Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-23 / 30. szám
XIV. évfolyam. 30. szftm. Nyiregyháza , 1893. julius 23 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRME37E HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: poBtán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint.. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Megjeleni Is hetenkint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzelt, megrendelések s a A l al> szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a " erke9Ztő czime alatt k^tnek beküldetni. lamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos fogadtatnak® el®" 1 LeV e' e k ° 3at ÍSmert kezekt 5' könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám "A kéziratok csak világos kívánatra s az (Jánószky ház) lutézendok. illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer h\sábozott petit sor egy»zer sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyei hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 80 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Coinp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 55G1. K. ~ 1393. Szabolcsvánnegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A törvényhatósági körutak fentartására felfogadott s a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 18229/93 számú intézményével jóváhagyott szabályrendelet egy példányát oly értesítéssel mellékelem, hogy a közhírré tételtől számítandó 30-ik nap leteltével jogerőre lép. . Nyiregyháza, 189-3. junius 3)-án. Miklós László, alispán. Szabályrendelet". A törvényhalósági köratalc fentartására felfogadott utkaparókról. 1. §. Utkaparónak lehetőleg oly egyén fogadandó fel, a ki állami vagy megyei uton legalább egy évig mint napszámos már alkalmazásban volt, és ezen idő alatt ugy képességének, mint megbízhatóságának kétségtelen jelét adta 2. Az utkaparókat az államépitészeti hivatal főnökének előterjesztésére az alispán fogadja fel létszámuk rendszerint az évi költség előirányzatban állapittatik meg, fizetésül r>2'/» krajezár napi bért és 5 forint havi pótlékot húznak, mely n ipi bér és havi pótlék fél havi utólagos részletekben adandó ki. A kinevezett utkaparók a járási főszolgabíró előtt az 1390. évi I. t. cz. 148g-ában előirt esküt tartoznak letenni. 3. §. Az utkaparó az illető utibiztosnak van közvetlenül alárendelve, ennek utasításait és rendeleteit mindenkor pontosan teljesíteni tartozik. 4. §. Az utkaparó a kezelésére bízott útrész melleit, vagy annak közvetlen szomszédságában köteles lakni s ezen már tudva levő lakását előzetes bejelentés és felsőbb engedély nélkül meg nem változtathatja. 5. §. Az utkaparó a reá bizott szerszámokat gondosan megőrizni tartozik, szigorúan tilos azokat magán vagy idegen czélokra felhasználni, vagy bármikor is kikölcsönözni. Az elromlott szerszámokra az utibiztost azonnal figyelmeztetni, s azokat neki átadni tartozik. 6. §. Köteles az utkaparó a mezei munkásokra megszabott munka idő alatt a szokásos pihenőt kivéve állandóan a reá bizolt útrészen tartózkodni, és az utápolásra szükséges rendet vagy az utibiztos által kiválóan meghagyott munkálatokat teljesíteni. 7. §. Köieles továbbá az útról a hordalékot, szemelet letisztítani, s a kavicsolt pályáról a sarat vagy port lehúzni kisebb hófúvásokat eltakarítani, az útról az eső vizet azonnal levezetni, az ut padkáit tisztán tartani, lenyesegetni esetleg feltöltögetni, — köteles még az uton szanaszét heverő köveket felaprózni, az uttöltés oldaláról a füvet lekaszálni, a gyep sürüdését akadályozó növényzetet eltávolítani, az oldalokon előforduló sérüléseket azonnal helyre állítani s gyephanttal beborítani, az ut árkait tisztán tartani, s belőlük a víz lefolyását akadályozó tárgyakat vagy növényzetet eltávolítani s ezen kivül az úttesthez tartozó fákra vigyázni, azokat sérülések ellen óvni, száraz időben a földet körülöttük felkaparni, a fákat tisztán tartani, és kasolni, a hiányzók helyett ujakat ültetni, s általában a fák tenyésztését elősegíteni. 8. Köteles az utkaparó a kavicsolt uton támadt mélyedéseket és kerékvágásokat az utbiztostól nyert utasítás szerint a kavics készletből kijavítani, az útpadkán levő kátyúkat és kerékvágásokat pedig kiegyengetni. 9. g. Az utkaparó tartozik az útvonalon levő műtárgyakat folytonosan szemle alatt tartani, azokat minden nagyobb esőzés után, de legalább minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálni, és az észlelt legcsekélyebb hiányokra vagy sérülésekre az utibiztost figyelmeztetni. A műtárgyak alatt elvonuló ki és befolyások elől a füvet vagy gazt eltávolítani, s arra ügyelni, hogy a viznek lefolyása a hidak nyílásaiba hordott kövek, szemét vagy más tárgyak által ne akadályoztassák. Ha egyes műtárgyaknál oly nemű rongálások állanak elő, melyek a közlekedésre veszélyesek, kötelessége az utkaparóknak ezekre a közlekedő közönséget alkalmas jelek felállítása vagy a sérült résznek ideiglenes elkerítése által figyelmeztetni s ez iránt azonnal jelentést tenni. 10. §. Az uton támadt elemi károkat köteles telhetőség szerint azonnal helyre állítani, s az utibiztosnak minden esetben bejelenteni. Minden utrendőrségi eseményről és kihágásról, az utmesternek, esetleg a legközelebbi község elöljáróságának jelentést tenni kötelesek. 11. §. Köteles az utkaparó a közmunka szolgálmíny pontos teljesítésére felvigyázni s ha ennek '-özvetlen vezetésével lenne megbízva, azt lelkiismeretesen teljesíteni. 12. §. Köteles az utkaparó a kő és kavics szállításra felügyelni, és minden netalán észrevett szabálytalanságot vagy visszaélést az utibiztosnak azonnal bejelenteni. 1.3. §. Nem szabad az utkaparónak nappali idejét semmiféle magán szolgálatra felhasználni, de köteles az utibiztos által neki átadott leveleket vagy irományokat s egyébb a szolgálathoz tartozó tárgyakat a következő utkaparó utján az illető helyre továbbítani. 14. §. Köteles az utkaparó az utazók irányában magát illendően viselni, őket utazásaikban elősegíteni, különösen pedig a posta kocsikat, vagy más hivatalos fogatokat szükség esetén közvetlen segítségével készségesen támogatni. 15. §. Ha valamelyik utkaparó súlyosabb beszámítás alá nem eső szabálytalanságot követ el, az alispánnak jogában áll őt 5 frtig terjedhető rendbirsággal, felebbezés kizárással büntetni, e birság levonások minden esetben a mulasztást elkövető egyén legközelebbi havi fietéséböl teljesitendők. 16. Azon esetben ha az utkaparó szolgálat közben súlyosabb beszámítás alá eső oly szabálytalanságot követne el, hogy e miatt a szolgálatból való elbocsátása szükségesnek mutatkoznék — az államépitészeti hivatal főnökének előterjesztésére az al :s«án az érdekeltnek meghallgatásával a tényálladékot megállapítja és az elbocsátást határozatilag kimondja. Azon esetben, ha már három ízben lett bírságolva, az alispán minden további kihallgatás mellőzésével a szolgálatból elbocsáthatja. 17. §. Az elbocsátást kimondó alispáni határozat ellen felebbezésnek helye nincs § ben marasztaltatik el, az alispán az ittlelnek jogerőre emelkedése után az utkaparót hivatkozással a birói ítéletre, a szolgálatból elbocsátja; mely intézkedés ellen az utkaparó felebbezéssel nem élhet. Ezen szabályrendelet a vármegye területén szabályszerűen közlűrrététetni, s ennek megtörténte után a közhirrétételt igazoló községi bizonyítványokkal, valamint a neta'án beadott felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjeszteni rendeltetik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1892. évi augusztus hó 31-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: ifj. Boduár István, h. aljegyző. 18229. sz. Jóváhagyom azzal, hogy 1, a kinevezett utkaparók a járási főszolgabíró előtt az 1890. évi I. t. cz. 148. §-ában előirt esküt tartoznak letenni. 2. Minden utrendőrségi eseményről és kihágásról az utmesternek, esetleg a legközelebbi község előljáróságánek jelentést tenni kötelesek. Budapesten, 1893. márczius 29-én. A miniszter helyett Reiszig, államtitkár. 8. §. Ha az utkaparó birói ítélettel hivatalvesztés^189 3 Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Ramocsaháza, Kércs és Ibrony községekbon üresedésben levő községi szülésznői állások betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményeket közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza. 1893. julius hó 10. Miklós László, alispán. Pályázati hirdetmény. Ramocsaháza községben lemondás folytán üresedésbe jött községi szülésznői állásnak választás utján leendő betöltésére határnapul Ramocsaháza községben a községházához az 1893. évi augusztus hó 10-dik napjának d. e. 10 órája kitüzetik, felhivatnak mindazok, kik ezen szülésznői állást elnyerni óhajtják, hogy képességüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket az 1893. év augusztus 3-ik napjáig a nyir-bogdányi járás főszolgabírói hivatalához Kemecsén adják be. Az állás javadalmazása: 1. A községi pénztárból évnegyedenként utólagos részletekben fizetendő évi 50 frt készpénz fizetés. 2. Minden egyes szülési esetnéli ténykedésért a szülőktől 30 liter gabona. 3. A tanyai működésért a gabona fizetésen kivül még természetben kiszolgáltatandó fuvar vagy fuvarbér jar. A vagyontalanoknál dij nélkül köteles segédkezni. Ramocsaháza, 1893. julius 2. Szitka Ferencz, kjző. Nagymáté Péter, fbiró. Pályázati hirdetmény. Kércs községben üresedésbe jött községi szülésznői állásnak választás utján leend'5 betöltésére határnapul Kércs Kőzségbju a községházához az 1893. évi augusztus 7-ik napja d. e. 10 órája kitüzetik, felhivatnak mindazok, kik ezen szülésznői állást elnyerni óhajtják, hogy képességűket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket az 1393. év augusztus 3-ik napjáig a nyir-bogdányi járás főszolgabírói hivatalához Kemecsén adják be. Az állás javadalmazása : 1. Községi pénztárból évnegyedenként utólagos részletekben fizetendő évi 50 frt készpénz fizetés. 2. Minden szülési esetnéli ténykedésért a szülőktől 30 liter gabona. 3. A tanyai működésért a gabona fizetésen kivül még természetben kiszolgáltatandó fuvar vagy megállapított fuvarbér jár. A vagyontalanoknál dij nélkül köteles segédkezni. Kelt Kércsen, 1893. julius 2. Szitka Ferencz, kjző. Csorna János, főbíró. Pályázati hirdetmény. Ibrony községben lemondás folytán üresedésbe jött községi szülésznői állásnak választás utján leendő betöltésére határnapul Ibrony községben a községházához az az 1893. évi augusztus 8-ik napja d. e. 10 órája kitüzetik, felhivatnak mindazok, kik ezen szülésznői állást elnyerni óhajtják, hogy képességüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okminyokkal felszerelt pályázati kérvényüket az 1893. év augusztus 3 ik napjáig a nyirbogdínyi járás főszolgabírói hivatalához Kemecsén adják be. Az állás javadalmazása: 1. Közsigi pénztárból évnegyedenként utólagos részletekben fizetendő évi 50 frt készpénz fizetés. 2. Minden egyes szülési esetnéli ténykedésért a szülőktől 30 liter gabona. 3. A tanyai működésért a gabona fizetésen kivül még természetben kiszolgáltatandó fuvar vagy megállapított fuvarbér jár. A vagyontalanoknál dij nélkül köteles segédkezni. Ibrony, 1893. junius 27. Szitha Ferencz, kjző. Jámbori István, főbiró. Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A Gégény és Berkesz községekben üresedésben lévő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhirrététel végett kiadom. Nyiregyháza, 1893. julius 1 Miklós László, alispán. 913/893. Pályázati hirdetmény. Gégény községben a községi szülésznői állomás betöltésére pályázat nyittatik. Felhivatnak pályázni kívánók, miszerint képesítésüket s erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal fölszerelt kérvényüket folyó évi nevember hó 20-áig a bogdányi járás tek. főszolgabírói hivatalához Kemecsére annál is inkább benyújtsák, mivel később érkezett kérvények figyelembe nem vétethetnek. A választás határidejéül folyó évi november hó 30 napjának reggeli 10 órára Gégény községházához kitüzetik. Javadalmazás; a községi pénztárból évnegyedenként utólagos részletekben fizetendő évi 50 frt, s minden egyes szülési esetnél I frt 50 kr, mely a szülék állal fizettetik. Vagyontalanok díjtalanul kezelendők. Kelt Gégényben, 1893. julius Angyal Gyula, kjző. Vas Dániel, főbíró. Pályázati hirdetmény. Berkesz községben a községi szülésznői állomás betöltésére pályázat nyittatik. Felhivatnak pályázni kívánók, miszerint képesítésüket s erkölcsi magaviseletüket igazoló adományokkal fölszerelt kérvényüket folyó év november hó ^0-ig a bogdányi járás tek. főszolgabírói Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.
