Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-14 / 20. szám

NYIRVIDÉ K." az állami élet tevékenység köre kiterjedt. A népszámlálás adatai szerint számban legnagyobb szaporodást a magyar nemzetiség mutat fel ugyan, jóval nagyobbat sem mint az a phisikai szaporodás viszonylatos tételei utáu várható volna, de a hóditások kizárólag a magyar állam javára e3nek, azok megszerzésében a magyar társadalomnak nincsenek érdemei. A magyar társadalom közönbösuek látszik a magyar nemzetiség eszméje iránt; a magyar társadalom, ú$y látszik, képtelen a magyar nemzetiség czéljainak megvalósítására. Például nem hozunk fel mást, csak az erdélyi magyar közművelődési egyesületet. Nem czélunk kisebbíteni ama gygasi küzdelmet, amelyet az E. M. K E. a magyar nemietiség ügyéért Erdély földjén folytat, egyszerűen rámutatunk azon sajnálatos tényre, hogy az egyesület vezérférfiai mögött a magyar társadalomnak csak csekély töredéke áll. Az alkotmányosság óta gaz daságilag megerősödött, vagyonban hatványozott értékkel bíró társadalom oly csekély mértékben teljesítette kötelességét a magyar nemzetiség érdekeiért a küzdó egylettel szemben, hogy a magasztos hivatásihoz képest még mai nap is szégyenletesen csekély tőkével rendelkezik. És ha segítségére nem siet az állam a kisdedóvási törvény megalkotása ós népiskolák felállítása által, az E. M. K. E. öszszes működése könnyen illusoriussá válhatott volna. Ezért szégyeljék magukat azok, egyesek ós társu latok, kik puszta önzésből vonakodnak résztvenni a magyarság ügyének nagy munkájában. De bent a magyar társadalom kebelében még ott sem uralkodik a magyar nemzetiség eszméje. Kereskedelmünk ma csaknem oly német, mint volt 25 óv előtt Az üzleti könyveket, levelezéseket széles Magyarországon jobbára ma is németül vezetik. És van az országban egy felekezet, mely 15% kivételével magyarnak vallotta magát a népszámláláskor és mindennek daczára alig néhány hitközség kivételével németül tartja az istenitiszteletet, s népiskoláiban kötelezőleg taníttatja a német nyelvet; mindezt természetesen kizárólag intelligenciája közöubössége miatt. Jól tudom én, hogy közvetlen veszély nem báram lik a magyar államra abból, ha valaki németül vezeti üzleti könyveit, vagy németül imádkozik; de kárt vall a magyar kultura abból, ha egy állampolgár, aki különben magyarnak vallja magát, nem kíván magyar lenni — nyelvében is. Minden német lap, a melyet elolvas, minden német könyv, a melynek eszméit magába szívja, kész veszteség a magyar kulturára. A müveit ember olvas, mert ez mindennapi szükséglete; de ha magyar lapokat, magyar könyveket venne meg, azzal a magyar kulturát támogatuá, a magyar nemzetiség eszméjének tenne szolgálatot. Igaz, hogy mindexek csak kicsinységeknek látsza nak; lehet, hogy pusztán sajnálatra méltó gyöngesógek : de nem szabad felednünk, hogy kicsiny nemzet vagyuuk, s kicsiny nemzetnek nagy srénye a nemzetiséghez való feltétlen ragaszkodás. M. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését e hó 18-dikán, csütörtökön .fogja megtartani. — A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület mult heti közgyűlésén tiszteletbeli elnökévé választván meg Kállay András főispánt, az egyesületi választmány e hó 9-dikéu, közvetlenül a vármegyei közgyűlés előtt tudatta e választást a főispánnal. A választmány nevében Pongrácz Jenő gróf üdvözölto a tiszteletbeli elnökö*, mire Kállay András meleg hangon köszönte meg a kitüntetést, ígérvén aktív részvételét a gazd. egyesület ügyeinek intézésében. — A helybeli ág. ev. fögimaáziuuinál a VIII dik osztály vizsgái e hó 16., 17., és 18. napjain, az írásbeli érettségi vizsgák pedig e hó 20., 24, 25., 26 és 27, napjain tartatnak meg. A szóbeli érettségi vizsga az elnök által junius hó 27. ós 28. napjaira volt kitűzve, de bizonytalan, váljon nem halasztatik-e el julius hó elejére. Az egyes osztályok vizsgáinak, valamint az év záró ünnepély napját a tanári testület még nem hatá rozta meg. — Főispáni ebéd. Valamint a zöld asztalná

1, ugy a főispáni diplomatikus ebédnél is szép számban volt képviselve Szabolcsvármegye közönsége. Az első felkö szöntőt, — mint rendesen, ugy most is, a vármegye főispánja mondta el a királyra. A felköszöntő ekétit hangzott: „Ha önöknél tisztelt uraim, kiket ma, mint Szabolcsvármegye közönségének méltó képviselőit, ven dógeimül tisztelhetni szerencsém van, bár ki is biztos babérokat szerezni óhajt, ugy nincs más teendője, mint az, hogy felszólalásaiban hazafi is motívumot öleljen fel. Ea részemről ezt mindig tapisztaltam, mert, erre örömmel s büszkén szoktam hivatkozri. — noha igéuytel n, de hosszú, immár 26 éves politikai pályámon, a megye politikai tényezőiuek túlnyomó többségével folyton elleu tétes elvi alapokon állottam, s ma is azou közjogi pírthoz tartozom, mint ezelőtt 26 évvel, még is mindenkor találkoztam az öuök osztatlan tetszésével, meri a hou szeretet volt és maradt az önök és az én mindennapi imádságom első és utolsó betűje. A hazaszeretet tehát egy erős kapocs, mely a külömböző politikai pártokat kibékíti ós a haza összes polgárait egybe forrasztja. De van még egy: a király iránti hódoló tisztelet és szeretet. A haza és a király szent fogalmai lebegjenek előttünk mindenkor, s ne engedjük, hogy ezeu szent fogalmak bűnös kezek által egymástól erőszakosan elválasztassnnak, mert igy szeretett hazánk fel fog virulni a béke idején s győzni fog a harezban. Éjen a király! E nagy hatással elmondott, toasztot a közönség állva hallgatta végig, nagy lelkesültséggel többszörös éljenzóssel fogadva. Mondottak még sikerült felköszöntőket: Lukács Ödön a főispánra, Farbaky József az alispánra, Lukács Ödön Zoltáu Já.iosra, Zoltán János a vármegye közönségére, a főispán vead'geira s a'.nk legidősebbjére Székely Benedekre, dr. Ferlicska Kálmán a foispánné és alispánnéra, Zoltán Aurél gróf Pongrácz Jenőre, dr. Meskó László a legfiatalabb jegyzőre ifj. dr. Bodnár Istvánra s az uj választott tisztviselők: dr Leövey Elek s Koczogh Józsefre, dr. Bleuer Miklós a főispin családjára stb. stb. A fesztelen, kedélyes tirsaság 4—5 óra tájban oszlott szót. — Egy arany-lelet története. A következő so.okat kaptuk: Tekintetes szerkesztő ur! A „Nyirvidék" f. évi 19. számában „Érdekes régiség* czim alatt egy közlemény jelent meg, amelyre az igazság érdekében kénytelen vagyok a következőket megjegyezni, kérvén annak b. lapjában közzétételét. A közleményben áll, hogy Ungodi János jákói földmives e hó 1 én a Hirmatos dűlőben szántás közbeu egy őskori arany karpereczet talált. A közleménynek ezen pontja a valósággal telje sen ellenkezik, mert az őskori aranykarperecí megtalálásának a története a következő: Szabó Lijos jákói lakos mezei kerülő a f. évi április hó 28 án Demeter Istváu és még más két jikói lakossal a uyirviz csatorna partjiu répi-mig vetessel foglalkozván, a kérdéses arany karpereczet a föld felületen találta, s azt egyszerű rézkankának Urtváu, társaiuak felmutatta. Társai nem tudván annak értékét, az értékes karperec! nehiny mpig Szabó Lajos hizíuál híuyódott vetődött, a híznál levő s oda bemenő gyermekek játsz idozvíu azzal. Un gödi (és nem Ungon) Jluos egy meglehetős vilig látott einber, a dologról értesülvén, (mert ő még a megtalálásnál sem volt jelen), május 1 éu először Szabó Lijnt mint megtalálót vette rá, hogy a karikához való jogát 3 frtért eladja, május 2-án pedig Demeter István föld tulajdonossal pílinkázás közben kötött iráibeü szerződést, amelyben a talált karikához való minden igényéről 3 frtért lemondott. Én május 3 án vagy 4 én értesültem csak arró', hogy egy já'cói emb;r a nyirb i'itai gyógyszertárba egy arany karpereczet hozott megvizsgálás és megbecsülés végett; a mely karperecéről a nyirbaktai gyógyszerész kijelentette hogy arauy, s értékét 130— 150 frtra tette. Nekem a dolog, urután sem a meg találótól, setn a jákói főbírótól ez ügyre vonatkozólag semmi értesítést nem nyertem, gyanúsnak tűnvén fel, május 5 én reggel korán megjelentem Jákó községben, azért, hogy ha a talált tárgy csakugyan értékes régiség, azt az elpusztulástól megmeutsem. Eddig az egész do lobból aunyit tudtam, hogy a kérdéses aranyat nem U igodi találta. Ugyanazért nagyon meglepett, midőn a főbíró arról ] értesített, hogy a kérdéses aranykarika Uagodi JáQOS birtokában van. Nem akarváu hosszas lenni, Csupán annyit jegyzek meg, hogy U. a talált arany előadására felszólittatván, azt hitározottau megtagadta, s mi.idaddig nem is adta elő, mig a nyirbaktai csendőr őrparaucsnokuak nem irtain, hogy Uugoditól a talált aranyat karhatalommal vegyék el; ezt látva megijedt, s az arany karikát nekem átadta. Én az arany karikát e hó 9-én a vármegye tekintetes alispánjának szemé lyeseu átadtam. Hogy az arany karika, a melynek súlya 95 gram, hogy mi volt, milyen régi ós mint régiség, mily értéket képvisel, azt a régészettel foglalkozó nagytudományu megyei főorvos dr. Jósi Audrás ur van hivatva megállapítani. Fogadj* szerkesztő ur kiváló tiszteletem nyilváuitását, melylyel maradtam Nyir Baktán, 1893. május 10. Kész szolgíja Halka István körjegyző. — Vásári kiilön vonatok. A m. államvasutak debreczeni üzletvezetősége közhírré teszi, hogy a nyíregyházai országos vásár alkalmából hétfőn f. é május 15 éu az alább felsorolt viszonylatokban külön szeraílyvomtok fognak közlekedésbe bocsájtatui: Debrcczenből—Nyíregyházára: Debreczenből iudul 5 óra 45 pereikor reggel, Hidliázról indul 6 óra 22 pereikor reggel, Téglásról iudul 6 óra 32 perczkot reggel, Ujfehértóról iudul 7 óra 45 perczkor reggel. Nyiregyházáról—Dcbreczenbe: Nyiregy hazáról indul 5 óra 2 parczkor, délután, Ujfehértóról indul 5 óra 33 perczkor délután, Téglásról indul 5 óra 57 perczkor délután, Hadházról iudul 6 óra 7 perczkor este, Debreczenba érkezik 6 óra 43 perczkor este Jegyzet: Stomszéd forgalmú jegyek a kiiuduló állomíson a visszautazásra is válthatók, ha a visszautazás ugyanazon napon történik. A t. cz. közöuség saját érdekébeu kéretik ezeu könnyítést figyelembe venni, hogy ez által Nyiregy háza állomásou a személypénztárnál az utasok torlódása lehetőleg csökkentessék. — A nyíregyházi iparos-ifjusági-önképző-egylet május 22 ón, Püukösd másod napján, a .Sóstó" nyári helyiségében saját pénztára jivára jótékonyczélu zárt körű tánczvigalmat rendez. A rendező bizottság ta;jai: Dr. Ferlicska Kálmán, elnök. Kozma György alelnök. Zimborszky Dániai, b. alelnök Vass Jtnos pénztárnok, Kiss Andor jegyző, Nagy Géza, Poláuszky Síndor b. ellenőrök. Borók János. Erdey Sludor, Epbinder Kiroly, Geppal Tivadar, Groner József, Hffmiun Béla, Holik András, Hook Gusztáv, Kirísz András, Kéry József, Kohn Igaátz, Krecsáh János, Leuhírdt Jinos, Naményi Ádám, Pásztor Pál, Prékopi József. Prikkei Gáspár, Prok István, Simicsek Ferencz, Szekeres József, Sztre bala József. Szurócsák József, Tóth Kálmín, Wéber Lajos, Zomborszky Mihály, rendező bizottsági tagok. B.dépti dij: személyjegy 1 frt, csiláljegy 2 frt. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyu,'táztatnak. Kezdete délutéu 4 órakor. — Színház. Tiszay Dezső színtársulata hideg, tartózkodó, sőt csaknem bizalmatlan fogadtatásban részesült Nyíregyházán. Unalmas társadalmi életünk üres ségét nem törte meg ez az igyekvő színtársulat megérkezte. A közönség, daczára annak, hogy egy főkapitány balekstósza által oly annyira hírhedtté lett Próbaházassággal nyittatott meg a szini évad, sem a darab, sem a társulat iránt nem tauusitott figyelemreméltó érdeklődést, igy történt aztán, hogy az élvezhetően, sőt talan ízt is lehet mondani, hogy jól magjátázott darab sjmni nevezetesebb momentumot nem képezett. Pedig a közönségnek nincs igazsága legalább nincs annyira, hjgy az üres házat indokolttá tenné. Tiszay Dezső sok igyekezetet tanúsít a közönség igényeinek kielégítése érdekében, s bizonyára nem rajta múlik, ha ezt a szezont sem ő, sem a közönség nem fogja a sikerültek közzé sorozhatni. A bemutató előadáson csak a zenekar mutatta magát oly innik, mint amaly — hogy egy stereotyp kifejezéssel éljünk — nem áll hivatása magaslatán. Tiszayné E. Ilona kedves Kanóc Biri volt. Lubrincz Juha jeles erőnek bizonyu't Z-uzsá ina szer-píban. Locsarekné Gizella még mindig a régi jó színésznő. Jltéka er.íteljes, s alakítás Un i ie u hiínvzik a humor ós önállóság. Kis Irén, Takács Jolán Bigyó Ilona igen szépen értékesíthető erők. Andorffy egészséges humorral, de hang nélkül játszotta meg Szikora Mártont. Tapolczai Dezső rekelt volt, különben kellő routinnal bir és sok ügyességgel mozog a sziupadon, kár hogy kissé sablonos. Klenovicsnak kissé ínég fogyatékos a játéka, valamint Ferenczi Józsefnek is, ami azonban nem jelenti azt, hogy mis alakítást nem nyújthatnának. Krémer Jenő egyik kiváló tagja a társulatnak, a ki kellő iuvemióval vau megá dva, s tneg változatosan is tudja értékesíteni tehetségét. — De mi.iden szerepében ízléstelenül túloz s tetszeleg a magasabb körnek Csak nyerne vele, ha leszokna róla. Vasárnap Vidor Pál „ Apja leánya" cz. népsziumüve kei ült előadásra kis szitnu közönség olőtt. Arday Ida kitün) drámai színésznőnek mutatta be magát Panni szerepébeu s ebben a véleményünkben csak megerősített későbbi fellépései által. Helyes felfogással, közvetlenséggel és kellő hévvel játszik. Piispöky Imre nem ismjntlea közönségünk előtt. Humora természetes játéka rokonszenves és alakításai önállóak. Sándor Emil szintén jeles sziuész, kiben megvannak a feltótelek, hogy sz«rep körét jól betöltse. Általában Tiszay Dazső társulata jó erőkkel rendelkezik, s teljesen méltó rá, hogy a közönség melegebben pártfogolja, mint eddig. Hétfín „Három feleség egy férj" cz. vígjáték került sziure üres híz előtt pedig ugy a darab, mint az összevágó előadás telt házit érdem ;lt volna. Kedden Muray Károly kétes értékű vígjátéka a ,Pezsgő" adatott elő. A darab a közepes számú közönséget hidegeu hagyta, s csak m igérdemelt sorsit vett* el. Sz trdán „AJ: én Lipótkáin" cz. életkép adott alkalmit Tiszay Dezsőnek, hogy egy minden izébeu átgondolt, öntudatos m megalakított s jól megjátszott szerepében excelláljou. A sokat Ígérgetett „Madarász" még mindig uem kerülhetvén szinre, csütörtökön Kouty József szép zeuéjü operettje „A suhancz" lett előrántva, melybeu Tiszayaé E. Ilona temperamentumos játékával határozottan tetszést aratott. Kir, hogy hangja nélkülözi az erő' és üdeséget. Különben az első operette előadás elég jó volt, ami a szereplöket illeti, s az itt ott tapasztalható hiá-.yok inkább a külső körülményekben lelik indoklikat. Hiuera az aréna most is csak félig telt meg. — Régi temető. A vármegyei székház és dr. Jósa András főorvos háza között levő telken most folyó építkezés alkalmával régi temetőre akadtak. Több holttest került ki a föld alól, magas szőrkucsmákkal a koponyákon. E kurucz-világból való temető-hely nyomát már a vármegyei székház alap-munkálatainál fölfedezték. — Veszett eb marás. Téth község határában egy kóborló veszett kutya megmarta Bérezi Mária 13 éves leányt, kinek a budapesti Pasteur-féle intézetbe elszállítása iránt az intézkedés azonnal megtörtént. — Betörés. Jaeger József gőzmalmának gépházába szerdán éjiel betörtek, s elloptak onnan két gepszijat. A tettest Beucs reudőrbiztos Kleiu Béla Ábrahám ujfehértói gépész szemelyébm kinyomozta s letartóztatta. A vakmerő betörő, kihallgattatása után átkísértetett a kir. ügyészséghez. — A Pallas Nagy Lexikona füzetes kiadásából a lefolyt héten megjelent a 24. és 25 füzet, melyekben a Bídogtól Bakony, ill. Bunbooig terjedő czikkeket látjuk feldolgozva. A 24. füzet Ázsia néprajzi térkópét és az Autográfok misodik lapját, a 25 Bics-Bjdrog vármegye és Badén térképeit hozza mellékletekül; a kettőben együttvéve 22 szövegábrác látunk. Az ismeretterjesztő nagyobb czikkek közül általános érdeküek a Bádog, Bigolyfélék, Bajorország, Bajza József, Biktériutnuk, Bilassa, Balladáról szólók, melyekhez még sok magyar históriai 03 etnográfiai érdekű járul. A P. N. L. megjelenik 240 (három-négy ivas) füzetben; füzetje hetenkint kerül a könyvpiaezra s ára 60 fillér => 30 krajezár. Megrendelhető a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadóhivatalában, kecskeméti-utcza 6. sz. valamint minden könyvkereskedésben. Az én Újságom — Jókainak. Kedves gyermekeim! Szedjetek, virá^o', fonjatok koszorút! Fényes ünnepe lesz a migyar nemzetnek. Szájról szájra száll a költő dicsősége. Éljen Jókai Mór, a magyar irók fejedelme. Arany babér a koronája, arany toll a királyi pálezája. Ezt a tollat egy félsz izad óta tartja már a kezében. Ötven esztendeje ír vele ugy, a hogy csak Jókai tud irni. Híny meg hány ivadék olvasgatta szebbnél szebb munkáit egy félszázad óta! Százezreket gyönyörködtetett, százezreket tanított mindeu jóra, szépre. Hódol Jókainak egész Magyarország, megünnepli azt a félszázadot, ötven esztendőnek halhatatlan munkásságát . Oszszel lesz az ünnep, a nemzet ünnepe. Diszbe öltözködik az egész főváros. Ezrek sereglenek akkor Budapestre szép M igyaror.szágnak minden vidékéről ünnepi köntösben E z uvlndokolnak a költő házához. Kocsira illtetik a nemzet költőjét, diadalmenetben viszik az u'.czákou, inint ogy fejedelmet. Zíszlók lengedeznek fenn a palotákon, virágos szőnyegek borítják az erkélyt, kendőket lobogtat ezer, meg ezer kéz, virágokat szórnak Jókai útjára. Ebben a menetben ti nektek is részt kell veuni, kedves gyermekeim! Ezt kívánji a háladatosság. Ki tud nektek olyan bűbájosán irni, mint Jókai bicsi ? A rózsák szigete most is ott cseng-bong még kis szivecskétekben, mint tüudéi harangszó. Hányszor meg hinyszor köszöntöttétek a költőt: .Csókoljuk a kezét annak az aranyos Jókai bicsinak. Olyau gyönyötüen senki se tul irni az egész világon. Áldja meg az Isten a lába nyomit is 1" Öltözzetek, lányok, majd azon az ünnepen ezren meg ezren hófehír ruhába! Öltözzetek, fiuk üineplő ruhába! Hozzon egy bokrétát kezében mindenkiI Tulom megörül Jókai bácsi, mikor meglát benneteket. Az én Újságom nagy seregét, abban a diadalmi mjuatban, bokrétásan haladva. Hát majd mikor azt a sok bokrétát mind eléje rakjátok egy-egy kedves mondókával! A viríg elharvad, a költő dicsősége sihi el nera múlik. Jókai bácsinak adjatok, gyermekek, maradandóbbat i< a hulló virágnál. Küldjétek be hozzám kedves arcz-