Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-31 / 31. szám
A tanyai iskolák. A város és a hatalmas ág. evang. egyház a népnevelés ügyének az utóbbi 1—2 évtized alatt oly nagy áldozatot hoztak, hogy e tekintetben a roszakarat sem hivatkozhatik egyetlen tényre is, aoiely a népnevelés körüli uagy feladatok betöltésénél mint érezhető hiány mutatkoznék. Algymnásiuuia hossza évek fáradhatlan ntuti. kainak eredménye gyanánt fógymnásiumá van kiegészítve. Az ág. evang. elemi népiskolák már ezeu iskolai év kezdetén mintaszerű berendezéssel adatnak át áldásos hivatásuknak. A város óvodákat állított fel, melyeknek látogatottsága, valamint csak a legközelebbi napokban szemlelhetett szép erkölcsi eredménye a legkövetelöbb igényeket is teljesen kielégíti. A folytonosan pusztán lakó földművelők érdekeire döntu tekintettel tanyai iskolák állitattak fel képzett erőkkel, s a legközelebbi szükségletnek megfelelő berendezéssel Általában tehát teljes joggal fennáll amaz előbb felállított tétel, hogy a népnevelés körüli f-iadatok betöltésénél mi kivánui valót sem hagy fenn a nemrég mult évek rendszeres és tervszerű munkája. Hanem — véleményük szerint — ez a rendszeresség és tervszerűség csupán külső, a tények sorozatában nyilvánuló, anélkül, hogy a népnevelés ügyének hozott ezen áldozatok belső természetéről, politikai és illetőleg társadalmi hatásuk, következményeik és eredményeikről ugyanezt lehetne mondani. Ellenkezőleg ezen áldozatok egy része épen nem alkalmas arra, hogy a gondolkodók rokonszenvét megnyerje. Igaz ugyan, hogy egy ellenérvet előre is közbe lehet vetni, s ez az, hogy elvégre is a népiskolák reudeltetese és fontossága el van ismerve, s állítassuk az fel bárhol is, csak örömmel üdvözlendő. Nem is akarjuk mi ezeu állítást ketségbe vonni, annál kevésbbé tagadni. De van egy föltétlen irányadó szempont, amely még ezen czáfolhatlan igazság felett is uralkodik. Az iskolák felállítását ugyanis összhangba még pedig zavartalan összhangba kell hozni azzal a feladattal egyrészről, amely természetszerű lti vatasat képezi, s másrészt ama magasabb érdekkel, amely társadalmi állapotok, ennek fejlődése és az ezt lehetővé tevő feltételek kielégítésével áll szoros kapcsolatban. Minden habozás nélkül elismerjük a tanyai iskolák felállításának kezdeményezői és megterem tőinél az érdemet. Tudjuk — szívesen elismerjük azt is, hogy ezen iskolák teljesen megfelelnek aunak a czélnak, a melyre épeu rendeltetve vannak. De nem habozunk kijelenteni, hogy ez az előnyük végtelenül elmarad káros hatásuk — sajátságos társadalmi viszonyainknál fogva — és már is szemlélhető rosz következményeik mögött. A mai földműveléssel foglalkozó köznépünk szellemileg hanyatlik. Erkölcsei még vadabbak, szokásai, hajlamai, kedvtelései zabolátlanabbak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sajátságosnak tűnhetik fel ugyan, hogy épen ezen tulajdonságok tnegfeke zésére és a viszonylagos inűveltseg terjesztésére hivatott iskolák lételéhez kapcsoltatnak e jelzett tények, de elvégre is a belőlük könnyen levezethető „A. NHifflDflK T ARCZAJ A," Fürdőre kell menni. (Életkép egy felvonisbau.j Személyek: György, — Paula, felesége, — Jancsika gyermekük. Sainbely egy (óváros. Idő: Julius elseje. I. György. Te, hallod-e Paulácska! . . . Paula Nos, mi az? György. Épen most lettem készen kiadási jegyzőkönyvünk Atviz-gálásával. Ezen a télen nagyon sok pénzt adtunk ki. Az estélvok, a te báli ru . . Paula, (hirtelen.) Bizony igaz az élelmiszerek miudig drágibak lesznek. György Nem marad egyébb hátra, miut egv kissé mérsökeiui igényeinket. Sót azt hiszem, még abba is bele nyugodnunk . . . Paula Mibe V Gytrgy Hogy ezen a nváron nem megvüuk Ischlbe Paula Ah! öf^W Ugy látszik, ez az eszme igen kellemetlen rád néxve Paula Oh. legkevésbbé, éde* férjein! Sjkkal oko sabb vagyok, mintsem gondolod. Abban a percben, mely ben elmegy a kedved attól, hogy ismét fürdőbe raeujüuk. semmi ellenvetésein . . György \ kedvem épen nem ment volna el, de azt hiszem, hogy lehetetlen lesz. Tehát te nem báoo I ? Paula Lekevésbbé, édes Györny ! György. Helyes, igy szeretlek ! Paula. Hi nálad maradhatok, veled együtt lehetek mit kívánhatnék szebbet, jobbat? György. Oh, hisz angyal va«<y! (megcsókolj*.) logikai consequentiák rideg hatalma elől kitérni nem lehet. Nyilván va'ó dolog, hogy az iskola csak ugy | kt-pes betölteni feladatát, ha az élet ebben segítségére van Nos tehát váljon künn a tanyák a zabolátlan, s korlátot tnibjii se:n ismerő élete t-.'ljesiti-e ebbeli feladatát? Kétségtelenül nem! S mert ez igy vau, az iskola sem kepes elérni de sőt meg közelíteni sem czelját Avagy minek lehet első sorban tulajdonítani azon sajnálatos jelenséget, hogy a mi fóldinivelő osztályunkból, daczára aunak. miszerint idősebb tagjai sorából eleg tekintélyes számmal vauuak. kik a közszereplésre képesítő iutelligentiával bírnak azon időtől kezdve mióta a tanyák elemi iskolákkal láttattak el, egyetlen gyermek sem került a gimnáziumunk még első osztályába sem. Es ez természetes is. A tanyai — előbb jellemzet élet — épen nem alkalmas magasabb röptű ambitiók kifejlesztésére, még ha a kép.-sség meg is volna hozzá. .Minek lehet továbbá tulajdonítani azt a kétségtelen tényt is, hogy a tanyai iskolák felállítása óta a földműves osztály számbeli fölénye daczára egyetlen közügyben sem tudja érvenyesiteni ponderantiáját, de sőt nem is akarja Rideg, egyenesen arra született ellensége mindennek ami városi, gyűlölője a városi lakosságnak, mert a nevelési illetőig a tanítási kényszernek ugy ahogy künu a tanyán is megfelelhet, egyáltalában nem kap tehát alkalmat arra, hogy a városiakkal érintkezzék, s lelkitulajdonságainak a tapasztaltak által való csiszolását önkéntelenül előidézze. Úgyszólván érdeközösség alig létezik a tanyai lakosok és városiak között. Logalább a tanyai közönség ezt nem érzi, azt tudván csupán hogy a városban adót kell fizetni, meg ismeretes álpróféták botrányos szereplése elhiteti velük, hogy a városban minden csak az ő terhükre történik. S végül közvetlenül tapasztalja, hogy a piaczon semmi képen nem akarják behozott terményeiért az általa kívánt árt alku nélkül megadni, hite, kezdetleges gondolkodása szerint tehát a városban csalják rászedik őket csupán. Talán, ha a templom uem vonná be őket vasárnaponként, ritkaság számba menne a városban látni a földművelő osztály ifjabb nemzedékét! Nincs tehát tere, ahol önművelődését eszközölhetné. És épen ezért nem mondható szerencsés gondolatnak a tanyai iskolák felállítása. Miért is van kielégítve a nép felismert érdeke? Mert hiszen az csak tagadhatlan igazság, hogy művelődésének az élet kedvező hatású tapasztalatai sokkal inkább kedveznének, iniut a tanyai iskolákkal megkönnyített írni olvasni tudás elsajátítása, illetőleg hogy ezen érdek e két tényező szerencsés összehatásában leli fel kedvező kielégítését egyedül. A létező állapot azonban csak felében áll ezen érdek szolgálatában, inig jelentőibbik fele teljes elhanyagolásnak van kitéve. A legjobb czéloztatott a tanyai iskolák által, de nem vált hasznára a városnak. Hja, nem minden eszköz jó a kitűzött czél elérésére. Lehet a tanítás bármilyen kifogástalan, feleljen meg az a tanyai II. (Nyolci nappal később.) Paula. György, hallod e? Ggörgy. Nos, mi az V Paula. Nem veszesz é^re pár nap óta semmit a mi Jancsikáukon ? György, (csodálkozva.) Mit vehettem volna észre rajta? Paula. Ugy goudolom, hogy jól megnézed-e a gyereket? György. Jól ? Nem tudom, miért néztem volua meg a szokottual jobban? Kérlek, beszólj világosabban, mit gondolsz tulajdonképen? Paula. Csak ugy gondoltam ... De minek ejtselek aggodalomba, ha külömben uem vetted észre. György. Nem akarsz aggodalomba ejteni ? Már meg tetted! Mit gondolsz ? Mit akarsz? Szólj! beszélj. Beszélj, mert igazán megijesztettél. Paula. Nos hát, éu ugy látom, hogy Jancsika ne háuv nap óta igen rosz színben vau! György, Igazán ? Szegény fiu ? Oh milyen rosz atya vagyok en, hogy észre se vettem. Tehát azt hiszed, hogy gyermekünk csakugyan beteg ? Paula. Azt épen nem akarom Állítani csak azt mondtam hogy a gyermek rosz szinben van. L*bet, hogy ez a rosz szin iemini összefüggésben sincs valami beteg séggel! György. Oh persze, a ki egészséges, az nincs rosz sziubeu A gyermek bizonyosan rosszul érzi magát ós ez latszik meg rajta ! III. (Négy nappal késóbb.) Paula, (az ablaknál.) Jancsika, nézd csak, a papa jön. Látod ? Jancsika. Látom, mutia! Paula. Mig a pipa a szobában van, uem szabad játszanod az ón-katonákkal! Értetted? Jancsika. Igen, mama! iskola feladatának bármily tökéletesen, írni, olvasni megfogja tanítani növendékeit, de csak a tanyának neveli s legkevésbbé fogja képesíteni őket arra, hogy a társadalomban kijelölt positiót elfoglalhassák. s hogy annak hasznos, számbavehető tagjai lehessenek, A tanyai érzék továbbra is a bevert fejek, s a börtönben leült esztendők száma után fogja becsülését osztani. pKisiparosaink helyzeté. A magyar ember uiég ma is, amidőn pedig a rohamos haladást és'fejlődést elvitatni uem lehet, nagyon nehezen barátkozik meg azzal a gondolattal, hogy megélhetni a világban, ha uem vagvuuk is földbirtokosok vagy hivatal nokok. Nagyon uehezeu adják rá fejőket a szülök, hogy gyermekeiket iparosoknak vagy kereskedőknek neveljék s valóságos csapásnak tartják, ha fiokat, aki az iskolában a leguagyobb eröszakolás mellett sem boldogulhat, mesterségre adui kénytelenek. Mint ijesztő rémképet állítják elébe ezt a jövőt: ha nem tanulsz, oda adlak a csizmadiához vagy kovácshoz inasnak. Természetes, hogy ilyen útlevéllel elbocsátva, uem \alami nagy lelkesedéssel van az az ifjú pályflja iránt s nem is fog, azon haladva, nagyobb eredméuyeket elérui. Pedig értelmes, művelt embernek, igyekező, takarékos munkásnak nem olyan ijesztő dolog az, mint aminőnek taláu elsó pillanatra látszik. Sót épeu ma. midón az általános vagyonosodás szembeötlóbb, a ruházkodás csiuosabb, az izlés finomabb, a szükségleti és kényelmi czikkek iránti igények fokozottabbak, szóval, amidőn miuden irányban pezsgő haladás, nagyobb arányú fejlődés nyilvánul: az iparos helyzete igen kedvező s különösen nagy és biztos eredméuyuyel kecsegteti azt, aki kellő tanultsággal ós ambícióval lép e pályára. S vau egy másik nagy i lőnye, melyet a tudományos pályán csak igen kevés ember biztosithat magának, az hogy függetleu. Nem kell neki pártfogásért háztól-házra kopogtatni s megőrizheti elveit, meggyőződéseit. Nem kénytelen meggörbült háttal járulni felebbvalói elé s félnie attól, miként egy meggondolatlan szó, egy görbe tekintet miatt kiesik a kegyből s kiesik ezzel szájából a kenyér, vagy legalább is folvtouos zaklatásnak, üldöztetésnek lesz kitéve. Neki csak egy felebbvalója vau: a közönség; ezt pedig munkaszeretet, poutosság ós előzékenység által állandóan a maga rószere hódithatja. A másik kiváló előny az iparos helyzetében, hogy a saját sorsát kezében tartja. Fokozott munkakedv mellett jövedelmét is hatváuyozhatja, megbízhatósága, rendszeretete által inuukaadóuak számát növelheti, bizalmát megtarthatja; végre folytonos tanulás, önképzés szakmájában való iiiinél nagyobb tökéletességie jutás folytán s ha a kellő modort, külső megjelenésében a megkívántató kellékeket elsajátítja: helyet biztosithat niagáuak a művelt emberek társaságában. A „mester* művészszé válik, az ember tisztességet szerez mesterségének. Igaz, hogy sok uehézséggel is meg kell a kisiparosuak küzdenie. Az elsó mindjárt a gyári-ipar versenye. A uagy mérvben kifejlett gyári-ipar készítményei sokkal jutányosabb árban, tetszetősebb alakbau kerüluek a piaezru ; azonban szolid, tartós czikkek készítése által a kisiparos is kívánjárui számára a megillető helyet. Nem kisebb baj a kisiparosok boldogulásánál a tőke hiánya. Még az a szeréuy uéhány forint sem áll rendelkezésére, a melylyel mesterségét megindíthatná s igy Paula. Azt se szabad megmondani a papának, hogy ma reggel bevettél a barna medecinából. Jancsilca. Nem, mama. (Sírva) Jaj mama . . . már megint . . . Paula. Mi bajod? (Jaucsika valamit súg mamája fülébe, aztán gyors ügetésben kivonul.) Paula. Ah bah, egész ártatlau kis adagot adtam be neki! György, (belép) Jó reggelt, Paulácska! Hol vau Jaucsika ? Paula Mindjárt jön! (Férje füléhez hajol.) György Ugy! hm, hm . . . Ah, hisz itt van ! i(Magában.) A gyermek valóbin sápadt, (fenn) Jó reggelt, kis fiira! Miér nem játszol ma katonáiddal? Jancsika. Tudod papa . Paula. (nagy szemeket mereszt reá.) Csodálatos, edes (.yorgyöm, a gyermek nem is nyúl már a játékszereihez, akármint nógatom is. György, (fejét csóválva.) Ez már nem egészeu jó dolog, kezd kissé komolylyá válni! Paula Magam is azt hiszem! (Fölkel székéről és Jancsika felé megy.) Játszál, édes fiam, uézd milyeu szépek a katonák! J [ Janc 8 Ika ujougv ifut katonái felé,de anyja egy észrevétlen, uyöugéd oldalbökéssel észretéritil Jancsika, (sirva.) Brühühü ! Látod i 2y megy ez néhány nap óta mikor fel akarom v.d.tam! Igazad vau édes férjem ! a gyermek állapota nem rendes! György. Beszélui kell az orvossal! I aula. Gondolod? h a, G*° r9 y- Mi ndenesetre, reménylem, nem lesz ter hedre, hogy az orvoshoz vezesd' MŰ?" 6" 11 De e,ŐreÍ S megmondhatom... Paula. Mit fog az orvos rendelni. E*v evermek A GSJ'A 4Í t' ° k, Délkül Si r' 10szu l aLif György Ah, roszul alszik? Folytatása a mellékleten.
