bennünket teljesen, az nem is sejti, meg sem álmodja, kik vagyunk. De miudenek felett nevetséges valakit anyagi hely­zete után ítélni. J József 14 cs. és kir. huszárezredbeli fjhadnagyuik ott tar tott esküvőjén. — Jóváhagyott határozat. A balügy miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg jóváhagyta a vármegye májúd közgyűlésSu ho'.ott ami hitározatot, melylyel Nyíregyháza városáiak a vármegyei ebadó alapból, a gyepmesteri telepan épített istálló és mű szerkamara építési költségeinek részbeni megtérítéséül 400 frtot szavazott meg. — Katonai szemle. Uexkü'l Gaillebandt gróf al­tábornagy, kassai hadtestparancsnok e hó 14 dikéu szem­lót tartott a cs. és kir. 14 huszárezred felett. E ötté való uap Zalesky tábornok, d tud ír parancsnok vizsgálta meg az ezredet. — A helybeli ág. ev. főgimnázium ptrtfigósága szombaton, e hó 22 éu d. u 5 órakor a főiskola nagy­termében ülést tartott s m igállapodott abbiu, hogy a Lúgosra kinevezett Mithí Gyö-gy tanár eltávozása fily­tán megüresedett tanári állásra dr. Vietórisz József ki­neveztetését fogja a közokt. iniuíszternek ajánlani. — Uj népiskola. A helybeli ág. ev. egyház a Hd­mos bokor tanyáu uj népiskoli létesítését hitározta el olyképen, hogy az épület — melynek uorinll tervei és költségelőirányzata az egyház gondnoki hivatalában meg­tekinthetők — még az ősz folyamíu elkészüljön. — A gazdasági minta-telep létesítésére id. gróf Dcssewffy Miklós 6000 frtot jegyzett. Mint értesülünk, a földmivelésügyi miniszter első évi segélyként 4000 frtot helyezett kilátásba. Ilyen formin alapos remény levén arra, hogy a létesítéshez szükséges 30,001 forint csak­hamar jegyezve lesz, a felső-tiszavidéki gazdisági egye­sület e nagy hivatásu vállalkozása m;g fog valósulni. — Pályázat posta-mesteri állásra. Az ibrányi posta-hivatalnál megüresedett postamesteri állásra pályá­zat van hirdetve. A pályázó kérvények 3 hét alatt adan­dók be. — Desiuficiálás karhatalomulil. Nyíregyháza város rendőr-kapitánysága, mint egészségügyi hatóság, tudvalevőleg elrendelte, hogy az udvarokból a szemét, trágya záros határidő alatt kihordassék. Ez intézkedés végrehajtását ellenőrző közegek jelentették azután, hogy a Nyírfa-téren Váczi Gusztáv kőmives udvarán sok piszok, trágya van fölhalmozva. Erre a rendőr-kapitány két talyigát rendelt oda a szemét elhordására. A dolog azon­ban nem ment oly simán, mert Váczy uram megtagadta a kiküldött rendőrközegeknek a kapu kinyitását, s csak akkor engedett — mint mondá — az erőszaknak, mikor a rendőrbiztos lakatosért küldött, hogy a b;csukott ajtót azzal nyitássá föl. — A debreczeui iigyvéili kaimra vil isztra'mya közhirré teszi, hogy Milotay Gíbor nyírbátori flgyvéd az ügyvédség gy ikorlatától súlyos betegsége miatt fel­függesztetett s iroiáji részére gondnokul Beme Ignácz nyírbátori ügyvéd rendeltetett ki, ós hogy Zoltán G ts?­táv nagykállói ügyvéd elleu 6 jhára törtóat fjifúggesztó­sének határideje 1893 julíui 10 éu lejárt. — A nagy vendéglő-építés m egkezdéséaek a jövő tavaszra való elhalasztása, illetőleg az építési bizottság­nak ily értelemben hozott határozata, külö iféle kom­mentálásokra szolgáltatott alkalmit. Ami kérdéi fölött, mely ez elhalasztás egyik indokául fólhozatik, hogy t. i. a város fi laucialis érdekei szempontjából és az ilyen nagyobb szabá-u építkezésűéi helyes dolog-e és lehet­séges e az, hogy az egyes szikbeli munkák elvállalására a helybeli kis iparnak idő és alkalom adassék : e kér­dés fölött pro és kontra lehet vitatkozni. D: az épít­kezés elhalasztásának nem ez a fi oka, hiuem az a helyzet, amelybe a város a nagyve.idegló építésének ügyében jutott. Nevezetesen a kepviselet, midőn a uigy­veudéglő építését elhatározta, 160,000 forintot szivazott meg az építés költségeire. Az ily ertelembeu rnaghir detett terv pályázaton, mint az ismeretes, az A'pár lg uácz budapasti műépítész terve uyerte el az első dijit, aki is kidolgozván ezután a részletes terveket és költ­ségvetést, az előirányzott építési költség öiszege 218,000 forintra emelkedett. Mlr mo.t tegyük föl, hogy a meg­tartandó árverésen a legkedvezőbb ajánlatot tevő vál A leggazdagabb embart plr évi rossz termés, árvíz, tűzvész koldussá tehati, de az sincs kizárva, hogy a legszegényebb rongyos, éhező ember, ha csak néháuy nyugodt órára tesz szart, a midőn minden jogtalau beavatkozástól meuten, nem a mások által ráerőszakolt elveket követve, hinem sajít eszével gondolkodik, azon sugallatot követve, melyet a mindeiiható természet ol­tott lelkébe, alkothat egy szerencsés pillanatbm olyat, mely őt gazdaggá teszi s mely őt mindenek fölé emali. Igen, az elbizakodott emberi lény azt mondja: ón vagyok a teremtés remeke! és akkor nagyot bukik, a téve lések játéka csúfot üz vele. De midőn az ember a természet azon motális tő;vényét követi, mely mennydörgőan zúgja; „Na üss sebet, ha gyógyítani nem ;ulsz!" „Na ölj. hi nem tudsz életet adni!" „Na ítélj, inig meg nem győződtél!" — csak akkor emelkedik az ember valódi magaslatára. „Ne mini ki a kétszer kettő négyet sem addig, mig még nem olvas­tad." „Ne szabj törvényt, szabályt, életirán/t senkin:k, mert nem a te hivatásod s m'.rt sohise n kártóritheted, ha szabadságában megraboltad." Az idő elrepül s uem tér vissza az a pillanat, mely elmúlt, soba. Egy egész kert virágát ápolhatod, önfeláldozó szorgalommal, de az az egy ágacska, melyet akar jíték­ból tépdestél szét, akár önuralom uélkü'i indulatból, az soha sem nyer többé üditó tápkeringóst az anyatörzs életnedvéből. A vétségért büuhödui lehet, de azt maguem tör­téntté tenni soha. Csak egyetlen perczig volna képes az emher gondolkod .i, midőn valamaly hitás alatt áll, csak egy pillanatig, mielőtt kezét felemeli, hogy tegyen : már akkor győzött volna a pokol felett, mlr akkor meg­nyerte volna a mennyországot. Ciak egy kis gondolko­zás, és megszűnnék a tévedések játékának hircza, ma é lenne fojtva a százfejü hydra, mily körmjít szokta bele vágni az emberek boldogságába. lalkozó, mondjuk, például 200,000 forintos vagy még kisebb, de a 160,000 forintnál minden esetre magasabb összegű ajánlatot 'f >g tenni. Ha a képviselet ezt az eredményt nem fogadj i el, akkor az építés ügye egye­lőre megfeueklik s hogy míg ez évben rendbe hozassék s az építés meg is kezdessék, az lehetetlen. Hi pedig a képviselet az árlej és ered nényét (mely, ismételten hangsúlyozzuk, az e czélra megszavazott 160,000 forin­tot okvetleuül meg fogja haladni a 218,000 forintos költségvetési tervezet mellett, ha ez csak valamennyire reális is) elfogadja, akkor ezt a határozatot, mint amely az eredetileg megsz ivazott 160,000 forin'níl nagyobb meg­terheltetóst von maga után a város polgáraira, még a törvényhatóság jóváhagyása elé is föl kell terjeszteni. És most tessék számot vetni a rendelkezésre álló idővel. Ma julius 23 dika van. Meg kell hirdetui az árlejtést: legkevesebb négy hét; össze kell hívni a képviseletet, hogy az árlejtés eredménye fölött határozzon, a hatá­roz ttot föl kell terjeszteni a vármegyéhez s ott — a legjobb esetben egy rendkívüli közgyű ós elé terjesztetni. Mind erre idő kell. A leggyorsabb tempiju intézkedések mellett is bizonyára benne lennénk már szeptember derekán, mikor az építéshez a vállalkozó hozzáfoghatna. Mist már csak az a kérdés, hogy helyes dolog e egy uagyobb szabású épület építésébe szeptember közép íu, tehát őszszel hozzáfogni. Erre a kérdésre talán nem is szükséges magadni a feleletet, ha csak uem amerikai módon, vasból akarjuk fölépíteni a nagyveudéglőt. — No akkor a farsangon inár akár táuczolhatunk is benne. — A katonai lövölde fólépitóse által kárt szen­vedett bérlőknek kártérítési igényeit pénteken állapította meg egy vegyes bizottság. Mint becsüsök Borbély Gáspár ós Nyiri Ferencz urak hivattak meg a bizottságba. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város ,kép viselete e ho 25 én d e. 9 órakor a városi nagyterem­ben gyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Pol­gármesteri jelentés az 1893 ik év első feléről. 2. Minisz­teri leirat kapcsán a jóváhagyott lakbérleti szabályren­delet bemutatása. 3 Vármegye bizottsági határozat Király Sándor és társainak az alóinentes házak utáni köz­közköltséguek kivetése elleni felebbezése ügyében. 4. Vármegye bizottsági határozata városi szivattyús kutak kezelése ügyébeu Kom tu István felebbazésének e'.u'asi­tása tárgyában 5. Vármegyei bizottsági határozat a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság házi kezelése ügyében Grosz L H. és tlrsaí felebbezése ügyében. 6. Varmegye bizottsági hitározatok az állandó szinház léte­sítése és részvények jegyzése tárgyában. 7. Tanácsi előterjesztés a házi és gyámpéuztár megvizsgálása tár­gyában. S.^Tinácsi előterjesztés a városi tiszviselőknek uyuj andó fizetés előlegekre vouatkoz) szabályrendelet bemutatása tárgyábau. 9 Polgármesteri jelentés a Csá szárszállás haszonbérbeadása tárgyában. 10 Polgár­mesteri előterjesztés a képviseleti tagok választásához előkészítő munkálathoz egy választmány kiküldése tár­gyában. 11 Tanácsi élőterjesztés a régi levéltári iratok kiselejtezése tárgyában. 12 Tanácsi előterjesztés a felső Tisza vidéki gazdasági egylet tervezett minta telepére részvény jegyzés tárgyában. 13. D :ry Károly fő-, Kovách Győző alszámvevők, Simon Viktor községi biró ós Fábry 13ila irnok szabadságolása tárgyában tanácsi előterjesz­tés. 14. Tauácsi előterjesztés Novák Gyula tanitó képez­dei tauulóuak a Hitzel-féle ösztöndíjban való részelte­tése tárgyában. 15. S'.ilágyi Jáno3 felebbezése a Szoko­lay féle ház egyrészének kisajátítása ügyében kelt kép­viseleti határozat elleu. 16 GrószLajo3 „Huszár" vendéglői bérlő kérelme tárgyábau. Esetleg más tárgyak. — A szinház-épités biztosítására e hó 17 dikóre meghirdetett árlejtésen csak egyetlen egy vállalkozó, a helybeli Vojtovics és Barzó czég tett ajánlatot. Ez az ajánlat jóval magasabb összegű volt, mint az előirány­zat. Ennélfogva a szinház-épitó részvénytársaság s az ajánlattevő czég között alkudozások indultak meg s ezek eredménye szerint a Vojtovics és Barzó czég a szinház építést 40,000 írtért elvállalta. A díszítési munkákat külön fjgji a társu'at elkészíttetni. Az építkezéshez azonnal hozzá figtak, ugy hogy novemberre a diszes épület elkészül. — Rejtélyes eset tartji izgatottságban Bilkány kizség lakosságát. Mint levelezőnk jelenti neküuk, a mult héten szerdán Bilkáuyban egy Néző Erzsi nevű 12—13 éves leány a kútra ment vízért Apja és mos­tohi anyja sokáig várták hazaérkezését; végre is kere­sésére indultak. A korsót, malyet a kis leány magával vitt, meg is találták, megmerítve a kut mellett a föl­dön, de a leány uem volt sehol. Azt hitték, hogy talán beesett a kútba. Apj i ekkor leereszkedett a kútba, fel­kutatta, de nem találta ott sem. Három nap telt el ezután s a leány még miudig nem került elő. Ekkor a temetőcsősz felesége figyelmeztette Nézőt, hogy nézze meg még egyszer, hátha mégis a kútba esett a leánya. Néző magint fölkutatta a kutat s csakugyan meg is találta ott leánya holttestét. A hullán a nyakcsigolya mellett egy szülött seb nyoma látszott, amelyről azonban nem volt megállapítható, hogy nem e ama horog sérel­mezésének eredménye, amelylyel az apa leányát a kút­ban kereste. A vizsgálat folyamatbau van. — Furott kut Nagykállóban. A mult napokban készült el Nagykállóban a reáliskola épülete előtt a furott kut. 45 méternyire hiladtak le a fúrással s a kut most már olyan pompás ivó vizet szolgáltat, hogy — mint kállói levelezőnk megjegyzi — Nagykállóban nem is igen szidj ik már a pjroiosporát az emberek, sőt sokan még a boritalról is lemondtak, már t. i. a legközelebbi szüretelésig. — Korányi Lajos, Kirányi Imre helybeli gyógy­szerész fii, B í lap jsteu, a níp;zinház u'czában felállí­tandó gyógyszertárra a belügyminisztertől engedélyt nyert. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöl­jük a következő gyászjelentést: H>sig Anna, G/edig Jeremiás és)gyerm ekei :Vilmi férj. Ambrózy Mihály ós fiuk Gyulával, Károly ós]S irolta milyen megszom irodottjSziv­veljeleutik felejthetetlen kedves nővér, unokahug ós uno • katestvér Hősig Emnínak folyó évijuius 22-éu reggeli 9 órakor, 19 évas korában hosszas szenvedés folytán bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hü't teteme folyó julius hó 23 án délután 6 órakor fog a református vallás szertartása szerint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1891.

Next

/
Thumbnails
Contents