Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-17 / 3. szám

„N Y 1 11 V I P fc hogy bükkfát, kőrisfát- stb., szóval mindenféle szerszámnak va'ó fát. a lokális központokban felállítandó állami faraktárakból kisebb mennyiségben is vehessenek a gazdák, ezzel csak szolgálatot tehetne nekik. Vagy legalább tegye az állam főerdészeti hivatala azt, hogy a gazdasági szövetkezetek, gazdasági egyesületek tömegesebben vásárolhassanak az államtól szerszámfát. Egy más fontos kívánság, hogy olcsó mezei vasúti síneket állíttasson eló az állam a gazdák számara és adja azokat előállítási áron. A kőszenet. is igen drágán kapja most a gazdaközönség az ' állami kőszén raktárakból, pld Diósgyőrből, ahol a kereskedő 30*/o előnyben reszesül a gazdával szemben. Az ilyesmi nincs indokolva. Egy más áru, melyben minden gazdaságban nagy szükség van: a marliasó. Azt lehet mondani. ho{;y a holdak számához viszonyítva, 50% ot tesz a marhasó-szükséglet métermázsákban. Ha olcsón kapná a gazda e/t a só mennyiséget marhái számára meg is venné azt. De mivel a só métermázsája 11 frt, tehát harmadát sein vásárolja a szükségletnek. Igy aztán az egész állat-tenyésztés megsínyli a / marhasó drágaságát. Annak árát tehát igen te te-l mesen le kellene szállítani. Olcsóbbá kellene tenni a dohányt a köznép számára, mert az a lehető legnagyobb igazságtalanság, hogy az a pásztor ember, akinek a mezőn a nyájat vagy a gazdaságot, szőlőt stb. kell őrizni s aki csekély konvencióra van szegődtetve, ugy hogy készpénzt alig lát egész évben, mégis drágán legyen kénytelun megvásárolni azt a kis dohányt, amelyre szüksége van. Ilyeu és ehez hasonló kívánság van még egy egy egész sereg. Csak beszédbe kell bocsátkoznunk a gazdaemberekkel, hogy adják elő bajaikat, kívánságaikat és nagyon is sok okszerű követelményt följegyezhetünk. Dr Meskó László pro^ramm-beszéde. Vasárnap délután 2 órakor tartotta meg prograintnbeszédet a helybeli függetlenségi és 48 as párt egyik képviselő jelöltje, dr. Meskó László, a zöldseg-piaczon levó czizmadia s/.iubeu. Óriási kö. ónseg gyűlt ö^sze, hogy dr. Meskó Lászlót, ki egyike a legjelesebb szóuokokuak, e nevezetes alkalommal meghallgassa. Városunk iutelligeu ciájáu kívül, mely párikülömbség nélkül rokonszenvvel es lelkesedéssel fogadta a szónokot, az iparos osztály én a gazlaközöuség is igen uagy számban s legelőkelőbb tagjai által volt képviselve. A párt gyűlést Szesztay Károly, a uyiregyházi 48-as és függetleuségi párt elnöke nyitotta meg lelkes beszéd del, iuditváuyozva, hogy küldöttség menjen a p irt jelöltje: dr. MeskO Lászlóhoz, fólkerui ót, hogy az egybegyűlt választó közönség előtt megjelenve, adja elő programmját. A küldöttség erre eltávozott s rövid idő múlva dörgő éljenzéssel fogadtatva megjelent dr. Meskó László, s a felhívásnak eleget téve, elmondta programúi-beszédét. A remek beszédet, mint — a dolog természete szeriut politikai tartalmút, lapunkban uera közölhetjük. Csupán egy kis részletet aduuk belőle, melyben az országgyűlés legközelebbi s legfontosabb teeudői felől foglaltatuak uyilatkozatok. A beszédűek e része igy hangzik ; .Szabad legyen ínég belügyeinkről is röviden megemlékeznünk. l'éuzügyi téren a közterhek köunyitését, ujabb terhek beho/.ataláuak elkerülését tartom szükségesuek, mert kétségtelen, hogy meglevő adóterhüuket is alig birjuk elviselni. Igazságügyi téren óhajtom a jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatás behozatalát, az Írásbeli peres eljárás eltörlését s helyére a szóbeliség és közvetlenség tételét, hogy a fél közvetleuül érintkezzék birájával s módja legyen őt igaza felől uieggyózui. Közigazgatási téren, hi a kiuevezés törvénybe iktattatott, kiváu-Ugoui az, hogy a honpolgárok magán jogai független közigazga ási bíróággal, valamint a szabad és tiszta választási jog s köz>zibadsági jogaik megfelelő törvényes intézményekkel a leghatásosabban biztosíttassalak, nehogy e szép alkotunuyos jogok a koruiáuytól füügó, kinevezett tisztviselők önkényes eljárásának martalékaivá legyenek. A városok dolgát s ezek között Nyíregyháza váró sáet is akként t irtom szabályoz mdóuak, hogy a rendezett tanácsú városok a községek sorából kivétessenek s a törvényhatósági joggal felruházott városok mellé helyeztessenek s eként mod adassék arra Lezve, hogy szellemi és anyagi erőiket önkormányzati alapon szabadon kifejt hesse'k s a városok reszére a "szabadabb mozgás s a közönség akaratának .szabad érvényesülése a törvény s a közérdek korlátai között teijeseu biztosítva legyen. Eeutartaudóuak vélem a városi tisztviselőkre nézve a szabad választás jogát is, mert a városi tisztviselők nem csak hatósági jogokat gyakoroluak, de tisztán városi tulajdont képező városi közvagyout is kezeluek, miből önként folyik, ho^y a közönség bizalmát biruiok kell. Miután a törvényhatósági tisztviselők s közöttük az alispán is jövőre kiuevezés utáu nyerik megbízatásukat, a városi tisztujitások alkalmával most gyakorolt kijelölési jogot megszoritaudóuak velem, mert uera látom helyesnek, hogy egy, a kormány által kinevezett tisztviselő a városi önkormányzat legkiválóbb joga, a tisztújítás körül ugyanazou jogokkal ruhizaudó fel, miket a hivatalát miuduyájuuk bizalmából nyert alispán gyakorolt. Az iparügy terén bar elvben híve vagyok az iparszab.idságuak, de ezt nem értelmezhetem úgy, hogy minden kontárnak joga legyen az ipar szabad űzésére, s ezért óhajtom hogy ügy a n igy közönség, iniut az iparosok érdek;beu a legtöbb ip irágnál az iparűzési jog kinyerése előtt a szakvizsgálatok tétessenek kötelezőkké, óhajtom továbbá, hogy a jelenlegi ip irlörvény hiányai az észlelt tapasztalatok s az ipirosok jogos kívánalmai figyelembe vételével orvosoltassauak. Buzgó apostola vagyok és leszek a uépuevelés fő fontosságú ügyéuek, úgy a magyar közművelődés terjesztése, mint a magyar állameszme általános érvéuyesülése szempontjából. A magyar állam továbbfejlő lésé' és összeolvadását az egyenlőség nagy elve alapján s demokratikus alapou óhajtom, porb lomlásával iniudizou választófalakuak, melyek avas obskuritásokként a nemzet osziályait ma ínég, fóleg társadalmi téren, elválasztják. Tauuljuk egymást kölcsönösen szeretni és raegbee^ülui, s legyen közöttünk összekötő kapocs a hazaszeretet s a houfiui áldozatkész ség. H» a haza uem tesz külömbséget közöttüuk, mi se tegyünk egymás között. Közepes nagyságú állam, közepes száinu nemzet, vagyuuk, shi feumiradni akarunk, szűk ségüuk vau az összetartásra s az összeolvadásra, — szükségüuk van arra, hogy legyen a magyar h zibau egy erős polgári osztály, mely kebelében minden tiszte-séges embernek helyet adjon s önfeláldozóan teljesítse polgári kötelességet.* A mtgas száruyalá ű be;zéd, elmoudva az igaz lelkesedés és tiszta meggyőződés hívével s a szónoki erőnek azzal a hatalmával, melylyel dr. Meskó hallgatóit oly sokszor elragadta már: óriási hatást keltett s teljesen meghódította még azokat is, kik a másik jelölt táborából jöttek el Meskó beszédét meghillgatui. A jeles beszéd, mely — eltekintve attól, a hogy elmoudva volt — tartalminak belső értéke szeriut is mestermű — kinyomattatott s igy megolvashatják azok, kik nem hallhatták. A beszéd elmondása után az egybegyűlt óriási közöuség hosszú meuetben kisérte dr. Meskó Lászlót pazouyi utczai lakására. „A NYÍRV1DEK TÁKCZÁJA* Naplójegyzetek Oilicziaból. (Vége.) A jelenlegi helyzetével ueui tud megbarátkozniRégi dicsóségéuek emiekei csiklandozzák folytonosan, s az osztrák elleni elleuszeuve. Ép ugy, mint orosz gyűlölete, mely valósággal elleuállbatlauul hatalmában tart uiiudeu jóravaló lengyelt; ezen iugeréuek a kifolyása. Kedvező kivetelt csupán ket nemzettel tesz: a francziával és mivelünk, llauem ez igazáu rokonszenv! A fraucziát szereti, mert sok közös faji jeleget fedezett föl beuue, vélüuk pedig ugyan ezeu indok haugsu'yozása mellett meg azért is, mivel uem tudja feledni, hogy a legdicsóbb leugyel királyt mi adtuk neki Uáthori Istvaü személyében, akiuek emléke áldott minden lengyel előtt. Volt alkalmain megnézni a krakkói vártemplom kripiáját. Sok uenzetes halott, sót uralkodó családtag is aluszsza beuue örök álmát! liauein az -rt egyik kőkoporsó sincs boriivá folyton uj koszorúkkal, egyetlen fülke sincs elhalmozva a tisztelet, rajongás es hódolat auuyi és oly jeleivel, uiiut h líáthori Istvau kettős kókoporsója es külön fülkéje. Tele vau az aggatva koszorúkkal, -zalla gokkal, sót eleven virágokból készült füzérekkel is Köztük sok magyar feliratú szallag hirdeti hogy a magvarlengyel barátkozás es rokousíeuv eltörhetlen kapcsa abbau a/ egyszerű kóládában vau letéteuiéuyezve. A leugyel látogató világért >em uiulasztauá el, hogy egy forró imát ne rebegjeu meg egy . . . Báthori Istvánért, midóu beszédes kalauza e dics. lengyel királv érdemeit sorolja eló dióhajuyt kivouatbau e- kevés tu lássál, bár annál több leikesedessel. Be igazságtalauságot követnék e . ha csupáu nem epen előnyös tulajdouokat domboritauék, s ti.;yelmeu kivul hagynám azokat, amik kétségtelen előnyeit képezik, az idegenben a rokonszenv érzetét ébresztik föl és tiszteletet paraucsoluak a leugyelnép iráut. Szembetűnik mindenek előtt nyiltszivüsége, melylyel miudeukit egyaránt kitünteti. Becsületes ós őszinte vendégszerető és a „pau" egyetemes kifejezés biztosítja, hogy a kellő tiszteletet megadja bárkinek is. Az irodalom és művészet terén maradaudó helyet még uem vivott ki ugyau uiagáuak, amit egyébként szerencsétlen politikai helyzete is megmagyaráz, de előszeretettel viseltetik ugy a szépművészetek, miut az irodalom termékei iráut. Vauuak számot, tevő irói, sőt a kézirás és zene terén világ hirü honfilkat nevezhet magáénak. Feltűnt, hogy a lengyel közeposz

1 ály köuyvszekréuyébeu uem épen nagy mennyiségben találhatók iengyel irodalmi termékek, s inkább a franczia irodalom vau ott képviselve. Tényleges viszonyai, helyzete és aspiratioi eredménye ez is. Minden művelt lengyel beszéli a franczia nyelvet, ezt rendkívül könuyeu sajátítja el, s társalgásában ez a leggyakrabban használt nyelv Ezenkívül a len ;yel nem annyira rövidlátó, hogy észre ue tuduá venni azt a lényeges külömbséget, mely az ó és a franczia irodalom fejlettsege között létezik Jó érzéke — a p itroalismus árán — inkább vonzódik tehát ehhez. Napi sajtója szinten számot tesz. Ligjelentősebb napi lap a krakkói .C'.asz* és a lembergi „Lww". És még egyet kell különösen kieraeluem. ami élénk világításban lüuteti föl a leugyelnép gondolkodás módját a dualismus, illetőleg hazánk iránt. Egy nagyobb társaságban történt, ahol én is jelenvoltam, s amint az egyedüli idegen, még hozzá magyar, aki sem a nyelvükön, sem németül uem tudtam magamat correkte megértetni, természetesen a figyelem felém irányult. A kérdések özöne zudult felém, amelyekre azonban uem tudtam kielégítő választ adni. Váltig erősit gettera, hogy a gimuaziumban 8 évig tanítottak ugyau germán nyelvre, azonban korántsem azért vagy ugy, hogy azt elsajátíthassuk, hanem hogy a tantervnek elég legyen téve. Megszólalt frre egy öreg lengyel nemes, s körttlbelól ezeket nioudta: A fényűzés hóbortjai. A napot, ha felületesen nézzük, egész fényesnek látjuk • ha azonban felfegyverzett szemmel veszszük vizsgálat alá, foltokat foguuk rajta felfedezni. Ehez hasonlólag, ha külsőleg nézzük az embereket, bent a'szobában, a dagadó zsölyéu, az utczán vagy a kapufélfa előtt, gyalog avagy lóháton: azt goudoluók, hogy Magyarországon nem ismerik sem az adósságot, sem a uyomort, sem a filokszerát, sem a honvéd bogárt; sem a drótférget, sem a pörök szimbólumát, a stömpölyt, hauein az emberek földigéró kalászokat aratnak, repülő sült galambokat k.tpkoduak, lovaik duplán elleuek, borjúik, mihelyt világra jönnak, menteu arauynyá változnak, az asszouyok keze alatt a pozdorjás kenderkócz sárga selyemmé lesz. Egyszóval inegesküduéuk rá, hogy Aipád ivadékaiuak a pénz az égből hull, a szittyavér ingyen tejben fürdik, iniudeuuap grátisz-tyúkot metsz ós nem hitelbe vett méz-sejtekkel sürolja fogait. Ezt a halvány introdukcziót a túlságosan lábra kapott fényűzés és hivalkodás szoritá ki tollúnkból. Meujüuk ide, menjük oda, tekintsünk fel és pillantsuuk lefelé, mindenütt találkozuuk ezzel a hóborttal. Ma pl. már csaknem minden kaputos ember kipárnázott kocsiban hentereg; a bakon livrés kocsis suhogtatja a bogokra kötött ostort; az asztalnál iuas szolgálja fel az ennivalót; a feleség selyemben jár és szobalánynyal fesülteti magát; a konyhábau szakácsné főz, vegyit, kotyvaszt, ki mellett, a dekórum kedvéért, 6gy-két szolgáló asszisztál. Ha a szemlélő, ezekből a szemre-fóre való jelenségekből, magának azt a hitet merítené, hogy itten egy bőséggel megáldott országgal vau dolga, uagyou csalatkoznék. Ezeket a csekélységeket véghez viszi nálunk miudeu olyan ember, kiuek 1500 frt évi jövedelme vau; sót olyan is, kiuek tizettsége, avagy jövedelme, aligságalig üti meg a G00 szürkét. B; elvégre is 2X2 csak négy. Honnan vau tehát mégis, hogy ezek a mutatós urak ezeket az eksztravagancziákat megeugedhetik maguknak V E végett fordítsuk nn g az érmet a másik oldalára. Ez az oldal mutatója a túloldali féuyuek. Amott pluszok, itt a szimétria kedvéért miud mínuszok vauuak. Itt hevernek békés egyetértésben saját ős idegen váltók, melyek részint még csak óvatolva vauuak, részint már pör alatt nyögnek; hosszú kötelezvények és rövid, de auuál uyomösabb betáblázások és másféle sötét és rém irások, melyek között legszelídebbek az ammortizácziók és prolougások. Nem tagadjuk, hogy a fényüzésuek is megvan a maga haszua. Általa az izlés uemesedik, az ember már önkénytelenül is fiuomabbá lesz általa, az iparnak és kereskedésnek magas lendületet ad; egyszóval ugy kulturális, mint uemzetgazdászati szempontból ha nem is első tényező, de mégis téuyéző. Azouban hozzáteszszük, hogy csak akkor, ha az a uemzet gazdaságából, miut egyedüli természetes forrásból, ineriti erejét. Be ha az emberek eme hiúsága ós kényelme nem reális alapokra, hanem szédelgésre és hozoin-viszerare van alapítva: már uagy hiba, sőt uem tulozunk, ha azt mondjuk, hogy vastag bün. Gyermekek és unokák, sőt egész nemzedék lesznek általa megraitelyezve ós tönkretéve. Az ilyen népnél az erkölcsök meglazulnak, antik jel!;mek helyett nyomorult rüpőkök teremuek A vagyon elvész és romjaiu a piszkos körmű proletárság és a keményített gallérú koldusság üti fel kóczos fejét; ami bizony (köztünk legyen mondva — falu teljék vele) restelui való, czudar dolog. Őrizkedjünk azért ettől az állapottól, mert ha Komenius Áraósz János hires „Orbis p.ctus

u ában azt merészlé állítani, hogy a sárkáuy lehe'et vei, a biziliszkus pedig szemeivel gyiluol: mi kétszeresen mondhatjuk azt, hogy a koldusságnak ez a neme szégyenével és nevetségességóvcl halálra öl. Szabó Kálmán. §)W Lapunk régebbi előfizetőit, kik ez évre való előfizetéseiket még nem újították ineg, tisztelettel fölkérjük, hogy az előfizetési dijat e hó végéig e lap kiadóhivatalához megküldeni szíveskedjenek, mert különben a lap további küldését beszüntetni leszünk kénytelenek. 25 esztendeje hirdetik uton u félen, hogy Ausziriával Magyarország egyenjogú állam. Sok viszonyz itban látjuk is ezt. Hauem mégsem igaz ez egészen, unöknél tanítják a német nyelvet, mint rendes tantárgyat. Azzal iudokolván, hogy ennek nagyon sok a practikus haszna az Ausztriával való intensiv érintkezésünkben. Be hát Ausztria még jobban rá van erre az érintkezésre szorulva, hisnen Magyarországból szerzi éléskamráját, mig Magyar ország csupáu ipari, tehát oly szükségletei tekintetében kénytelen Ausztria gyáriparához fordulni, amiket bizony ő maga nagyon könnyen produkálhat, közelebb lévén miud-nhez országa nagy őstermelési képessége folytán, ami e czél eléréséhez vezet! Miért kényszeritik tehát épen a magyart arra, hogy főkép a mi érdekünkből tanulja a germáu nyelvet apraja nagyja. Vagy ha már ez okvetlen szükséges, miért uera tanítják hát a mi közép iskoláinkban a magyar nyelvet ugy, mint önöknél a németet? Iudokolása épen oly könnyű, okai ép oly természetesek voluáuak ! És hozzá a tiszta dualismus követeli is! Hálás pillautást vetettem az öreg leugyel felé. És végül legfőbb érdemére kell áttérnem ! Hölgyei • nek szép-ége ez, mely megragadó. A lengyel nők többnyire szőkék, kecseseit és folytonosan csevegnek, hanem ha véletleuül barna, na az ára gyönyörű. Olympusi látványt nyújt különö-en Kriuicza és Muslenicza, Galiczia e ket legelegánsabb és legfrequeusebb fürdője e tekin tetben. Me.iüyi szépség sereglik itt össze! mennyi női báj, mely esik kevéssé affectált természetességében kétszeresen tiinik elő Igazán érdemes egy fürdő saisont . . . Kriniczáu tölteni fiatal emberuek, fia szőke szépségek vakító feuyében akar gyöiivörködui. Fo'ytonos csacsogása pedig, (mert a lengyel nyelv művelt ember ajkáról vagy pláne szép hölgy ajkáról halva; igen szép) szeretetreméltóságát fokozva, csak emeli szépségét is. Galicziai eg) hóuapig tartott tartózkodásom legszebb emlékét a leogyeluők szépsége képezi. Prok fclyula. Folytatása a mellékleten.