Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-31 / 5. szám

„N Y I H V I 1> É I< " szerint cielekedhetik, még i.s megragadjuk az alkalmat anuak a kijelentésére, hogy tőzsdei üzletekkel sikerrel cs ik az foglalkozhatik, ki a tőzsdén az előtanulmányokat rendes vezetés mellett megtette, ki uagy és széles 14' körrel bir, ki a tózsde szekhelyóu lakik, ki ezeii örökké forrougo t«gernek mindeu örvényét istu rí, iki még a vihart is képes felhasználni es miuden veszedelmet kiállani elég vagyonnal rendelkezik, de a kiuél az eóbb említett előfeltételek hiány zauak, ki a uogyviligi kereskedő összes tapasztalat úval, ki a világot felölelő egy egészet képező kereskedelem összes tényezői ismeretevei nem bir, a Ui messze a közpmttól, a tőzsdétől, mindenről eak későn veszeu tudomást, ki anyagilag nem rendelkezik a tiz- és százezrekkel, az a vih irt kiállaui nem kép ;s, az a tőzsdén meg nem állhat, mert azt a hullámok,ha fel is vetik egy egy pillanatra, az a kedvező alkalmat rendszerint sem fel nem ismeri, de fel sem használhatja, es azaz elemek martalékává lészeu, melyek őt elsodorják és el is temetik Tctryiiiik a föWImives népért! A papok wószékről, a honatyák parlamenti padokról, az ujsagirök lapokban, .1 uemzetgazdák szakmunkában hirdetik és elpana.izolj.ik, hogy földuépüuk, a pár barázdás gazdaosziály vegveszelyben vau, mert mig elemi csapisok. sanyaruau termő évek látogatják folyton s apasztják jövedelmét évről évre: az adók, mindenféle közterhek es a nagyobb tőkével szemben vivőit verseny sikertelensége alakjában reájuk uehez••dő terhek egyre .szapora Inak felettük s ez állal helyzetük maholnap türhetetleu lesz. A nagy közönség meghallgatja e beszedeket; ha épju unja magat, elolvassa az erre von itkozó czikkeket is, aztán nem törődik velők lovább. A ki kedvező viszonyok kozótt vau, az közönyös marad, mert sorsával ki vau békülve; a ki pedig lászorulua, hogy az elpauaszolt bajok orvosoltassauak, mert azokban ő is szenved: az azért marad tétleu, mert /agy uem ismeri a nyomorból kivezető utat, vagy gyöugének érzi magát a kezdeményezésre. A kiknek végre leune erejök segiteui, azok sajuálják feláldozni kényelmüket es igy a kezdemé nyezést mindenki mástól várja. Legtöbb az államra szeretne támaszkodni s ezek nem vetuek számot azzal, hogy bár az állam sokat tehet e bajok euyhitésere, azt veglegesen csak a társadalom maga képes megorvosolni egy liatalmasau felpezsdülő, szilárdan kitartó tevékenyseg altal. Földiniveló nép vagyunk ma is: nálunk a kisbirtokosok és a szegény földnép helyzeteuek javítása oly immiueus jelentőségű kérdés, miut a nyugat fejlett gyáriparu országaiban a munkás kérdés Mert init tapasztalunk a népnél ? borsával ós a feunálló iutézinéuyekkel elégedetlen s látva azt, hogy tőle csak veszuek el folyton anélkül, hogy helyette aduának is cserébe segélyt: hibáztatja a létező viszonyokat, melyek — szerinte — mindenkire uézve kedvezők, és reája nehezülnek aránylag legnagyobb sulylyal. Téuyleg ugy van, hogy az ő sorsával uem törődik senki, hanem csak akkor veszuek tudomást róla, mikor az évnegyed közeledik s tőle az adót kell beszedni. Szükségé ben uem akad támasza, tauács adója, hanem eLgedik menni a saját korlátolt esze után, mely igen ritkán képes őt okos tanácscsal ellátni, mert uem ismeri a boldogulhatás módját, másrészt pedig hiányzanak is az állam és társadalom közöuye miatt azok az intézmeuyek, melyek őt a veszedelemből kiragadni leuneuek hivatva Igy aztáu mit tapasztaluuk ? Ila a fél, vagy uegyedtolkes gazda megborul, ha betegség teszi egy időre keresetképtelenué, vagy barma elpusztul; ha rosz termés vagy elemi csapás folytán oly helyzetbe jut, hogy árverés fenyegeti talpalatnyi földjet, házikóját, az uzsorások kezébe adja magát, kik pillanatuyi zavarából oly árou segítik ki, hogy mindene utánua vesz. A város messze vau, tán uagy dolog idő is állott be, mely akadályozza, hogy ily hosszú utat tegyeu, de A piípos szerelnie. - Beszély. — Irta: Tóth Kálmán. Alfrédet mindeuki becsületes, jó muukáju iíjuuak ismerte Bálnaszegeu. Anyját kimoudh itlanul szerette s a korán elvesztett jó atyát auyábau igyekezett szeretni s a kettői szülői szeretet abban összpontosult egész hevével, ki a szegény nyomorék gyermeket oly kitartással s küzdelemmel nevelte fel szép tulajdonaival. Talán ösztöu-^erüleg sejté Alfréd a természet kezé nek súlyát egész lényén, talán erezte azt, hogy neki, a természet mostoha gyermekeuek csupán a szeretet érzelme fog viszonoztatui; de enuek legmagasztosabb foka, a szerelem, számára elvesz tt: egész orejet a munká uak szentelve, az auelkül is okos, ügyes tiu alig isKolái bevégezte után alkalmazást nyert Vidám, megelégedett volt miudig, mert nem ismerte amaz irtózatos szenvedélyt forrón szeretett anya vallá-os, órködó ueveiése után, mely korunkban oly sok ifjúnak éltét siettetve es megmérgezve: a komorság, életuntság bélyeget nyomja arczára Korán megbarátkozott azou eszmével, hjgy ueki vissza kuli, ha csak rési ben is adnia muukája által anyának ueveltetesere fordított anyagi áldozatát s midőn 20 éves korábau egy ügyvédnél sjép tizelessel alkalmazási nyert, boldognak erezte magát szerény családjuk kereső f jeve s később feuUrtojává leuui Szolgaiiua.sau j irt dolgozó szobájaba s h-t olykor olykor a felek magan irataiért keves váratl.iu összegeiket kapott, azt édes auvji meglepetesere forditá, gyümölccsel vagy egyéb hasznos háziszerrel kedveskedve i neki. Azt hitte szegeuy Alfréd, hogy az embernek legfőbb boldogsága a munkálkodás es ha ez jutalmazva van. me-ele gedesüuk tetópoutját eri el; de uein ismerte meg iz ember valódi boldogságát e földön, szive eriutetleu volt még s éppen ezért feledhette a sors mostoh isa^át, mely szép lelke nagyságát a külső test uyouiorekságával akarta kiemelni. A tágas udvarba, melyben auvjával lakott, egy* nyári uapon egyszerű, kis család költözött, három taggal Az öreg meg a városbau csak nagyobb pénzintézetektől vehetne kölcsönt, ineiy m att kezeseke: kelleue állítani, vagyonát megbecsültetuie,betablá/.tatuia és igy oly hosszú proceszszu- uíau jutlntua segélyhez, hogy inire az: megk ipuá ekkorra már tán romlása be is következett. De ni -g egyéb i- visszatartja attól, hogy ide forduljou Egyszeiüeu korlátolt eszevei fél a nagy urakhoz ineuui, könyörgésével alkaluutlan iodui; tartózkodóbb, semhogy a takarékpéuz tár íjtijáu hitekig tartó hibozás nélkül be merne lépni. Ezért nif-y aztáu falusi szatócshoz, korcsmároshoz, vagy a jó ég tudja elősorolni, még mi min len titulus alatt -zerep ó apró uzsoráshoz; ezt ismeri, talál kőzik vele miudeu nap, látja, ho.-y az barátságosan, biz'asólag beszél vele s hainir adja azt a kis pénzt, melyre neki égetj szüksége vau — és felveszi tőle a p • nzt bármi j kamatra. Oly p.'uzhez jut, melyet poutosau uem kell tizetuie, hauem a lejáratkor még adnak is hozzá szívesen, köuuyen jut segélyhez, nem szorougaiják érte s igy bőven költekezik. Mikor p.'dig fizetésre kerül a sor, ugy el számol hitelezője, hogy akár a koldus bothoz folyamodjék Akkor elkeseredik, a bódító páliukában keresi kétségbeesése orvosságát és a kic-apougó élet elszoktatja a munkától végkép s igy vagyonának utolsó romjai is a korcsmáros zsebéb • kerülnek. Es szomorú példájáu nem okulnak még sem, mert alig van oly kisebb gazda, ki meg ue szorulua s annak gyors segélyt a mostaui viszonyok között csak az uzsorás ad, kiuek hálójából meuekülui uem tud, a ki egyszer belekerült. Ezeu segiteui kell, nemcsak a főidet turó szegény nép, hanem a közjó érdekébeu is. Egy józan élettt. vagyouos, erkölcsös erzületü földmiveló osztály képezheti ma nálunk az állami, valamint a társadalmi rend legszilárdabb alapját. Alkalmat kell tehát nyújtani arra, hogy a uép auyagi helyzete javuljon, mert ez maga után vonja a gondolkozás világosságát, az érzések és kedélyek nemességét is. Ha a nép látja, hogy sanyaruságábau segítik — hálás lesz. Ha munkája gyümö.esőzik s helyzete auny ra javul, hogy exiszteuciája voszélyuek uiucs többé kitéve; az irigység,Iroszakarat, bűuös gondolatok csiráj i kivé.sz belőle és leghatalmasabb védője ő lesz aunak az állami és társadalmi rendnek, melyben látja, hogy boldogulása lehetséges. Oda keil ezért hatnunk, hogy a népet kiemeljük az auyagi romlás és erkölcsi métely fertőjéből. Leghathatósabb eszköz erre a hitelszövetkezetek alakítása, melyek népszerűvé tétele és elterjedése leginkább a papokuak lehet föladata. Beunök bizik leginkább a uép, ők euuek tanácsadói, vigasztalói nyomorúságukban. Hivatásukkal nemcsak hogy nem ellenkezik az ügynek élére állui, sőt joggal várhatja tőlük bárki, hogy ha hirdetik a boldogulás módját, ha jóra, nemesre, erköl csösségre serkentenek a templom falain bélól : fáradozzanak azou eszközök megteremtésén az életben is, melyek által az emiitett czélok elérhetők Működésűkben karöltve ke'l haladuiok a uép anítóval, kinek szintén feladna az élet számára haszuaveheto derék embereket uevelni. S*^"" Lapunk mii számihoz mellékelve utalványlapokat küldünk azon előfizetőink részére, kik részben még a múlt évről, részben pedig ez évre már esedekessé vált előfizetési dijikkil liítrálékbau vannak. Kérjük az illetőket, liogy a hátralékos összegeket alulírott kiadóhivatalhoz e hét folyamán megküldeni szíveskedjenek, mert lapunk legközelebbi számát már csak azoktnk küldjük meg, kik a lapra tényleg előfizettek. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadóhivatala, j Gábor úr adóhivatali ellenőr nejével s 17 év körüli csinos leányával, a fekete szemű Margittal. Az egész c-alád a jóság, szelídség példányképeinek látszottak s a boldog megelégedést a szeretett koszorúja foná körül, melylyel a három családtag e^ymtst felülmului akarta. Alfréd társadalmi zárkozottságáuál fogva, mivel nem fordult meg gyakran társa ágbau, tisztelettel köszönt ugyau a kedves családnak s nem egyszer rajta feledé tekintetét a virágait öntözgető Margiton; de társalgásba bocsátkozni nem volt elég bátorsága, illetve helyes tapintata, a külömbeu okos fiúnak. Margit érzékeny kedélyére eleinte fájdalommal, sót visszataszitólag hatott Alfréd püpos növése, de ennek nyílt és megnyerő arczi szánalomra il tölté el keblét, mely később becsüléssé, tiszteletté vált a pontos ifjú iránt, kiuek szeretete anyja iránt meleg rokouszeuvre indította a leáuvkát ki édes auyjit hasonlóin szerette bálványozta. ' Mirgituak neménél fogva sem lehatett társalgást kezdem s igy ez, bir most mir mindketten óhajtották, nem akart megindulni, mig végre a véletleu alkalmat í szolgáltatott reá. Egy délutáu ugyanis Aifred hazafelé jóvén hivatalábol, Margitot virága: közért kézimunkával elfo^alva talála s midőn éppsn e ótte elmenve köszönt, Margit rikoltva ugrott fel székéről, kérve, remegve nézett "az ifjur.i s mutatott egyik virágára, melynél csüf, uagy béka vo't. Alfréd ott teremve, azonnal eltávolította a'kelle metleu vendeget s nndóu ezert a leányka köszönőleg uyujtá kis kezét az elpirult ifjúnak: in"g volt törve közöttük a jég a társalgás folytatására. Auuyira fél kisasszoay e hasznos, de kissé ízlés teleuül öltözött állattól? — kérdé A'fréd. - En nem felek — monda Margit lassaukiut vissza nyerve U le sziuet, — de látj i ü<y megijesztett, mikor veletleuül ránéztem. Nagyon köszó íöin, hogy megszabadított tőle, mert beszaladtam volna mamámhoz s ide miudig rettegéssel jöttein volna. ÚJDONSÁGOK. A képviselő választások. A vármegyében és Nyíregyháza városában pénteken mentek vé"be a képviselő választások. Az eredmény az, ho"y a vármegye mind a hat választó kerületében a 48°as és független-égi párt nyert maudáiutnot. Nyíregyházán a függetlenségi párt két jelöltje: dr. Mesnó László és Beniczki/ Miksa két hatalmas táborra osztotta a szavazó polgárokat. Már a pártok felvonu.ásáuál látui lehetett, hogy itt erős és uehéz lesz a küzdelem. A szavazást a Meskó-párt kezdte meg s délután 3 óráig 515 Meskó-párti választó szavazott le. Ekkor következett a Beuiczky párt. Este 7 óra u'án, mikor a vegyes szavazás megkezdődött, a Beuiczky-párt, több mint 100 többségben volt. Ezt a többséget a Meskó párt már uem bírta leszoritaui. Kevéssel 11 óra előtt Májerssky Béla választá-i | eluök berekesztette a szavazást s kihirdette a választás eredményét, mely szerint Beniczky Miksa kapott 699, dr. Meskó László 654 szavazatot s így Beniczky Miksa 45 szavazat többséggel Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjévé megválasztatott. A választás e váratlan eredménye városunk intelligens köreiben mély megdöbbenést keltett. A nyirbogdányi kerületben Kállay Leopold 48 as függetlenségi párti egyhangúlag képviselővé választatott. Nagy-Kálióba>i Kállay Ferencz függetleuségi 605 szavazattal, Szemere György kormánypárti 451 szavazata ellenében megválasztatott. Kisvárdán dr. Farkas Balázs függetleuségi egyhangúlag képviselővé választatott. Nyírbátorban Gencsy Albert függetlenségi Pscherer József kormáuypárti jelölt ellenében 647 szótöbbséggel megválasztatott. T.-Lükön, Szomjas József és Ónody Géza között folyt a szavazás. Délután 4 órakor S o;njasuak 826, Óuodyuak 1025 szavazata volt,. S'.Omjas József erre a jelöltségtől visszalépett s í^y (Jnody Géza a t.-löki kerület megválasztott képviselőjéül kikiáitatott. A választások alatt a rend sehol sem zavartatott meg. — Hivatal vizsgálat. Kállay András főit-p in úr őméltósága a héten folytatta a vármegye központi hivatalainak szokásos évi megvizsgálását, s az ügyészi hivatalnál, melynek vizsgálatát, a héten foganatosította, a legnagyobb rendet és pontosságot találta. — Gyűjtés a Bessenyei emlékre. A Bessenyei emlékre való gyűjtés végett alispánunk mult évbeu közzétett felhivásáuak, tudomásunk szerint eddigelé Dobos Imre főszolgabíró ur járásában lett fogauata. Az ali-páni hivatalhoz beérkezett jelentés szerint ugyan is Dobos Imre főszolgabíró ur ivén adakoztak a kérdéses czélra T Lökön 10 frt 40 kr, Szt.-Mihályon 10 frt 25 kr, ez első küldemény összege 20 frt 65 kr. — Módját teendjük, hogy a megyében tett gyűjtés eredményét és pedig ugy a előzőt, mint az ujabb gyűjtést illetőleg részletesen s ha lehet az adakozók uevéuek közlésével ismertessük, mint azt autiak idején a Nyíregyházán eszközölt gyűjtésre vonatkozólag tettük. E végből nagy köszöuettel vennénk, ha a gyűjtésre felhívott hatóságok fő tisztviselői a gyűjtés eredményéről lapuukat közvetlenül is az adakozók ueveinek közlésével, e hazafias és megyénket illető czél érdekeiben értesíteni szíveskedjenek. — A kisvárdai kir. járásbíróságtól Wouwermans Ferencz albiró, tauács-jegyzői minőségben a nagyváradi kir. táblához reudeltetett szolgálattételre, Zsindely Ferencz albiró pedig — saját kérelmére — hasonló minőségben a győri kir. járásbírósághoz helyeztetett át — Dr. Andor Endre budapesti postaigazgatósági fogalmazó, városunk szülötte, a napokban avattatott föl tudorrá s hosszabb külföldi utazásra indult. — Csőd. Reichenberg Simon nyírbátori kereskedő ellen a csőd kimoudatott. — Milyen jó, hogy erre jöttem — moudá mosolyogva Alfréd — ez a kis állat legalább alkalmat adott Margit, kisasszonnyal beszélgetni. — Hit ügy várta erre az alkalmat?! — Nagyou óhajtottam ezt kisasszony, megvallom egy kis önzésből is, mert kedves virágai közül, e szép pelargouiából nagyou szeretnek egy oltást kérni kedves anyáin számára. — Nagyou szívesen. Tehát ön is szereti a virágokat?! — Igen kisasszony. A szép természet e kedves gyermekeit nagyon szeretem, mert nemcsak gyönyörködöm kellemes illatukban s pompásszinü virágaikban, hanem imádom beunök az Istent, aki legkisebb teremtményeit is oly művésziesen halmozta el kegyével s ezáltal miutegy beunök él. — Na ezentúl én is Istenre fogok gondolni virágaim között. — Akkor mindig Isteunel lesz elfoglalva kisasszony, mert kedves virágai között gyakran képviseli a legszebb virágot. — Igaz, sokszor vagyok közöttük, de azért Alfréd úrra is fogok gondolni, mert e szép eszméket öntől tauultam. — Köszönöm — mondá Alfréd, — de most már nem tartom fel szorgalmas inuukájában s várakozó anyácskámhoz megyek. — Ugy e ezentúl fogunk beszélgetni, mindeunap elfog ide jöuui Alfréd űr, hiszen látja ezeu a kis padon rniud a ketten elférünk ? — Mindenesetre kisasszony örömmel eljövök, mert eddig is szívesen jöttein volna, de én olyan szeréuy vagyok. . . . Elváltak. Lerontatott az akadály a két ifjú lélek között, meiyet közéjük a bátortalanság s a kölcsönös tisztelettel vegyes tariózkodás emelt. Alfréd örömmel volt eltelve a találkozás, még inkább a szives meghívás fölött s dicsekedett auyjának az isme retséggel. (Vége kör.)