Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

v/ovvv a uapUÜUitU iX KUYÜlKeZO Hivatalom lelleklet a „Itf yirvidék

" 1892. 3Q-ik számához. '' 'iá

9-r~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 30803. számú rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1892. julius 8-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 30893,111-8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Az ország északnyugoti részében a szarvasmarha között fellépett ragadós tiidölob elterjedésének megakadályozása, s ezen betegség rendszeres leküzdése czéljából, a mondott betegség által fertőzve volt Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Szepes és Sáros vármegyék, valamint Selmecz-Bélabánya t. h. j. f. város területét a szarvasmarha forgalomra nézve közös zárlati csoporttá egyesitettem, f. év ápril hó 2-án 16887. sz. a. kelt körrendeletemmel (1. a Földmivelési Értesítő 1892. évi 15-ik számát). Minthogy Pozsony vármegye területére ezen betegségnek több esete ujabban előfordult, Pozsony vármegye és Pozsony thjf. város területét, mint fertőzött területeket, ezen zárlatcsoportba ezennel bevonom ; ellenben az időközben rendszeresen keresztülvitt tüdőlobirtási müvelettel ezen betegségtől kellően megtisztított Bars, Hont, Nógrád s Gömör vármegyék, úgyszintén SelmeczBélabánya thjf. város területét, és pedig egyelőre csakis a belföldi szarvatmarha forgalomra nézve, az emiitett zárlat alul ezennel felmentem, ugy hogy ezen zárlati csoportot jelenleg Pozsony, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Szepes és Sáros vármegyék s Pozsony thjf. város területe képezik. A mo?t emiitett 9 törvényhatóság zárt területén belől való szarvasmarha forgalomra nézve, úgyszintén az ezen törvényhatóságok területéről az országnak ezen zárlat alá nem tartozó többi törvényhatóságok területére, szintén belföldre irányuló szarvasmarha kivitelt korlátozó rendelkezésekre nézve tehát a már hivatkozott f. évi 16887. sz. körrendeletem szigorúan alkalmazandók, viszont pedig az Ausztriába irányuló szarvasmarha kivitelre nézve f. é. május hó 4-én 24230. sz. a. kelt rendeletemben . (1. a. Földmivelési Értesítő 1892. évi 19. sz.) és folyó é. május hó 14-én. 26428. sz. a. kelt rendeletemben (I. a. Földmivelési Értesítő 1892. évi 21.) a mondott betegség áthurczolása ellen előirt eljárások nemcsak a jelenleg zárlat alá tartozó fentemiitett 9 törvényhatóság területén a legszigorúbban megtartandók, hanem a mondott betegségtől már az 1688/92. sz. körrendeletem kiadása előtt sikeresen megtisztított Nyitravármegye területén s a zárlat alul fentebb felmerülök Bars, Hont, Nógrád és Gömör vármegyék és Selmecz Béla bánya th. jf. város területén is szintén a legszigorúbban egyelőre továbbra foganatositandók addig, a még az általam egyúttal megkeresett cs. kir. osztrák belügyminisztérium a szóban forgó betegségtől már kellően megtisztított ezen utóbbi 6 törvényhatóság területéről Ausztriába való szarvasmarha kivitelre nézve további könyitéseket nem léptet életbe. Egyúttal intézkedtem az iránt, hogy zárlat alá tartozó 9 törvényhatósággal határos Győr, Komárom, Nyilra, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Abauj-Torna és Zemplén vármegyékben Győr, Komárom, Selmecz Béla bánya és Knssa th. jf. városokban működő kerületi állami állatorvosok a zárlati terület határaihoz működési kerületeikben közelfekvő helységekben tartott jelentékenyebb állatvásárokat, e czélból külön is tehető kiszállások alkalmával szigorúan ellenőrizzék. s a községi marhalevél kezelőknél viszatartott régi marhaleveleket megvizsgálják. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel, szoros miheztartás és mielőbbi kőzhirrététel s illetve megfelelő intézkedés végett értesítem azzal, hogy jelen körrendeletemnek a belföldi szarvasmarha forgalomra vonatkozó 1G8S7/92. sz. zárlati csoportosítást módosító része folyó év julius hó 10-én lép életbe. Végül megemlítem, hogy azon esetben, ha a mondott betegség a rendszeres irtáson keresztül ment Nyitra, Bars, Hont, Nógrád s Gömör vármegyék és Selmecz és Béla bánya th jf. városterületén és egyes szórványos esetben fellép, a betegség eredetének kipuhatolására az 1888. VII. t. cz.-ben s a törvény végrehajtására kiadott 188-*. évi 40000 sz. itteni rendeletben előirt intézkedések haladéktalanul s erélyesen foganatositandók; a beteg állatok a törvény 81. 5j-ához képest levágnndók, s a betegségről. vagy ennek fertőzéséről gyanús állatoknak a törvényben megállapított kártalanítás mellett a t'enforgó szükséghez képest leendő levágatása ügyében a törvényhatóság első tisztviselője, a törvény 82. §-ában jelzett intézkedés megtétele iránt azonnal forduljon hozzám. Budapesten, 1892. junius hó 25-én. Bethlen, s. k. - ^ gQ^

^ " Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszter 42130/IV.-7. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1S92. junius 25. Miklós László, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 42130/IV.-7. szám. Körrendelet Valamennyi vármegye közönségének. Azon időveszteség és költség megkímélése czéljából, melyek a selyemtermelőkre fognának háramlani oly helyeken, hol közelben adóhivatal nem lévén pénzkeresményük felvétele végett a sokszor távol eső kir. adóhivatalt felkeresni kénytelenittetnének, a földmivelésügyi miniszter úr mult évi deczember hó 15-én 69799. szám alatt hozzám intézett átiratában kívánatosnak jelezte, miszerint a selyemtenyé ztést nagyobb mérvben üző vidékeken az illető termelőknek mód nyújtassák arra, hogy a selyemgubók beváltása végett az esetleg távol fekvA adóhivatal közvetítésének igénybe vételére ne utaltassanak. Tekintettel arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiváló jelentőséggel biró selyemtenyésztési ügy védelmét az 1885 évi XXV. t. cz. biztosítja, melynek végrehajtásához a községek, illetőleg a községi elöljárók mint közigazgatásnak legalsóbb fokú közegei segédkezet nyújtani tartoznak s vonatkozva az idézett t. cz. végrehajtása iránt 1886. évi 17094. szám alatt kiadott utasításra, a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg abban állapodtunk meg, miszerint azon községekben melyek az 1886. évi XXII. t. cz. 63. §-a értelmében külön pénztárnokkal rendelkeznek a selyem gubók beváltása a községi pénztárnok utján történjék; azon nagyobb mérvű selyemtenyésztést üző községekre nézve pedig, melyek rendes pénzlárnokkal nem, hanem csakis pénzkezelővel bírnak, a törvényhatóságok jogosíttassanak fel arra, hogy a mennyiben az ily községek pénzkezelésének állapota e részben kellő biztosítékot nyújt, azokat a jelzett teendők tejesítésével megbízhassák. A beváltási állomásokul kijelölendő községek neveit, valamint a beváltási árak kifizetése és elszámolása iránt velem egyetértőlee megállapított szabályzatot a földmivelésügyi miniszter űr a vármegye közönségével legközelebb köziendi, jövőre pedig a beváltási állomások létszámában netalán szükségessé válandó változásokat esetről-esetrc fogja a vármegye közönségének tudomására hozni. Erről a vármegye közönségét tudomás és további intézkedés végett oly felhívással értesítem, hogy a mennyiben egyes községek a vármegye közönsége hatósága területén ily beváltó állomásokul meghatároztatni fognnk az illető községeknek o téreni eljárását szorosan ellenőrizze s e végből a járási főszolgabirákat utasítsa, miszerint a községi pénztároknak az 1883. évi 37169. szám alatt kibocsájtott pénzkezelési szabályzat VIII. fej. 102. §-a értelmében leendő vizsgálata alkalmával figyelmüket a községi ügykezelés ezen ágára terjesszék ki. Budapesten, 1892. évi junius hó 1 5-én. A miniszter helyett: Szalavszky György, s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 7201. K. 1892. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „Kapros" tanyán a f. évi május hó 26-án felmerült rühkór betegülési eset folytán 6 drb lóra elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 189°. julius 13. Miklós László, alispán. 2492/92. K. Körözvény. Papp Miklós Hugynj községi lakos kárára, f. év és hó 10-én 1 drb pejszőrü, 5 éves, herélt, jobb szemére vak, hátulsó két lába kesely ló, a közlegelőről elbitangolt. Nagy-Kálióban, 1892. julius hó 14. Főszolgabíró ur távol: Sípos, szolgabíró.