Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-10 / 15. szám

Y í It V ü É lí." birtokos, e hó 5-én, élete 79 ik évében Hevesen elhunyt. A boldogultban dr. Kállay Rudolf kórházi igazgató apósát gyászolja. — Falugyay Sándor, a hugyaji Dessewff) uradalom tiszttartója, e hó 2 dikán, elete 70 dik évében Hugyajon meghalt. — Kakamaz lángban. Vármegyénk egyik nagy és virágzó községét: Iiakamazot uagv veszedelem és pusztulás érte e hó 8 dikáu, pénteken délu'áti. Bizouyára senkit sem lepne meg, egy hírlapi tudósítás arról, hogv Rakamazon tüz volt, mert hisz ez megszokott dolog, de a péntek délutáui pusztulás oly uagy, hogy wéltáu költi fel részvétünket Rakauiaz község szerencsétlenül járt lakosai iránt. A tüz péutekeu délutáo 4 órakor, közvet-leuül a Szerencstől Nyíregyházára robogó vo uat eliudulása után ütött ki Juug Jáuosuak a sínektől miutegy 220 méternyire levő csűrén. Az óriási -zélvihar csakhamar láugteugerbe borította az epületet s pár pillanat alatt a Csonka-sor házai tűzben voltak. Innen a láugok átcsaptak a jegyzői lakra, a községházára, a Weisz féle vendéglőre s a leányiskola epületére. Oly gyorsan terjedt a tűz, hogy a községházából, mely közvetlenül kapta a tűzet, nem lehetett semmit kimenteni.Csak a községi biróuaksi került irományaiból valamennyit megmenteni. A tűzezutáu az utcza másik oldalára csapott át, s elhamvasztva hat lakóházat, a gyógyszerész istállóját, átcsapott a Morotva sorra, s végig pusztított ezen egész a Morotva mederig. Összesen 53 lakóház s több miut 200 melléképület lett a tűzvész áldozatává. De ember-áldozata is van a pusztulásnak: két gyermek és egy öreg asszony, kik közül kettőt megfúlva a piuczébeu találtak meg, az egyik gyermeket pedig szénné égve egy ház ud varán. A tüzet, mely péutekeu délutáu 4 órakor kezdődött, szombaton reggel sikerült eloltaui. E muu kában tevékeny részt vettek a tokaji tűzoltók is. A leégett házak legnagyobb része biztosítva volt ugyan, de a veszteséget ueveli az, hogy a házak legnagyobb része beégett s a károsult lakosok holmija, életnemüje stb. elpusztult. — Mikecz János vármegyei főjegyző, az alispán megbízásából szombaton reggel Rakamazra utazott, magával vivén az alispán tír által a pillanatnyi szükség enyhítésére kiutalt 300 frtot. — A tűz keletkezésének okára uézve egyértelinüleg az állíttatik, hogy a veszedelmet, mint már máskor is, a vonat mozdonyáuak szikrái idézték elő. — Az ötödik! Zsoldos Pál gávai földbirtokos rövid pár hét alatt az ötödik gyermekét temette el. Az ötödik gyermek, János, .szintén Pamléuyban halt meg s tetemeit a gávai családi sírboltban helyeztek el örök nyugalomra. — Műkedvelői szini-elöadás. A helybeli iparos ifjúság öuképzó egylete folyó hó 3-án saját pénztára javára a csizmadia szinben szini előadást tartott, mely nem csak igen szép auyagi, de még uagyobb erkölcs sikert ered ményezett. Színre került — mint már jeleztük is — Gerő Károlyuak uem épen kifogástalan 3 felvonásos népszin mÜTe:„As Uzsai Gyöngy." A czimszereplő (Zomborszki Erzsike) elég ügyesen alakította szerepét, nielylyel, vala mint tiszta, cseugő hangon előadott uépdalaiva! tapsot is aratott. Ugyancsak zajos taps jutalmazta Szabó Mihály játékát is, ki Faragó Ferencz szerepében tanúsított elég ügyes felfogást. Vidáuá, (Kazár Iducza) még csak ő állotta meg helyét, midőn egy igazi csaplárné ékesszólásával oktatta leányát a fejkötő és az ura szeretetének megbecsülésére. Jól kirukkolt az elcsapjit lovász: Flórián is (Murányi Géza) a hasonlóau elcsapott kukáméért (Kovács Margit). Az uLóbbiak által keltett derültséget csak fokozta a három czigány versengése (Borók, Dávid és Khon) ideáljuk : Czigány Máriáért (Moldvány Irma). Groner József szolgalegény szerepébeu teljesen otthon volt; helyeseu fogta fel Geppel Tivadar Vida ős Pásztor Sándor Samu szerepét. Végül megfelelő képit nyújtott SzokolGyula (Hamvas) és Kéri József (Bárdos Gyuri) játéka. Az előadás után a férti szereplők vígkedvűkben táuczra perdültek Thalia kissé bánatos ifjú papuőivel (hja! koratavaszszal nincs még virág a mezőn, tehát uiucs . . . csokor sem!!) s járták a csárdást, keriugőt és uem tudom én még mit egészen éjfél utáni 2 óráig. Részünkről csak sikert kiváuhatuk az iparos ifjúság buzgalmához, koczkáztatva auia szerény megjegyzésüuket, hogy a darab megvá asztásáuál a rendezők jövőre talán kérjék ki az ahoz értök véleményét! — A dalegylet mult szombati estélyéuek sikereit bizouyára uem lenu? helyes a pénztári eredmény mérté kével mérni meg. Mert amilyen szegény is volt ez az eredméuy, olyan uagy és tökéletes az erkölcsi siker, mely a dalárda e legújabb szereplését kisérte. Mi, azzal a köiöuyösséggel szemben, melylyel közönségünk e derek és rátermett egyesület működése iráut viseltetik, csüggedést uem ismerő kitartásra kérjük a dalárda minden egyes tagját. Biztosak lehetnek felőle, hogy igy uagy lesz az eredmény. — Gerster Etelka hangversenye. Városunk és a vidék közönsége a kibocsátott plakátok és üirbpi reklám kőkemények utján értesülve vau a felől, hogy Gersler Etelka, a világhírű euekesuó, e hó folyamán Nyíregyházán énekelni fog. E bangverseuy iráut bizonyára igen sokan eideklőduek, mert Gerster Etelka asszouy, a magyar (kassai) születésű énekesnő fenomenális művészetének híre messze idegen földről is eijutott hozzáuk. A művésznő bejárta a világot s most visszajött hazájába — hangversenyeim. .Művészi kőrútjában" — mint inoudani szokás — útba ejti Nyíregyháza városát is. Szokatlau dolog ugyan, de a '. örüliuenyek szeriut teljeseu indokolt, hogy mi, miut a kö.;öuség érdeiuek egyik sajtó-orgonuma, e hangversenyre vonatkozólag némely előzetes megjegy lést teszüuk. A művésznő e héteu, keddeu, a fővárosban éuekelt s a szerdai budapesti lapok figyelemre méltó egyértelműséggel irnak hangversenyéről. .Nagy volt a várakozás, de nagy és keserű a csalódás is, — haugja teljesen oda van, ugy hogy sziute önkéutelenül merül fol beunünk az a kérdés, hogy egy olyan művészuó, ki aránylag, rövid idő alatt egész baber-erdót gyűjtött magának, miért tör ujabb babérok után, melyek már legfeljebb bágyadtan ós szárazon hullhatnak ölébe." 1,'y ir az .Egyetértés." A „Budapesti llirlap* pedig a következő megjegyzést teszi: „A tinomszövetü, ezüstcsipkés orgánumot csaknem egészen megsemmisítette a sok viszontagságos utazás, az ekteleuül uagy yaukee sziuházakban való nyakra-főre éneklés. A mai est nem adott semmi vigasztalást, semmi reméuyt arra nézve, hogy ez a tüueményes énekesnő ismét a művé szélé lehessen. Geuiá is tudása, kápráztató fényű iskolája a régi, — ugyanaz, a melyet a hetvenes évek végén álmélkodva hallottunk a nemzeti sziuházbau. Da az auvag uem engedelmeskedik többe az énekművészet hatalmiunk. A lant húrj u me^ vauak tépve. Nem részletezzük a kinos impressziókat, a melyeket a uagy primadonna mai küzdelme mindnyájunkban támasztott. A kö/.öuség gyöngéd és u Ivarias volt; feledte a mellőzést, a melyben őt Gerster Etelka művészetének delelőpontjáu részesítette. De egy kérdés mégis feltámadt alkalmasint minduyájunkban: hogy mi volt a czélja e föllépésuek. Hiszen a uaüy művésznő maga tudhatja legjobbau, hogy neki már csak múltja vau." Ehez a múlthoz a mi közönségünknek, de általábau véve az egész magyar közönségnek, azon kivül, hogy a művésznő Magyarországon született, vajmi kevés köze van. Egy uáluuk kezdett s itt kifejlett és megfutott művészi pálya kapuzárásánál az egész magyar közönség lelkesedéssel szórja az elismerés koszorúit, de a Gerster Etelka asszouy .művészi körútját" semmi egyébnek sem tekinthetjük, mint a bécsi impressárió vállalkozásának, még pedig a budapesti szereplés után, igen szerejcsétlen vállalKozásuak. Ha ugyau ez elózméuy utáu a művésznő is, meg a fő- és alvállalkozók is be nem látják, hogy jobb lesz megfújni a takarodót. — Az uj vármegyei székháznak vízvezetékkel való ellátása ügyében az építkezési bizottság e hó 11-én, hétfőn, ülést lart. — A vármegyei tisztviselők lakbérének felemelése ügyében megbízott küldöttséget Miklós László alispáu e bó 21 dikének d. e. 10 órájára gyűlésre hívta össze, az alispáni hivatalos helyiségbe. — Esküvő. Dr. Örvös Lajos debreczeui üíyvéd e hó 5 dikén tartotta esküvőjét Séuyou Levéléki E>ttma kisasszouyuyal, L-;veleki M Irton földbirtokos kedves leányával. — Kiss Aron ev. ref püspököt, a Révész Bllint elhunytával megüresedett Dábreczen-belvárosi lelkészi állomásra egyhangúlag megválasztották. — Az önkéntes tűzoltóság parancsnoka, abból a czélból, hogy ezeutűl a kutak tisztításánál az érdekeltek a hosszadalmas procedúrától mentve legyeueki egy kűt-tisztitó gépet szerzett be, a melylyel ezután, a fizetéses tűzoltók közreműködésével, a kutak kitisztítása eszközölhető lesz. — Községek értekezlete. T.-Ltdáuy, Tardos, Cso baj, Bij, Pchrügy és T.-Kenéz taktaközi községek, továbbá T. Dada, Dob s Zemp'éuvánnegyéből T.-Harkáuy, Szerencs, Zotubor, Tarczal ós Tokaj községek képviselői a mult hó 29 dikéu értekezletet tartottak Csobaj község tanácsházában, egy. a Takta-közöu építendő út ügyében. Az értekezleten Patay József báji nagybirtokos elnökölt s a jegyzői tisztet Krecsák Lajos csobiji körjegyző viselte. A tanácskozás során Zitás Bertalan pthrügyi ref. lelkész hivatkozva egy 1889. évbeu tartott hasonló czélu értekezlet jkönyvi határozatára, melyben az útirány meg van jelölve (Tokaj, T. Lidáuy, Tardos, Csobaj, Bij, Ptrü<y községek érintésével) s Szabolcsvármegye törvónyhitó sága által elvileg elfogadva, kérte az értekezle et, hogy a már meghozott határozatot igyekezzék érvényesíteni; továbbá minthogy, ha Pthrügynél megszakad az útvonal, a kereskedelemre és közgazdiságra uagy előnyuyel ueiu birua: inoudja ki az értekezlet, hogy fentebb nevezett útvonal folytatólag Pthrügytől Szerencsig kiépítendő. Ez iuditváuy elfogad isáu kivül még kimondta az értekezlet Tarczal város érdekének is eleget teendő, hogy az arrafelé vezető út is kiegésziieudó, de Pchrügy érdeke sem mellőztetett, mert onnan is építendőnek határoztatott egy ti' folytatólag vagy Szereucig, vagy Tarczalig — ahoz képest, hogy melyik fog olcsóbba kerülni. — Az értekezlet Patay J. eluöklete alatt egy bizottságot uevezett ki e határozatot tartalmazó kérvény elkészitésere, amely bizottság felkéretett egyszersmind arra is, hogy a kérvényt személyesen nyújtsa be az illetékes helyen, hogy igy az Ugy mentől gyorsabb lebouyolitást nyerjen; továbbá, hogy Zempléumegyénél is tegye meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy Zemplén határába eső utakat a megye készítesse el. — Hangverseny. A budapesti m. kir. opera egy kis társasága Ney Dávid vezetése alatt ez évbeu ismét vidéki körútra iudul s május hób.iu Nyíregyházán is hangversenyt rendez. Közönségüukuek bizouyára élénk emlékezetében vau még Ney mult évbeu itt rendezett hangversenye, mely a jeleuvoltakuak uagy műélvezetet szerzett. A li&ugverseny napja még kitűzve uiucs, azoobau előjegyzéseket erre már most is elfogad Tarczali Dazső helybeli könyvkereskedő. — Elfogott katona-szökevények. Jakab József és Kinczler Gyula 14 cs. és kir. hu-zárezredbeli katonaszökevényeket a kemecsei csendőrség elfogta. J ak tb Józsefet líemecséu, Kiuczler Gyulát Rakamazon fogták el s mindkettőjüket atszolgáltatták az ezred-parancsnokságnak. — A malom áldozata. Özv. Pásztor Lászlóné nyírbátori asszony László uevü 7 éves kis fiit, az ottani ev. ref. egyház tulajdouát képező száraz malom kereke elkapta s összetörte. Ez ügyben a vizsgálatot a nyírbátori kir. járásbiró-ág teljesiti, s minthogy a inalom nincs rendesen bekerítve, addig, inig ez megtörténik, a malom ban való őrlés betiltatott. — öngyilkos nié>záros. Holló Dezső, nagykállói mészáros e hó 5-éu öngyilko.s lett Tettét igy követte el, hogy egy nagy késsel a nyakát elvágta. A végzetes lépésre állítólag az vitte, hogy 50 frtot elkártyázott. — Mohács .József t.-eszlári juhász a folyó hó 4-én megtartott pótvásárra két lóval jött Nyíregyházára. A vásártéren vele szemben egy két lovas kocsi jött oly sebes hajtásban, hogy Bohács nem térhetett ki elég koráu a rohanó lovaknak. A katasztrófa természetes, ez alkalommal is bekövetkezett, mert a szekér rúdja az egyik ló vékonyán kei észtül hatolt, nein csak. hanem még a másiknak is 40, czm mélységre testébe hatolt. A kocsi tulajdonosa Szálkai Zoltán, szálkái birtokos, az okozott kárt 130 frtban megtérítette. — Gazdasszonyoknak. A közeledő húsvéti ünuepek alkalmából ajánljuk tisztelt olvasóuóiuk szives figyelmébe a Kei. Alajos-féle p.dlö»«St fényes, kitűnően takar a me»eu ^ ( z N kivül tartós. A Keil Alajos téie p egyházán kizárólag Török Pelernei * y V bubái" a czime az Egyetemes _ „Veszedelmes i>uuaj kétkötetes reRegény tár kádasában az .mén t meg r _ genynek. Szerzoje Theur.et André, a ^ ^ kusok közt k.váló helyet f .glaii ^ k

öi

töisóge é8 a különös ^

ÁZ

3ÍR

KL

CNFRE

eénTe elsósorban a nőknek van nyelv bubája MindenJ TOénje ® az

okat minden aggály Sü'lffi^íBS ÍS' adui, ami kjuAgí frauczia Írónál ritka és eléggé meg nem becsülhető tulajdonság Egy franczia kritikus kissé gúnyosan jegyezte meg Tbeuriet-ról, hogy ó .coutes blanches az«fehér meséket ir, ezzel azt akarván jelezni, hogy az ártatlanság mezebe vannak .öltözve. Nos tehát a mai nodalomban mikor a naturailizmus mindent megfoszt utolsó mezótó es uem ritkán még ezzel sem elégszik meg, hanem alakjait egyenesen az olvasó szeme láttára bonczolja föl jó esik azt tudni, hogy vau mégis egy irt, a k. diszkrét tiszta és költői. A Veszedelmes bűbáj" bau megvannak Theuriet mindeu jó írói tulajdonságai. A mese érdekes, anélkül, hogv rikító sziuekbeu volna megírva, a nyelv zengzetes s a fordítás (mely Tóth Béla jeles tollára vall) híven visszaadja ar eredetinek szépségeit.A jeles regény binger és W'olfuer czéguel jelent meg s ára két kötetbe csiuosau bekötve 1 frt. — Elérkezett a várva várt kikelet, a rideg zord tél után. A bájos Margitsziget is tavaszi mezbe kezd öltözködni. Fai rügyedezuek, világra szóló lurességü pázsitterületei kizöldelnek és gyönyörködtetik a szemet; de megszólal fülemiléje is, mely elbűvöli a hallgatót. A Margitsziget páratlan szép zöld pázsitjai é« fülemile elbájoló csattogása már Európaszerte hiresek és midegyiküuk, kinek c,ak egy talpalatnyi földje, kis ligete van, nagyon óhajtaná, hogy uiegszereszhesse magáuak a Margitsziget e ket specialitását, — gyönyörét. Ám a csalogány uem zokog megrendelésre, oda telepiti fészkét, a hova neki tetszik ós ha el nem riasztják, évente is tér vissza. Elleubeu a szép pázsitot miudenki könnyen megszerezheti, annál is inkább, mivelhogy a Margitsziget gyönyörű pázsitaihoz is egy budapesti magkereskedő szállítja a fűmagot. E bársouyszerü üde zöld gyepet, melyet Mauthner Ödön budapesti magkereskedő combiuált fűmagkeverékeivel létesítettek és mely nemcsak a Margitszigetnek, hanem egyáltalán a magyar diszkertészetnek és magkereskedelemni le is díszére válik, miudenki könnyű szerrel megteremik-ii saját területéu a Mauthuer-féle fűmagkeverékek a'kalmazásával. — Esterházy Cognac diadala külföldön. A mint lipcsei levelezőnk irja, részt vett a vörös-kereszt egyletnek ottaui nemzetközi kiállitásáu a Gróf Esterházy Géza augyalföldi coguacgyára is, és ott a magyar cognaciparuak megérdemlett uagy diadalt szerzett. 0 felsége a király és a legelőkelőbb személyiségek több izbeu szerencséltették a gyárnak ottlévő igazgatóját látogatásukkal és le^aagyobb megelégedésük kifejezésével. A kiállítási jury a legnagyobb kitüutetést ítélte oda, a „uagy arany érmet." Hogy ezen coguac miuó lelkesítő hatást gyakorolt az ottani intéző körökre, az a szász kir. hivatalos lap a .Leipzigei Zeitung" következő czikkéból következtethető: „a franczia cognac, mely még néhány év előtt a uémet ós osztrák piaezot uralta, gyakran magyarorsiági uyers anyagból készült, sőt nem ritkáu kész coguacot is vittek ki Francziaországba, hogy ott „elkészíttessék" és ezután magas árakon ismét Németország és Ausztriába bevitessék. A vörös kereszt kiállitásou megismerkedtünk a Gróf Esterházy Géza négy csillagos cognacjával. A gyár, mely a budapesti Augyalföldön fekszik, az általunk eszközölt kóstolás szeriut oly coguacot producál, mely igen finom aromával és felette kellemes ízzel bir. Évekkel ezelőtt itluuk Lipcsében egy 1811 bői eredő franczia cognacot, melyet a legfinomabbuak tartottunk miudazok közül, a melyet valaha ittunk; ezeu cognachoz nagyou hasonlít a gróf Esterházy féle coguac. Minthogy a czég tervezi a Németországba való kivitelt", ennélfogva uemsokára Szászországban is ihatuuk kitűnő coguacot. Őszintén örvendünk a magyar cogn&cipír ezeu diadalának külföldön. — Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopediája különös tekiutette! Magyarországra, szerkeszti Dr. Acsádi Ignácz. Tizeukettedik füzet. Budapest, 1892. A pontosau megjelenő vállalat uj füzetét két kitüuóen sikerűit műmelléklet disziti. Az egyik Európa sziues térképe a legújabb adatok alapján a másik az építészeti stílusok kettős képe 56 alakkal. Maga a szöveg befejezi az E betűt s megkezdi az F-et és Eperjes — Faragot kő közti anyagot közli. Ez a füzet is egészen magyar jellegű s különösen gazdag egészen magyar tárgyú nagyobb czikkekbeu. Az Eperjesre vonatkozó czikkek egész sorát az Építészetre, Érczre, Erdélyre, Erdőre éa Erdészetre, az Északra és az Ezüstre vonatkozó czikkek egész sora követi. Kölönösen az Erdő ós az Erdészet vannak igen gazdagon képviselve. Nagyobb czikkek még az Erő Erély, Éremtan, Érettségi vizsgálat. Érsek, Értékpapír, Érzelem, Eskór. Eskü, Esküdtszék, Esterházy, Európa Fa Fahéj, Fapor, Fajok eredete, Fajok ki'Ulása stb. A 'népszerű és mégis a tudomány mai színvonalán álló vállalalatot melegen ajánljuk a müveit közönség támogatásába, megtalálja benne mindazt, amit ily terjedelmű Lexikon csak nyújthat. Az egész muuka összesen negyven füzetből fog állani, melyek kéthetenkint három ívnyi tartalommal jelennek meg. Egy füzet ára 30 kr A legczélszerűbb tíz tiz füzetre 3 írtjával előfizetni, melv pénz az Athenaeumhoz Budapestre küldendő. Kapható minden könyvkereskedőnél is. — Mint halljuk, a biksíádi gyógyfürdőben serényen ; folynak az átalakítások. A fürdő áldozatkész tulajdonosa ; szentiványi Gyula utasítása folytán a fiirdő igazgatóság mindent elkövet, hogy a fürdő közönség igényei lehetőleg kielégitessenek. A lakó szobák ós berendezések újíttatnak, egy uj vendéglős szerződtetett, ki még a magasabb igényeknek is meg fog tudni felelni; a

z étterem ós kávéház uj és modern berendezést nyer: a tavaly épitett zuhanyhoz egy kisebb szerű hidegvíz gyógy helyiség is épül, add

l

g míg a nagy hidegviz gyógyintézet elkészül lesz Massage cura. Reudeztetuek kirándulások Tervezet-