Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-23 / 30. szám

„N Y í R V I t> É K.'« julius hó 22-ón. Áldás és béke lengjen kedves porai felett! — Somisi Somossy Izabella élete 36 dik évében Balkányban elhunyt. — Esküvő. Márton József oki. gyógyszerész, a a Hitzel-térre engedélyezett uj gyógyszertár bérlőj3, a mult szombatoa d. u. 1 órakor tarotta esküvőjét a helybeli ev. ref temp'ombaa Szesztay Gizella kisasszonyayal, Szesztay Károly ügyvéd kedves leányával. — A városi dalegylet mult vasárnapi estélye, a rosz idő dicsára igen jól sikerült. Az esős idő miatt — a Pacsirta vendéglő fedett helyiségében folyt le, ahol is a közöjsóg minden helyet betöltött. Tudósítónk a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a dalárda által előadott ének számokról. A dilestély közönsége is sűrű és lelkes tapiolással adott kifejezést titszésének A programmit három számmal mjg is toldták. A haugverseny után táncz volt. — Hymeu. Ruzsonyi Pál, a Ruzsonyi testvérek helybeli jóiairű kereskedj czég tagja a mult vasárnap tartotta eljegyzését N igykállóban dr. Bleuer Miklós orvos ós takarékpénztári igazgató kedves leáuyával, Margit kisasszonynyal. — Verner Gyula helybeli á?. ev. tanitó a mult szombaton jegyezte el Szénfy Margit kisasszonyt, Szénfy Gyula tanitó kedves leányát. — A vasúti állomás kibővítése. A nyíregyházai vasúti állomás kibővítéséhez szükséges terület megvételére nézve a kereskedelemügyi miniszter a kisajátítási eljárást elrendelte. — Antispiritistai előadások. Vidás Miszlivecz Lajos, az ország nagyobb városában remek antispirítista ós bűvész mutatványairól ismeretes bűvész ma vasárnap este 7 .rakor nagy előadást rend ÍZ a Sóstón. Mutatványai közül rendkívül érdekesek: a szabad varázslat, műizeres varázslat, gondolat kitalálás, antispiritisztikus produktiók, fi'.ikai mutatványok delej-vouz itásokkal és ködfityolképekkel stb. E őkelő fővárosi és vidéki lapok nagy elismeréssel nyilatkoztak Vadász-Miszlivecz Lajos úr mutatványaitól s mi is me'egen ajlnlju'c azokat közöaségünk fi^yelmebe M jg'.ehet, h)gy a jóhirű anti spiritista a városban is fog tartani egy előadást — Hamis korona. A „Természettudományi Köslöny" most megjelent számibau Ilosvay Lajos a követ kezőket irja: Folyó óv máj 16-ikáu jelentek meg hiva talosan az egy koronások és ugyanizon a napon olyan egy koronás kerü t a kezembe, melyet csengéséről hamisnak kellett tartanom. Külsőleg uem különbözött a jó pénztől. Nyomisa kifogástalan volt, legfölebb azt lehe tett mondani róla, hogy a képek körvonalai nem eléggé élesek. Vastagsági mintegy 0.026 mm rel, súlya 23 mg.-mai volt kevesebb, mint a jóé. Esek az eltérések uem sokat bizonyítottak ellene, mert ugyan azon egy koronás vastagságában is, a kerület külöaböző helyein, találhatuak eltérést s az egy-koronások su'ya között magam is találtain 17 mg. különbséget, de mások még többet is. Midő i e hamisnak itélt és jónak tartott egy koronást elemezui akartuk, mindkettőt ketté vigtuk. A gyanús egykoronás belsejében két réteget láthattunk; mintha két lemezből lett volna egygyé sajtolva; külön ben mindkét pénzdarab vágásfelületének színe megegyezett. Ái egykoconásokban 83"5% ezüstnek kell lenni; a a gyanuskoronásban egyik tanítványom 83.60% a jóban 83.47% ezüstöt talált. A többi réz. Az ezüst meghatározásábau való eltérés annyira csekély, hogy a két ötvö zet között hamisításra valló külömbséget megállapítani lehetetlen s ennélfogva e gyanús egy koronást a szó legközönségesebb értelmében hamisnak nem nevezhetjük. E!gondolhitnók, hogy ez a pénz két ezüitréz-ötvözetből hengerelt lemezből készült. Minthogy 1 kg. tiszta ezüst most,67—68 frt s ebből megfelelő sulyu rézzel ötvözve, 239 és fél egy koronást lehet csinálni, világos, hogy esi nos haszonnal járna e pSuznem utánzása. Ha azonban valaki ilyen utánzatra vetemednék, bizonyára nem le mezekből, hanem egyöntésü tömör ötvözetből dolgoznék. Valószínűbb azt tételezni fel, hogy ez az egy koronás a pénzverdéből mint hibás pMdáuy került ki, levén gyakori eset, hagy az ötvözetek bolsejíbj levegő szoru', mely azután csengésüket tetemesen módosítja. Bírmi ként álljon is a dolog, minthogy a piaczi forgalomban az érezpénz jóiágáaak megítélésére más próbánk nincs, mint a csengés, ezt az egy-koronást jó pénzként senki sem fogadta volna el. E vizsgálatból azt a tanúságot vonhatjuk, hogy az ezüst-, aranypónznemeket a kiboc<á tás előtt a legnagyobb szigorral kell ellenőrizni, még pedig nem csak azért, hogy a rosszul csengő pénz hunis számba megy s forgalmi akadályt idéz elő, hauem azért is, mert ha a pénzverőből rossz csengésű pénzek kerülnek ki, felbátorodnak a hamisítók is. — Az alsó-nyirvidéki vizlecsapoló társulat választmánya csütörtökön ülést tartott Debreczenben Szapáry György gróf elnöklete alatt. Az ülés egyik fontos tárgyát a Berettyó vizszabályozó társulattal való egyezkedéssel megbízott küldöttség ama jelentése képezte, mely szerint a nevezett vizszabályozó társulat a nyírvidéki belvizek levezetésére szolgáló Kék-Kálló főcsatorna elkészítéséért olyan magas összeget követelt, hogy a küldöttség tárgyalásba sena bocsátkozhatott. A választmány a küldöttség álláspontját indokaival együtt elfogadta s elhatározta, hogy jövőre maga is ahhoz fog alkalmazkodni. Kívánatosnak mondták továbbá, hogy az ártérfejlesztési munkálat minél előbb megkezdessék s a reklamácziók megtehetése végett községekként közszemlére kitétessék, erre Vinay G. a dcbreczeni kultúrmérnöki kerület főmérnöke bejelentette, hogy az árfejlcsztés NyirAdony, Nyir-Acsád, Nyir-Lugos, Sámson, Mártonfalva és P.-Pércs községekre nézve mér készsn van, a mi örvenpetes tudomásul vétetett.] — Első magyar boune-szeminárium. Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő a mult iskolai évben kísérletet tett a debreczeni dajkaképző tanfolyamon a családi kis dednevelós érdekében és a külföldi bonne-ok kiszorítása czéljából egy bonná tanfolyam rendezésével, mely olyan szép eredménynyel végződött, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta az állandósítandó bonneszeminárium szervezését ° bizonyítványait állami érvényességűnek ösmerte el. Es az első ilynemű tanintézet hazánkban. — A megszökött beteg. A szathmári atyafi meg hallotta, hogy az urak megint a kolerától tartanak és hogy a veszedelemtől megszabadulj inak, nagy mértékben élvezik a vörös bort. Az atyafi szintén uiegijjedt a baczillusoktól, hamar beszaladt valamelyik korcsmába és liter számra ürítgette az antikolerás szert, az ujyneve' zett vörös bort. Egyszerre csak olyasmi dolog történt a polgárral, amit koleragyanus tüneteknek szoktak uevezni a doktorok. Éppen arra jlrt a szathmári kolerás kocsi érdemes vezetője, egy sötét képű czigány. Ahogy a moré észreveszi a tüneteket, rögtön nyalábra fogja a már mir elszunyadt férfiú^, belóditj i a kocsiba és szörnyen meg örülve aunak, hogy neki is van pasasirj i, vígan csapkod lovai közé. A mint mennek, mendegélnek — mert a kolera-lovak éppen uem tartották sürgősnek az utjukat — az atyafi fö ébredt a kocsiban. Rigtön tisztába jött a helyzettel s elkezdett valamit monologizálni a fűzfán fütyörésző kedélyes rézangyalkákról. — A czi gány uem értette meg a czélzást, igy hit haladt odább. A paraszt megunta a börtönt, kapti magát, egyet — de becsületeset — odarugott a kocsi oldalába, olyan preczi zitással. hogy a szerény jármű rögvest szétmállott ós felmondta a szolgálatot. A koleragyanus magyar megugrott, de előbb megfenyegette a czigányt öklével ós rászólt ctunyán káromkodva: „Dádé! Bmuem ugyan nem fogsz kolerástl" Azzal elrohan A cigány, mikor látta, hogy ambic/.iójit nem elégítheti ki, utáua robogott s ugy messziről hízelgett neki, hogy jöjjön vele, olyan jó dolga lesz a b arakban, miut a tekiutetes uraknak. Az atyafi azonban nem hajtott a jó szóra és igy a szegény czigáuyuak egyedül kellett bebaktatnia a kór hizba, ahol szomorúan tette meg a jelentést: "Hortam kolerást!" „Tyjüh! Hal van a bjteg?' A czigány kö nyezett: „E'szaladt. kérem." „Hol higytad, szerencsetlen ficzkó?" „Esökött a disaó!" Ugy bele esett a „jlrvány", hogy nem tudtam megfogni. A ezudarját! — A méhek emlékező tehetsége. A ki a méhek életmódját s egyes mozzanatait is megfigyelte, bizonyára el uem zárkózhitik az elől, hogy a méheknek emlékező tehetségöknek kell lenni. A', emlékező tehetség képesiti a miheket arra, hogy ama helyeket, fit vagy virágot, a hol egyszer mézet gyűjtöttek, újra feltalálhassák; ez képesiti őket arra, hogy sok hasonló méhkas közül a magokét megtalllhassák. Az emlékező tehetségre vall azon mód, ra?ly yel a méhek a repülést tanulják. A fia tal méh, mely első ízben hagyja el a méhkast, pontosan megjegyzi, hogy milyen az, hogy hol áll és mindazt., a mi körülötte van, hogy könnyeu rátalálhasson, ó /atosan repül ki méhkasától s először kisebb s fokozatosan tesz nagyobb körutakat méhkasa körül, miközben fejjel mindig feléje fordul. Egészen mist tapasztalunk öreg mó hekeu. Esek a méhkas nyílásából egyenas vonalban távoznak a hely felé, a hová sietnek. I*»en természetes, hogy táj ikozódásuknak is van hitára. Erre nézve általában azt teszik fel, hogy a méhek rendes tartózkodási helyűktől egy órányi távolban még jól tudnak tájéko zódni, de nagyobb távolban már könnyen eltévednek. Azért a méhek előtt valamely virá*03 rét annál kedvesebb, meunél köielebb van tartózkodásuk helyéhez, nem eltekintve, hogy e közelséggel uagy idő- ós erőmegtakaritás is össze van kötve. Huber említi, hogy egy alkalommal ősszel mézet tett ablakába, mire a méhek tömegesen odatódultak. A mézet nemsokára elvitték és az ab!ak egész télen át zárva maradt. A mint, a követ kezö tavasszal az ablakot kinyitotta, újra megjelentek a méhek, habir az ablakban nem is volt mir többé a méz. Ha a méheket télen a tartós hideg hirom hónapon tu' tartja vissza a kirepüléstól, azt tapasztaljuk, hogy a méhek tavaszszal újólag tanulgatjik a környezet megismerését épugy, mint a fi italokon tapasztaltuk. Ilyenkor a méhkas tetszés szerint bárhová helyezhető, a méhek rendesen visszatérnek hozzá, mert a régi hely hez kötött emlék feledésbe ment. Hi pedig a méhkas áthelyezése ennél rövidebb időn belül történik, azt tapasztaljuk, hogy a méhek mindig a régi helyre térnek vissza. Ezek és hasonló kiséretek arra engednek következtetni, hogy a méhek emlékező tehetsége átlag mintegy tíz hétre terjed. E nemű kísérletek egyúttal arról is tanúskodnak, hogy a méhek egyes egyéneinek emlékező tehetsége nem egyforma. Á talában azt tapasztal juk, hogy a heréké gyöngébben van kifejlődve, mint a dolgozóké. — Uj it ás az iskolai térképek terén. ALampalfé'e könyvkiadócség (VVodianer F. és fiai) rendkívüli érdekes kivitelű megyei térképet kezd közrebocsátani, melyek népiskoláink körében bizouynyal csakhamar a legszélesbkörü elterjedésre fognak szert tenni. E térké pak ugyanis — egybehangzóan a tanterv ;ama követelésével, hogy a népiskolában a szemléleti oktatásnak lehető legtágasabb tér biztosíttassák — nemcsak a közigazgatási beosztást, a városokat, a folyókat, vasutakat, megyei utakat stb, tüntetik fel a legáttekinthetőbb módon: hanem, a mit eddig még sehol meg nem kíséreltek, feltüntetik egyúttal, a térkép keretéül alkalma zott színezett rajzokban, az illető megye terményeit lakossága viseleté;, foglalkozását, a megye legfmtosabb épületeit, vidékeit; sőt még ennél is tovább menvéa : a megye területén lef)lyt legfontosabb történelmi esemé uyeket is rajzban mutatják be. Igy pMdiul az előttünk levő csongridmegyei térkép kerete a következőket ábrázo'ja-. a magye czimerét, a szegedi rakodót, halász szerszámokat, a csongrádi népviseletet egy parasztleányon és egy kanászoa, a szegedi gőzmalmok és annak gyártmányait, a szegedi szappant, busát, tengerit, dohányt, piprikát, egy ménest, és végre bemutatja ügyes képben a pusztaszeri gyü'óst. Hisotaló módon van bekeretezve Krassó Szörényinegye térképe Herkulesfürdó rajzával, az oláh népviselettel stb. Hogy ilyeuformln a földrajzi oktatás sokkal könnyebbé és sikeresebbé van téve, azt fölösleges bizonyítanunk. A kiadók, a kik eszméjüket szabadalommal is védik, igen olcsóa, 20 ós 30 krajezárjávai árulják a térképeket. — Az önkéntesek hadnagyi rangja. Egy budapesti lap ujságolása szerint, a honvédelmi miniszter a jövőben a katonai évet kitöltött s a tiszti vizsgát letett önkénteseket a tartalékban csak tiszthelyettesekké nevezi ki, s hadnagyokká akkor lépteti elő, ha önálló polgári állásra jutottak. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius 2i-én. Ruda Dímső tűzvész okozás vétsége. Drabik István és társai hatóság elleni erőszak bűntette, közrend elleni kihágás és részben testi sértés vétsége. Polyák Fertncz hatóság elleni erőszak büntette. Julius 25-én. Pásttor János ingóvagyon rongálás. Fülep Sándor ét társa súlyos testi sértés büntette. Adamcsik György orgazdaság büntette. Julius 26-áu. Makula György és társai lopás és orgazdaság büntette. Síoboda György nyilvános rágalmazás vétsége. Csarnok. A házasság évfordulóján. — I.thon van az asszony ? — kérdé elővigyázattal az ajtóban. — Nincs itthon. Csak akkor merte előhúzni hitradugott kezét. Szép rózsabokrétát tartogatott. Öröm ragyogott a szeméből, mikor a bokrétát az ebédlőbe vitte és egy csinos kis vázába helyezte el. Kivett a zsebéből egy kis ékszeres tokocskát és két asztalkendő közé rejtette el. Csendesen mosolygott maga elé és m3gelégedetten vizsgálgatta müvét, mialatt kezeit dörzsölte. Barátságos helyiség volt ez az ebédlő. Minden ragyogott benne: a padló, a szekrények és az ezüstneműn visszatükrözött a kandalló fénye. A kandalló előtt, melyben a fahasábok vígan pattogtak, a megterített kerek asztal állott. Két teríték volt ráhelyezve és az asztalkendőkre friss kenyér volt helyezve aranybarna sült héjjal. Hetet ütött. Míg nem érkezett haza. Ó ottan ült és várakozott. Végre a szobájába ment és elővette az újságot. Az újságban ugyan ez állott: „A miniszterek elhatározták ..„Moszkvából irják nekünk ..." DJ ez most nagyon közönyös volt előtte. Mindig arra gondolt, hogyan viselkedjék, ha az asszony hazaérkezik és szép alakja megjelenik az ajtóban. Ölelje ái ha jön? Nem, ugy fog tenni, mintha egészen közöayös volna előtte. Mijd kézen akarta fogni és az ebédlő ajtajához vezetni, hogy gyönyörködjön meglepetésében. Boldog volt az öröm előérzetóben. Most lépések hallatszottak a folyosóról. Ismerte ezt a könnyed, vidám járást, mely alig érte a földet. Gyorsan fel akarta venni közönyös álarczát, de nem sikerült ugy, a mint akarta. Az öröm árulója lehetett volna. Betemette fejét az újságba ós olvasni kezdott. „Moszkvából irják nekünk* ez a mondat tánczolt a szemei előtt és nem ismerte a betűket. Most belépett az asszony. Kissé didergett és firadtnak, lehangoltnak látszott. Mag lehetett rajta a hosszú délutáni látogatás fáradalmait látni. Vontatott hangon mondá:— Jó napot! és hosszú keztyüjét^kezdé lehúzni, aztán egy széken helyezkedett el. — Együnk gyorsan, Dombayék értem jönnek, hogy a színházba vigyenek. A férj kinosan van meglepve. — Hogyan édesem, te nem maradsz idehaza, olyan szépsn festettem ki m igamnak a mai napot, hogy együtt töltjük az estét, ugysiólván ünnepélyesen. Az asszony a ssékben feküdt és apró lábacskáit a kandalló tüzénél melengette. — Látod kedvesem, ez nem szép tőled. Egyszer akarok kimenni, tudod, liogy nem szokásom ... de a Dambayók meghívtak. Miután a mi a színházat illeti, nem vagyok nagyon elkényeztetve, örömmél fogadtam a meghívásukat. DJ ha te megtiltod parancsolom, ha háziuri jogaiddal akarsz élni, meghajlom . .. Van hozzá hatalmad, tudom hogy . . . A férj letette az újságot. — Ne heveskedj, gyermekem. Nem is gondolok arra, hogy megfosszalak az élvezettől. Azt veted a szememre. hogy nem viszlek eleget a színházba . .. nagyon jól tulod, hogy esténként el vagyok foglalva ós éppen ma, mikor szabad vagyok, gondoltam . . — Jól van . . . itthon maradok. — Di kedvesem, nem, ezt nem akarom. Gyorsan eszünk és te nagyon kicsinosítod magad, hogyha a Dombayék jönnek . . . — Mondom, hogy itthon fogok maradni, már nincs kedvem elmenni. Levetette bundáját és kis kalapját dühösen dobta a pamlagra. Nagy örömét elrontották. A férj szomorúin az előre nem látott viszály felett, ülve maradt a karosszékében. Az asszony a kaudallónál ült, keiét térdére kulcsolva. Mondani akart valamit, csak azt nem tudta, hogyan kezdj}. Végre megtörte a csendet. — Holnapra meghívtam Dorogi Pált ebédre . . . Nagyon kedves ember. — Ah . . .! — Miért ez az ah! . . . miért az ah: — DJ gyermekem, ah ot mondtam, épen ugy mintha ohot mondtam volna. Nem is gondoltam semmit mellette. Az asszony felemelte szőke fejecskéjét és gonosz vonással az ajka körül mondá: — .Talán féltékenységi jelenetet akarsz nékem ezért csinálni? Lehajtotta a fejét a férfi Miért ez a c.éltalan és indoktalan veszekedés? Ma egészen más volt, mint rendesen. Nyugtalan lett és szúró fájdalmat érzett. S jtette, hogy az asszony rendkívüli izgatottsága talán bánkódást és lelkifurdalást takar el, mintegy első vétek után. Egyszerű szivéből csakhamar száműzte ezt a gondolatot.^Még bosszankodott is a rossi feltevésen. Elhitette magárai, hogy miudezt az uaalmas látogatások okozták, és a szakadó eső. DJ öröme el volt rontva, mikor látta, hogy a felesége ilyen is lehet. Az asszony tovább folytatta izgatott hangon : — Tudod, hogy nálam nem sokra ^mósz az ilyenekkel . . . Nagyon, szörnyéé ideges vagyok. Külünben már most megmondhatom neked, hogy a mely napou csak a legkisebb féltékenységi hajlamot veszek észre nálad . . . azonnal elválok. Ezt a szót egyenesen az arczába vágta, hogy elsáppadt, mert oly kíméletlenül, csaknem durván mondta. Felugrott és a kandallóhoz támaszkodott. Lassanként lecsillapodott. A nyolez órát ütötte. A', utczáról