Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

„N Y T R V I D E H." Borbála testébe. Utána Tóth Borbála kihallgatása következett s az ö vallomása megzavarta azt a romantikus hangulatot, mely az Islai Sándor vallomása nyomán, a leniondani nem tudó szerelem minden mentségeivel hajlott Islai Sándor felé. Tóth Borbála szerint csupa hazugig, amit Islai beszélt. Soha semini köze nem volt hozzá, nem mondta neki soha. hogy szereti, annál kevésbbé lett ő neki Ígéretet, hogy felesége lett. Nem is olyan az ő háza tája, meg ő maga seui, — mondta Tóth Borbála —. hogy ilyen hitvány cseléd legény ilyen szándékkal közeledhetett volna hozzá. A problémát azonban, melyet ez a két ellentétes vallomás állított a bíróság elé, nem oldhatta meg a törvényszék, mert pótvizsgáktól kellett elrendelni annak kiderítésére, hogy igaz-e Islai Sándor amaz állítása, hogy az első lövés után maga ellen fordította a revolvert, s hogy a golvó nem őt találta, luineui Tóth Borbálát, azért történt, mert a lakodalmas nép rátámadva, kezét elrántották. — Nagy tüz volt városuukbau e hó 1 sejéu este 9 órakor. A uagyorosi utczán, a törvényszéki épület közvetlen szomszédságában levő. Marsakó Károly tulaj douibau levő ház gyulladt ki s udvara, padlása tele levén csupa gyúlékony anyagokkal, le is égett. A tűz a három réazből Álló épület hátulsó részén támadt, minthogy azou bau a közbeu levő tűzfalakon nagy ajtónyitások voltak, pár pillanat a att az egész épület padlása lángokban állott s csak később tört ki a tüz a cseréptetőn. A tű« oltóság gyorsan megjelent a vész színhelyén s miudeu erejét arra fordította, hogy a veszedelem égő házról az közvetleuűl hozzá épült házakra át ue terjedjen s h igy a láugokban álló ház utczái korcsmri helyiségében levő szesz készlet a fölrobbanástól megmentenék. Ez teljesen sikerült is. A törvényszéki palotát magát veszedelem nem igeu fenyegette; de az ezen az oldalon elhelyezve levő irattári helyiségek ablakai mind kipattantak s ha nagyobb szél van, bizonyára alig lehetett volua megmenteni az irattárt.Megjegyezzük, hogy a törvényszék eluökének több izbeui sürgetődére éppen a napokbau érkezett le az ígazságűgymiuiszteriumtól az eugedély, hogy a palota ez oldalon levő ablakai vastáblákkal látassanak el. — Nyilvános nyugtázás. Kolcsál József helybeli rendórbiztos egy ibráuyi tanyán tartolt lakodalom alkal mával az árvamegyei ínségesek javára gyűjtést rendezett, melynek eredménye a következő: Fülöp Sándor 2 frt, Geuger Mórné 1 frt, Csatkó Dániel és neje 2 frt, Klein Mór és neje 2 frt, Vaszta János 1 frt, Bilogh Jáuos és ueje 2 frt, Kolcsál József v. rendőr biztos és családja 1 frt 50 kr, Spilman György, Silmau Ferencz, Déry István, Deiun Mártonné 1 — 1 frtot. Összesen 15 frt 50 kr. Ez összeg Básthy Barna rendőr tanácsos ur által fog rendeltetés helyére juttatni. — Meglopott kereskedő. Ueme Istváu nagykállói kereskedó szekeréről M Szalka és M.-I'ócs között egy táskát 66 frt készpénzzel és 38 frt értékű vászon-neműt elloptak. — Késelő tolvaj. Bay Fereucz nyirmadai udvarán az utóbbi uapokbau több izbeu lopást követtek el, igy a a legutolsó alkalommal elvittek mintegy 10—12 mm. tengerit. A résen álló cselédek észrevették a tolvajt s üldözőbe vették. Ilahász Istváu — igy hivják a tolvajt — mikor látta, hogy uem menekülhet, üldözői ellen foj^',*' s Antik Józsefet késóvói három helyeu meiafiffht \ cselédek erre vasvillával leteperték^iüv^^gkg,. ej

lve rajta. Ezért eztán, miut vádlottaV-^ültek a nyírbátori kir. járásbíróság vizsgáló bi V^Tfaelé , — Agyonlőtt tír>tíílvaj. Ninák Sándor debreczen haUrbeli erdő^ a mult h

ő dikén Ilelmeczi Sindor sámsoni "lakost, ki az erdőben fát lopott s menekülni akart, agyonlő'te. Az erdőőr azonnal önként jelentkezett a debreczeni törvényszéknél. — Elfogott katona-szökevény. A nyiracsádi csendőrség elfogta a mult hó 27-dikén Balog József 27. ezred beli közhouvédet s átadta a debrecze ii honvéd állomás parancsnokságnak. — Iparosok ügyeimébe. Az ág. hitv. ev. egyház központi iskolájának építésére a felügyelő bizottság ezeu épület belső felszerelésére pályázatot hirdet. Fölhívjuk erre az asztalos, lakatos, kárpitos, üveges stb. ipirosok figyelmét. Színház. Leszkay András, a debreczeni színház igazgatója, vasárnap kezdte meg előadásait városunkban a „Gzigány báró'-val. A tűzi lárma szétoszlatta a közönséget még a II. felvonás elején úgy, hogy az előadást nem lehetett megtartani. A hét folyamán meggyőződtünk arról, hogy néhány heti szezonunkra olyan társulatot nyertünk, milyen talán nem volt még Nyíregyházán. Ugy az operette. mint a drámai előadások és vígjátékok szerepeinél hivatásos és tehetséges erők állanak mulattatásunkrj. Gondos betanulás, összevágó játék, routin a társalgási daraboknál, az operettek főszerepeiben egy Réthy Laura, mellette képzett énekesnők, fegyelmezett (és csinos) kar, ügyes rendezés, az illúziókra kellemesen ható díszletek: ezek a hét benyomásai. A társulat tagjai között sok, régi, kedves ismerősünk van. kiket öröm viszontlátnunk, büszkeségünk elismerni haladásukat. I Irt fim Bisson vígjátéka .A megboldogult* került színre közejH'-, de hálás közönség előtt. Szellemes ötletei, karzagtut>> bonyodalma, pikáns, néha sikamlós czélzásai folytonos derültséget keltettek. A főszerepet Fenyvessi adta, e liatal színes/, kinek tehetsége a legszebb jövőt ígéri, melynek zálogául már is teljes mértékben bírja a közönség rokonszenvét. Angyal Ilka Valentiné szerepében olyan bajos pari-ienne volt, kinek alaki tájiban élvezettel gyönyörködtünk. A bohozati elemet a darabban MaUiien kapitány képviselte, kit Balassa nélia felesleges túlzással — különben nála szokatlanul — kíss. ízetlenné tett. KeiLlen .A ki- molnáráé* Stajonovícs Jeiv"> operetteje (szövegét irta Radú Antal) összevágó dóadnsban. Meséje ii/azi operette tárgy. Bajos volna elmondani, mi történik a kis molnúrnéval a zinp i Ion, kinek -./.ereim ;rt rögtön az esküvő után hárman versengenek: egy fejedelein, egy szerető > s egy ven ferj, kik na

r-> örömünkre egyre-másra énekelgetik a sok könynyúv.rii keringőt, polkát, indulót . - galoppot. A darab -/.inhelyi I különben Radó Antal Seriba Cirald.ijaból Erdélybe tett. it nem eléggé jellemzően; inert a történet épugy játszhatnék Spanyolországban, mint a Kanári szigeteken, leszámítva természetesen Bicsky András főpohárnok mester, (Püspöki) méltóságos uramat, a fejedelemné (Rónaszékiné) nagyságos asszonyom néhány erdélyi zainatu mondását, a costumöket és "a deli palotás tánezot, valamint Oláh l'éter (Sólyom) epegö magyar dalát, Réthy Laura kitűnő, csélcsap fejedelem, kiről könnyen elhittük, hogy .szereti minden alattvalóját", Egri Stefánia valóban diskrét kis molnárné, Rónaszékiné pompás, féltékeny fejedelemnő. a férliak közül Rónaszéki Flórián mesterének ritkítom párját. A dalok közül legnagyobb tetszést aratolt Réthy madárdala (.Ah a vágyakozástól* II. felv.) és a vadászdal (,Az erdő sűrűjében* I. felv.), továbbá Egri Stefánia belépő fecske dala és rózsa románcza. A korrekt rendezés Rónaszékyt dicséri. Szerdán Csiky Gergely vígjátéka „A buborékok". Eredeti, tőről metszett alakok az életből ellesett valódi jellemző vonásokkal, hálás szerepek és gondos betanulás, ez jellemezte az estét, melynek erkölcsi tanúsága, hogy az estély, fényűzés, öltözékek csak csillogó buborékok, az egyén reális értékét a becsületes munka határozza meg. Az előadás különben előkelő színvonalon állott s részünkről jól esik gratulálnunk a Bácsné sikereihez. Csütörtökön Ilegyí Béla vig operetteje a „Pepita" teljes sikerrel. Réthy Laura a czimszerepben elragadó bájos volt, belépő keringője, a .Nők dominálnak" couplet élénk tapsot provokált, nemkülönben a fandange is (bár a castagnet hiánya nagyon észrevehető volt). Rónaszéki főudvarmestere mindvégig kaczagtató operette figura. Szerencsés estélye volt Sólyomnak is. ki Fredro tenor számait énekelte, mig Hunyadi a henczegő Don Gasparban vonta magára figyelmünket. Ez utóbbi néhány helyi vonatkozású couplet is énekelt, melyeket a közönség jó kedvvel fogadott, noha némelyik verselése a Hazafi-Veray János kiváló technikájára emlékeztetett. Igen csinos volt a Bolero spanyol táncz is. Pénteken „Egy párizsi regény" FenilletOctav 5 felvonásos színmüve. Néhány, kissé vontatott jelenetet leszámítva az előadás simán folyt le. Fenyvessi a Ghevrial báró szalon szerepében a nagyvilági gavallért igen ügyesen állította elénk. Sima és elegáns, mint — Náday, kiváló tehetségéről szolgáltatott tanúságot csábítási jelenet Marczellel (Angyal Ilka), valamint a hármas tószt megrendítő hatása. Balassa Chesnel orvost rokonszenvesen alakította. Tompának mintha ártott volna heveskeáése. Hangverseny. Elszálliugóztak immár füleinkből a 30 iki concert melódiái; napirendre is tért volna már felette a közön ség, ha nem voluának még hátra a lapok kritikái. Ali a kritika — —1 Ha kiváncsiau olvassák azt azok — kik végig hallgatták a műsort — tudui akarva, egyelik e~az ő már az első benyomás alatt megalkotott, ítéletükkel a referens felfogása — menny-jíel türelmetlenebbül várják azt a közremjjjfftdők, mn

y m

ohóu olvassa és nem minden aggodalom nélkül az először debutirozó — vajon megértette e az 6 előadását a referens, nem talált-e hibát benne; nincs-e a referádábau valami maliciózus megjegyzés, vagy még maliciőzusabb hallgatás. Ne féljenek bájos hölgyeim! Egy vidéki lap jól uevelt refereuse vagy jót ir, vagy semmit, de miudenesetre ir valamit. Adna is neki a jólelkű szerkesztő űr, ha valakit megbántana, de még a közönség is. Hiszen mikor e lap zene referense azt a véleményt merte koczkáztatui a nagy Reményiről, hogy nem igazi művész, — tyhü! micsoda felháborodást okozott e pár -zó Meg a hazaliságát is kétségbe vonták a jámbor tudósitóuak; a zenetudománya meg teljesen compromittálva volt. Nem is nyugodott meg a közhangulat addig, mig pesti hangversenyei utáu az öreg vándor muzsikusnak — a fővárosi lapok egyhangúlag meg nem erősítették a helyi referens világ felforgaló nyilatkozatát. Visszatérve concertüukre a kritikus őszinte ölömmel és menten a szerkesztő űr és a közönség pressiójától teszi magáévá a közönség egyértelmű véleményét, hogv az ugy a műsor, mint az előadások tekintetében művészi színvonalon állott. A programúi egy elkényeztetett fővárosi coucert-habi tűét is kielégíthetett, az előadás a legjobb volt, mit uemcsak dilettánsok, de professionatus zenészek nyújthattak. Jósa Mártha és Heumann Klára úrhölgyek zongorakettőse nyitotta meg a műsort, kik Lisztnek Tauuháuser átiratát adták elő a hallgatók élénk érdeklődése mellett. Jósa Mártha kisasszouy játékát ösmeri városunk művelt közönsége és rendkívüli njj gyakorlata, geniális felfogása és kifejezés teljes előadása bár uem lepnek meg beunüuket, mégis minden alkalommal határozottabban uyilvánuluak azok. Fényeseu megfelelt a hozzáfűzött reménynek lleumann Klára kisasszony játéka is. 0 a szerényebbnek látszó, de nagy biztosság és iinulékonyságot igéuylő secondot választotta és e szerepét az utenyvezetésben, a dominan* acc trdok kellő érvényre emelődében és másrészről a primo-val teljes rgybe olvadásban a legjobban oldotta meg. Szünbi nem akaró taps jutalmazta a két ifjú hölgyet cs általános volt az óhaj őket egyenként is hallani. Dr. Kov..cs Elekné uruő énekében is gyönyörköd'(luk már három év előtt. Akkor egy olasz dalt, most traueziit énekelt eredeti szöveggel és a mi soviniszta magyar le küuk elmerengett,— gyönyörrel hallgatva a tisztán cseugő, nemesen egyszerű de kitűnő iskoláju éneket. „Ninon* után Sulbvan „Gárdi»ták*-jából éuekelte a kedves valc.ert uein ugyan opereueszerü pikiu'.eri aval.de aunál elegáusabbau, finoman színezve; különösen szépen sikerültek a nehéz és fárasztó staccatók. A íreneticuó tapi nem szűnt, meg, mig egy ujibb uépdallal uem toldta meg a mű.ort. Mikecz, • ÍZSŰ Ur kitűnő zongora kísérete nagyban ! ho/zá járult az elért nagy haUshoz. Jósa Mártha Úrhölgy lépett ismét a pódiumra, ezúttal Friedmaun József úrral. Először Pergolese nek Niuaczimü áriaját adták elő, mit már egy előző coucerten cellón hallottuuk. De a dal oly bájos, "hogy ha egy kürtös jöuue le közénk hangversenyezni, ez is bizonyára programúiba venné azt. Az énekesnők (Barbi etc.) e dallal énk el a legnagyobb hatást. Az őszinte tetszés zaj csillapultával az est egyik kimagasló pontja következett. Ezt Beethovennek, a zene Shakesperejének halhatatlan souataiból előadott két részlet kepezte. Elsőül egy A-moll andante t, azután egy F. Dur sonata első tételét játszották. E művekben egyesül igazán és teljeseu korunk két uralkodó hangszere a'hegedű és zongora. A< utóbbi itt uein kíséret többé, sót az Andautébau a zongora szólam domiuál a Beethoven által annyira kiakuázott polyphoniájával. Ilivatottabb kezekre nem lehetett volna bizni ez örökszép classicus művet, miut az előadókra. Friedmaun úr tcchnícája és uemes vonása uem szorul dicséretre, Jósa Mártha kisasszouy teljeseu a classicitás magaslatán állott. A ritka élvezetért a hallgatóság viharos tapsviharához a classicus zene tisztelői hálás köszönetüket csatolják. Nagy érdeklődéssel fogadták Bleuer Sámuelné úruőt, ki Thalbergnek égy átiratát játszotta Rossini Mózeséből. Már az első "ütenyek lekötötték a hallgatók figyelmét és ez kisérte az előadást annak befejeztéig, mikor is impozáns erővel tört ki a tetszés zaja. Thalberg zenéje nagy techuicai készültséget igényel és igeu értelmes felfogással kell játszani, hogy szokatlan stylusa mellett a nem zeueértőkre is hasson? És Bleuerué üruóuek ez teljes mértékben síkéi ült. Hatalmasau domborodtak ki nyugodt, szép játéka alatt az opera egykor híres dallamai, különösen a nagy ária, mit a börtönben sinlődő Pagainini világhtrü G. hur ábrándjában dolgozott fel, midőn a monda szeriut hegedűjének többi húrjait a patkányok rágták le. Concerteinken már obligáttá lett cello-szám következett ezután. Friedmaun Samu uruak szívesen előlegezték a tapsot felléptekor. Természetesen, mint ma napság minden cellista három darab közül legalább kőt Popper-féle dolgot adott elő. Elsőnek a programmon jelzett Tráumerei helyett Schubert egy kedves dalát játszotta Popper átiratábau egyszerűen, simáu, átérezve és éreztetve a szép áriát. Utána Popper Gavotte jót, majd a sok ujrázásnak engedve a Budapesten is nagy hatással játszott Capricciot adta elő ós főleg ez utóbbibau volt alkalma káprázatos ujj és vonó gyakorlatát bemutatni. Megbámultuk és megtapsoltuk őszinte lelkesedéssel. "tjdvozoljuk- síülőyárosá nevében előre is a rokonszenves fiatal embert, kit uem sokára művészszé fog avatni a budapesti nemzeti zenede. Ifj. I'azár István űr méltó részét vehette ki a si'.ü tapsokból. Odaadó diserót kísérete pompás keretül szolgált a gordonka szólamnak. Ügyes játéka arra enged következtetni, hogy önálló számmal is diszes helyet foglalt volua el a műsoron. Magyar szerzőnek még kéziratban lévő műve ke rült ezután bemutatóra. Aliaga Géza „lmá"-ját adták elő hegedűn, violán, cellón, zongorán és hennoniuinou: dr. Hoffmann Emil, dr. Hotfmaun Mór, Friedmaun Samu, ifj. Pazár István és Zsák Endre urak. Eredeti komoly — sőt kamarazene. — Álljunk meg itt egy perezre! Párisbau arról nevezetes a magyar czigány, hogy csinosan játsza a — — valezert. Igeu a valezer ez a mi kedves zeuéuk, ezt szeretjük, egy uj valezerért lelkesülünk, a kiadók mohón kapnak utáua és Ivanovici sok péuzt vág zsebre. Hja! nálunk uincsenek zenemivelődési intézetek hol pályadijakkal jutalmaznák a komoly zenemüvet, uincieuek, mint a külföldön százszámra zeuetársulataiuk, melyek előadnák és közönségünk, mely megérteué azokat. Mert a kamarazenét meg kell szokni, hogy megértsük és élvezni tudjuk. Az operette bauális muzsikájához szokott füleink uem találnak elég változatosat a komoly zenében, mely szigorú furmák közt mo/.og. A haug fejlődés és átmenetek finomabb nüanciiozása kíkeiűli a figyelmet és a kinek zeueismerete nem ierjed lul a boczi-boczi tarka c'assicus melodiájáu, annak Haydn egyszerű vouós Trió-ja bem elég jellegzetes és összekuszáltnak fogja találni. Az „Ima" első tétele tutti és magyar jellegű. A másodikban egy geuiális átmenet után a hegedű dominál, s e. tétel zsolozsma szerű vége után a cello veszi át a vezér szerepet a zongora kísérete mellett, majd a vouós hangszerek gyönyörű Triója következik, molylyel a harmónium áhítatba merítő zúgása s a zongora energicus kísérete oly ensemble-t képeznek, mely méltó volua a világ első művészeinek előadására. A nagy közönség, melyben városunk összes zenekedvelői jeleuvoltak, feszült figyelemmel, helyenként mély állítattál hallgatta végi- a remek művet, s befejezte utáu e.enken adott tetszésének kifejezést. Koszorúnkat küldjük a j-les szerzőnek és elismerésüuket az előadóknak. Zncker llleibt am Gruude. Dr. Ferlicska Kálmánné úrnőről már annyi szépet és jót irtunk, uem lehetünk eléggé találékonyak az ismétlések e.kei ülésében. A/, ó temperamentumának határozottan megfelelőbb víg monologot hallottuuk tőle ismét. Dialóg volna tulajdon kepén a „Kis vihar*, ha a zsémbes menyecske csak egyszer i; sr

ó,

hüz e

nS,

ed

ü.

é jutni azt a szegény ártatlan férjet. De nehogy valami termetes veszekedő asszonyságot tessék k. pzelni csipr.re .llesztett, vagy főzókanállal felfegyverzett kezekkel Dr. Ferlieskáné umó zsémbessége csupa chic c-upa kellem es esprit. Ások zeneélvezet után még fárad hatlan közönség gyönyörrel élvezte a valóba., műlír.S, a F!.

k SZÍDpid

Í rontíaeját, másik memóriát csodálta. A hallgatásra kárhoztatott férj szerepében •fj Nagy Lajos ur méltó pratuere volt. A gestus és