Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-30 / 44. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1892. 44-ik számához. Tisztelettel és ismételve ligyeluiezteijilk azon községek elöljáróságait, kik még a mult évről is hátralékban vaunak lapuikkal szemben, hogy velők szemben, ha e felhívásnak sem lesz sikere, az alispán úr szives közbenjárását leszünk kérni kénytelenek. A ,,Nyirvidék" kiadó hivatala. — KltUntetésv ^.felsége a király Meczner Gyula kormáuybutosuak, a III ad oszt vaskorona rendet adományozta. — Magyar isteni-tisztelet. A lapuuk legutóbbi száinabau e czim alatt közölt czikre vonatkozólag azt az értesülést uyertük, hogy a helybeli ág. ev. egyház presbyteriuma már foglalkozott az isteni tiszteletek ujabb reudezésének Ügyével s intézkedést is tett e dologban aunyiban, hogy küldöttséget bizott meg az előmunkálatok megtételével, nevezetesen a szükséges adatok beszer zésével. Mi nagy örömmel veszszük ez értesítést tudo másul, annál is inkább, mert miut halljuk, a tervezeit reform szüksége a presbyteriuin kebelében osztatlanul elösinertetett. — Törvényszéki vizsgáló-birák. Az igazságügyi miniszter az 1891. XII. t. c/.. 33 § a alapjíu a helybeli kir. törvényszékhez vizsgáló bitóul Horváth Bálintot, helyetteséül pedig Borbély Sándort nevezte ki. — Hivatal vizsgálatok. Kállay András foíspáu Ur őméltósága Kertész Bertalan főispáni titkár kíséretében e hó 20-áu a tiszai, 21 ikén a kisvárdai, 24-ikén a dadai alsó s 28-án a bogdáuyi járás főszolgabírói híva talait megvizsgálta Egyidejűleg vizsgálatot tartott a fő ispán úr a járási orvosok működése tekintetében is. — Az árvaszéki-felebbviteli küldö'tség a jövő hó 10 dikén d. u. 2 órakor ülést tart. — Jegyzői vizsga. E hó 30. és 31-dikén jegyzői vizsga fog tartatni a vármegyénél. A vizsgára mindössze két pályázó jelentkezett. — Mulasztó elöljáróság. Kállay Audrás főispán úr őméltósága a héten megvizsgálta Nláudok, Tisza-Lök, Kisvárda és Rakamaz községek ügykezelését, fűként a tekiutetbeu, hogy a kolera-járvány behurczolása ellen elreudelt felsőbb hatósági intézkedések mily módon baj tattak végre. Minihogy pedig a megtartott vizsgálat konstatálta, hogy R íkauiazou nagyobb mulasztások történtek, a fóispáu az ottaui elöljáróság ellen elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. — Katonai előléptetések. Szemere Pál m. kir honvédhuszár alezredes, a városuukbau elhelyezett honvédhuszár osz ály volt parancsnoka, ezredessé neveztetett ki. Lösch István I oszt. századossá, Orosz Árpád főhadnagygyá, Szikszay János és Henter Zoltán pedig haduagyokká neveztettek ki. — Változás a honvéd-tiszti karban. Csicsery Géza honvéd-huszár százados a törzstiszti tanfolyamra Budapestre vezényeltetvén, városunkból elköltözött s helyére század parane nokul Kelcz N, százados helyeztetett át. — Halálozás. Sztárek Ferencz rendőr-kapitány urat mély és fájdalmai ciapás érte: testvéröc;cie Sztárek Tivadar e hó 27 én Vámos pusztán (Bjrsod in.) meghalt. — A helybeli nőipar-iskola, fenntartva a jótékony nőegyesület által, mind inkább szélesebb körre terjeszti ki áldásos munkáját. A szeptemberben megnyílt iskolai évre már 60 növendéke van az iskolának s 14 jelentkező növendéket nem lehetett fölvenni, mert az intézet rendelkezésére álló helyiségek igy is nagyon szűkek már. A nőegylet körében megbeszélés tárgyát képezi, hogy az igy előállott helyzeten miképen lehelne segíteni, természetesen oly irányban, hogy ne legyenek akadályai annak, — mint pld. most a helyiségek szük volta miatt — miszerint e nagy jelentőségű iskolát mind azok, kiknek erre szükségök van, igénybe vehessék. Egyelőre még nem történt e tekintetben megállapodás; de ha esetleg a nőegylet az iskola kibővítése czéljából a város segítségéhez is folyamodna, a város képviseleténéi bizonyára meghallgattatásra ' fog találni, mert kétségtelen dolog, hogv a nőipar-iskola közművelődési intézményeink egyik legjelentősebbike s közszükségnek felel meg. A hervadó rózsa vőlegénye sirján! Könyben fakadt itt talán minden fűszál, a sárguló ]omb talán sóhajainktól lebben. Bizony bizouy csak a jól betanult lemondás nyújthat igaz békességet, mely pedig földi boleogságunk kez dete, mert mulandóság tueatában fakad, csalódások között tenyészik s bizonytalanságok között hajtja leginkább a béke szelid virágait. Fáradtan dőlök le egy roskadozó sírra, a gyorsan váltakozott benyomások magyarázhatlan érzéseket támasztottak kedélyvilágoinbau. E merengek az előttem lobogó gyertyalángokba, el — a lenni, vagy nem lenni! — nehéz kérdésének kétes fejtegetésébe. Isten, lélek, halhatatlanság ! . . . testetlen nevek é, miket a világ folyásával, az örök halál eszméjével elé gtllten ember önvigasztalására koholt ki, — félig sejtett, de férhetetleu valóságok ? Ki tudja! Ki látott Istent, ki élt a halálban? Az ezer áveken át ezernyi ezer formában felmerült bizonytalanságok között legbizonyosabb az, hogy bizonyosat tudni nem fogunk soha ; vagy ki merné ta gadni az Isten, a lélek, a halhatatlanság lehetőségét, mielőtt azok lehetetlenségét sem bírj i bebizonyítani. Ez örök setétségbeu tegyük a jobbat: higyjünk! A hit az, mely békés összhangot vet az élet szilaj, tébolyító zűrzavarából, mely az örökkévalóság reményében elégtételt nyújt emberi szenvedéseinkért, — muló való Ságokért örökké létezőt. Hús szél zörgeti meg fölöttem az ákáczok hervadó lombjait 8 a sárga levelek reám peregnek. . . . Születtek, virítottak, elenyéssnek! Erre Unit a természet. — Tandíj-pénzek behajtása. Szeifried László községi esküdt Kisvárdán ős fekete József rendőr az iparos-tanoncz iskolai tandíj tartozásokat liaj'ották be junius bó 17-én s ez okból megjelentek Koi Pál csizmadia házánál is. Előadváu megjelenésük okát, Koi Pálné ahelyett, hogy a tartozást kifizette volua, neki ment a rendőrnek s az egész hatóságot alaposan legazeraberezte. A törvényszék azért 8 mpi fogházra 15 frt pénzbüntetésre Ítélte. — Hynion. Finkey Pál kisvárdai kir. aljlrásbiró eljegyezte Szentgyörgyi Erzsébet kisasszonyt, özv. Szent györgyi Józsefué úrnő kedves leányát. — Greksa Ignácz királytelki száintartó kedves leányát, Emma kisasszonyt a mult hétfőn vezette oltárhoz Ébrey Győző, uradalmi ispán. — Elutasított ajánlat. Egy több tagból álló konzorcium ajánlatot tett az egész vármegye területén gyakorolt italmérési jog bérbevételére. Azajiulatot — mint értesülüuk — a pénzügyminiszter visszautasította. — Mindazokban a községekben, melyükben az 1892 évben a kizárólagos ital mérési jog bórbeadva volt, azok a kik jelenleg szeszitaloknak kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával foglalkoznak, ha ebbeli üzletüket a jövőre is folytatni akarják, tartoznak az 1888: XXXV törv. czikk végrehajtásáról szólió utasítás 5. § a értelmében felszerelt italmérési engedély iránti kérvényüket 1892 évi november hó 30 ig a kir. pénzügyigazgatóságnál benyújtani, s ez esetben kérelmük jogerejü elintézéséig az iialmérést,illetve a kisinértékbeni elárusitást oly mérvben, mint a minőben azt az 1892 évben gyakorolták továbbra is gyakorolhatják, azzal az eltéréssel, bogy ha az illető községbeu (városbin) jövőre szintén a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság adatnék bérbe, a szeszkimérést csak akkor gyakorolh itják, ha bor és sör kiinérők. A nagyméltóságú in. kir. pénzügy, minisztériumnak 1892 évi 51,026 száinu magas kör rendelete folytáu felhívatnak tehát mindazok, kik oly községekben, a hol 1892 évben a kizirólagos italmérési jog volt bérbeadva italmérési engedélyre tartanak igényt, ez iránti folyamodványaikat a fentebb kiiűzött határnapig aunál bizonyosabban nyújtsák be ezen kir pénzügy ig izgatósághoz, mert az elkéssetten benyújtott kervények tárgyalás alá vétetni nem fognak. — Közbotrány okozásáért 80 frt pénzbírság megfizetését e, esetleg 8 napi elzárásra ítélte el a rendőrség Krámer Albert Dániel bogdányi illetőségű helybeli lakost. Krámer tengeri elraktározásra kibérelte a tavaszszal a „Pacsirta" vendéglő padlását s a kulcsot magához vette. A napokban a vendéglő bérlője jelentést tett a rendőrségnél, hogy uem tudja az épület kéményeit kitisztitatn', inert Krámertől a padlás kulcsot uem lehet előkeríteni. A rendőrség csütörtök reggel 9 órára megidézte Krámert. Ugyau ez nap reggel, Bisthy rendőr-tanácsos többek társaságábau a vasúti utou sétálva, találkozott Krámerrel s megkérdezte tőle, hogy megkapta-e az idézést Ez azt felelte rá, hogy nem megy fel. Bisthy ekkor figyelmeztette, hogy ha meg uem jelen, elővezetteti. Krámer erre lármázni kezdett, s a roudőr-tanácsos és a társaságában levő urak után, bár azok tovább meutek, filyton ordítozott. Ezért Ítélte el a rendőrség 80 frt pénzbírságra s ráadásul még, minthogy az ez ügyben történt hitósági eljárás közbeu tiszteletlen magaviselet tauusitott, ezért külön 60 frt pénzbirságra, esetleg 6 napi elzárásra. — A dií'tcritisz járvány-szerüen kezd föllépni városunkban. Ez okból a r. kath. népiskolát, melynek növendékei között több difteritisz-eset fordult elő, egy hétre bezárták. — Gyermek-halál. Bacsó Andrásné leve'eki lakos ez évi május hó 8 áu elineut testvéréhez, Palyi Gáboruéhoz, s magával vivéu egy éves kis leányát is, azt a tűzhely mellé ültette, ő maga psdig kimeut a házból. Mire vissza jött, a kis leányon már égett a ruha. Eloltotta, de a gyermek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy belehalt. — A törvényszék B c ő Andrásnét gondatlanságból elkövetett emberölésért 3 heti fogházra Ítélte. — Hirtelen halál. Pap János czipész segédet kedden reggel nádor utcza 31. szám alatti lakásán, az udvaron halva találták. Halálát szív szélhűdés okozta. Enyészet, örökös ós örökre való enyészés tehát a változhatlan törvény? Enyészni! ... ez volua hát a mi homlokunkra is leírva, ez volna hát sorsa lelkünknek is, ennek az isteni szikrának, melynek csodás hatalma egész uj világot bir alkotni. Rettenetes végzet: születtüuk, hogy éljünk, — éljüuk hogy végre is ineghaljuuk s meghalunk, hogy örökre eltűnjék uyomuuk! Ez nem lehet: hiszen kigunyolása lenne ez az em beri lélek ama szent és olthatlan sejtelmének, miben milliók hittek évezredeken át s milliók hisznek ezer évek multán is, hogy — születtünk azért, hogy örökre éljünk. Csak kába sejtelem: csak egy remek költemény ez nem lehet, Elmúlhat az a részünk, melyben közösek vagyunk a föld pusztulandó tárgyaival; de hogy a lélek, mely felülemelt azokon, mely az „éu'üuk tudatára ébresztve szüntelen jósolja, hogy ha vagyok, leszek is, — hogy ez a lélek megsemmisüljön, az lehetetlen. Aláomolhat az erős ég mindeu csillagával, elenyészhet a föld összes terményeivel, de hitünk édesen blitat, hogy még ott, még akkor is túlemelkedvén a rettenetes zűrzavaron — lelkünk megtér az örökkévalóság kútfejéhez, oda, ahonnan eredetét vette — Istenéhez! Igen igen! A sírnál nem enyészhet el nyomunk örökre, a koporsó csak egy uj élet bölcsője! Régi rendelet a kolera ellen Hogy mily szigorúsággal büntették régente a járvá nyok ellen tett intézkedések áthágóit, erről tanúskodik Mária Terézia királyné rendelete, melyet 1766 ban adott ki, s melyet magyar nyelven is megküldöttek az összes magyar hatóságoknak kihirdetős végett. — A helybeli dalegylet november 5 én este 8 órakor a Hárs vendéglő nagytermében, a tállyai Kossuth templom szentelése alkalmából tartott haugversenyen a hazai uapilapok által egyhangúlag elösmerteu előadott műdarabok s néhány teljesen újonnan betanult magyar népdal egyveleggel dalestélyt tart, melyre előre is fölhívjuk a közönség érdeklődését. — Thea-estélyek. Ifjú hö'gyek és fiatal urak, akik csak tánczolni szeretnek, mamák és papák, s akikuek száma olyan szörnyen szaporodik a társaságban : a való ságos agglegények és az öreg-fiatal agglegény jelöltek, örvendezve veszik bizonyára hirét, hogy a helybeli jótékony nőegyesület ismét fölvette programmjába a theaestélyek rendezését, ezekét a pompás mulatságokét, melyek régen megállapított renoméjukkal a győzelem és siker biztos kilátásaival jegyezhetik be dátumaikat a mi farsanguuk krónikás könyvébe. Az első thea estélyt deczember 3-dikán tartják tneg, a másodikat január 14-én, a harmadikat pedig február 14 dikén. íme egész farsangi programm, melyben föltalálhatják vágyaik beteljesülését mindazok, akik szeretnek jól mulatni. Azt taláu uem kell külön is megemliteuüok, hogy milyeu nemes az a czél, mely istápolást nyer e mulatságok jövedelmei által! — Három csinos népdalt irt Slray Elemér ismert jeles czigány primás. A uepd il csopjrt a napokban bocsáttatik piacira, s kapható lesz a szerzőnél. Ez már nem első munkája Sáraynak, s tekintve, hogy a „Korituiczay emléke" szép elterjedést uyert. e munkája is megfogja szerezni a közönség tetszését, Kerekréthy Margit úrhölgynek vau ajánlva. — Vétkes bukás. A helybeli kir. törvényszék Maikovits Ignácz volt nagykállói kereskedőt vétkes bukásáért 14 napi fogházra, nejét pedig ugyan ezért 20 frt pénzbüntetésre ítélte. — Holttest a ligetben. Pénteken délután az orosi uti vámtól a pazonyi utig terjedő düllő ú

f, mentén levő akáczos liget egyik fáján egy felakasztott ember holttestére akadtak. A 35—40 éves férfi ki létét még nem állapították meg, de öltözete után Ítélve szoba-fesiőuek kellett lennie. Ruhája zsebében találtak egy czédulát, melyre e szavak voltak irva: „idegeneknek szállá3." — Gégényi betyárok. Tó'.h Pál, Vas Ferenc/, ós Tóth Istváu gégényi lakosok e hó 23 áu Demecserben járván bélyeget vásárolni, összetalálkoztak Varga János demecseri lakossal s megsejtvén, hogy pénz van nála, leitatták s aztán kicsalták a falu végre, ott egy gö lörben leverték s pénzét elrabolták. A tetteseket a kemecsei csendőrök már elfogták s behozták a kir. ügyészséghez. — Tolvaj cseléd. B ikó Liua szobaleány Szu iyoghy Miklós ujtehértói földbirtokoson, egy nyitva feledett fiókból — 900 frtból — 100 frtot ellopott s elrejtette a péuzt a jégverembea. Egy másik cseléd azonbau megleste s igy a lopás kitudódott, Bakó Linát pedig bekísérték a kir. ügyészséghez. — Kabát tolvaj. Bleuer Lajos helybeli földbirtokoshoz mult hétfőn testvére családostól jött be Ibrányból. Podgyászuk közt volt egy női felöltő, melynek zsebében 83 Irt volt. A felöltőt a zárt előszobából ismeretlen tettes a pénzzel együtt elemelte. A rendőrség keresi a tolvajt — Eltűnt. Horváth József Manda-bakor tanyabeli gazdaember a mult szerdán négy zsák gabonát hozott, három lovas szekéren a piaezra. A lovak közül kettő ugyan az uap este 9 órakor, a harmadik pedig éjjel 11 órakor, hám és szekér nélkül, fülig sárosan jöttek még a tanyára s a gazda azóta eltűnt. Felesége bejmtette a dolgot a rendőrségnél, mely a nyomozást megindította. — Czélszerii újítás a postai levélszállitásban* Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter czélszerü újítást léptetett életbe, a mely abból áll, hogy ezentúl harminczöt czentiméter hosszú levelet is fel lehet adni a postára, de csakis a magyar korona országaiban való forgalomra. A miniszter ezt az újítást arra való tekintettel léptette életbe, hegy az irópapir rendes hossza harminezuégy czentiméter s hogy a papirost nem miudig ehet összehajlitás által kisebbíteni. Eddig a levél harinincz czentiméternél nem leheteti hosszabb. Az uj ren delet értelmében a harminczöt czentiméter hosszú levél tizenöt czentiméter széles és öt czentiméter vastag lehet. A rendelet első szakasza felakasztással fenyegeti meg azokat, a kik csalárd eszközökkel vagy bizonyságtétellel kijátszák a mirigy ellen való vesztegzárt, ha pedig az illető nemes ember, ellene azonnal „proczesszus" inditassék. „Kegyesen" akarja a rendeletet, hogy szintén bűnhődjenek azok, kik a zár alá vetett helyekről jött portékák „színes feladásával vagy c-alánl elnevezésével", vagy még tovább „kö!temények"-kel (ez volt a hazugság neve) és hazug fogások által próbálnák kijátszani a rendeletet. Idegen helyekről jött egyéneknek a halálnak elkerülhetlen büntetése mellett tilalmas a vesztegzár ki nem töltése előtt más személyek közé elegyedni. „Bizonyos várbéli kőt esztendeig tartó robotálásnak büntetése alatt" tilos a vendégfogadóku ik szállást adni a „lineákon" vagy a „kordon"-nak uevezett határokon „idegen, gyanuságos és ismeretlen személyeknek." A két esztendei fogságon kivül az ilyen vendégfogadósok még üzletüket is elvesztik. A rendelet azonnal való agyonlövéssel fenyegeti meg azokat, kik a hajón érkezve, a vesztegzáros idő letelte elótt partra lépnek A rendelet elő is írja, hogy az idegen földről beszökött és elfogott jövevéuynyel miként bánjanak el. A büulető törvényszék kérdezze meg; „mi módon, ki segítségével, micsoda uton esett azon alattomban való bejövetele? az elfogatott személyek mindeu hosszasabb eljárás indítása nélkül ugyanabban a helyben agyonlövettessenek, a testek pedig megégetés által semmivé tétessenek." Gondol a rendelet arra is, ha a tengeren szélvész támad, mi történjék a hajókkal. ,Ha valamely hajó a vesztegzár idején a szeleknek, vagy vizeknek, ereje által némely tiltott helyre vagy Porto Morto nevű partra kivettetnék, azt ugyan a strázsák megengedjék, de mind-