Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-17 / 3. szám
VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. SSg- Megjelenik hotonbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre Fél évre 2 Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a forint, ^y szétküldése tárgyúban leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánöszky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czirne alatt kéretnek bekiildetni. Iténuentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak cl. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére 1, illdetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldbcrger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svcicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 115/1892. Kb. Szabolcsvármegye főorvosító I. Egészségügyi jelentés 1891. deczember hónapról. A közegészségügy állása a uiult év deczember hónapjában ugy a halálozásokat, mint a megbetegüléseket tekintve, kedvezőtlenebb volt. mint november hónapban, a midőn is novemberben 1000 lakos közül 3.,,, deczemberben pedig 3-59 halt el, ami évi 43. 0 S promille halálozásnak felel meg. Ezen nagy halálozási aránynak okát adni nem tudom, űiert igaz ugyan, hogy inlluenzában deczember hónapban számos betegülési esetek jelentetnek, de halálozás ezen betegségben csak 3 esetben fordult elő: Bezdéd, Tisza-Lök, Ujfehértó községekben l —1. A járványnyá fajulható ragályos betegségekben történt elhalálozások száma is csekély arra. hogy a nagyobb halálozási arányt azon betegségek terhére irjuk, mert míg november hónapban 32 községben 830 elhall közül 102 egyén, tehát az összes elhaltaknak 12., cselt áldozatul, addig deczemberben is csak 34 községben a s72 egyén közül 109 egyén, tehát az összes elhaltaknak 12. 5" ,,-ka halt el ragályos betegségben. Oly csekély növekedés, mely a halálozási arányra befolyással nem volt. A lefolyt deczember hónapban a halottvizsgálati jegyzőkönyvek Tardos és Yiss, összesen 112 t egyén által lakott községek kivételével, tehát 132 községből 2 41557 lakosról beérkeztek, elhalt összesen -572 cgyfn. X ni szerint elhalt íi 443, nő 4 29, ezek közül 7 éven alól fi 279, nő 270, összesen 549, az összes elhaltak 6'2.>, u/ ü: 7 éven felől li löO. nő 173, össze en 323, az összes elhaltaknak 37.,%-ka. Az egyes járások és Nyíregyháza városa a következő adatokat mutatják: kisvárdni járásijait dici. liibau 1000 lakos közül 3. 2, nov. h ibm 4. 0 tiszai » > > » > » 3 (. » » 2, didai alsó > > » > > » 2,, » > 3.,. dadai felső > » » > > > 4 , • > 4.,, bogdmyi » » . » » » 3.,, < > 3. 6, nyírbátori > > > > > > 3. s, > > 3., nagykállói » » > » » » 3.j » » 3.j Njiregyh. fárosban » » » » » 4 a r »3. 0 Gyógykezelésben nem részesült az 519 7 éven alól elhaltak közül 189, tehát 34. 6", 0; a 7 éven felől elhaltak közül 101, ázaz 31. a%, átlagosan az összes elhaltak közül nem gyógykezeltetett 33. 2%. Járványnyá fajulható ragályos betegségben az előző november hónapban elhalt 32 községben 102 egyén, az összes elhaltaknak 12.,%-ka, és pedig: vérhasban 10 községben 17, hagymázban 11 községben 15, himlőben .senki, vörhenyben 4 községben 13, kanyaróban 3 községben 7, roncsoló toroklobban 17 községben 4G, hökhurutban 2 községben 4 egyén. Deczember hónapban ilynemű betegségekben elhalt 34 községben 109 egyén, az összes elhaltaknak 12. 5°/o-ka, és pedig: „ Vérhasban: Kisvárdán, Laskodon, Mándokon, Rohodon és Nyíregyházán 1 —) egyén, tehát 5 községben 5 egyén." Hagymázban: Gyürén 2, Kisvárda, Lövő, H.-.SzentMi hál y. P.-Dobos, Eőr, Nyírbátor, Bogdány, Gégény, N.-Halász, Raád és Sényő községekben 1—1, tehát 12 községben 13 egyén. Vörhenyben: Nyíregyházán 17 egyén. Kanyaróban: Nyíregyházán ö, Bezdéd és Eperjeske községekben 2—2, Mándok, T.-Polgár és Oros községekben 1 — 1, tehát 0 községben 12 egyén. Roncsoló toroklobban: Ujfehértón 10, Nyíregyházán 7, Kisvárda és Veresmart községekben 3 —3, F.-Litke, T.-Lök, M.-Pócs, N.-Halász és Kemecse községekben 2—2, Pátroha, Geszteréd, N.-Kálló, Nyírbátor, Demecser, V.-Megyer és Sényő községekben 1 — 1, tehát 17 községben 53 egyén. Hökhurutban: Nyiracsádon 5, T.-Polgáron 3, Ó fehértón 1, tehát 3 községben !) egyén. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében a halálozás következőkben mutatkozott: Veleszületett gyengeség 101, tüdőgümőkór 81, aggkór 71, gyomorbélhurut 54, tüdőmellhártyalob 52, torokgyík 42, görcsök 3 I, brightkór és másféle vizibetegség 25, gyermekaszály 15, gutaütés 13, agykérlob 9. marasmus 8, malária, hörghurut 7—7, szervi szívbaj, véletlen esemény, görvélykór G—G, toroklob 5, tüdőlégdag, öngyilkosság 4 — 4, gyomorrák, influenza í—3, elmebaj, evvér, lályog 2—2, szövetközi rnájlob, méhrák, erőszakos halál, hashártyalob, angolkór, nehézszúlés, gégerák, cseple.szrák, megfagyás, agyonzuzatás, tüdővizenyő, köszvény 1 — 1, ismeretlen b<;tejf-i gben elhalt 175, végre halva született 13 s így ezekkel együtt az összes emberi életvesztesség 872. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát, úgy a főszolgabírók, mint Nyíregyháza város polgármestere beküldőtték. Ezek szerint mulasztás történt: jí kisvárdai járásban 17 esetben, bírságolás 4 esetben, a tiszai 9 0 a d uiai alsó „ ti , „ 3 „ a dadai felső „ 8 „ „ 7 „ a bogdányi 2i „ 3 a nyírbátori „ 22 „ „ 2 „ a nagykállói 7 ' „ „ 0 „ Nyíregyháza városban 7 „ „ 4 „ Összesen 99 esetben, bírságolás 23 esetben. Idegen ápolásija adott gyermek volt összesen 141, hattal kevesebb, mint az előző hónapban, kik közül 119 törvénytelen, 22 törvényes ágyból született. Ezek közül 133 egészséges. Thisson 1, Kis-Várdán 2 és T.-Dadán 2 beteg, Nyíregyházán pedig 3 elhalt. Nyiregvh uán volt 41, Nagy-Kallóban 27, Kis-Várdán ál, Uj-Fehértón 11. Kein eesén (i. Balkányban 5, Bujon t, (Jáván 3, Mindok, T.-Di la. Polgár, Bilsa, Nyír-Bátor községekben 2—2. Döghe, Pátroha, Thass, Gyulaháza, T.-Büd, Tímár, Pilis. Nyir-Béltek, Apagy és Hugyaj községekben l-l. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beigazolták. Sem törvényszéki, s' íu rendőri hulla bon-zolat tu 1tommil elő nem fordult. Rendőri hullaszemle Kenézlőn egy vigyázatlanságból kútba esett egyén. Bogdánybin egy akasztás általi öngyilkos egyén, N.-Halászban szintén egy akasztás általi öngyilkos egyén, Ofehéitón egy megégett gyermek és Nyíregyházán egy őnui rgezett egyén hulláján eszközöltetett. Látlelet kiállíttatott 7 súlyos és 10 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok számos esetben kedvező eredmény nyel vizsgáltattak. A vármegyei állatorvosok, valamint Nyíregyháza város állatorvos inak jelentései nyomán az állategészségügy a vármegyében kedvezőnek mondható. A szabolcsmegyei nyilvános közkórházban november hónapról ápolás alatt maradt 87, deczember 1-től 31-ig felvétetett 101, összesen ápoltatott 1SS, ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 96, javulva 24, meghalt G, összes fogyaték 12G, a hó végével ápolás alatt maradt 62, az ezen idő alatt felmerült ápolási mpok számi 2609. Nyíregyháza, 1892. január 13. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvármegye alispánjátó' 222. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Boköny községben mult év november havában felmerült rühkór betegülési esetek megszűntek, s az ezen körülmény miatt elrendelt zár folyó hó 4-én feloldatott. Nyíregyházán, 1892. január 9-én. Miklós László, alispán. G izdasügi kívánalmak. S ik olyan kívánsága van a gazda-közönségnek, melyek nagyon meg vannak okolva s melyeket rég megvalósíthatott volna a kormány, vagy a hatóságok és gazd isági egyesületek, ha azok, akiket a dolog illet, kívánalmaikat illetékes helyen megismerhették volna s kimutatták volni azt, hogy milyen tűrhetetlen a helyzet a gazdákra nézve mindaddig, amíg az ő életbe vágó kívánalmaik meg nem valősu'uak. Külföldön s különösen az észak-amerikai egyesűit államokban a gazdik felvétetik gazdasági kívánalmaikat a törvényhozó testületek program nj iba. Már Ausztriában is elkészítette a képviselőház gazdasági bizottsága a gazdasági kívánalmak program inját s rajta van, h >gy azok a lehetőség szsrint mielőbb megvalósíttassanak A rnigyar ga'.diközönség életbevágó érdekeiről nein szokott tauác.kőzni, nincsenek formulázva azok a kívánságot, melyek Mai számunkhoz 1V1 iv melléklet van csatolv a bijok orvoslását eszközölhetnék. És bizony nagyon kívánatos volna, hogy akár a gazdisági egyesületek küldötteiből, akár az országos gazdasági kongre;szusokból egy bizottság a kezébe venné ez ügyet s megvitatná azt, hogy mik volnának azok a teendők, a melyek a magyar mezőgazdaság emelése és felvirágoztatása érdekében mielőbb végrehajtatidók. Nekünk nem czélunk most kimenteni a mezőgazda^ sági kívánalmak egész sorozatát, csak néhány do\ logra akarjuk felhívni a figyelmet, melyek mintegy! példaadásul szolgálhatnak arra nézve, hogy minden V irányban sok a teendő. Egy kívánalom, melyről e lapban tüzetesebben volt már szó, a közraktárak építése. Kívánatos, hogy azokat az állani a vasúti álloinásokoa építse ki, hogy minden vidéknek meg legyen a maga közraktára, melybe az eladni való életet beszállíthassák a gazdák. E közraktárakkal kapcsolatban órganizálni kellene az áru-hitelt is, úgy amint az már sok országban szervezve vau, hogy a gazdi mindenkor pénzt kaphasson a közraktárakban levő árukra. Ha már hitel-organizációról vau szó, felemlíthetjük pír szóvajl, hogy ezen a téren nagyon sok i teend í. A ban k-hitelt könnyen hozzáférhe tővé kell tenni a gaz3Tra nézve. Ennek természetesen meg vannak a maga előfeltételei, melyek mindmegannyi kívánalmak, Ilyen a rendszeres gazdasági könyvvitelnek általános behozatala, s hogy ez lehetséges legyen, tanítani kell a gazdasági könyvvitelt a népiskolákban. Alakítani kell termelőszövetkeze-i teket, melyek tagjaik hitelképességét apínzintézej teknél is nevelhessék. A szövetkezeti ügyre nem terjeszkedüuk itt ki különösen, hauem csak azt említjük fel, hogy azon a nyomon, amelyen a németországi gazdák, tagjaik nagy előnyére, a szövetkezeteket megalkották, a mi gazdaközönségünk is megalakíthatná e szövetkezeteket, főkép, ha a kormány előbbeni években megkezdett üdvös tevékenységét a szövetkezeti ügy fejlesztésére tovább folytatná. A gazdasági munkás kérdéssel kapcsolatosan is fölmerült több kívánalom, amelyek egyre fontosabbak lesznek. Ilyen az, hogy a köznép keresetviszonyai igen kedvezőtlenek s a családos emberek az országnak sok vidékén már nem képesek annyit keresni, hogy megélhessenek, miért is tömeges a kivándorlás. Ennek az állapotnak végét kellene vetni az által, hogy az oktatásügynek praktikusabbá tétele által a nép kereset képességét minden tekintetben fokoznák. Ipar-iskolákat s másféle praktikus életpálya számára szolgáló iskolákat pld. kertész-iskolákat nők számára is, tejgazdasági iskolákat stb. kellene sűrűn felállítani, illetőleg az ilyen szakismeretek tanítását a falusi iskolákkal kapcsolatba hozni. Az alkoholizmus terjedésének is erélyesen gátat _keljeue_j^ii például az által, hogy a sör adó leszállitatnék, hogy a uép pálinka helyett inkább sört vagy gyümölcsbort fogyaszszou. Az utóbbit maga állíthatná elő. Ezért a gyümölcs termesztés fölkarolása érdekében többféle erélyes intézkedést kellene tenni, igy á faiskolák ügyét ki kellene emelni mostani elzüllött állapotából. Legyen inkább kevesebb faiskola, dF azok legyenek ahoz ertő szakember keze alatt, aki nagy mennyiségben, olcsó előállítási áron szolgálhasson fa-csemetékkel nz egész környéknek. Aztán az állami erdészet vezetésénél is tekintettel kellene lenni a gazda-közönség igényeire. Most például a gazda, ha szerszámfára van szüksége, azt csak '2—30 %-kal megdrágítva vásárolhatja a fakereskedőtől. Ha az állam intézkednék az iránt
