Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-31 / 5. szám

Melléklet a ,.IUy írvidék" 1892. 5-ik számához. A „polgári olvasód-egylet. K/t a nevet viseli városunknak egy társadalmi egyesülete, mely kitü/ött czéljainak jóravalósága és közhasznú volta s még inkább az által, hogy e nemes cndok megvalósításában már is nagy eredményeket ért el s jól és okosan használt eszközeivel mind inkább megszerzi működése sikereinek teljes garanciáit : valóban megérdemli a figyelmet és érd klődést A polgári osztály, ahogy ezt nevezni szokták, bizonyára a legjelentékenyebb tényező városunk egész közéletében, mert társadalmunknak ez az osztálya a/, mely nemcsak tagjainak száma, hanem a betöltött élet-hivatás, képviselt szellemi és anyagi töke áltai is városunk fejlődésének elsőrangú tényezője. Városunk e társadalmi osztályát egyesíti kebelében a polgári olvasó-egylet s már maga e körülmény indokolttá teszi, hogy ez egyesület működése közfigyelem tárgyát képezze s szeles körben ébresztessék iránta érdeklődés. Mert ez az egyesület kitűzött czéljai szerint uem egy egyszerű kaszinó, mely tagjainak a kártya meg a billiárd asztal mellett szórakozást nyújt hanem valósággal a közművelődés terjesztője, nemcsak rendeltetése szerint, de működése által valósággal is. Akik ismerik ez egylet életet s figyelemmel kisérik működését, mely küiönöseu az utóbbi időben mindinkább szélesebb körre terjed s gyarapodik eszközeiben, azok tudják s konstatálhatják, hogy ez egyesület polgárságunk társadalmi életére, iutelligenciális fejlődésére mily hatalmas és jótékony befolyása van Elég különben pár órát tölteni az egylet helyiségeiben, hogy bárki meggyőződést szerezzen arról, miszerint az a szellem, mely ezekben a termekbeu uralkodik, csak jótékony és nemesítő hatást gyakorolhat. . Nem henyélni, de üdülni járnak ide a kör tagjai, a nap munkája és fáradalmai után Gazdag könyvtár és hírlapok állanak a tagok rendelkezésére, s az egymással való ériutkezes, a mindennapi élet felmerülő kérdéseinek megbeszélése, tisztázása, a közdolgaink felett folytatott eszmecserék nemcsak a kör tagjainak javára szolgálnak, de érezhető jó befolyással vanuak közéletünkre is. Az egylet vezetői legutóbb felolvasó-estelyek rendezése által is szaporította egygyel eszközeit, melyekkel e kör czéljait munkálja s azokat megvalósítani óhajtja. E felolvasó estélyek. jól megválasztva a felolvasás tárgya és modora, bizouyára mindinkább kedvező fogadtatásban fogn k része.->Qlui s bizonyára miudig fognak akadni egyesek, kik szívesen válalkoznak felolvasások tartására. A polgári olvasó-egylet tagjainak száma a mult évben igen tetemesen szaporodott s a kör helyi ségei népesebbek lettek. Tanubizonysig ez amellett, hogy az egylet müködesének vezetői e működés programmját helyesen állapították meg. s buzditásu szolgálhat részükre, hogy ne vonják meg tevékenységűket és gondoskodásukat ez egyesülettől, melynek jelentősége évről-évre nagyobb lesz, s jótékony hatása évről é\re érezhetőbb, nyilváuvalóbb és szélesebb körre terjedő. A termény-csarnok mnll évi működése. A helybeli termény-c-aruok e hó 20-iki közgyűlésén dr. Flegmáim Jenő litkár a következő közérdekű jelentéssel számolt be a csarnok mult evi működéséről -. Tisztelt közgyűlés! Néhány éve már annak, hogy a hányszor jelenté sünket a t. közgyűlésnek előadtuk, mindég a félelem és a csüggedés egy nemével tettük, mert az, a mit kereskedelemről a kereskedelmi bel ős külpolitikáról elmondtunk, az más nem voll, mint óhajoknak a jelzése, a kisebb és nagyobb jelentőségű körülményeknek felsorolása, a melyeknek hatásait bármeanyire is szerettük e'őnyös világításba helyezni, még is, mi is, de a t. közgyűlés is megvolt azokról győződve, hogy nem oly jelentőségűek, mikóp a hanyatlásnak indult kereskedelmet, forgalmat, süppedő ós megfeneklett helyzetéből kiragadni képesek leuuének. Bármit is tettek illetékes helyen, bármennyire iparkodtunk mi magunk, haladásunkat ós mozgásunkat folytou akadályozta, a jobb jövőre való kilátásunkat mindég fenyegette egy rém, egy rém melylyel szemben tehetetleneknek éreztük magunkat és ez volt a túltermelés a túlproduktió réme. Az elmúlt 1891 óv nyarának elején egy váratlan, leudületteljes, emelkedő irányzat támadt, melynek kezdetben hitelt alig adtak, de a mely napról napra uagyobb mérveket ültveu, terményeink legtöbbjét felölelvén, oly emelkedő árakat idézett elő, a milyenek 10 óv óta elő nem fordultak. Azon félelmek tehát, a melyeket mindannyian érez tünk, hogy terményeinket alig vagyunk képesek ériéke siteni, hogy mezőgazdaságunk ós a vele szoros kapcsolatban álló terinénytlzletünk megszűnik, hogy gazdáink saját zsirjokban fulladnak meg, kereskedőinkre pedig, a teljes tönkreuieués utáu, mi szűkség sem leszen, eloszlottak; és pedig eloszlottak azon kedvező kilátások melletl, hogy a túltermelés te'jeseu megszüuvén, arra több különféle körülmény oly hathatósan működött közre, inikép biztosau számithiiunk arra, hogy evek sorozata utáu állhat csak ismét oly helyzet elő, íuely mezőgazdasági terményeiuk és kereskedelmi czikkeiuk értékét érezhetően lenyomni képes leuue. Az első lendületet tehát a szükség, a kereslet okozta, a kereskedelmi felvirágzás ezeu első és leg hathatósabb mozgató ereje. A második fótéuyező, mely terményeinknek kivitelét biztosítja a jövőben és mely az elmúlthoz hasonló alan:as árakat ezutánra egyenesen kizár, az 1892 február 1 sóvel életbe lépendő kereskedelmi szerződés, a/, abbbau foglalt vám leszállítások és fuvardíj tételek. Miután a t. közgyűlés minden tagja közvetlen tapasztalatból tudja a vámtételek és fuvartételek leszál lírásának közvetleu következmenyeit, azokkal hosszasab bau foglalkozni uem kiváuunk, c-uplu azt jegyezzük meg, hogy ha a gaboua vámja 1 frt 50 krral leszállott, akkor az árak átlaga az 1 frt 50 kr, tiagyiészével, iniudeu más ok kizárása mellett, kell hogy magasabb legyen, hogy akként a rozs ára métennázsánkiut soká nem lesz 4 frt 2ü kr mint most2 évvel ezelőtt, az termeszetes és annyi bizonyos. Igaz ujyau, mikép az leuue a mi érdekünk, ha a s/abad kereskedelem egész teljességében fejlődnék ki, ha kivitelünk te^es vám 11 lkül lenne szállítható bárhová, de az ez időszerint nem vult kivihető már azért sem, mert fejlődő iparunk oly támogatást igéuyel, a melyet más ként nem bi.its.iithitunk, mintha az e!Jha!»uo.i. ós virágzó iparral biró állani' k kiviteli czikkeit máskeut be uem hozzuk, mintha azt mesterségesen a hazai fejlődő ipar termékei segélyezéseként megdrágítjuk. És mindezeken felü virágo/ui kell kereskedelmünknek is, mert a törvényhozás és kormáuy nein csupán a kereskedelmi szerződések által, de helyes kereskedelmi politikával is igyekszik előmozdítani kereskedelmünket. Az elmúlt évben az osztrák állami vasutak megváltása és megvétele képezi a legnagyobb horderejű tényt. Ezeu uj vonalszakasz megszerzése utáu elmondhatja már a magyar közieke lésügyi miniszter, mikép az államnak szerzett és teremtett egy oly hálózatot, a minő „A. NYÍR VIDÉK llRCZÁJ A.* Farsangi levelek egy l'dlusi kis menyecskéhez. (Városiaknak olvasni nem ajáu'om.) II. Kedves Marisica hugocskám! Semmit sem irigylek tőletek, de a lakóhelyiségeteket bizony szeretném. Az a lakás, az a berendezés, még unokáiban is dicséri a praktikus gazdát, ki portájának legkisebb zugát is oly cz-lszerüeu tudta felhasználui. A lakás életünk kényelmére, megelégedésére, a legelső föltétel. Azonban a rosz berendezés, a legjobb lakásban is, ha nem mindeut, de nagyon sokat routhat. Például . . . uiegeugedsz kedves hugocskám, legelőször megkriilzálom a te berendező képességedet. Mikor nálatok voltam, nem találtam mindeut rendén ... az én ítéletem szerint. Akkor uem szóltam. Minek zavartam volua az én kis hugocskám gyönyörűségét, midőu ragyogó bü-zkeséggel mozgatá az ő vendégszobáin ik elegancziáját,! Az épület keleti végében tágas kettős szoba, egyik vendég hálószobául, másik vendég elfogadó teremül berendezve, feldíszítve Szőnyegek a padlón, oiajuyomatu képek a falon, ízléses szekrények telve ősi és újkori csecsebecsékkel, szetvizekkel; albumok az asztalon, makart Csokrok itt is, ott is — egyszóval a lehetőségig muíatva minden a vidéki nemes jólétét és keuyelmét. A tágas tornáczról, mely délre néz, uyilik az ebédlő, ez is tágas, kényelmes helyiség, de inkább vendég eb .-dió. Magatok pedig lakást vettetek a tornáczról nyiló uyugotra uézó legkisebb szobában. Nappal is, ejjel is. Igaz, hogy e szobának délre és nyugotra ué/.ő ablakából mindig szem elótt lehet tartani a gazdasági cselédséget, a kikeritett baromudvar északró - léire húzódván. S ez a gazdálko dáonil fődolog. Dehát! . . . Haragszol . .. nem haragszol ...ab rendezésed nem helyes kedves hugocskám! A szobák nem arra valók, hogy a szép bútorokat, a czifra bútorokat legyen hova elhelyezni A szobák arra valók, hogy az ember bennök lakjék, hogy beunök elegendő levegőt találjon. Mert lásd kedves hugoc-kám, levegő nélkül az angyalok sem elhetiiek. Nem tanultatok fi erről a leányneveidébea? Hogy a levegő inely részekből áll ? Melyik eleme tápláló ós melyik gyilkoló? Mennyi a tüdő napi lovegó fogyasztása? Miféle elemet, vegyet lehelünk ki? párolgunk ki? Tehát kedves hugocskám, tartsd uagyobb becsben édes magatokat, mint, a bútoraitokat! Ók egészségesek maradnak kevesebb levegőben is, de ti uem! Ha most egyelőre a két legszebb és legjobb szobádat, vendégszobák czitnen, elfoglaltad is, a hiúságod kielégítésére (inajd benépesedik az a maga idejére!) de már az ugy uevezett ebédlőt csak vegyétek használatba magatok Még pedig legyen a nappali és éjjeli szobátok. És aztáu. . .. Astáu azt a nyugotra nóző kis szobát bocsásd egészeu az uracskád rendelkezésére. Ő a gazda. Hidd legyen szeme előtt otthonlétében a gazdaság. Hadd legyen az neki elvouuló helye, valahá lyszor annak szükségét érzi. Pedig okszor érzi! Például először is tőled kell menekülnie! No csak ne szakíts félbe! Mindennek meg vau a maga ideje — ezt tartotta már bölcs Salamon, akinek háromszázhatvanöt félesége volt. Az ölelgetőzésbe, csókolódzásbau stb. hamarább kifárad a férfi, mint. a feleseg. A mi sois, megárt. Mindenből, kicsikém, mindenből! Arra törekedjünk, hojíy az élvezeti czikk mindig friss ós kívánatos legyen Változatosság gyönyörködtet — ez az örök igazság! Nagyou jó tehát, ha férjem-uramnak vau egy kis külön szobácskája, hol kifüstölheti, kimorfondirozhatja magát, a né kül. hogy a I feleség szeme mindig megakadua beune. uek nincs párja a világon és a melynek szakszerű és egységes vezetése által az összes magyarországi forgalmat befolyásolni képes, ós kezdhet oly forgalmi politikát, aminőt az ország érdeke kiván. Ezeu voualszakasz is állami kezelés alá jutván, kiterjesztetik erre is a zóna, és uem csupán a duua melléki tartomftiijok egyszerű személyforgalmát fogják nevelni, de kereskedelmi szempontból véve a sűrű érint tózéa, a meg- és felismerés előnyeit, oly változást vannak hivatva előidézni, Amelye ket egyszerüeu hazánk és kereskedelmük hivatásának a keleten — szoktunk jelezni, és amely "termés.zetsalrüleg nem csupáu a személyes Ajliítkez&sből áll, 4e ímól is, hogy a kelet szükségletét intését felismerve^a^ ipari czikkeinkkel lássuk el, és mWéWEOT a mégtféjjHlenebb mezőgazdasági államok terméwj^ii'uáj^tíUilöl is, feldolgozhassuk, Igaz ugyan, hogy ezen vflBwmaTasz átvétele az őszöu szerfeletti nehézségeket okozott, értve alatta a waggon hiányt, igaz, hogy az őszön a kereskedelemünk kárát vallotta, mert terményeinket kellőleg és elég gyorsan ueui tudtuk értékesíteni, mert kereskedőink sokat veszítettek kamatban és pénzhiány miatt, sokat vesztettek zsák-kölcsöndijakban, mert sok érték lett a szabad ég alatt elhelyezve, mely részben töukre ineut és megsemmisült, de miudezen károk hihetőleg ismétlődni nem fognak és mindezek számba és tekintetbe vételével csak azt mondhatjuk, amit a mult évben is kifejeztünk, hogy a kormány kereskedelmi politikája iráut a legnagyobb bizalommal viseltetünk ós működéséért hálásak vagyunk. Mi, Nyiregynáza városa és vidékének kereskedői és közönsége, a közlekedésügyi miuiszter eljárásával kiválókép meglehetünk elégedve, mert a mint figyelmét magú.ikra felhívtuk, és e város kereskedelme és forgalma jogos kívánalmait és igényeit előadtuk, a miniszter igyekezett azoknak megfelelni, 1891. év nyarán Debreczen felé indult két vonat helyett négy, Szerencs felé hasonlókép két vonat helyett négy indult, sőt még a téli menetrend is a régi két vouat helyett 3—3 vonattal maradt Szereucs és Debreczen felé, hasonlókép a Terménycsarnok előterjesztése folytáu megnagyobbittatott a pályaudvar, kiépíttetett a feladó hivatal és építés alatt áll az indóház. Mindezek előnyök, a melyek jólehet jogos igényeiuk voltak, de hogy oly hamar meutek teljesedésbe, az intéző körök kiváló figyelmének tanujelei. Az egyesüb t magán tevékenységét, belügyeit a választmányi jegyzőkönyvek ismertetik, ezekből kitűnik, hogy minden egyes körülmény felmerülte alkalmával a választmány folyamodott, előterjesztéseket adott be, sürgönyöket küldött, csakhogy az, ami érdekeink gátlására történt, azonnal megszüutettessék és a dolgok rendes menete, a kereskedelem háborítatlan fejlődésének ezen feltétele, helyre álljon. Jelezzük továbbá, hogy pénzügyi helyzetünk tűrhető, fényesnek ugyau egyáltalában uem mondható,de amenynyiben az egyesület uj tagokkal szaporodik, a legalaposabb kilátás vau arra, hogy az egyensúly fenntartatik. Midőu tagjaink szaporodását jeleutjük, fájdalommal kell megemlékeznünk Kornsteiu Ignácz, az ipar és kereskedelmi bouk nagyérdemű alapítója és vezériga-gatója, az egyesület alapító és választmányi tagja, kereskedelmünk kiváló tagja, közéletüuk tisztelt alakja, minden szép és nemes pártfogója elhunytáról. Önérzettel mondotta őt kereskedői testületünk a magáénak, fájdalommal emlékszünk meg felőle m udaunyian, kiknek ősziute gyámolitója és tanácsadója volt; elhunyt még Fried Izrael, r. tag, leveleki birtokos és iparos is, ki szűkebb kőiben élt •s~yzz, de helyei betöltötte és tisztesség kisérts végútjában. Mielőtt jelentésűnket berekesztjük, kötelezve érezzük magunkat taugjainkhoz pár intő szót intézni. Eddig miudig az volt jelentéseinkben, hogy tagjaink minden kötelezettsegeiknek eleget tettek, hogy a nyíregyházi piacz ha nem gazdag is, de tnuukás, becsületes és reális, a szedelgést nem ismerte, hogy tagjai megbízhatók és jóhiruévuek örvendtek Az év folyama alatt tudomásunkra jött, mikép egyesek, tagok és uem tagok, tőzsdei kötések által, súlyos auyagi károkat szenvedtek és hogy eleget tenni uem mindig voltak képesek kötelezettségeiknek. Megeugedve, hegy mindenki tetszése Például, ugy ebéd után, mikor oly jól esik teljes kommóczióba tenni maguukat, a feleség szeme előtt pedig Ízléstelennek tüuik fel a díványon végig nyúlás, lábaknak asztalra, székre felrakása, nagy bodor füst kifuvása stb. — hát ha a férfi elvonulhat, a feleség is meg vau mentve a rá nézve uneszthetikus dolgoktól. Aztán a te uracskáduak, mint gazdának, különféle műveletlen emberekkel kell naponként érülköznie, néha bizouy furcsa beszélgetést folytatnia. Ugy-e ebben neked nem nagy kedved telik ? Pedig muszáj! Aztán férjemuram kint a mezőn valamely dolog miatt bosszúságba jött. „S mint a sebzett vadkan fú veszeU dühében" mint Arany mondja. Nos! ily állapotban jó ha előbb lecsillapodik kissé a maga odújában, mielőtt elédbe kerülné. Egy szó. mint száz! Kedves hugocskám, adj egy külöu szobát a te uracskáduak, hogy ne kénytelenittessók miudig elmenni hazulról, ha. . . . Legyeu pedig az a szoba lakályos, otthonias. Ne bízz mindeut a cseledre. Nem is képzeled, mily jól ősik az euy férjnek, he látja, hogy kedves feleségé maga is takari\ tisztogat, rendez szobájában, Télben ablakát megrakja élő virágokkal; nyárban egy egy illatos csokrot tesz asztalára! A tisztaság a reud, a jó levegő, haza vonza a férfit az óperencziu,s tengeren túlról is! S észre veszi a férfi, kogy kinek köszöni mindezeket s bizonyára nem marad adós érte oly visz luzatokban, melyeket még a feleség szeret és óhajt férje részéről. A híz előtt pedig? Tavaszról őszig el ne hervadjon a virág! A széles toruácz déli melegét mérsékelje lombos folyondár. Mosolyogjon miuden az érkező férj elé. Különösen pedig a szerető feleség! Ugy bizony, kedvt s Mariskáin! Folytatjuk ha óhajtod. Akár haragszol, akár uem, maradok szerető nagybácsid Péter Pál.