Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-28 / 22. szám

4608. K. Hivatalos közlemények. Szabolcs vármegye alispánjától. Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 22565/111.-7. száma rendeletének másolatát, valamint ugyancsak a nevezett miniszter által a „siska irtás" tárgyában még az 1890. évi május hó 9-én ad. 22414/111 -7. sz. alatt kiadott körrendeletnek másolat tudomís vétel, alkalmaz­kodás és legszélesebb körben leendő többszörös közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. május 16. Miklós László, alispán. (Másolat a 4603/93. szhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 22565/111.-7. sz. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács­Bodrog, Csanád, Csongrád, J ísz-Nagykun-Szolnolí, Temes, Torontál, Szatmár. Szabolcs, Bihar, Heves, Borsod, Arad vármegyék, Kecskemét, Szabadka, Baja, Zotnbor, Hód­mezővásárhely, Versecz, Temesvár, Szatraár-Németi, Nagy­Várad tőrvényhatósági joggal felruházott városok közön­ségének. Közeledvén a sáskák kikelésének ideje, szükségesnek tartom a közönség figyelmét újból felhívni azon veszélyre, mely a sáskák elszaporodása által az ország egész mező­gazdaságát fenyegeti. Felhívom a közönséget, hogy az 1890. évi május hó 9-én ad. 22414/III.-7. sz. alatt kelt rendeletemben foglalt rendelkezéseket szigorúan tartsa szem előtt és a 17. §. értelmében a rendelet 1. és 14. §-ait a törvényhatóság területén lévő összes községekben több izben hirdettesse ki. Budapesten, 1893. ápril 18-án. A miniszter megbízásából: Kovácsy, s. k. ad. 22414. sz. ...... .. ... ^ Foldtnivelesugyi magy. kir. miniszter. Rendelet a sáskairtás tárgyában. 1. §. Minden földbirtokos, bérlő, illetőleg gazda­tiszt, ha a birtokukban, illetőleg kezelésük alatt lévő vagy azokkal szomszédos földeken nagyobb mennyiségű sáska (szöcske) jelenlétét veszik észre, vagy ezt alkalmazottjaik nekik bejelentik, kötelesek ezt a községi elöljáróságnak, (polgármesternek, rendőrkapitánynak, Budapest fővárosban a kerületi elöljárónak) azonnal bejelenteni. Minden föld­birtokos, bérlő, illetőleg gazdatiszt köteles összes gazda­sági cselédjeit, különösen pedig a csőszöket, kerülőket és pásztorokat szigorúan utasitani, hogy a felügyeletükre bízott, illetőleg általuk járt határrészt a márczius hó ele­jétől junius hó végéig terjedő időközben szoros figyelemmel tartsák, s ha valahol nagyobb mennyiségű sáska (szöcske) megjelenését veszik észre, azt felelősség terhe alatt haladék­talanul jelentsék fel. 2. §. A községi elöljáróság (polgármester, rendőr­kapitány, kerületi előljáró) köteles a vett jelentés után azonnal helyszíni szemlét tartani, s kis és nagy községek­ben 24 óra alatt a szemle eredményéről az I. fokú ható­ságnakjelentést tenni, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestere, rendőrkapitánya, Budapest fővárosban a kerületi előljáró a 4. §. értelmében azonnal intézkedik. 3. §. A kis és nagyközségek elöljárósága jelentésé­nek a következőket kell tartalmaznia: a) azon határrész megjelölését, a melyen a sáska föllépése megállapittatott, megjelölve egyszersmind az esetleg veszélyeztetett szom­széd községi határrészeket, b) a sáska lepett terület hozzá­vetőleges kiterjedését, c) végül, hogy a megelőző évben volt e az illető határrészen sáska. A jelentéshez néhány sáska példány borszeszes üvegcsében csatolandó. 4. §. A járási főszolgabiró (polgármester, rendőr­kapitány, kerületi előljáró) a vett jelentés alapján hala­déktalanul jelentést tesz a a földmivelésügyi minisztéri­umhoz, a sáska példányokat mellékelve s egyidejűleg a törvényhatóság első tisztviselőjéhez. Ezen jelentésekre nézve a mellett, hogy megemlítendő, vájjon szükségesnek tartja-e a hatóság a földmivelésügyi miniszter szakköze­gének sürgős kiküldetését, a 3. §-ban foglaltak irányadók. Ha a sáska föllépése nagyobb mérvű, ugy hogy a minisztérium részéről azonnali intézkedésre van szükség, az I. fokú hatóság távirati uton tesz közvetlenül jelentést a földmivelésügyi minisztériumhoz. 5. §. Az első fokú hatóság a sáska irtást a föld­mivelésügyi minisztertől vagy annak szakközegétől minden egyes esetben veendő utasítás értelmében azonnal elren­deli. Az irtást vezető hatóság támogatására a földmivelés­ügyi miniszter, a hol annak szüksége mutatkozik, szak­közegeit küldi kfr^A hatóság ezekkel egyetértőleg s ezek­nek szakszerű utmutatása szerint tartozik eljárni. 6. §. Ha a sáska föllépése valamely községi határ oly részén történik, hogy ez által a szomszéd község határa is veszélyeztetve van, az irtáshoz szükséges munka­erő részben, ajárási hatóság elhatározása, szerint a szom­szédos község lakosaiból rendelendő ki. 7. §. Hi valamily sáska lepett terület összefüggőleg több járás, illetőleg járás és rendezett tanácsú város terü­letére terjed, a mennyiben az irtás hatályossága ezt szük­ségessé teszi, az irtás a hatóságok egyetértésével, egyesitett munkaerővel s eszközökkel foganitositanió. 8. §. Ha a sáska föllépése, habár csak nagyobb foltonként, de oly módon terjedne ki több szomszéd törvényhatóság területére, hogy az irtás egységes és az egesz veszélyeztetett terület figyelembe vételét igénylő vezetést szükségelne, a földmivelésügyi miniszter az irtási munkálatok egységes vezetése czéljából kormánybiztost nevez ki, a ki rendelkezéseit az illető törvényhatóságok kikerülésével közvetlenül intézi az irtást foganitositó ható­sági közegekhez. A kormánybiztos közelebbi utasításait a földmivelésügyi minisztertől kapja. 9. §. A mennyiben a sáska valamely község terü­letén először lépett volna föl, a földmivelésügyi miniszter az irtáshoz szükséges eszközöket, a rendelkezésre álló eszközök arányában ingyen bocsátja az irtást vezető ható­ságok rendelkezésére. A községek, melyek határában a sáska az előző évben mír föllépett, kötelesek saját költ­ségükre az irtáshoz síüksége^ eszközöket beszerezni s azokat jókarban tartani. 10. §. A törvényhatóság köteles évenkint legkésőbb deczember hó végéig jelentést tenni a földmivelésügyi minisztériumhoz az iránt, hogy területén a sáska azon évben, mely községek határában és mekkora területen jelenkezett, továbbá a sáska irtás hatóságilag el lett-e rendelve, foganatosítva, mely intézkedések tétettek s mily eredménnyel. E jelentés kapcsán indokolt jelentést tesz, hogy mely községekben mutatkozik már előre szükséges­nek az irtáshoz szükséges eszközökről gondoskodni, vájjon ezen községek birnak-e ily eszközökkel, vagy azok beszer­zéséről gondoskodtak-e vagy a törvényhatóság által lesz­nek ilyenekkel ellátva, vagy végre kénytelenek-e a föld­mivelésügyi minisztérium segélyét igénybe venni és miért? 11. §. Kihágást követ el és 100 frtig terjedő pénz­büntetéssel büntethető: a) a ki a sáska irtás czéljából czéljából tett hatósági intézkedéseket meghiúsítani igyek­szik, vagy azokat megakadályozza, b) a ki a sáska irtáshoz használt eszközöket szándékosan megrongálja. 12. §. Kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, a ki az 1. §-ban foglalt be­jelentési kötelezettséget elmulasztja. 13. §. Az ezen rendelet alapján kirótt pénzbünte­tések az országos közgazdasági alap javára fordítandók. 14. §. A fönnebbi szakaszokba ütköző kihágások elbírálására: kis és nagy községekben,első fokon a főszolga­biró, másodfokon az alispán, rendezett tanácsú városokban első fokon a rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő; másodfokon az alispán; törvényhozási joggal felruházott városokban első fokon a rendőrkapitány, Budapest fővárosban a kerületi előljáró ; másodfokon a városi tanács, illetve a főváros tanácsa, harmadfokon a földmivelésügyi miniszter illetékes. 1 5. §. Jelen rendelet alapján büntetendő kihágások elbírálásánál az 1879. XL t. cz. általános határozmányai irányadók. 16. §. Az irtást foganatosító hatóság fellebezett intézkedéseit is azonnal végrehajtathatja, a mennyiben a késedelemből veszély származhatnék. A hatósági közegek részéről, jelen rendelet intézkedései tekintetében elkövetett minden hanyagság vagy mulasztás törvényszerű fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. 17. §. Jelen rendelet 1 és 14. §-ai a törvényható­ságok területén lévő összes községekben márczius hó végén és április hóban több izben kihirdetendők. Budapesten, 1893. május hó 9-én. Bethlen. 2272. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Körözvény. Berkesz és Gégény községek útadó szedési naplói, ugy szintén 55 frt útadó lefizetésére vonatkozó nyugta a vármegyei pénztári hivatal által nevezett községeknek még f. évi január hó 6-án kiküldettek. Minthogy ezen iratok a községekhez mai napig meg érkeztek, azok min­den valószínűség szerint elvesztek, miért is felhivalik a megtaláló, hogy azokat a bogdínyi főszolgabírói hivatal­nál azonnal nyújtsa be. Nyíregyházán, 1893. május 12-én. Miklós László, alispán. 2296. Kórh. j^., Szabolcsvármegye alispánjától. Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyiregyhizai kir. törvényszék polgári osztályának 2862/93. P. számú hirdetménye másolatát közhirrététel végett megküldöm. Nyíregyháza, 1893. május 16-án. Miklós László, alispán. 2862/89.3. polg. szám. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint n igy ­kállói illetőségű Dankó Istvánné Erdei Juliánná a 2362/93. számú ítélettel az 1887. évi XX t. cz. 23. §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1893. április hó 21-én. Megyery Géza, elnök. Mihalko, t. jegyző. ­^1893^ ' Szabolcsvármegye alispánjától. Somogymegye alispánjának 10961 számú átiratát nyomozás és eredmény eseténi jelentés tétel végett ki­adom. Nyíregyházán, 1893. május hó 16-án. Alispán helyett Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Somogy vármegye alispánjától. 10961. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Homokszt-györgy köz­ségben egy koldus elhalt, kinek születés-, valamint ille­tőségi községe ismeretlen lévén, felkérem tek. törvény­hatóságot, hogy ezen egyén kilétét az alábbi személy­leírás alapján nyomoztatni sziveskedjék. Ezen egyén személyleirása következő: kora 50 év, középtermetű, ba­jusza, szakála fekete szinü, ritkás, ruhája rongyos, ann ik szine, formája meg nem állapitható. — Kaposvár, 1893. évi április hó 25. Tallián, alispán. ~ 1893 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 28563/1. leiratát szabályszerű közhirrététel, végett közlöm. Nyíregyházán, 1893. május hó 16-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 28563/1. szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (kivéve a Horvát-Szlavon törvényható­ságokat, Fiume városát és Budapest fő- és székváros közönségét.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr kezdeményezésére és támogatásával Posner K. L. és fia budapesti térképészek intézete első sorban iskolai czélok­ra kiadta és kiadja az ország egyes vármegyéinek nagyobb arányú fali térképeit s ezeknek megfelelően a kisebb arányú kézi térképeket. A nagy fali térképek közül eddig elé a következő 37 vármegye készült el: Abauj-Torna, Arad, Baranya, Bars, Bícs-Bodrogh, Békés, Bihar, Borsod, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Győr, Három­szék, Heves, Kolozs, Komárom, Liptó, Máramaros, Moson, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szilágy, Tolna, Torontál, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zólyom. A kézi térképek mind készen vannak, s akár egyenként, akár egy kötetben kaphatók. Minthogy a szóban levő térképek az adminis­tratió hatóságoknak és jó szolgálatot tehetnek, a vallás­és közoktatásügyi miniszter úr megkeresése következtében azokat a czim figyelmébe ajánlom. Budapesten, 1893. április hó 23-án. A miniszter helyett: Reiczig, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. Szatmár vármegye nagy-somkuti járásában a folyó évi fősorozásra összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét nyomozás és eredmény esetén az illető járási főszolgabiró értesítése végett közlöm. Nyíregyházán, 1893. május hó 12. Miklós László, alispán. Névjegyzék a nagysomkuti sorozó járásban az 1893-ik évi fősorozásra felhívott teljesen ösmeretlen és távollevő hadkötelesekről. Morozsán Petré, Rusz Juon. Ilerskovics Jekel, Moldován Maftyé, Rézműves Ferencz, Fábián Zsiga, Rézműves Juon, Varga Rupa, Dobrikán Juon, Herskovics Ábrahám, Avasán Vaszalika, Balogh Károly. Mai számunkhoz egy iv melléklet vat csatolva. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogle r irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten , valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. XIV. évfolyam. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A. községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. 1 kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer ffözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hír detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr 2 2- 8Zá m- Nyíregyháza, 1893 . május 28, VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenbint egyszer, vasárnapon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents