Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

Melléklet a „Hyirvidék^ 1892. 19-ik számához. U Abrány és Szt. Gy.Ábráuy, valamiül Nagy- és Kis Báka községi k egyesítése iníut beadott kérelmek ujabb tárgyalás végett az illető községeknek visszakül­detui ujául tatnak. A kemecsei közegészségügyi körhöz tartozó községek kérvényt adván be az iránt, hogy Kemecsén személyjogi* gyógyszertár felállítására engedélyeztessék, a választmány az engedély megadását véleméuyezi. A magyar történelmi társulat kérvénye folytán ajáulja a választmány, hogy a vármegye lépjen be 200 frttal a társulat alap tó tagjai közé. Ferenczy Bertalan nagykállói prépost esperes, a nagykállói volt fogházi ima-teremben levő templomi fölszerelések átengedése iránt kérvényt adott be a vár megyéhez. Az állandó választmány óhajtandónak tartja, hogy e tárgyak, mint a hires régi kállói börtön emlékei a vármegyei muzeumban megőriztessenek s ezért azok átengedését nem véleményezi. Az ülés este 7 óráig tartott. A f. szabolcsi ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlése. — Nyíregyháza, május 3. és 4. — A vármegyeháza nagytermében. 9 órakor Lukács Ö. esperes emelkedett és minden szivet felemelő imával nyitotta meg a gyűlést. Az elózőnap értekezlet tartatván, lehetővé vált a terjedelmes esperesi jelentést 10 óráig letárgyalni. Főbb pontjait képezték. Lukács Ödön és Gencsy Albert zsinati képviselők jelentése a zsinat eddig lefolyt 2 ülés-szakáról; szomorú volt e jelentés, mert egyházmegyénk, a zsinat bresbyteri alapra állva, heves ellenzője volt mind ama határozatoknak, melyek épen ezen ősi, biztos alapját a magyar refarmátus egyház közigazgatásának támadják sőt semmisitik meg. Volt benne örvendetes is, a csonka egyetem felállítása Debre­czenbeu az ezredéves ünnepélyre. A gyűlés köszönetet szavazott a képviselők tanúsított magatartásáért, kitartó küzdelméért, a jelentést általában fájdalommal vette tudomásul; Nagymáté Albert papi, Jármy Márton világi tanácsbiróul megválasztatván, a hivatalos esküt letették, széköket éljenzés közt foglalták el; Nagy Istvánt Gemzsére, Gönczy Istvánt Pazonyba megválasztott, rendes lelkészekül végleg megerősítette. 10 órakor megkondultak a harangok, a gyűlés a templomba vonult, kegyelettel áldozni uéh. Szabó Ferencz, pazonyi lelkész és egyh. m. tanácsbiró emlékének. Az ünnepély egyszerű, de valóban meghitó volt; Nagy Kál­mán balkányi lelkész művészi orgona játékát semmive tette ugyan az orgona rosszasága, de kipótolt mindent: azaz ihlet, melylyel a jelenlevők énekelték az ős Dávidi zsoltárok legősebbikét a XC-iket; azaz ima és emlék beszéd, melyet. Rácz István kisvárdai lelkész mondott, mely ugy kidolgozás, miut előadás tekintetében oly elegáns beszéd volt, hogy a legkényesebb ízlésű hallgató ságot is kielégíthette volna. Nem volt senki, a ki meg­hatva ne távozott volna a templomból. A gyűlés aztán 11 órától ty«2-ig megszakadás nélkül folyt. Letárgyalt 8 küldőttségi munkálatot, köztök az ibrányi és pazonyi egyházban végzetteket. Az ibrányi munkaképtelen lelkészt évi 300 frt fizetéssel nyugdíjba helyezi s lelkészi választást rendel el. A pazonyi egyház presbyteriumáuak, különösen főgondnokának elismerését, köszönetét fejezi ki azon nemes szívű s az egész országbau is ritkaság számába menő azon intézkedéséért, hogy a belhivatalnokok fizetésének biztosítására 7, az elhunytak után hátramaradt családjok részére 5000 frtot tőkésít. Helybenhagyta a kótaji és kállósemjéni szegény egyházak határozatát a közös iskola felállítására vonatkozólag. Megvizsgálta a beterjesztett dom. bevallásokat és költség vetéseket. Sürgős építkezésre hívta fel azon egyházakat, melyeknek iskoláit a megyei közigazgatási bizöttság is fogyatékosoknak jelölt meg. D. u. 2 órakor közebéd volt a Széchenyi vendég­lőben, érezte mindenki azon igazságot, hogy nem \csak igével él az ember! hanem azért az ige onnan sem hiány zott. Lukács 0 emelt először poharat br. Vay Miklósért, utána Gencsy Albert Kiss Áron püspökért, előbbihez születése 90-ik évfordulója alkalmából üdvözlő feliratot küldeni, utóbbihoz pedig 17-én történt beiktatására egy fényes küldöttséget, el is határoztatott. A számos pohár­köszöntők közül említendő még: Göiöinbei P. Jármy Mártonért, Jármv Miklós Nagy mát é Albertért, Nagymáté Vitéz Mihályért, Vitéz M. Gönczy Istvánért, kívánva neki, hogy ha már van Pazonyja, legyen Amazonja is! Másnap 8 órakor a gyűlés ismét kezdődött. Leg­fontosabb táigya a tanügyi bizottsági elnök. Keresztesi Sándor jelentése volt. Egy terjedelmes, sok fáradsággal sok gonddal és szakértelemmel összeállított munkálat ez Oly világos képet nyújt a felső szabolcsi egyház megyének a tanügyi állapotáról, s minél szélesebb körben elterjesztése végett méltó volna, külön kinyomatni; utánna MatUssi István — turai lelkész — papi jellegének s egy rész jövedelméuek megtartása mellett állásáról le­mondott. Egyház m. tekintettel hosszú buzgó szolgálattal eltöltött évekre, idős korára, a lemondást elfogadta, esperes urat bízván meg a botöltés iránti intézkedéssel. Ezeken kivül több rendbeli kérvények, folyamodványok, fő feleb­bezések elintézése után, d. u. 1 órakor véget ért. A gyűlés igazi népes papi gyűlésnek mondható, ameuyiben mintegy 46 pap, 8 káplán, 12 tanító, s 6 egyházi küldött vett benne részt; sajnos a világi urak közül csak 4-en jelenhettek meg. ÚJDONSÁGOK. — A koronázás 25 éves jubileumának ünnepin Budapesten a központi pályaháztól a királyi p ilotáig diszbandérium fogja kisérni a királyt. E bandérium rendező bizottságának főikérésére Miklós László alispán fölhívást intézett 26 megyebeli úrhoz, ho^y a bandériumban vegyenek részt. — Királyi kamarás! méltóságot adományozott a király a városunkbau állomásozó honv d huszár osztály parancsnokának : gróf Bombelles Károly százados úrnak. — A rakaniazi tűzvész Ugye a képviselőházban. Ónody Géza, a tiszu löki kerület orsz. képviselője, a kép­viselőház csütörtöki ülésén a rakamazi tűzvész ügyében interpellácziót intézett a belügyi, földinivelési, kereske­delmi és pénzügyminiszterekhez. Az interpatláczió igy hangzik: „A folyó 1892 ik év április hó 8 án délután négy órakor Rakamaz községe mellett elhaladó vasúti vonat mozdonyának kéményéből kiszórt tüzszikrák által, számos szemtanú jelenlétében, a vasúti vonal közelébeu fekvő egyik pajta, mely Jung János és Jung József tulaj­donát képezi, felgyújtatván, ennek következtében az or­káuszerüleg dühöngő viharbau Rakamaz községben 53 lakház, több mint 160 melléképület, egy asszony és két gyermek, számos háziállat és több rendbeli élelmi szerek a lángok martalékává lettek. Minthogy pedig a vasúti vonal gőzmozdonyairól származott hasonló szerencsétlen ségek nevezett községet már máskor is és pedig több izben pusztították, s auuak lakosságát folytonos rette­gésben tartják, kérdem a belügyminiszter urat, hogy van-e arról tudomása: mely tüzrendőri szabályok vannak alkal mazva a vasúti vonatok mozdonyainál ? Szándékszik-e arról tudomást szerezni, hogy a jelen esetben ezen tüz­rendőri szabályok betartattak-e Vagy nem? Ha esetleg be nem tartattak, vagy betarthatók nem voltak; mi ennek az oka és kit terhel ezért a felelősség? és szándélíozik-e intézkedni aziránt, hogy az, ki a mulasztás elkövetésében közvetve vagy közvetlen vétkes, törvényesen sz goru fele • lősségre vonassék s hogy jövőre hasonló esetek ne ismét­lődjenek ? Kérdem a kereskedelmi miniszter urat, van-e tudomása, hogy az államvasutak nevezett vonalán a moz­donyok fütéséhi z alkalmazott szén mily minőségű, melyik kőszénbányából szereztetik be, kivel, mily meunyiségben s mily időtartamra köttetett ezen széure nézve szerződés az államvasutak által? Továbbá száudékozik e intéz kedni aziránt, hogy mennyiben ezen szén akár a vasúti közlekedés, akár a községek, tüzrendőri közbiztonsá­gának érdekeit veszélyezteti, annak további használata vasúti gőzmozdonyoknál kizárassék? Nemkülönben szán­dékozik e az iránt intézkedui, hogy a vasúti mozdony által okozott tűzvész következtében károsult rakamazi lakosok kárai az álhinvasut által teljes és megfelelő inén ékben mielőbb megtéríttessenek és akar e intézkedni az iránt, hogy Rakamaz község polgárainak vagyonbizton­sága jövőben hasonló eset által veszélyeztetve ne legyen? Továbbá kérdem a földmivelési miniszter urat- szándé szilvaszemeket, mosolygó szőllőfürtöket, ártatlan, hamv is barczkokat és más efféle .csendélet" et; minek folytan a rendithetetlenségig megszilárdult róla az a vélemény, melyet már előzőleg is szerencsénk volt jelezni, t. i. hogy különös fiatal ember. Szeőke Pál, szegény Szeőke Pál minek ábrándozol ? Mire való neked a lelkedet rontani azzal a leánynyal? Hát nem tudod, hogy ugy hivják, hogy Világszép kis­asszony ? nem tudod, hogy azok az urak, akikkel te naponként találkozol, mind gazdagabbak egy egy kosár emlékével, melyet nem mástól, csupán Kűry Klárától kaptak ? Szeőke Pál mindebből semmit sem tud: ő csak egyet tud: hagy azt a leányt szereti, végtelenül szereti. Szereti az imádásig, szereti a megboloudulásig! Eljár a templo mokba, csak azért, hogy láthassa, órák hosszán elálldogál egy egy szegleten, hátha talán arra mennne? Azt talán nem is kell moudanom sem, hogy midőn egyszer a fény­képész kirakatában meg'átta arczképét, összevásárolta miatta az egész tárlatot. Homorhát uri köreiben constatálják a tényt, de nem tudják mire vélni. Szerencsére nemsokat gondolnak vele; mert megjöitek a színészek s e körülmény egyelőre minden érdeklődést elfoglal. Nem is csalódom. Mondják, hogy a társaság ji erőkből áll s a fiatal, c iuos színésznők valóban figyelemre méltók. Bemutató előadásul az „Egér" kerül szinre prológgal és nagy, néma képlettel, melyben az egész társaság részt ve-z görög tűz fény mellett. Szeőke Pál is készül. Hiszi, hogy ina találkozni fog vele. Egy titkos sejtelem su^ja, hogy ma valami különös fog történni, valami olyan, ami ezt az estét megkülönbözteti élete minden más est éjétől. Nem tudja, hogy micsoda, azouban valami bizonyosan történni fog. . . . Elfoglalja kényelmes, sarok ülését és szétnéz a közönségen. A szín házban még kevesen vannak: itt is, ott is egy kellemes arczocska, melyről azt hiszi, hogy már látta valahol. De mindez nem érdekli. Rá nézve csak egy bír fontossággal: eljön e ö ? És ime csakugyan jönuek. Lehetetlen észre nem vennie, hogy az egész közönség figyelme feléjök fordul. Látja, amint a jegyszedőuő vezeti őt és anyját egyenest ahoz a sorhoz, melyben ül; látnia kell, a miut a leány belép a padba és helyet foglal közvetlen mellette. Örö­mében szeretne felkiáltani, a következő pillanatban pedig már arra gondol, hogy elhagyja a színházat. De egyiket sem teszi; hanem mereven rá néz a leányra, a ki hirtelen elfordítja fejét, ós mosolyogva bólingat ismerőseinek. A függöny felgördül. Szeőke Pál még mindig a leányt, nézi. . . . Nem hall, nem tud semmit abból, a mi körülte történik. Csak azt látja, amit a leány nagy ragyogó szemeit a színpadra veti, hallja szabályos, zavartalan lélekzet­vételét, látja a kaczaj egy-egy kitörésénél remegni telt idomú vállait és látja arczáu azokat az ingerkedő, nevető gödröcskéket, amint megjelennek és ismét eltünuek. Ugy érzi, hogy minden csepp vére fejébe szökött, jól tudja, hogy valami nagy, nevezhetetlen, csodás kábulat, fogja el ... s midőn a leány arczán ismét megjelentek azok a hatnískás, kaczagó gödröcskék, izmos karjával átölelte vállait ós u mosolygó, vonagló ajkakat — megcsókolta, A hallatlan merényleten az egész szinliiz ei.tmuP. Az előadás után egy perc/.re félbeszakad', s a színészek kíváncsian nézték a hallgatóságot. A sok fejű tömeg mozgott, zúgott, suttogott, — de akadálytalanul engedett utat a professornak .A kaszinó páholyából kihallatszott a nagy parthie-vadász Fogthüy István szava: fiuk, előadás utáu a Vörös ökörben találkozunk. Világszép kisasszony még mindig ugy állott az első pillanat meglepetésében, balkezét szivére szorítva, égő arcz­czal, zavartan, tanácstalanul, míg anyja meg nem ragadta karját: ,Menjünk, leányom! De menjünk" (Folyt, köv.j kozik-e a rakaniazi tüzkárosultakat, a hajlékaik felépíté­séhez szükséges faanyagok beszerzésére nézve ily esetek ­ben szokásos kedvezményes árban részesíteni? Végül kérem a pénzügyminiszter urat, hogy tekintettel ezen nagymérvű tűzvész következtében az egész lakosság rendkívüli helyze'ére, száudékozik-e intézkedni az iránt, hogy az illető tüzkárosultak adóleengedésben részesül­jenek, s R ikamaz község lakosságának adófizetési haladék engedélyeztessék?" Az illető miniszterek által adandó választ annak idején közölni fogjuk. — Nyilvános köszönet. Az ápril 30 án a nyíregy­házi izr. iskola alap javára megtartó, t hangverseny tiszta jövedelme: (a felülfizetésekkel együtt.) 418 frt, mely összeg a rendező bizottság által részletes elszámolás mellett hozzám, mint a jelenlegi elnökéhez, át lett szolgáltatva. A midőn az összeg átvételét köszönettel nyugtatom, forrón érzett hálámat fejezem ki. 1-ször. A hangversenyben közre­működőknek, névszerint: Bleuer Sámulné, Dr. Ferlicska Kálmánné, Dr. Kovách Elekné, Jósa Mártha és Heumann Klára úrhölgyeknek, továbbá Dr. Hoffinann Emil, Dr. Hoff mann Mór, Friedmanu József, Friedmann Samu, Mikecz D,'zső, Zsák Endre, ifj. Nagy Lajos és Pazár István urak­nak, kik együttes működésének köszönhető a hangverseny­nek oly fényes erkölcsi és anyagi sikere. 2 szor. Köszönettel adózom a rendező bizottság összes tagjainak. 3 szor. A helybeli főgymnásium tekintetes igazgatóságának a torna­csarnok átengedéséért és végre 4-szer, Nyíregyháza város lelkes közönségének, mely ezúttal is fényes tanújelét adta nemes gondolkodás módjának és áldozat készségének. (A szíves felülfizetők névsora és adományai részletesen külön közöltetik.) Nyíregyházán, 1892 május 2-án, a nyíregy­házi hitközség elnöke, Baruch Arnold. — Érdekes becsületsértés! pör került tárgyaiásta e hó 2 dikán, a nagykállói kir. járásbíróság előtt. Kállay Ferencz a nagykállói kerület orsz. képviselője indította a becsületsértési pört Gencsy Béla földbirtokos ellen, ki a választás izgalmai közbeu s — mint azt a 2-dikáu tartott tárgyaláson beismerte — téves információk alap ján nyilvánosan azt a kijelentést tette, hogy Kállay Ferenczet a főispán azért függesztette föl főszámvevői állásától, mert sikasztott. Ily tényállás mellett az ügyben eljáró Gyalokay Antal kir. aljárásbiró Gencsy Bélát bec-Uletsértésben vétkesnek mondotta ki s ezért 100 foriut pénzbírságra ítélte; kimondván egyszersmiud, hogy az itilet egész terjedelmében a „Nyírvidék" beu közzé­tétessék Ehhez képest a marasztaló ítéletet lapunk mai számának „Nyílt-tér" rovatában találják olvasóink. — Kinevezések. Az igazságügy miniszter dr. Pazár Zoltán mi^kolczi törvényszéki jegyzőt, városunk s/ülöttét, i| korpndaí kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.' — Pokoly Lajos kéki lakos, végzett jogászt a kassai kir. itélő tábla kerületéhez dijas joggyakornokká neveztetétt ki. — Jwrikovszky József nagykállói adóhivatali gyakornokot, a nyíregyházai kir. adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté ne­vezte ki. — Az izr. iskola alap javára rendezett műkedvelő hangverseny összes bevétele jegyekből: 388 frt, felülfize ­résekből: 227 forint öszszesen tehát 612 frt volt, ebből levonva a 184 frtnyi kiadásokat, marad a kitűzött ezélra tisztán 428 frt. Fölülfizettek ez alkalommal: 15 forintot Kállay András főispán ur, 10—10 forintot Csillag Báfáué urnő Szegegyházáról. Haas Mór ur, Bleuer Sámuel ur, Csil­lag Kálmáuné úrnői N Halászból. Friedmann Samu ur; 5—5 forintot, Fried Dániel ur Székely, Mikecz Jáuoá úr, Heuman Ignácz ur, Propper Sauftuir Tura, Ferenczi Miksa ur, Ibrányi Zsigmond ur Kótaj, Groák Zsigmondáé urnő, Dr. Flegmán Jenő ur, Baruch Arnold ur, Hajós Izidor ur Kótaj, Groák Sándor ur. Stern Jenő ur, N. N. Gittek Dávid ur; 4—4 forintot Klár Andor ur, Zucker Henrik ur, Bur­ger Mór ur, 3—3 forintot Vo tovics Bertalan ur, Halasi János ur, Kellner Lajos ur Sima [puszta.; 2—2 forintot Barzó Mihály Weisz Ignácz ur Kecskés puszta, Schwarcz Izidor ur, Havas József ur Debreczenben, Bluinberg József ur, Führer Ignácz ur, Bac^kay Endre ur T.-Lök, Falk T. A ur Debreczén, Glück Ignácz ur, Flegmán Bertalan ur Berezel, Silberstein László ur, Dr. Edelstein Aladár ur, Bleuer Béla ur Kálló-Semjén, Klár Dezső ur, Gál Jenő ur Oros, Test r Lajos ur, 1 frt 50 kr Klein Jenő ur, 1—1 forintot Weinberger Arthur ur, Dr. Harsteiu Sándor ur, Reizmann Amália urnő, Herskovits Mór ur, Dr. Wein­mann Leó ur, Dr. Zinner Jenő ur, Schreiber Hertnann úr Pócs-Petri, Fridlieber Ignácz ur, Tarcza i Dezső ur; ifj. Czukor Márton ur, Dr. Zinner Samu ur, Dr. Gara Leó ur, Glück Venczel ur Kótaj, Weiszhaus Gyula ur Balkány, Silberstein Miklós ur, Dr. Rosenberg Emil ur, Dr. Polatáek Sándor ur, Gredig Károly ur, Bisthy Barna ur, Klár Zsigmond ur, Bleuer Barnát ur, Rosenthal Gábor ur, Dr. Hoffmann Mór ur, Rochlitz Henrik ur T.-Eszlár, Lichtblau Jakab ur, Jóba Elek ur, Dr. Hoffinann Emil ur, 50 kr Britz Miksa ur. — A régi egyforintosok. Az 1889-ben forgalmon kivül helyezett, 1892. január 1. keletű egy forintos állam­jegyeket csak 1892-ik évi junius 30-ig váltják be Buda pesten a központi állampénztárnál, a bécsi birodalmi központi és állami központi pénztáraknál, valamint a zágrábi állami pénztárnál. Ez évi julius 1 én tul 1893. deczember 32-ig már csak a közös pénzügyminisztériumhoz intézendő bélyeges kérvény alapján fogják kicserélni. Az 1893 ik évi deczember 31-tul ezeket az államjegyekét be nem váltják. ffel Paraszt tragédia. A székelyi paraszt tragédia hőse: Islai Sándor e hó 3-dikán, kedden megint a tőr­vényszék előtt állott. Olvasóink ismerik már az ő esetét. Szeretett egy leányt s mikor az egy másik legénynyel lakodalmát tartá, menyasszony-táncz közben, karjai között tartva, meglőtte. A. kedden megtartott végtárgyaláson Megyery Géza elnökölt; a vádhatóságot Szedlák kir. al­űgyész képviselte, a vádlottat pedig dr. Hoffmann Mór ügyvéd. Mint orvos-szakértők dr. Baruch Mór és dr. Horváth József rendeltettek be. Kihallgatta a törvényszék első sorban a tragédia hősét Islai Sándort. Nem tagadja, beismeri, hogy megfontoltan, előre való elhatározással lőtte meg Tóth Borbálát. De — úgymond — Tóth Borbála éveken át hitegette őt, igért neki hűséget, hogy megvárja, míg elveheti. Még a lakodalom előtt két nappal is azt mondta neki, hogy nem lesz a Fegyveres Józsi felesége. S mégis meg­csalta. Ezért lőtte meg s a második golyót magának szánta, de elkapták a kezét s így jutott ez a golyó 'is a Tóth

Next

/
Thumbnails
Contents