Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-15 / 11. szám
XII. évfolyam. 1L szán t ' Nyíregyháza, 1891. márczius 15 VEGYES TAKTALMÜ HETI LAP ZABOLCS¥ÁMEeYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCáVÁRMEGYEI K )ZSEGÍ JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. "V ¥ / j. c v i o 1 v» i Íz 1» o f o n Ír i r» rkn-ir^^^n ->t . JL J ZZSr" jelenik hetenliint egyszer, vasárnfe^on. .. ' w „ ,, Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A szellem, reszet képe/.o küldemények, postán vagy helyben házhoz hordva : ' , • , ,•• t 1 • a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni Egész érre 4 forint. szétküldése targyaban leendő felszo- , .., Fél érre 2 „ WasoA Jtfftrt Elek kiadó - tulajdonos , fegfiuíLk Negyed őrre . . . . . . . 1 „ • könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A községi jegyző es tanító uraknak egesz évre 1 csak kél. forint.. (Jánó-izky ház) íntézendok. A ké/.iratok csak világos kívánatra s az illető költségére i. üldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor sqytzir Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden egyea hirdetés után 30 kr. Bzettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint Sú kx Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haaseiisteiu és Voglor irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország és Svcicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 170. F. 0 , —J^J— Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvármegye dadai felső járás szolgabírói hivatalánál megüresedett s évi 400 forint fizetés s (10 frt lakbérrel javadalmazott Írnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy elméleti képzettségük s eddigi gyakorlati alkalmazásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó hó 28-ig adják be. Nyíregyháza, 1891. márczius 13. Kállay András, főispán. 2333. K. —1891 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A Balkány községben üresedésbe jött községi szülésznői állásra vonatkozó „Pályázati hirdetményt" közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1891. évi márczius 13-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 372/1891. Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán üresedésbe jött Balkány községi szülésznői állásra ezennel pályázat nyittatik. A választás határnapjául 1891. évi márczius 15-ikének d. e. 9 órája Balkány községházához kitüzetik. Felhivatnak tehát ezen állomást elnyerni óhajtó oki. szülésznők, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket f. évi márczius 14-ik napjáig a nagy-kállói járás főszolgabírói hivatalához adják be. A szülésznő javadalmazása : 50 frt készpénz a községi pénztárból, éviiegyedi utólagos részletekben: niagánfelektől minden szülési eset alkalmával 1 frt 50 kr., továbbá egy kilométernél távolabb eső helyekre az érdekelt felek által kiállított fuvar. A szülésznő a .fizetésképtelen szegényeket ingyen tartozik ápolni. Balkány, 1891. február 25-én. Simámig Dienes főbíró, Nagy József jegyző. 2263. K. 1891. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek a hernyóirtásra vonatkozó 0412. számú leiratát a rendelet áttanulmányozása, kihirdetése és pontos keresztülvitele végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről a járási főszolgabirákhoz ugy a folyó, mint a következő években ápril hó' végéig pontosan jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1891. márczius hó 5-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 2203/1891. K. számhoz.) Földmivelésügyi in. kir. miniszter. 0412/1II-7. Valamennyi törvényhatóságnak. Az elmúlt két évben úgyszólván egész Magyarországban oly óriási mértékben pusztítottak a hernyók, hogy az országgyümölcstermésének nagyrészét tönkre tették. A hernyók pusztítása a fák termőképességét az előző két évben annyira elgyöngitette, hogy sok helyen a gyümölcstermés ez évre is kétségessé van téve. Szükségesnek találom, hogy az ország ezen tekintélyes jövedelmi forrása, a gyümölcstermelés a hernyók pusztítása ellen erélyes intézkedések által biztosíttassák ; ennélfogva a következőket rendelem el: 1. A czél könnyebb elérhetése végett, szakközegein javaslatára, az irtást kizárólag a legtöbb kárt okozó úgynevezett fehér galagonya-pillangó, és a sárga faru pille hernyóira, illetve azok fészkeire, továbbá a gyapjas pille petéire és a gyürüs pillére nézve rendelem el. Itt megjegyzendőnek találom, hogy az első helyen említett két pille hernyói egyes ágakon pókhálóforma szövetbe húzódva telelnek ki; ezeket a hernyó fészkeket a magasabb ágakról is aránylag könnyen lehet póznákra kötött u. n. hernyózó ollók segítségével levágni és megsemmisíteni. A gyapjas pille petéit a fák törzsére és vastagabb ágaira csomókban szokta letojni, e pete-csomók könnyen felismerhetők, mert barnasárga bársonyszerü szöszbe vannak burkolva; irtásuk, mely nagyon egyszerű, abból áll, hogy a körülbelől tallér nagyságú pete-csomók valamely alkalmas eszközzel levakartatnak, összegyűjtetnek és elégeltetnek. A gyürüs pilleirtása a gyűrű alakban petékkel berakott éves vesszőknél ollóval való eltávolítása és elégetése állal történik. Az emiitett hernyófajok ily módon való elpusztításának mini-minden év márczius hó 20-ig be kell fejezve lennie. 3. A város (vármegye) közönsége minden évben május hó végéig jelentést tartozik hozzám felterjeszteni az illető évben történt hernyóirtás eredményéről. 4. A város (vármegye) közönsége tartozik arra nézve intézkedni, hogy az elrendelt hernyóirtás ne csak a magánosok által eszközöltessék, hanem hogy az a városok, illetve községek tulajdonát képező kertekben, udvarokban stb., valamint az utakon és utczákon levő fákon és cserjéken is keresztülvitessék. 5. A 4-ik pontban megjelölt helyeken elrendelt hernyóirtás pontos vagy hiányos keresztülviteleért városokban az azzal megbízott hivatalos közegek, községekben pedig a községi birák vonandók felelősségre. 6. Azok, kik a hatósági közegek felhívása daczára a 2-ik pontban reájok rótt kötelezettségnek eleget nem tesznek, kihágást követnek el és 2 egész 50 (ötven) frtig terjedhető és az ors7. közgazdasági alap javára fordítandó pénzbüntetéssel büntetendők. Midőn fennebbi intézkedéseimnek kellő közzétételét, valamint azoknak végrehajtását, tekintve az elérendő országos fontosságú czélt, a közönségtől elvárom, egyidejűleg felhívom, hogy ez ügyben tett intézkedéseiről jelentését hozzám mielőbb terjeszsze fel. Budapest, 1891. évi február hó 18-án. Bethlen. — . „ ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1 Cili . A járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelési miniszternek 8404/1891. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1891. márczius hó 3-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 8404/111--/1 Ml 1. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi'január hó 16-án 2818,111-8. sz. a. kelt leiratommal kapcsolatosan tudomásulvétel és közhirrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria-Magyarországból Gössingen, Hagenej W és Borsmuna városok közvágó-hidjaira az ismert és a törvényhatósággal mult évi deczember hó 18-án IG634/II1-8. és f. é. január hó 9-én 839,111-8. sz. a. kelt leiratomban közölt feltételek alatt szintén bevihetők. Budapesten, 1891. évi február hó 16-án. A miniszter megbízásából: Br. Fiáth. Szabolcs vármegye alispánjától. 2315. IC. 1891. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelési miniszternek 7553, számú rendelete másolatban tudomásvétel, alkalmazkodás és közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 189J. márczius 5-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 7553/11-8/1891. sz. Valataennyi törvényhatóságnak. AlsóAusztriában és Morvaországban a ragadós száj és körömfájás szünőfélben lévén, a szabályszerű marha-levelekkel ellátott szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Alsó-Ausztriából és .Morvaországból élő állapotban Magyarországba való behozatalát, illetve Magyarországon való átvitelét ismét megengedem. Erről a törvényhatóságot 1SS9. évi április hó 3-án 10594. sz. a. kiadott rendeletemmel kapcsolatosan, tudomásvétel és közhirrététel, az Alsó-Ausztriával és Morvaországgal határos törvényhatóságokat pedig további megfelelő eljárás végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy most idézett rendeletemnek Csehországra és Galicziára vonatkozó része továbbra is változatlanul hatályban marad. Budapesten, 1891. február 27-én. A miniszter megbízásából: Báró Fiáth. Szabolcsvármegye alispánjától. 1769. K. 1891. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének, a községek elöljáróinak, valamint a hatósági szakértőknek. A in. kir. földmivelési miniszternek 7070/1891. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. márczius 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 7070/1891. sz. Földmivelési m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy a szerb kormánynak hivatalos kimutatásai szerint a ragadós száj és körömfájás Szerbiában nagymértékben elterjedt és ezen betegség Szerbiából érkezett állatokkal több ízben Magyarország területeire is behurczoltatott; állatállományunk védelme érdekében az 1888. évi VII. t. cz. 5. §-a alapján a következőket rendelem: 1-ször. Szerbiából csak oly kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék) és sertések bocsátandók be a belépő állomásokon át, a melyek a ragadós száj és körömfájástól teljesen mentes községből származnak és a melyeknek a marha-levelein az állatok származási helyének községi elöljárósága ezen körülményt igazolja. 2-szor. Ezen igazolás teljes hitelessége a marhaleveleken az illetékes cs. és kir. osztrák-magyar consulátus láttamozása által bizonyítandó. 3-szor. Oly szállítmányok, melyeknek marhalevelei az említett igazolást és láttamozási nem tartalmazzák, vagy a melyekben a belépő állomásokon a ragadós száj és körömfájás jelenléte állapittatik meg, visszautasitandók. Jelen rendeletem folyó évi február 16-án lép hatályba. Az ennek figyelmen kivül hagyásával behozott szerb kérődzők és sertések az 1888. VII. t. cz. 155. g-a értelmében elkobzandók és ugyanezen t. cz. 156. §-ában megjelölt czélok javára értékesítendők; azon egyének pedig, kik jelen rendeletemnek figyelmen kivül hagyásával kérődzőket és sertéseket behoznak Szerbiából, az idézett t. cz. 152. §-ának a) pontja alapján kihágás miatt 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Budapest, 1891. február 14-én. Bethlen, s. k. 848. K. "1891. A nagy-kállói járás főszolgabirájától. Körözvény. Csigay István mihálydii lakos, folyó év és hó 3-án debreczeni hetivásáron vett „egy db fekete, koros, hasas kancza, hátulsó jobb tarka kesely, h. balról V. .1. bélyegü" lováról Ilajdu-Hadházon ismeretlen szám alatt és névre kiállított s fenti vásárban az ő nevére átírt járlatot Debreczenből haza utaztában elvesztette. Felkérem a t. hatóságokat, ha e járlat előkerülne, szíveskedjenek hivatalomhoz áttenni. Nagy-Kálló, 1891. márczius hó 11-én. Főszolgabíró távoliévén: Sipos. szolgabíró. 2310. K. 189 Í7 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelési miniszternek 10560/1891. szám alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. évi márczius 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 10560/111-8/1891. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. (Abauj-Torna, (Jsik, Fogaras és Háromszék vármegyék és Pancsova th. város kivételével.) Abauj-Tornavármegye területén a m. kir. államvasutak kezelése alatt álló kassa — tornai h. é. vasút vonalán fekvő Torna állomás marharakodó vasúti állomásul engedélyeztetvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén lévő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló, s a szakértőknek mult évi február hó 28-án 10214/111-8. sz. a. kelt itteni rendelettel megküldött jegyzék 8. lapján AbaujTornavármegye rovat alatt .Torna" állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten. 1891. február 27-én. A miniszter megbízásából: Báró Fiáth. Szabolcsvármegye alispánjától. 1665. K. 1891. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelési miniszternek 3361/9!. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. márczius 10. Miklós László, alispán. (Másolat.)' Földmivelési m. k. miniszter. 3361. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. (Budapest főváros kivételével). Németországba irányuló szarvasmarhakivitelünk Jftai számunkhoz egy ív melléklet és Fest László magárjegyzéke van csatolva.
