Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-08 / 19. szám
Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1892. 19-ik számához. ]8 9' 0—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákiiak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 22,925/92-111-7. számú rendeletének másolatát, valamint ugyancsak a nevezett miniszter által a sáskairtás tárgyában még 1 «90. május hó 9-én ad. 22,414/II1-7. szám alatt kiadott rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő többszörös közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. ápril 30-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 22,925/92-111-6. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyháza. Közeledvén a sáskák kikelésének ideje, szükségesnek tartom a közönség figyelmét újból felhívni azon veszélyre, mely a sáskák elszaporodása által az ország egész mezőgazdaságát fenyegeti. Felhívom a közönséget, hogy az 1890. évi május hó 9-én ad. 22,414/111-7. szám alatt kelt rendeletemben foglalt rendelkezéseket szigorúan tartsa szem előtt és a 17. értelmében a rendelet I. és N-ik §-ait a törvényhatóság területén lévő összes köszégekben több ízben hirdettesse ki. Budapesten, 1892. évi április 27-én. A miniszter megbízásából: Kovácsy. ad. 22414. _ ,, . ,, . . . ... —==— Foldmivelesugyi m. kir. miniszter. III/7. sz. J Rendelet a sáskairtás tárgyában. 1. §. Minden földbirtokos, bérlő, illetőleg gazdaliszt, ha a birtokukban, illetőleg kezelésük alatt levő vagy azokkal szomszédos földeken nagyobb mennyiségű sáska (szöcske) jelenlétét veszik észre, vagy ezt alkalmazottjaik nekik bejelentik, kötelesek ezt a községi elöljáróságnak, (polgármesternek, rendőrkapitánynak, Budapest fővárosban a kerületi elöljárónak) azonnal bejelenteni. Minden földbirtokos, bérlő, illetőleg gazdatiszt köteles összes gasdasági cselédjeit, különösen pedig a csőszöket, kerülőket és pásztorokat szigorúan utasítani, hogy a felügyeletükre bizott, illetőleg általuk járt határrészt a márezius hó^elejétől junius hó végéig terjedő időközökbeu szoros figyelemmel tartsák, s ha valahol nagyobb mennyiségű sáska, (szöcske megjelenését veszik észre, azt felelősség terhe alatt haladéktalanul jelentsék fel. 2. §. A községi elöljáróság (polgármester, rendőrkapitány, kerületi, előljáró) köteles a vett jelentés után azonnal helyszíni szemlét tartani, s kis és nagyközségekben 24 óra alatt a szemle eredményéről az 1. fokú hatóságnak jelentést tenni, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestere, rendőrkapitánya, Budapest fővárosban a kerületi előjáró a 4. értelmében azonnal intézkedik. 3. A kis és nagyközségek elöljárósága jelentésének a következőket kell tartalmaznia: a) azon határrész megjelölését, amelyen a sáska föllépése megállapiltatott, megjelölve egyszersmind az esetleg veszélyeztetett szomszéd községi határrészeket, b) ti sáskalepett terület hozzávetőleges kilerjedését, c) végül, hogy a megelőző évben volt-e az illető határrészén sáska. A jelentéshez néhány sáskapéldány borszeszes üvegcsében csatolandó. 4. §. A járási főszolgabíró, (polgármester, rendőrkapitány, kerületi előljáró) a vett jelentés alapján haladéktalanul jelentést tesz a földmivelésügyi minisztériumhoz — a sáskapéldányokat mellékelve, — s egyidejűleg a törvényhatóság első tisztviselőjéhez. Ezen jelentésekre nézve amellett, hogy megemlítendő vájjon szükségesnek tartja-e a hatóság a földmivelésügyi miniszter szakközegének sürgős kiküldetését, a 3. §-ban foglaltak irányadók. Ha a sáska föllépése nagyobb mérvű, úgy, hogy a minisztérium részéről azonnali intézkedésre van szükség, az I. fokú hatóság távirati uton tesz közvetlenül jelentést a földmivelésügyi minisztériumhoz. 5. Az elsőfokú hatóság a sáskairtást a földmivelésügyi minisztertől vagy annak szakközegétől minden egyes, esetben veendő utasilás értelmében azonnal elrendeli. Az irtást vezető hatóság 'ámogatására a földmivelésügyi miniszter, aiioi annak szével, n.nutatkozik, szakközegeit küldi ki. A hatóság ezeKnii egyetértőleg s ezeknek szakszerű utniutatása szerint tarlozik eljárni. 6. Ha a sáska föllépése valamely községi halár oly részén történik, hogy ezáltal a szomszéd község határa is veszélyeztetve van, az irtáshoz szükséges munkaerő részben, a járási hatóság elhatározása szerint, a szomszédos község lakosáiból rendelendő ki. 7. Ha valamely sáskalepett terület összefüggőleg több járás, illetőleg járás és rendezett tanácsú város területére terjed, amennyiben az irtás hatályossága ezt szükségessé teszi, az irtás a hatóságok egyetértésével, egyesitett munkaerővel s eszközökkel foganatosítandó. 8. §. Ha a sáska föllépése, habár csak nagyobb foltonként, de oly módon terjedne ki több szomszéd törvényhatóság területére, bogy az irtás egységes és az egész veszélyeztetett terület figyelembe vételét igénylő vezetést szükségelne, u földmivelésügyi miniszter az irtási munkálatok egységes vezetése czéljából kormánybiztost nevez ki, aki rendelkezéseit, az illető törvényhatóságok kikerülésével, közvetlenül intézi az irtást foganatosító hatósági közeghez. A kormánybiztos közelebbi utasításait a földmivelésügyi minisztertől kapja. 9. Amennyiben a sáska valamely község területén először lépett volna föl, a földmivelésügyi miniszter az irtáshoz szükséges eszközöket, a rendelkezésre álló eszközök arányában, ingyen bocsátja az irtást vezető hatóságok rendelkezésére. A községek, melyek határában a sáska az előző évben már föllépett, kötelesek saját költségükre az irtáshoz szükséges eszközöket beszerezni s azokat jókarban tartani. 10. §. A törvényhatóság köteles évenkint legkésőbb deczember hó végéig jelentést tenni a földmivelésügyi minisztériumhoz aziránt, hogy területén a sáska azon évben mely községek határában és mekkora területen jelentkezett, továbbá a sáskairtás hatóságilag ellett-e rendelve, foganatosítva, mely intézkedések tétettek s mily eredménynyel. E jelentés alapján indokolt jelentést tesz, hogy mely községekben mutatkozik már előre szükségesnek az irtáshoz szükséges eszközökről gondoskodni, vájjon ezen községek birnak-e ily eszközökkel, vagy azok beszerzéséről gondoskodtak-e, vagy a törvényhatóság által lesznek ilyenekkel ellátva, vagy végre kénytelenek-e a földmivelésügyi minisztérium segélyét igénybe venni és miért? 11. §. Kihágást követ el és 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntethető: a) aki a sáskairtás czéljából tett hatósági intézkedéseket meghiúsítani igyekszik, vagy azokat megakadályozza, b) aki a sáskairtáshoz használt eszközöket szándékosan megrongálja. 12. Kihágást követ el és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, aki az 1. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja. 13. §. Az ezen rendelet alapján kirótt pénzbüntetések az országos közgazdasági alap javára fordítandók. 14. §. A fönebbi szakaszokba ütköző kihágások elbírálására: k-i' és nagyközségekben elsőfokon a főszolgabíró, másodfoka ./'.alispán. rendezettt tanácsú városokban elsőfokon a rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másodfokon íz alispán, törvényhozási joggal felruházott városokban elsőfokon a rendőrkapitány, Budapest fővárosban a kerületi előljáró, másodfokon a városi tanács, illetve a főváros tanácsa, harmadfokon a földmivelésügyi miniszter illetékes. 15. §. Jelen rendelet alapján büntetendő kihágások elbírálásánál az 1879. XL. t. cz. általános határozmányai irányadók. 16. §. Az irtást foganatosító hatóság felebbezett intézkedéséit is azonnal végrehajtathatja, amennyiben a késedelemből veszély származhatnék. A hatósági közegek részéről jelen rendelet intézkedései tekintetében elkövetett minden hanyagság vagy mulasztás törvényszerű fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. 17. §. Jelen rendelet 1. és 14. §-ai a törvényhatóságok területén lévő összes községekben márezius hó végén és április hóban több izben kihirdetendők. Budapesten, május hó 9-én. Bethlen.
