Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-27 / 13. szám

VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE ."Mosr.jeleniU lietenUint egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak: tlolizetési teltételek : . nénr.el- mporpudeUtek c íj a , al> a'-ellcmi részét kéue/.íi küldemények, postán vagy helyben házhoz hordva : , A/ e lT?. e t™ P en z^> m e9>enaelesele s « a szerk e3 Z tő czitne alatt kéretnek beküldetni. M. , l-Véir évre 4 forini í aP szétküldésé tarquaban leendő tetsző- ... , . ,,,.., Minden nenyszer hisabozolt petit sor eqvszer " " lamldsok Jóba Klek kiadó-tulajdonos fJSSES!**? ^ ^tg I 5 kr.; kMM. esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-ute/i 8. szára Kél évvé 2 Negyed évre I „ A községi jegyző és tanító uraknak egéiz évre csak kél forint. (Jánó-zky ház) iutézendók. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liir­A kéziratok csak világos kivítiialru s az | dőfcíi^itán 30 kr. fizettetik, illető költségére , iildelnek vW.m. j ^ nyilt-téri közlemények dija soronkint, 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Ha.i«enstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 2533. K. 18927 Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvény végrehajtása tárgyában mult évi 3789-'. szám alatt kiadott rendeletet módosító 14837 1892. számú körrendeletét oly utasítással közlöm, hogy azt a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré. Nyíregyháza, IS92. márczius 15. M iklós László, alispán. . Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 14i37/ 1892. sz. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. törvényezikk 3. §-a alapján 1891. évi julius hó 1-én 37892. szám alatt kiadott rendeletem 1., II.. III., IV., V.. VI. pontjai alatt foglalt határozinányoknak hatá­lyon kivül helyezésével az időközben szerzett tapasztalatok alapján azon iparneineket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent-István király napján is végezhető lesz, a belügy­minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és a fatdm ívelés ügyi miniszter úrral, illetve a horvát-szlavon­dalmat bán úrral egyetertőleg a következőleg szabályozom. Végezhető lesz az ipari munka : I. mert az üzem félbeszakikísa lehetetlen: 1. az agyag-, porczellán-, majolika- és kőedény iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, ezement- és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák ; 2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari mun­kák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig ; 3. a czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák; 4. az eczetiparnál a föltöltési és az erjedési müve­letek körül Yégzendő ipari munka ; 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig; (i. a kender-áztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál: 8. a kőolajfinomitó iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő müvelet természeténél fogva félbeszakí­tást nem tür; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka; 10.' a malmoknál az őrlési müvelet; 11. a kertészi iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos félbeszakithatlan és sürgős munka; 12. a papir-, papirgép- és cellulose-iparnál a félbe­szakítást nem tűrő munka; 13. a pótkávé és katángszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa, vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetlenül szükséges; 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámi-gyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka; 1G. a selyem-iparnál; aj a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyein­gubók átvétele s továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete készítés által igényelt munka; 17. a serfőző-, maláta és Irt. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztő­gyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek ; 20. a tészta-gyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. az üveg-gyártásnál — amennyiben az regeneratív fűtő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási es üveg­fuvási — félbeszakítást nem tűrő munkák ; 22. a vas- és aczélgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és cső­forrasztó pestek, hengerelő müvek munkái az ezekkel kapr.olatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, koksz­égető, f»aszaló, pörkölő és öntőüzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes müve­leti-i, melyek félbe nem szakithalók, pl. az izzó-, láng- és olvasztó kemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb.; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zoinánczozoll vasedény-iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák ; 2i>. borkereskedőknél, illetve raktároknál és pinczé­szetnél a házilag végzendő sürgős javítási munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzem­ben tartást megkövetelik: A) Vasárnapokon é- pedig: 1. egész napon át: a) a ezukrász és mézeskalácsos iparnál; b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyász­jelentések előállítása és szélhordása; c) hírlapok elárusitása és szétbordása; d) a szódavíz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása; e) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a hatóságilag szabályozott kőitöz­ködési időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy-egy hétben : g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhoz szállítása: li) természetes virágok árusítása; i). a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását; k) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló egyéb gyüle­kezeteken az úgynevezett bűcsuczikkeknek, mint pl. ima­könyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása; I) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vásártéren, hanem a vásár­tartó város, illetve község egész területén; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás; m) a kofák üzlete amennyiben az áruk üdülő és mulatóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kivül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak ; n) élő állatoknak a szállítási eszközökből való ki­rakása és hazaszállítása; o) az izraelita húsvéti kenyereknek előállítása és árusítása; 2. délutáni 5 óráig: ' oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilo­méternél távolabb nem esnek, az e rendelet 11. Aj 1. pontjai alatt nem emiitett minden ipari és kereskedelmi elárusitás ; 3. délután 2 óráig: a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásba, színházakba, vagy hasonló előadások alkalmából házhoz híva; 4. déli 12 óráig: aj a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák; b) a kisiparnál a sürgősen rendelt javítási munkák; c) a pékiparnál az áru elkészítése és szállítása; dj a mészáros, hentes és kolbászkészitő iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás; ej minden a jelen rendelet II. A. 1. és 2. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és a házhoz szállítás; f) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája; g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása; h) s"rtéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy tele­pekbe behajtása. A jutiius és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a J0,000-et meghaladja, a jelen <l-ik pont a) —fj alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók; '>. délelőtti 10 óráig: a) a jégnek szállítása és h) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás. II) Szent-István napján : csakis az A. 1. a)—e) g)—k) m)—n), továbbá a 2., 3. és a 4., b)—d) pontok alatt felsorolt ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon: az ipari munka megkezdhető : 1. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállí­tása és szálliLására nézve, amennyiben azt az illető iparág természete indokolja: 2. reggeli 5 órától: a) élelmi szereket és italokat áru sitó és kimérő üzleteknél; b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. III. Mert a közforgalom, vagy valamdy hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos illemben tartást feltétlenül követeli'. 1. A vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta­láviida és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszere­lési, vagy szállítási ipari munkák; 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolí­tására, vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 6. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczásipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül laká­sukon dolgoznak. V. Ila valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. XIII. törvényezikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatá­lya alatt áll. Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzle­tekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megenge­dett időn belül gyufa, szivarkapapir, pipa, pipaszár s közönséges fa- és papirszipkák árusítása is meg van engedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon mun­kásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munká­sok olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és keres­kedelmi telepekre nézve általam külön engedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. XI. A jelen rendelet 1892. évi márczius hó 20-án lép életbe. Budapest, 1892. évi márczius 5-én. Baross. Olí 1 ] 17" —Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter urnák 14503/892, szám alatt kiadott körrendeletét, melyben megengedi, hogy az izraeliták húsvéti kenyereit a folyó évben vasárnapokon is előállítani és elárusítani lehessen, másolatban oly felhívással közlöm, hogy azt kellő módon tegye közhírré. Nyíregyháza, 1892. márczius 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 2611/92. K. szhoz). 14503/VI. Kereskede­lemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Értesítem a hatóságot, hogy addig is, mig az izraelita hutvéti kenyereknek vasárnapokon is előállithatása és elárusitása iránt az 1891. XIII. t.-czikk 3. §-a alapján rendeleti uton intézkedném, a f. évre megengedem, hogy az említett húsvéti kenyereket vasárnapokon is és pedig egész napon át előállítani és eladni lehessen. Felhívom a hatóságot, hogy erről a hatósága alá tartozó rendőr­hatóságokat, valamint az érkedelteket is mielőbb értesítse. Budapesten, 1892. évi márczius 3-án. Baross, s. k. . Mai számunkhoz egy iv melléklet és Hoffmami Adolf árjegyzéke va-» c*alolv».

Next

/
Thumbnails
Contents