Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-17 / 29. szám

„N Y I H V 1 D É K.« Etelka, Kerekes Juliska, lucze Iréu, Fejér Joláu, Jósa Vilma, Lukács Ilonka, llibján Margit, Szathmári Juliska, Mátsauszky Mariska, Ko csál Erzsike, Friedmaun Hermin, Szabó Ilona, Váradi Ida, Pintér Ilona, Fülner Laura, N ivák Ilonka, Király Erzsi, Edeléuyi Ilonka, Polner Ida, Jautó Jolán, Incze Ilonka, Tolnai Irén, Kronenwirth Berta, Simouits Anna, Szexty Judit, és Berta stb. k. a. Hogy mit és milyet, azt majd elmondjuk rendre a jövő számban. Addig pedig tessék megnézni kinek-kinek. — Az arató-gép verseny. Szabolcsvármegye tör­téuelmeuek jeles kutatója és irója: Kandia Kabos, egy, a tudomáuyos akadémia kiadványai között megjelent érdemes munkájában vármegyénk éghajlati ós talaj-ala­kulási viszonyaiból arra a következtetésre jut, hogy ezeu a földterületen, a természeti erők befolyása alatt, a hala­dás iutézinóiiyeinek meggyökeresedése nehezebb feltételek alatt valósulhat meg Az e hó 9. ós 10 dikén végbement arató gép verseny alkalmából jutott eszünkbe e mondás, látváu és tapasztalván ott azt a nagymértékű és valóban uein várt iudoleuciát, melyet, e verseny iránt vármegyénk gazda közönsége tanúsított. Mert kik voltak ott a verse nyeu, kik érdeklődtek lefolyása, eredményei iránt? Igen uagy számban az ország különböző részeiből a gazdák, a szabolcsmegyei bérlők és nagybirtokosaink. De a közép birtokos osztály alig egy-két tagja által volt képviselve Ujfehértó, Ivemecse, hogy csak a legnevezetesebb eseteket hozzuk föl, a távollevők között maradtak. A verseny első napján, szombaton, az összesereglettek estve a „Széhenyi" szállodában gyűltek össze kedélyes vacsorára, hol Benczy Gyula zeuekara mellett vidám hangulat fejlődött ki. Po­hárköszöntőkben sem volt hiány. Az első felköszöntő; dr. Szabó Ferencz mondta, aki igen kedélyesen nevezte a gazdasági egyesületek évi közgyűléseit anyósnak, me­lyet mindig szidnak, ha látják, de azért csak ismét vágy nak védő szárnyai alá, ha elnémult, A társulás szellemé sok jónak kútforrása, aki ezt ébren tartja méltó az elis­merésre. Ilyen gróf Pougrácz Jenő, akiért emeli poharát. Szavára Nyíri János lisztividéki gazd. egyesületi alelnök válaszolt, eltetve az oívzágos gazdasági egyesületet. Majd Sztárele Ferencz, városunk derék főkapitánya, mint egy­szerű polgár s uem hatósági tag üdvözölte meleg szavak­bau az ország, sőt a világ különböző részeiből egybegyűl teket, miut localis gazdasági érdekeiuk emelőit. Erre Baross Károly válaszolt s poharát a főkapitányra emelte, aki az egyesületet működésében oly hathatóau támogatta Végül Szilassy Zoltán orsz. gazd. egyes, titkár a uagy muuka létesítőit, a „közlegényeket" éltette. Az idegen vendégek elszállásolásánál igeu uagy szolgálatot tett a rendező bizottság egyik tagja: Kálnay Studor úr, ki külöuöseu az augol uyelvbeu való jártasságával, a magukat megértetni nem tudó augol vendégeknek, ina gyar udvariassággal tett mint tolmács lekö:elező szol gálatot. — A (loiubrádi népbank igazgatósága e hó 10-ikéu tartotta meg szervezkedő gyűlését. E nőkké: Almásy István, a f-szabolcsi tiszatársulat igazgató főmérnöké, ügyvivővé Fas Mihály, gégéuyi ev. ref lelkész, pénztár­nokká Moravek Gusztáv, dombrádi községi jegyző válasz­tatott. A könyvelői állásra aug. 10-ig 600 frt fizetésre pályázat hirdetése határoztatott. A felszerelt kérvények Almásy István, igazgatósági elnök kezeihez Dombrádra küldendők. Elhatározta az igazgatóság, hogy a bauk hirdetményei a hivatalos lapou kivül, a „Nyírvidékben" és a ,,Kisvárdai Lapokban" fognak közzé tétetui. A befizetésekre vouatkozó felhivások levelezőlapokon szét küldettek s lapunk hirdetési rovatában közzététettek. A felhívás szerint a már befizetett 10% hoz 20%, azaz f. évi szept. 15-ig, minden részvényre összesen 15 frt, s ez időtől 1893. jan. l-ig ismét 15 frt, 30% fizetendő be. A bauk okt. 1-én nyilik meg. Ugy halljuk, hogy a bauk iránt, ugy e uépes, széptörekvésü nagy községben, miut vidéken igeu nagy az érdeklődés s biztos felvirágzásnak néz elé. — Adótizetők figyelmébe. Tudomására hozom az adófizető közönségnek, hogy az 1892. évi tőkekamat-adó lajstrom f hó 18 tói számítva a városi adóhivatalban, (I. Tokaji u. 4. Gredig-ház az emeleten balra) 8 napon át közszemlére leeud kitéve. Ezen határidő lejárta után azok, a kik már mult évben is ineg voltak ezen adó nemmel róva, 15 nap alatt, azok pedig, a kik ezeu adó nemmel a f. évben első izbeu vannak megróva, ezen adójokuak az adókönyvecskébe történt bejegyzésétől számított 15 nap alatt adhatják be, a netaláni téves kivetések elleni fel szólamlásaikat, a helybeli m. kir. pénzügyigazgatósághoz. Nyíregyháza. 1892. julius hó 16. Polgármester helyett: Májerszky Béla főjegyző. —.Járvány-kórházak. A belügyminiszter erélyes haugú leiratot iutézett a törvényhatóságokhoz, nem feled kezvén meg természetesen rólunk sem,Jsürgetvéu a járváuy kórházaknak a községekben való létesítését. E fontos - kérdéssel a vármegye közönségének legközelebb már alkalma lesz foglalkozni, még pedig a vármegyei főorvos uak ez ügyre vonatkozó memoranduma alapján. A kérdés­sel lapunk is fog még foglalkozni. — Zászlószentelés. Nagy ünnepélyre készül a jövő augu.-z'us hó 7-én derék dalegyletünk. Azt a gazdag, igazán művészi hímzésű zászlót, melyet pár nappal ez előtt küldöttek részére Budapestről, e napon fogja nagy ünnepélyességek között felszentelni. Emelni fogja ez ünne pély fényét, hogy keresztanyának Kállay Andrásné öm-51­, lóságát, a dalárda védnökének pedig a fóispáu úr őrael­tóságát sikerült megnyernie. Tegnap tartotta a rendező bizottság első ülését, s elhatározta, hogy a tulajdonké peui zászlószeutelési ünuepélylyel kapcsolatban este kon­czertel fog rendezni. A széles alapokra fektetett elő munkálatokból következtetve, az ünnepély rendkívül fe nyesnek ígérkezik. — Huszonnégy fegyelmi ilgy van ez idő szerint folyamatban a vármegyénél, legnagyobb részben községi jegyzők ellen, hanyagság miatt. -— Gyászrovat. Kajati Mihály tasi ev. ref. lelkész f. hó 11-éu hosszas szenvedés utln elhilt Özvegye s4 kiskorú árvája kesereg utána. — Körtvélyfáy Péter nagy kállói kir. járásbirósági végrehajtó neje e hó 15 dikén meghilt. — Kiskorú asszony. Egy görög nem egyesült val.ásu 18 éves árva leány férjhez inent egy ugyatiily vallású f;rfi bez Mivel p;dig ott, hol a láoy ez időben tartózkodott (a nagyanyja lakhelyén t. i) uem volt görög nem egyesült lelkész, az egyesült, görög paphoz mentek, ki össze is adta őket. 1 l/a év múlva egyenetlenség törvén ki a házas felek között, a férj a házasság megsemmesitését kérte ós mégis kapta azon alapon, hogy az esketés elvouatot illeté­kes lelkészétől! — Ez az előzmény. A kérdés bonyolultsága azonban csak most kezdődik. A nő haza költözvén szülőhelyére, át akarta venni testvéreivel közös birtokából a maga részét, mivel azonban az egész vagyon árvaszékileg kezeltetett, a uő testvéreinek gyámja tiltakozott a kiadás és elválasztás ellen, folyton azt vitatváu, hogy a uőnek nincs is saját képviseleti jogosultsága, mivel — úgymond — az uem elvált nő, hauem kiskorú leány, mert házassága mint a priucipio érvénytelen, lett megsemmisítve igy tehát ő férjhez nem ment nőnek tekinteteiidő és miut ilyeu, az életkoránál fogva kiskorú ! Hosszas tárgyalások és külön böző határozatok utáu minap döntött a belügyminisz­térium e kérdésbeu kimondván, hogy ez a uő igenis — nagykorul Indokok: A házasság megsemmisítéséből csak a férjjel szemben vonható kouzekvenczia, a társadalom ós családdal szemben azonban a nő uagykoru, inert 1 '/ 2 házas élet után erre utalja őt a természet rendje, a megszokott önálló goudolkozás és a szabad cselekvőségi jog hosszas gyakorlása; sőt viszszaélósekre vezetne az, hogy a házasságbau élő uőuek jogosnak hitt ü;yletei jóhiszemű 3 dik személyekkel szemben pl. semmisek lennének. — Toronytető befestés. A gávai ev. ref. templom tornyának befesiését a julius 3-án megtartott árlejtésen Berger Ignácz kemecsei bádogosmester vállalta el 300 fo­rintnyi árban. — Iparosainknak figyelmébe ajánljuk, a hjlybeli kir. ügyészség által kibocsátott következő árlejtési hirdet­ményt: A nyíregyházi kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, hogy a kir. törvényszéki épületeu eszküzleudő atalakitási és pótmunkákra 1015 frt 33 kr, a fogház• épüleinél foganatosítandó pótmunkákra 1036 frt 84 kr és ugyanott alkalmazaudó mentő sodrouyháló beszerzé­sének 111 frtnyi költség előiráuyzat keretén belül leendő biztosítása czéljából folyó évi julius hó 29 ón d. e. 10 órakor a kir. ügyészség hivatalos helyiségében nyilvános szóbeli árlejtés tartatik. Feltótelek ós műszaki iratok a kir. ügyészségnél megtekinthetők. Nyíregyházán, 1892, julius hó 8-án Lázár Kálmán, kir. ügyész. — Diák-műkedvelők. Főgimnáziumunk itt tartóz­kodó növendékei közül többen műkedvelői sziui előadást tartanak ma a szivkörben, mé' pedig egy igeu okos ós uemes czélra, t. i. az alakítandó főgimnáziumi játszótér javára. Előadják pedig Nagy Ignácz „A tisztujiás* czimü 4 felvonásos vígjátékát. R^sztvesznek az előadásban: Gyur­csáuy Ferencz, Lenkei Gézt, Jauousch Rudolf, Fráakl Henrik, Kovács Géza, Kerekes István, Csapkai Géza, Szatke Ferencz, Martiuyi Llszló, Ssirvadi Mihály, L ;pcsei Mariska, Fodor Miriska, Szarvadi Róza, Führer Adolf S'.abó Béla, Csillag Sándor, Gerstner Rezső, Gyurcsány DJZSŐ, Lukrits Károly. Helyárak: Páholy 3 frt, I reudü támlásszék 80 kr. II. rendű támlásszék 60 kr., zártszék 40 kr., földszinti álló hely 30 kr., katona- deák ós gyermek-jegy 20 kr., karzati ülőhely 20 kr., karzati álló hely 15 kr. — Gávai halászat. A dadai f.-járás vereskereszt fiók és népnevelési egylete saját alaptőkéje javára a gávai Tiszaparton julius hó 30-án halászattal egybekötött táncz­mulatságot rendez. Belépti dij: személyjegy 1 frt, család­jegy 2 frt. Felüllizetések köszöneltel fogadtatnak és hir­lapilag nyugláztatnuk. Halászlé és sült hal, valamint egyéb eleiek és italokkal a t. közönséget Marosyné rakamazi és Engel Bertalan gávai vendéglősök látják el. Kedvezőtlen idő esetén fedett helyiségekről gondoskodva leend. A mu­latság kezdete délután 5 órakor. — Az iparos ifjúság mult vasárnapi műkedvelői előadása igeu szépeu sikerült. Száp közönség hallgatta meg nz előadást, melynek sikerét a helyes rendezés s a szereplők ügyessége biztosította. Az előadásban részvett szereplőknek őz a közö.iségnek ez uton is köszönetét fejezi ki, az iparos ifjúság nevében a reudező bizottság. Az előadás tiszta jövedelme több mint. 60 frt. — Öngyilkos tanár. Barabás Domokos nagykállói állatni főreiliskolai tanár holttestét Budapest alatt, a sorok­sári Dunaágban megtalálták s hétfőn temették el a fő városban. — Roncsoló toroklob-járvány uralkodik Paszabon. Minthogy pedig az ottani körorvos súlyosan beteg, az alispán intézkedett, hogy a betegeknek orvosi segélyben való részesítése, a járási orvos állal eszközöltessék. — Tolvaj cseléd. Frankfurt Adolf helybeli szó la­gyáros feleségének a ruhájíból a híznál lakó uő cseléd kilopta az aranyólát. A lopást, két hét multán, csak akkor vették észre, mikor a ruhára megint szükség volt A cseléd beismerte a lopást, de hogy az órát hovatette azt nem akarja megmondani. Átkísérték a kir. ügyész séghez. — Burgonya főző gépet mutatott be az arató versenyen, mint szabadalmazott találináuyát, Málik József helybeli polgár. A gépet, mely a tüzelő auyaguak igeu nagy megtakarításával jár, a jelen volt gazda-közöuség igen élénk érdeklődéssel tekintette meg működésében —A debreczeni kereskedelmi akadémia 1892 -93-1 értesítője megjelent és a tekiutélyes kötet, teljes kót pét adja ezen kiváló szakiskola szellemi állapotának, vala­miut hiven mutatja be az ifjúság komoly munkásságát A gazdag fölszerelések, ifjúsági és tanári könyvtárak kü.öuösen gazdag áruismei, földrajzi és techuologiai föl­szerelései eléggé lauusitják, hogy a debreczeni kereske delmi akadémia a hazai szakiskolák közö't elsőrangú helyet foglal el. A már most is virágzó intézet bizonyára még inkáb fog emelkedni a kereskedelmi akadémia uj paiotaszerü épületében, mely Dabreczea városának, vala mint az akadémiát föutartó kereskedő társulatnak egy­aránt diszét és bll-zkeségót képezheti. Az értesítőt dr. Szántó Sámuel czikke „ A földrajzi tanítás fontosságáról" nyitja meg, melyben nz eddig uáluuk méltatlanul elha­nyagolt földrajzi oktatás érdekében szólal fel, párhuzam­b in állítván a földrajzi oktatást hazánkban és a külföl­dön Az igazgatói jelentésből látjuk, hogy a tauulók szá­ma ezen évben is rendkívül emelkedett, ugy hogy az alsó évfolyamon párhuzamos osztályt kellett nyitni. Az akadé mián az összes tanulók száma a három óvfolyamou 188 volt, az alsófoku (kereskodő tanouczok) kereskedelmi is­kólába 139 tanuló járt, a mely számhoz az esti Bzak­tanfolyam 55 hallgatója — köztük hót nő — is járult. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 18 tagból állott. Az ifjúság szakszerű kikópeztetésóu kivül a kereskedelmi akadémia tanári kara nagy súlyt fektetett az ifjúság szel­lemi és erkölcsi uevelésére. Eunek előmozdítására szol­gálnak részben az ifjúsági egyesületek. Az önképző-kör magyar-és idegen nyelvi szakosztályai az ifjúság szeréuy munkálkodását jelzik, a dalegyesület, valamint az- ifjú­sági zeuekar igen nemes iráuyban hatnak az ifjúság er­kölcsi nevelésére. A dal ós zene egyesületnek 1892 már­czius 26 dikán tartott nyilvános estélye az ifjúság ko­moly törekvésének elég fontos jelét adta. Szépen virág­zik a segélyző-egylet is, mely az akadémia szegéuy ta­nulóit tankönyvekkel látja el ós havi segélyezésben ré­szesíti. Ezen derék egylet az elmúlt tanévben 340 frtot költöt segélyezésre, alaptőkéje pedig már mintegy 2500 frtra emelkedett. Az ifjúság egy iskolai lobogóra is ada­kozott, melyre már mintegy 200 frt gyűlt össze. A tan­év folyamán igen einelkedet ünnepélyek tartattak: a Széchenyi-üunepély, a koronázási ünnepély, valamint Feuyéri Zádor Lajos társulati elnök arczkép-leleplezéae stb. Végül kiemelendőnek tartjuk a dr. Bayer Ferencz igazgató tulajdonát képező internátust, mely az igazga­tó személyes vezetése alatt áll. Az ifjak egészen a csa Iád körében neveltetnek és kót állandó nevelő felügye­lete alatt végezik iskolai teeudőiket, A mérsékelt havi 35 frtnyi ellátási dij különösen alkalmassá teszi, hogy a szülők egé3z bizalommal adják gyermekeiket ezen már is czélszerünek bizonyult internátusba A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius 18. Ilutka Katalin és társai lopás és orgaz­daság büutette. Zombori István és társai lopás büntette. Csípő Eszter lopás büntette. Julius 19. Kardos István hatóság el leni erőszak büutette és más büntetendő cselekmények. Panyik András és társai súlyos teati sértés büntette. Kovács István ható­ság elleni erőszak büntette és becsületsértés vétsége. Julius 20. Kovács János súlyos testi sértés bün­tette. Gunyecz János súlyos testi sértés büntette. Bodnár János tűzvész okozás vétsége Sípos József és társai sú­lyos testi sértés büntette. Papp János és társai súlyos testi sértés büntette. Az aratógáp-verseny. Az évről-évre nagyobbodó munkáshiány és a vele járó mizériák elhárítása és ellensúlyozása érdekében, megyei gazdasági egyesületünk időszerűbbet nem rendezhetett volna, mint az aratógép-versenyt, mely — most már örömmel konstatálhatjuk — oly fényesen sikerült, hogy valamennyi bel- és külföldi gyáros, valamint az ország különböző vidékeiről ide özönlött e tekintetben jártasság­gal bíró gazdaközönség egyhangúlag beismerte, miszerint az utolsó 10 esztendőben oly nagy szabású és tanulságos verseny az egész kontinensen nem volt. A világ minden részéből láthattunk ott vendégeket, kik részben mint az első gyárak képviselői vagy hivatalnokai, részben mint nézők nagy érdeklődéssel kisérték szemmel a dolgok lefo­lyását. Amerika, Anglia, Német-, Franczia- és Oroszország typikus alakjait lehetett ott látni, sőt Afrikából is jöttek a pálmáért küzdeni és igy városunk csendélete napokra fel lett zavarva egy nemzetközi társaság által, a milyent talán ott még sohasem láttunk. Hogy mezőgazdaságunk e fontos ott lefolyt jelenete alkalmával a magas kormány képviselve nem volt, sok oldalról különféleképen lett kommentálva, a magyarázat azonban egyszerű, a mennyiben épen 9-én, tehát a verseny első napján temetése volt egy férfiúnak, ki hazánk mezőgazdaságának oly szolgála­tokat tett, hogy azt kellőleg meghálálni sohasem tudjuk, tudni illik Leveldi Kozma Ferencz földmivelésügyi minisz­térium tanácsosának, kinek Magyarország lótenyésztésének mostani állását köszöni. A földmivelésügyi miniszter úr ő excellentiájának, valamint Fehér Miklós államtitkárnak is tehát olt kellett jelen lenni és nem jöhettek el amint meg volt igérve. De hogy megyei életünk azon körei, kik vezérszerepre vannak hivatva, s kiknek mint gazdáknak saját maguk jól fölfogott érdeke szerint ott kellett volna lenniök, távollétük által tündököltek, azon mi is csodál­kozunk. Már pénteken, sőt csütörtökön is hozták a vonatok az érkező vendégeket, de különösen szombaton egész nap és még vasárnap is ritka élénkség uralkodott a pálya­udvarnál, ahol a vendégelhelyező bizottság, melynek élén Sztárek Ferencz rendőrkapitány és Szexty Gyula tanácsos állott, a szállást kívánó vendégeket a számukra előre összeirt privát lakásokhoz utasították és szállásjegygyel ellátták. Legyen szabad már most is és e helyen nevezett férfiaknak ez ügyben kifejtett buzgalmuk és tevékenysé­gükért, valamint mindazon tisztelt polgártársaimnak, kik ez alkalommal a magyar vendégszeretetnek egy oly fényes bizonyítékát adva, egyszersmind a verseny ügyéi oly hatásosan is elősegítették, az egyesület nevében legmele­gebb köszönetemet kifejezni, különösen a külföldi vendé­gek, kik oly szives fogadtatáshoz ilyen alkalommal nem igen vannak szokva, az eziránt ott telt tapasztalatok felől nem tudtak eléggé kifejezést adni hálájuknak és elismeré­süknek és felkértek, hogy érzelmük tolmácsolójuk legyek. Az országos magyar gazd. egyesület tisztikara, vala­mint a Budapest felől jövő bíráló bizottság tagjai péntek délután 6 órakor érkeztek meg és az itteni rendező és bíráló bizottsággal együtt azonnal a vármegyeház nagy­termében ülést tartottak, mely alkalommal a még teendő utolsó intézkedések megbeszéltettek ; a gyűlés után pedig a Széchenyi szállodában Benczy Gyula zenekara közre­működése mellett ismerkedési estélyre gyűltek össze. Szombat reggel, miután a technikai szakbizottság, mely már csütörtökön érkezett meg, Lázár Pál műegyetemi tanár vezetése alatt a gépek vonóerő szükségletére vonat­kozó dynamométrikus próbát bevégezte, kezdődött a valódi verseny. E czélból minden egyes gépnek l cat. hold rozs és ép annyi búza állott rendelkezésre és a mennyiben a rozsterülel hullámos felületű volt és igy — a területek kiosztása sorshúzás utján történt — a chance-ok nem egészen egyenlők voltak, a búzaterület egy mindenütt síkságot képező helyen választatott ki; azonkívül pedig

Next

/
Thumbnails
Contents