Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-10 / 15. szám

XIII. évfolyam. 15. szfmi. Nyíregyháza, 1892. ápril 10. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE >Iejvjeleni 1E hetenkint egyszer, vasárnapon. "S5SJ Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A U'

1 ffeHeiiü részét képező kiildeniényck, / ... ..,,.,.., , ,,. ... . a szerkesztő czime alatt keretnek beküldetni. lap szétküldésé targyaban leendő felszólamlások Előfizetési feltételek: postán vagy helyben háahoa hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A köiségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részőre a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország é-. Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola utcza 8. szám (Jáuószky ház) intézeudők. Bér mentetten levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A ké/.iratok csak világos kiváiiatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdíj fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. 3684. K. 1892. Hivatalos közlemények, Szabolcsvárntegye alispánjától" A járási főszolgabiráknak, Nyirgyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabirájának 840/92. sz. a. beterjesztett s a kenézlői körjegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményét közhírré telel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza. 1892. ápril 8. Miklós László, alispán.. 846/1892. K. Körözvény. Kenézlő,Viss, Zalkod szövetkezett községek körjegyzői állomás a jegyző felfüggesztése folytán üresedésben lévén, ezen állomás betöltésere pályázat nyittatik : felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy felszerelt kérvényeiket alólirl hivatalnál személyesen sürgősen, vagyis legkésőbb e f. hó 15-ig adják be, hogy helyettesitethessem azonnal. Javadalmazás: Évi készpénz fizetés 250 forint, egynyolczad úrbéri telek és Yissen 4 hold földnek fele jövedelme, 90 forint uti átalány, irodai iutési költség — lakás az irodában és szabályrendelet érléhuébeni munkadíj. Gáva, 1892. április hó 5-én. Járrny Jenő, főszolgabíró. Szabolesvármegye alispánjától 3090. K. 1892. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 843/892. szám alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogyannak eredményéről Nyíregyháza várös polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1892. márczius 23. Miklós László, alispán. piásolat.) 843/892. kg. A kisvárdai járás főszolgabírója. Tekintetes Miklós László alispán urnák Nyíregyháza. Dombrád község bírája jelentést tett hivatalomnál, miszerint még mult 1890. évben a község menhely alap javára 55 frt 35 krról szóló és a kisvárdai takarékpénztár által 3364. sz. a kiállított takarékyénztári könyvecskét ismeretlen helyen elvesztette, mely körülményt a „Nyírvidék" hivatalos lapban való közzététel végett van szerenhivatalos tisztelettel beterjeszteni. Kis-Várda, 1892. márczius hó 20-án. Angyalossy Pál, főszolgabíró. 3223. K. — Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a t.-polgári csendőrőrs lóállományában f. évi január hó 13-án felmerült takonykór eset folytán ugy a t.-polgári, mint a szt.-rnihályi csendőrőrs lóállományára elrendelt zár, miután ujabb betegülési eset elő nem fordult s a fertőtlenítés kellően befejezést nyert, feloldatott. Nyíregyháza, 1892. márczius hó 30. Miklós László, alispán. 3229 K — -'— Szabolcsvármegye alispánjától. 1892. Értesítem, hogy a Kis-Várda községben folyó évi február hó 2-án előfordult lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár, miután ujabb betegülési eset nem történt, s a fertőtlenítés kellően befejeztetett, feloldatott. Nyíregyházán, 1891. márczius 30 Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 3181. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 821/92. számú jelentését szabályszerű nyomozás s megfelelő eljárás végetl másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1892. márczius 26. Miklós László, alispán. (Másolat.) A kisvárdai járás főszolgabírója 821/92. Tekintetes Miklós László alispán urnák Nyíregyházán. Folyó év márczius 14-én Kisvárda és F.-Litke között vezető országúton Gyüre Béni fényeslitkei lakos nevére 1891. év jánius 13-án 1004. községi és 84177. megyei sz. alatt 1 drb. 3'A éves pej szőrű herélt lóra, homlokán kis fehérség, kiállított marha levél elveszelt; ugyancsak fenlnevezett 1892. márczius 12-én 479. községi és 86377. megyei sz. alatt 1 drb. 8 éves fekete herélt lóra, homlokán kis fehérszőrű — kiállított marha levél elveszett — mely körülményt a „Nyírvidék" hivatalos lapban leendő közzététel végeit vanszerencsém lisztelettel bejelenteni. Kisvárda, 1892. márczius 21-én Angyalosy, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 3134. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi ni. kir. miniszter 13482/111-8; sz. rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. ápril 1. Miklós László, alsipán. (Másolat.) Földmivelési in. kir. miniszter 13182. II1-8. Valamennyi törvényhatóságnak (Gsik, Fogaras és Hevesvármegye kivételével). A llevesvármegye területén a m. kir. államvasutak vonalán fekvő „Mező-Tárkány" nevü vasúti állomást marharakodó vasúti állomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 1892. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló és a szakértőknek a folyó évi február hó 27-én 11391/I1I-8. sz. alatl kelt itteni rendelettel megküldött jegyzék 7. lapján llevesvármegye r. alatt „Mező-Tárkány" marharakodó állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1892. évi márczius hó 12. A miniszter megbízásából: Kovácsy. Szabolcsvármegye alispánjától. 3323. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Piricse községhez tartozó „Kacsavár" és a Pilis községhez tartozó Mandel tanyán, a f. évi január hó 13-án előfordult takonykór esetek folytán elrendelt zár, miután ujabb betegülési eset nem történt s a fertőtlenítés kellően befejezést nyert, f. hó 23-án feloldatott. Nyíregyháza, 1892. márczius 30. Miklós László, alispán. ^1892

^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Bököny községben Petrovics György, Sinka András, Erdei Péter, Varga András és Mikla Istvánnak 2—2 drb lova rühkór miatt folyó év márczius 22-én zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1892. április 1-én. Miklós László, alispán. j3

7

u

8n

.r~~ Szabolcsvármegye alispánjától. 1892. Értesítem, hogy B.-Szt.-Mihály község határához tartozó Függő tanyán gróf Dessewffy Aurél kárára f. évi márczius 19-én egy darab 3 éves csikó lépfenében elhullott, s az ezzel egy islálóban tartott 6 drb ló zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1892. ápril hó 1. Miklós László, alispán. _3384 K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1 892. Értesítem, hogy Nyir-Bátor községben Táncz István ottani lakos kárára egy drb ló takonykór miatt kiirtatatott, s udvara 60 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1892. április 1-én. Miklós László, alispán. Egészségű .:yi dolgaink lói. Abban a rohamos haladásban, mely az utóbbi néhány esztendő alatt városunk polgárságának min den erejét s hatóságunk egész tevékenységét igénybe vette, a nagymérvű közép tkezések, a mult nemzedék hosszú pihenését fölváltó lázas munkálkodás közepette nagyon kevés pénz és idő jutott arra, hogy városias irányú fejlődésünk egy lényeges föltételét is megszerezzük, nevezetesen, hogy közegészségügyi viszonyainkat javítsuk, intézmények által biztosítsuk, eleget téve e tekintetben is a folyton szaporodó igényeknek. Pedig épen abból a körülményből, hogy Nyíregyháza napról-napra inkább városias jelleget ölt magára, hogy népessége gyarapszik, ipari és kereskedelmi termelése és forgalma növekedik — az következik, hogy a közegészségügy, e városias irányú fejlődés méretei szerint, mindég nagyobb és nagyobb istápolásra szorul, s napról napra érezhetőbben előtérbe lép annak a szükségessége, hogy a közegészségügy jól szervezet adminisztrációval láttassák el és kormányoztassák, s megfelelő intézményekkel javíttassák és biztosíttassák. Bízvást konstatálni lehet, hogy e tekintetben nagyon hátramaradtunk. S bogy a közegészségügy ellátása tekintetében nem tartottunk lépést egyéb hiányokban való fejlődésünkkel, annak szomorú eredménye a uagy halandóság, melyet a népesedési statisztika hónapról -hónapra, évről-évre demonstrál. Mert igaz ugyan, hogy ama tényezők, melyek együttvéve városias fejlődésünknek előidézői, természetes magyarázatául szolgálnak auuak, hogy Nyíregyházán a halandóság sokkal nagyobb, mint a vármegye többi községeiben, de épen ez;rt gondoskodni kellene arról, hogy jól szervezett egészségügyi adminisztráczió és a szükséges egészségügyi intézmények létesítése által a város fejlődésének e tekintetben való káros befolyása ellensulyoztassék. Sőt úgy kellene lenni, s az igazán egészséges alapokon nyugvó haladás az lenne, hogy a városias fejlődés jobb egészségügyi viszouyokat, kisebb halandóságot is jelentene. Amerikában az újonnan épülő városok alapitói igen okosan járnak el. Mikor kiszemelnek egy területet, mely alkalmasnak látszik arra, hogy ott az emberek nagyobb tömege összeverődjön, hát legelsőbben is kipéczézik az utczákat, a telkeket s azután, mielőtt házakat, várost építenének, megcsinálják a csatornázást. Igy aztán a leendő város fejlődése az egészségügyi kívánalmak szempontjából is biztosítva van. Náluuk természetesen más procedúra utján fejlődnek ki a városok. Ugy van ezzel Nyíregyháza is. Ma már város, ellátva a mozgalmas városias fejlődésnek a maga erejéből megszerzett biztosítékaival, rendelkezve ama tényezőkkel, melyek koncentrálva egy községnek városias jelleget kölcsönöznek. S ha arról lenne szó, hogy azzal az anyagi és erkölcsi erővel, melyet e város lakossága most képvisel, alakítsunk egy várost: hát pár év alatt bizonyára itt is egy pompásan szabályos utczákkal, beosztott terekkel biró varos keletkeznék, ahol elébb a csatornák készültek el s azután a pilóták. Nyíregyháza azonban faluból lett várossá s a régi viszonyok ráuk marad alkotásaiból kell lépésről lépésre meghódítani a tért a városias fejlődés igényeinek és követelményeinek. Lépésről Iep;sre, mert nem rombolhatunk Girbe-gurba utczáink lassan, évszázadokra készülő szabályozási terv megmegvalósulása utján fognak kiegyenesedni, s bizonyára sok idő kell arra is, hogy a regi viszonyoknak teljesen megfelelő nádfedeles, sárház ik helyett,, melyekben hajdan egy-egy megelégedett c<alád lakott, ujak épüljenek, olyanok, melyekben — az egészségügyi állapotok veszélyeztetése nélkül — megf±r a város megszaporodott lakossága. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.