Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-06 / 10. szám

bari más külföldi államokon arányítva kevesebbet áldozott, a vakok helyzetének javítására a tőle telhető áldozatokat meghozza, ennélfogva a fentebbi gyűjtési engedély megadásáról olv felhívással értesítem a törvényhatóságot, hogy többször emiitett egyletet hatósági támogatásban részesíteni és annak érdekeit megengedett uton és módon eloniozditani igyekezzék. Budapesten, 1892. február hó 12. A miniszter helyeit: Lukács György, államtitkár. 2108

. K. M92. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák az izraelita anyakönyvezésí úgy és az utóanyakönyvezési eljárás szabályozása tárgyában kiadott körrendeleteket módosító, részben kiegészítő 6658/892. .számú körrendeletét másolatban oly felhívással közlöm, hogy az abban foglaltakra a község izraelita lakosságát tigyehneztes.se. Nyíregyháza, 1892. február 27. Miklós Lá>zló, alispán. (Másolat a 2108/892. K. számhoz.) 6658. szám. A vallás és közoktatásügyi magyar kir. minisztertől. Valamennyi megyei és városi törvényhatóság közönségének. Az izr. anyakönyvi ügy rendezése tárgyában 1885. évi november hó 13-án 1924. eln. sz. a., továbbá az izr. által szabályszerű születési anyakönyvi kivonat nélkül kötni szándékolt házasságok tárgyában 1888. évi szeptember hó 17-én 18211. sz. a. s végül az izr. anyakönyvekben szükségesekké váló utólagos bejegyzések tárgyában 1889. évi márczius hó 6-án 10442. sz a. kiadott itteni körrendeletek részbeni módosítása és kiegészítéséül rendelem, amint következik: 1. Az 1885. évi november hó 13-án 1924. eln. sz. a. kelt itteni körendelet !». g-ának második bekezdéséből, valamint az 1889. évi márczius hó 6-án 10442. sz. a. kelt körrendeletem 1. pontjából kitetszik, hogy az izr. anyakönyvvezetőnek csakis azon anyakönyvi esetekről szabad kivonatokat kiállítani, melyek a kezei közt levő anyakönyvekbe bejegyezve vannak. Ezen kivonatoknak az illető anyakönyvi bevezetés hü másolatát kell képezniök, tehát egy szóval seni szabad többet vagy kevesebbet tartahnazniok, mint amit az illető anyakönyvi tétel tartalmaz. Ugyancsak az előbb idézett rendeletből folyik az is, hogy az izr. anyakönyv-vezetőnek a már egyszer anyakönyvbe jegyzett tételeken utólagosan törléseket, kiegészítéseket vagy kiigazításokat önhatalmúlag eszközölni tiltva van. Oly anyakönyvi esetekről, melyek az anyakönyvbe bejegyezve nincsenek, az izr. anyakönyvezetőnek tanúvallomások, bizonylatok vagy nyilatkozatok alapján hivatalos jellegű s hivatalos pecséttel ellátott születési, esketési vagy halotti bizonyítványokat kiállítani egyáltalán nem szabad. Minden egyes anyakönyi tétel egymagában egy önálló anyakönyvi esetre vonatkozván, köteles az anyakönyvvezető minden egyes anyakönyvi tétel minden egyes rovatába a bejegyzendő szöveget külön-külön beírni s e helyett ismétlő jeleket (,, detló stb.) használni nem szabad akkor sem, ha több egymásutáni anyakönyvi tétel ugyanazon rovatába azonos szövvg lenne jegyzendő. Azon izr. anyakönyvvezető, aki a fentebbi rendelkezéseket megszegi, valamint az is, aki házasságra lépni szándékozó izr. feleket 1888. évi szeptember hó 27-én 18211. sz. a. kiadott körrendeletem ellenére szabályszerű születési anyakönyvi kivonat, illetőleg a jelen körrendelet 2. pontja szerint kiadott hatósági engedély, vagy a 3. pont szerint kiállított hatósági születési bizonyítvány nélkül összead, kihágást követ el és amennyiben e cseledmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, 5—100 l'rtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 2. Minden oly esetben, midőn a házasságra lépni szándékozó izr. hitvallású egyén születési bizonyítványt és pedig szabályszerű anyakönyvi kivonat alakjában, bármely oknál fogva beszerezni és felmutatni nem képes, erről akár az izr. anyakönyvvezető, akár az érdekelt lel által megyékben a járási szolgabíróhoz, városokban pedig a kerületi elöljáróhoz, rendőrkapitányhoz vagy polgármesterhez jelentés teendő, ki is az illető születési eset körülményeinek megállapítása iránt, 1889. évi márczius hó 6-án 10442. sz. a. kiadott körrendeletem értelmében szabályszerű vizsgálatot tartani s az eredményről a megye alispánjához vagy a város tanácsához jelentést teend. Ez utóbbi a vizsgálat eredményéhez képest, vagy a születési eset utólagos anyakönyvi bejegyzését rendeli el, vagy a 3-ik pontban körülirt módon hatósági születési bizonyítványt állit ki, melyek által az egybe adást gátló akadály megszűnt. 11a azonban a megejtett vizsgálat ulján a születés körülményeit oly módon, hogy azok akar a születési eset utólagos anyakönyvi bejegyzésére, akar a hatósági születési bizonyítvány kiállítására elégségeseknek tekinthetők legyenek, kipuhatolhatok nem volnának: a megye alispánja, vagy a város tanácsa az illető egyént a születési bizonyítvány febnutatásának kötelezettsége alól felmenti, s annak az esetleg felderített egyéb adatok alapján való házasságra léphetést megengedi. E felmentés különös méltánylást érdemlő sürgős esetekben ugyancsak az alispán, vagy a városi tanács állal a vizsgálat befejezte előtt is mcgagható de csak akkor, ha azon születési adatok, melyek az 1>85. évi november hó 13-án 1924. eln. sz. a. kiadott illeni körrendelet 12. g II. pontja értelmében a házasok anyakönyvében is bejegyzés tárgyát kell, hogy képezzék, hitelt érdemlőleg igazolva leltek. 3. Azon esetekben, midőn oly születés, esketcs, vagy ludalozás utólagos anyakönyvi bejegyeztetésé k.-tviik. melynek idqflmn az illető anyakönyvi eset helyere nézve izr. anyakönyvek még egyáltalán nem vezettettek: az utólago- uivakönwi bejegyzés mindenkor megtagadandó. A mennyiben azonban a megejtett vizsgalat az illető anyakönyvi esel lényeges körülményeit kellő kötetosx'gjfel ki.leuteile volna: az alispán, rag] városi tanárs az illető anyukönyvi esetről, a kideríteti adatok alapj.in, hatosági bizonyítványt állit ki. Ezen. anyakönyvi kivonatot |>ótló hatósági bizonyítványokannvi; szór látandók el .0 krajezáros bélyeggel, a hány-ziU j esketé si és haláleset bonnök bizonv ittatik. Klíonhcn ezen bizonyítványok kiállítása, vagy az utólagos • könyvi bejegyzések elrendelése iránt benyújtott kérvények, valamint az ezen ügyekben felvett jegyzökönyvek belveginentesek. 4. Midőn ez anyakönyvekben tényleg előforduló bejegyzési tétel törlése illetve érvénytelenítése válik szükségessé például azon okból, mert ugyanazon anyakönyvi eset egy másik anyakönyvben is feljegyezve van, valamint akkor, ha a bejegyzési tétel valamely adatának például a névnek, helynek, időnek stb. utólagos kiigazítása kérelmeztetik, vagyha a bejegyzési tétel valamelv később közbejött körülmény pl. utólagos hazasság általi törvényesités feljegyzése által egészítendő ki, teljesen analóg eijárás követendő ahoz, mely 1889. évi márczius hó 6-án 10442. sz. a. kiadott körrendeletemmel az utólagos anyakönyvi bejegyzésekre nézve előiratott. Az idézett körrendelet 2. pontjában körülirt vizsgálatnak tehát arra kell irányulnia, váljon igaz-e, hogy az érvénytelenítendő bejegyzés vagy a kiigaziltatni kért anyakönyvi adat. annak idején illetéktelenül vagy tévesen, vagyis a valóságtól eltérően lett anyakönyvbe bejegyezve. Ha ez bebizonyul, az alispán, illetőleg városi tanács az illetéktelen bejegyzésnek, vagy a téves anyakönyvi adatnak az illető bejegyzési tétel jegyzett rovata alatt s vonatkozó rendeletére való hivatkozás mellett leendő érvénytelenítését illetve kiigazítását, vagy kiegészítését rendeli el. Különösen is kiemelem, hogy ha a születési anyakönyvben „az uj| szülött neve' cziinü rovat alatt bejegyzett melléknév kiigazítása iránt történik folyamodás, a folyamodó valódi, s gyermeksége óta változatlanul használt melléknevének a jegyzet rovatba való beiktatása csak azon esetben rendelendő el. ha a folyamodónak sikerül teljes hitelt érdemlő módon bebizonyítani, hogy az anyakönyvvezető a nevet tévesen, vagyis a tényleg bemondott névtől eltérőleg vezette annak idején anyakönyvbe. Megjegyzem azonban: a) hogy •s| az anvaa házassági kötelék érvényességének és a születés törvényességének kérdései az 1868. LIV. t. cz. 22. £-ában és az 1868. XLVIII. t. cz. l.és 2. §§-aiban foglaN határozatoknál fogva bírói útra tartozván, az ezen 1 L-désekre vonatkozó anyakönyvi bejegyzések kiigazítása 'hát az anyaköuyvbe jegyzett házasság érvénytelenségi

1 k valamint a törvényes gyanánt bejegyzett szármáz* r inőség törvénytelenség kitüntetése csak bírói Ítélettel rehdelhető el; b) hogy az utólagos házasság által való törVényesitésnek ez anyakönyvbe leendő bejegyzése közigazgatási uton csak akkor rendelhető el, ha a törvényesités vita tárgyát nem képezi és vagy a gyermek születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzéssel, vagy a férjnek az illetékes izr. anyakönyvvezető, vagy pedig az erre hivatott közigazgatási hatóság (főszolgabíró, polgármester stb.) előtt élőszóval tett beismerésével igazolva van. hogy a házasság megkötése előtt született gyermeket a férj nemzette és ha az is kétségtelen, hogy a gyermek nemzésekor az anya és nemző közötti házasság kötésre vonatkozó elengedhetetlen bontó akadály fenn nem forgott. 5. Az alispán, illetőleg városi tanács határozatai ellen hozzám 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye. Ezen esetekben, valamint ha különösen bonyolult ügyekről van szó, az iratok hozzám terjesztendők fel végleges eldöntés végett. Ezekről a törvényhatóság közönségét megfelelő további eljárás és jelesül a területén működő összes izr. anyakönyvvezetők utasítása végett értesítem. Budapest, 1892. február hó 13-án. Gróf Cudky. s. k. Városunk szabályozási Ugye. II. Abeltér szabályozási tervét ábrázoljaa jeleu czikkünkhöz mellékelt fametszet. Amennyiben jelen vázlat csak képet akar adni arról, hogy mimódou lenne a beltér szabályozandó, annak bírálatába bocsátkozni korainak tartjuk. Lehetetlen azonban, hogy a vezérlő eszméket ne helyeseljük. Amint képüuk mutatja is, a beltér egy részéuek, a mostani városháztérnek szabályozása abból iudul ki, hogy a róm. kat. templomot a Török Péter-féle ház udvarára helyezi. Es ez helyes is, mert nem tudjuk elképzelni, hogy ezen tér máskép szabályozható lehetne. Helyeseljük a tervezett nagyvendéglő elhelyezését is, továbbá az igazságügyi palota és a Gyurcsány-féle ház közti épitésvonal meghatározását, úgyszintén a Zöldség tér szabályozását is. De nem helyeselhetjük a Tokaji utcza összeszűkítését, továbbá a most épülő vármegyei székház homlok vonalának megváltoztatását azért, mert a meg levő nagyobb szabású épületekkel számolni kell. Nem hagyhatjuk azonban megjegyzés nélkül, hogy a vázlat a régi posta-köz, vagy a mai Szent-Mihályi-utcza elejének kiszélesítését nem conteinplálja. Ezt ki kell szélesíteni előbb, utóbb, amint már régebben is tervezve volt, de a kivitel nem sikerült. Megjegyezzük, hogy vázlatunkon az erős fekete szinnel jelölt részek a terek és utczákból vétetnének el. Mint fentebb is mondtuk, ezen vázlat csak az irányt akarja jelezni, mely szerint a szabályozás keresztül vezetendő lenne, tehát ez meg nem szabályozási terv, de nem is akar az lenui. Hogy a végleges századokra szóló s nem a mostanihoz hasonló „esetről-esetre" terv elkészíthető legyen, ahoz mindenek elótt a jelenlegi allapotnak pontos trigonometrikus felvétele szükséges. Ezen felvételről azután üvegtáblákra lenne a város térképe nagy léptékben (pl. 1"=10°) megszerkesztendő, s amikor ez készen van, beható helyszíni s egyéb szükséges tárgyalások után készülne el a végleges szabályozási terv. Igaz, hogy ez pénzbe, még pedig sok pénzbe kerülő müvelet. I)j hogy meg kell. történnie, az kétséget nem szenved. S ha talán akadni fognak olyanok, kik a költségtől visszariadva ezen ügyet elleneznék, vegyék fontolóra, hogy ezáltal a város fejlődés elébe akadályt görditenek. Mert ezen müvelet több üdvös dolognak a fejlesztője lesz, mint például, hogy többet ne említsek, az esetleg behozandó villaraos-világitás és vasútnak. Czélszerü nek mutatkoznék ezúttal a város lejtmérési adatait is revisió alá venni. Mert a Szent-Mihályi utczái rendkívül magas kőut s az alatta levő csatorua, melyről az ottani lakosok azt állítják, hogy már a feneke is magasabb a mellette levő udvaroknál s igy azokról a vizet abba bele ereszteni nem lehet, Folytatása a mellékleten