Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-24 / 30. szám
,1N Y 1 It I D É !<•• a rendőrség érintett tovább fejlesztésére fordíttatnék elég volna anuak sikeres eszközléséhez. Véle ményüuk szerint tekintettel arra, hogy uiily fontos érdekek állanak ezzel összefüggésben nincs egyáltalán ok, mely ez ellen szólana. Mert vagy szükséges a fejlesztés, vagy nem. Ha szükséges, ugy a váro3 miut erkölcsi testület nem zárkozliatik el az elől, uem anuál is inkább, mivel kevéabbé fontos érdekek kielégítése czimén is készséggel szokta megnyitni pénztarát. Midőn pedig maga a rendőrség jövedelméről van szó. és auuak az érintett czelra való fordításáról, kétszeresen nincs ok, hogy tagadó feleletet adjon Tudják azt nagyon jól, hogy a város elén állók részéről meg vau a jóakarat rendőrségünk fejlesztése iránt, s ha mégis az erre irányuló tevékenység késik anuak tudható be, hogy képviseleti közgyűlésünk minden ujabb kiadási tételeknél — talán indokolt is ez az eljárása — scrupulusokat támaszt. Ennek pedig nem igeu szereti magát kiteuui senki. De elvégre is kezdeményezőnek lenni kell és aki az lesz, mindeu helyesen gondolkodó rokonszenvével fog találkozni. A másik fontos ügy e tekintetben a reudőrsegi szolgálat teljesítése, annak uiikeuti módozatai, általában az eljárás helyessége czéljából a rendőrség tagjainak tanítása. Hogy a rendőrség a közönség részéről hagyományos kicsinyléssel találkozik, hogy intézkedései neui részesülnek köteles respectálásban, abban nagy része van annak, hogy legtöbbször maguk sem tudják, ez vagy amaz intézkedés mi ellen jó mi annak a czélja. De még ez csak hagyjam s mentve vannak, ha egyáltalán legalább azt tudják, hogy valamit tenni kell, s azt valamiképeu kell tenni. Vau rá elég példa, hogy a rendőrség tagjai meg nem értvén, mondjuk érhetvén a kiadott utasítást, épen ellenkezőjét tették annak, ami főnökük czélzata volt. Hogy aztán ebből nagyobb kalamitások nem származnak, bizony uem a mi rendőrségünkön mult. Épeu azért mi a létszám szaporítást sem tartjuk előbbvaló dolognak, mint a meglevő állomány czélilányos tanítását, mívelését sőc nevelését. Igy azonban kétszeres a baj. A létszám csekély, s még hozzá azt sem lehet ugy használni, miut rendeltetéséből kifolyólag az önként következnék. Mert bizony sújtó kritika az, midőn a rendőrség egyes tagjai még a főkapitányukat sem ismerik. A kolera közeledik, mit tegyiiuk \ Az ázsiai kolera, mely 1873. évben Szabolcsvármegyéból 8000 egyénnél többet elcsalt a másvilágba, jelenleg Oroszországban járja haláltánczát. Az .Egyetértés* a ,N. Fr. I'resse" -hez érkezett távirat után közli f. hó 19-iki lapjában, hogy Dél-Szerbia Vráuja nevű városábau 21 kolera esetet konstatáltak és a megbetegedettek közül öt meghalt. Azt lehet tehát mondani, hogy a kolera kűszöböu vau. Ne tegyünk ugy mint az egyszeri czigány, ki az égi háború veszélyét azzal akarta magáról elhárítani, hogy fejét a széna boglyába dugta és mégis a fűbe harapott. Népüuknek nagy része abbau a hitbeu él, hogy a járványos betegségek. Himlő, vörheuy, kanyaró, roucsolótoroklob, hökhurut, kolera a levegőbeu van. Pedig szak emberek kétségen felül bebizonyították, hogy ezeu betegrüséget találtak benne. Epeu azért a kiállítások (az e fajta) rendezése meg sem is kísértetett egészen a jeleu század közepéig, mig t. i. llaunibal örökébe uem léptek az augolok. Több sikerrel, több eredményuyel, de kevesebb nehézséggel. Hanoin az igy megtámadott Európáuak kevésbbé ment el a kedve a kiállításoktól. Ellenkezőleg végig meut az egészen mihozzánk, sót Nyíregyházára is elérkezett minden nevezetesebb baleset nélkül. Ebből látszik legiukább. hogy nagyon jó dolognak kell anuak leuni. Nem fejtegetem a kiállítások mindenféle fontosságát, jeleutóségéf, a produktió, consumptió, forgalom, továbbá a munka, tőke stb szempontjából, mert előre láthatólag a uóipar kiállítás ezeu iráuvokbau hatást pya korolni aligha f.>g S bár tűnjék is ezen mondás a leplezetlen igazság ildomtalan kijelentése gyanánt fel, mégis fenniartora, mert szerintem hatása jelentéktelen kivé tellel csaknem kuárólag ethikai lehet. A csiu, ízlés, rendtartás, muukakedv, háziasság fokozására feltétlenül alkalmas. S ha uem kontárkodtam volua bele. ai igai oem jós/AutomboI a tárczarovat ve zetó kollegáin muukájába, hát most olyau tudományos disaertatiót eUemporuáluék e hatások méltatása gyanáut, hogy gyönyörűség volna . . nézni. Már az olvasása nem igen okozna gyönyörűséget senkinek, legfeljebb egy reméoybeli kánikulai délután. De legyuuk őszinték, a szöbau forgó kiállítás bár nem egyesíti magábau az általános jelentőség kellékeit, hanem akitlsMteeél — ami mikéut emlitéui, — a .sín, ízlés, reudtartas, muukakedv, háziasság fokozására anvnyiri el van érve a .100 at meghaladó munkák nagy száma, ezeknek igazán gondos, ízléses, sót nem ritkáu művészi kidolgozása által, hogy a nőegylet büszke lehet rá, büszke lehet tauitónóire, a tanítónők tanítványaikra, ségeket vagy maguk a betegek, vagy a betegekkel bármily rövid ideig érintkező egyénekre és azoknak ruhá ikra tapadó szabad szemmel uem látható, rendkívül apró szervek terjesztik, melyek oly gyorsan szaporodtak, hogy Koch világhírű tudós kísérletei szeriut, egy ilyen bacte rium — reá nézve kedvező körülmények között — huszonnégy óra alatt két billiót képes szaporítani. Ha a bacterium olyan uagy volna, miut egy elefánt mindenki futna tőle, pedig egy elefánt kevésbbé veszedelmes, miut egy bacterium. A bacterium melegágya, a szennyezett talaj,t i. a tisztítatlan pöczegödrök, ganéj és szemétdombok, utczái pocsolyák még pedig leginkább akkor, midőn azok száradóban vanuak, mert a habarékból nem kavar fel a szél a levegőbe annyi bacteriumo', miut a kiszáradt utczái pocsolya vagy árok felületéről. Hogy az ilyen fertőzött talajba ásott kutakban is fejlődik bactérium bebizonyított tény. Mit kell tehát tenni, hogy a járványok terjedését megakadályozzuk. A józan ész sugallja, hogy minden községnek első feladata, a leguagyobb erélylyel és szigorral a község udvarainak, utczáinak, házainak tisztaságáról gondoskodni, hogy a ragályt okozó bacterium a községben kedvező talajra ne akadjon. Ha bármiféle járváunyá fajulható ragályos betegségben valaki megbetegedett, azt és ápolóját az egészségesektől azounal el kell különíteni. Az nem elég, hogy hogy a beteget a pitvaron át a másik szobába viszik, mert hiszen a fertőzött levegő minden ajtónyitáskor onnan kitódul, a betegnek ápolója a többi családtagokkal is érintkezik, ezek pedig a halotti jelentés űrlapját elviszik a szomszédokhoz vagy rokonokhoz kitöltés végett. A csa ládfeutartó dolga utáu lát és közli a ragályt azokkal, kikkel találkozik. Meglehet, hogy ezek hajlammal kevésbbé bírván a fellépett ragályos betegségre, maguk meg nem kapják, hanem átadják másnak, ki arra uagyobb hajlammal bír. A szőrmékre tehát a gubára is a bacterium legjobban tapad- Vasárnap a fertőzött házból is elmennek templomba és a ragályozott ház gubája sikeresen gondoskodik arról, hogy a ragályból másnak is jussson, Szabolcsvármegyében 100 halott közül 1888 ban 12 7. 1889 ben 11,, 1890-ben 10.„,. 1891-ben 10 3 járványos ragályozó betegségben halt , el.jFolyó 1892. év első felében a vármegye területén 4341 egyén halt el, ezek köz zül 416 járvánnyá fajulható ragályos betegségekben, csupán roncsoló toroklobban Itakamazon 47, Pátrohán 26, nem csoda, mikor a hatóság miudeu erőlködése daczára a betegek az egészségesektől sehogy, vagy pedig csak immei-ámmal külöuitettnek el. Ha a halálozás a második fél évbén is ilyen lenne, akkor 100 közül 19 halna el ragályos betegségben. Itt az ideje, hogy a veszély előestéjén ne csak gondolkozzunk, hanem tegyünk. Minden községben járváuykórházat kell létesiteui. Erre nézve jelentésemet a vármegye alispánjához betér jesztettem és f. hó 23-án ezen ügyben a vármegye köz egészségügyi bizottsága ülést fog tartaui és anuak javaslata egy legközelebb tartandó rendkívüli közgyűléseu fog tárgyaltatui. Ezen járványkórházak állandó jellegűek és ugy lesz nek berendezve szükség esetéu állandó orvossal és okleveles ápolónőkkel, kik mellett a betegnek egy hozzátartozója is teljesíthet ápolási tisztet, hogy ott a beteg gyógyulhatására meg lesz adva és ami legfőbb, a megbetegültek ott az egészségeseknek életét veszélyeztetni uem fogják. Ezen a közegészségügyre nézve rend kivül foutos intézmény valósítására nézve ajánlottam, hogy az ebtartási adónak tiszta jövedelme addig másra ue fordittassék, mig ezeu legfontosabb egészségügyi köve telméuyeknek elég nem tétetett. a tauitványok a kiállított munkákra, a kiállított munkák pedig az az . . . hogy én vagyok büszke arra, hogy a referens tisztet betölthettem. Nagyobb részt áll ez a láuczokoskodás vissza felé is. Az az sarkigazság! Igy aztán mindenki büszkévé van téve egy kicsit. Ez pedig ha egyébbre nem is, de arra mindenesetre jó lesz. hogy a jövő évben megint alkot egy nőipír kiállítást. Ugjanolyau sikerrel, ugyauazzal a lelkesedéssel, ügybuzgalommal és ugyanazon erők közremükdé«ével de ez uem vonatkozik a kiállítókra. Isten ments. En azt hiszem, hogy ez a minden igényt kielégítő siker ösztönözte a nőegylet kitűnő vezetőit jutalomdijak és elismerő oklevelek kiosz ására is. Igen szerencsés goudolat volt. Hanem azt még inkább hiszem, hogy az oklevelek száma nem meríti ki a megjutalm i/.andók, illetve a kitüntetendőket. Es ez nem obligát bók, köznapi és sablonos. Nem is annyira az én privát véleményem. a ki egyébbként anuyira értek a kézimunkákhoz mint Molnár Józsiás nagysága a valutához, hinem a közhangulaté, már pedig az előttem szent, föltétlen igaz. Aliitásom is enuek a reprodukálása Ha én lőttem volna annak a jurynak a tagja, bizony aligha nem szállok síkra e közhangulat érvényesítése érde kében. Kúlönbeu másrészről igy nagyobb erdeke van azokra nézve, kik szerencsés birtokosai. A többi ide vonatkozó méltatást tessék elolvasni a .Nyirvidék* mult számában közölt referádából. Szorgalmuk, kiállított munkáik művészi kidolgozása által különösen a következő kisasszonyok tűntek ki: Miller Irma díszmunkák, hímzésekkel. PáUocirs Etel fehérneművel. Tnrnusz Znófi hímzés, díszmunka, csipkehiuizés és ruhavarrással. Szeszich Emma szép disztárgyaiHa a vármegyei bizottság tagjai akarják, hogy ezeu intézmény életbe lépjen, szükséges, hogy az ezen ügy tárgyalásárajtudomásom szerint, legközelebb összehívandó bizottsági közgyűlésről el ue maradjanak Természetes, hogy az ebtartás, adónak egy év, tiszta jövedelme ezeu, a közegészségügy követelményei„ k megfelelő járványkórbázaknjik létesítésére nem ele geudó és igy oem egy pár hónap, de néhány év kívántatik ami ho"\ azok a czéluak megfelelőleg építtessenek fel es rendeltessenek be, ugy. hogy a közönség azokat ne idegenkedéssel, hanem bizalommal vehesse használatba. Most ha a kolera bennünket becses látogatásával megtisztelne, egyelőre csak szükségkórhazakat állithatunk. * járványkórház azouban állandó eszköz lesz a község kezében hogv ue engedje meg a fertőző betegségeknek ait hogy — mint a halottkémi adatok bizonyítják a lakosságot a szó szoros értelmében megtizedelje. Azok kik életükbe szerelmesek, szükséges, hogy a kolerától óvakodjanak és ha tudatlan, vagy még ezeknél is veszélyesebb tudákos emberek uem lennének,a kolerának szórványos esetei - a forgalmi viszonyok nagy fejlettsége mellett — előfordulhatnának ugyan, de dögvészkéut nem seperhetné végig bazáukat. Egyes községek öumagukuak fogják tulajdoníthatni, ha az esetleg fellépő kolera járvány számos áldozatot fog követelni. Csekélyanyagi áldozatot kell hozni, hogy nagy emberáldozatot ne rakjunk a kolera oltárára Hány év óta tartunk rengeteg hadsereget biztosítékul a muszka iuvasió ellen, íme a muszka uem katouáiyfc-kolera bacillust küld ellenünk és ha uem védekezüuk," több kárt fog bennünk teuni a muszka bacillus, miut az összes muszka hadsereg. Az ellenség elleuébeu csak akkor folytathatuul: sikeres háborút, ha auuak természetes harezmodorát ismerjük. Ha jól emlékszem az utolsó kolera járváuy 1883. vagy 85-ben czipeltetett be, — mert világrészünkön nem keletkezik — Európába. Olasz- és Spanyolországban lé pett fel. A müveit Fraucziaországba is behurczollák, de rögtön agyon is fojtották. Németország, Schweicz, Auszt ria neiu kapóit már belőle semmit. Most Európa művelt államainak óvintézkedései uem védenekbenuüuket. Aszomszég Oroszország felül fenyeget a veszély, hol az óvintézkedés a nép részéről abból áll, hogy a kórházakat dúlja fel, s az orvosokat gyilkolja, a kormány pedig a népet öleti rakásra, hogy a kolerát a dologtól megkímélje. Nyilvánosság iiincs: csak annyi, amennyit a kormáuy megenged, hogy pedig a világtól el ue zárassék, érdekeben áll, hogy mi szomszédok csak annyit tuíjunk meg a valóságból, amennyi neki tetszik. Hogy méltó czimborája S'.erbia mit fog tenni a járváuy eltitkolására gyaníthatjuk Igy tehát magunkra vagyunk utalva, ueküuk kell megteuni magunk ós nyugot Európa érdekében azt, mit az utolsó kolera járvány alkalmával a saját érdekében és a mi hasznunkra is tett. A behurczolástó! eltekintve, mikéut fokozódik a fellépett kolera járváuuyá. A kolera magva a dr. Koch által felfedezett, kommá bacillus. mely Indiában a Ganges folyó torkolata körül terem, és azért neveztetik kommá bacillusnak mert az irásbau használt kommá alakjához hasonlít. Ha másfelé, viszik és kedvező talajra talál, elszaporodik, s valamint a buza a kősziklán meg nem terem, a televényes talajbau pedig buja termést hoz, ugy a kolera bacillus is csak a piszokban találja magát otthon. A kolera beteg ki lélegzésében és bőrének párolgásábau kommá bacillus nem találtatik, csak az ürülékeiben valamint aunak párájában és csak azon esetben ha ezek ártalmatlanná uem tétetnék terjedhet a kolera. val. Munkái egy külön részt foglaltak el. Szopkó Olga hímzés, díszmunkáival. Pdsku Anna fehérneműkkel. Szath'".!".' Jf'* k?' Mdtsdnszky Mariska és Pdsku Anna közösen készített asztalterítővel. Martinyi Margit hímzése, fehérnemű, elismerést érdemelnek, szintúgy Incze Irén munkái is, II,l.jan Margit taláu a legtöbb munkával szerepelt a kiállítók között s szép Sikerrel. Irján í' ?' r" b"'* í'" nr JT Vilm a> Fitkonidesz Elza, trl^r-1,!^ Judu és p° iia t^ Etei stb. vÍrn .M a me y B u i h" ÜZé s' fehémemük és díszmunkák A ufln mi ri 'í kií P?, Z,é k' m e8érdemelték a figyelmet. fis&nsus az ahhoz értő k ° sLtia n irma különféle munkákért. Ilihián 1 t r t l'.JUi /. ; nvtjan Margit, Ince íren, 1 'VP'V ,1 rI, III fra„L.« """!?> Margit és Szopko Olga. í~- 10 f rankos aranyat pedi- mikből eevet ideje alatt. »'"uessei, ami nem csappant egész , fára1111 aflan''e! uök női° rSZÍT^/^ * uniók a kiállítás rendezCáItaf^T * ***** voltak a nóijiar iskola jelS n a«y ^gitségükre Szeréna és Prok Zlka ^ ^zella, Régi Hauem nekem a kíttim* folytonosan nyüzsgő élé J 'egjobbau tetszett az a
