Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

XII. évfolyam. 9. szrlm. Nyíregyháza, 1891. márczius 1. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VARMEGYEI K0ZSEG1 JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjeleni le hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre 4 forint. Fél érre 2 „ Negyed évre 1 „ jts tanító uraknak egész évre ak két forint. Az előfizetési pénzel':, megrendelései: s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola utcza 8. szám (Jánó^zky ház) intézeudők. Hirdetési dijak A lap szellemi részét képeztí kiildeiuéiivek, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. ft»snzTír

lcvelet csak Umert toekts

i; ivr ° "" ' Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes birA kéziratok csak világos kívánatra s az | detés után 30 kr. 8zettetik. illető költségére küldetnek vissza. . „„:.. .i,. v

H ^ i. i-- >_• . t_ " ... ^ nyilt-terl ki)zlemenyek dija soronkint 30 kr Hirdessék elfogadtatnak lapunk'részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Buda^esten^ Huasenstein ós Vogler irodájáb

an Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz főv

árosaiban is Dorn & CoiiiyV által. Tlátilbtrrgban. 1462. K. Hivatalos közlemények, 1891. .Szabolcsvánnegye alispánjától. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszternek 5 9 80/-591. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. február 25. Miklós László, alispán. fMásolat.) 5980/VI/l 1. sz. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Miután azon idő közeledik, melyben azok nevei, kik Karlsbadban dr. Hertzka Imre által, turdő használatát óhajtó hivatalnokok részére berendezett szobákban ingyen lakásra igényt tartanak, a nevezett orvossal közlendők, felhívom a törvényhatóságot, miszerint a 12 rangosztálytól kezdve a 8-ig bezárólag azon hivatalnokok neveit, kik a fenti kedvezményt igénybe venni kívánnák, a gyógykezelés szükségességét igazoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett, tekintettel a kérvényezők anyagi viszonyaira, legkésőbb folyó évi február hó végéig közölje és egyúttal arról is tegyen jelentést, hogy az illetők betegségük és netaláni egyéb viszonyaiknál fogva a kedvezmény élvezetébe mely időbe kívánnak lépni? Végül megjegyzem, hogy a fenti határidőn túl beérkező folyamodványok csakis annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben akkor még üres hely fog rendelkezésre állani. Budapest, 1891. évi január 24-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. A felsö-tiszavidéki gazdasági egyesületről. A „Nyírvidék" e hó 16 ik számában megjeleat vezérczikk írója, alkalmul használva fjl Pongrácz Jenő gróf úrnak, a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület elnökének közgazdasági előadóul való kíneveztetését s e uiinőségeben a vármegye közigazgatási bizottságának e havi gyűlésében a főispán ur által történt üdvözöltetését: a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület életének pangásáról, aluszékonyságáról A „NYIKVIDEK TÁRCZÁJA* Barátom halálára. Hadd nézek újra fátyolos szemedln, Hadd lásBam révedő tekinteted — — Nem, nem hiszem, hogy el lehess temetve, lltíZ mostan is veled beszélgetek . . . És uiinthi most is kérdezuék-felelnék, Mint a mikor utólszor láttalak . . . Vagy már e' mind csak álom, puszta emlék, A mig te ott piheaiz a hant alatt?! . . . Pihenni, mig erő dagad az érben — Meghalni ifjan ! . . . Ó sirathatok : Mi a mi éltüuk sorsunk vaskezébeu, Mert faradunk göröngyös utakon 1 . . . Már oly közel szemünk előtt a pálya — Rövidke perez, talán c-ak pillanat S gjümölcshozó lett volna élte faja . . . . . . Jött a vihar — s nyomába rom maradi I . . . Rom lett a test, mig lelke élni vágyott, Küzdött — s tusaján gyóze a halál ; Keblére zárta volna a világot, S a por, a semmi utjaban áll I Pedig szivének minden dobbanása Oly tiszta volt, oly éltető, nemes . . . Vagy erény gaidag jutalmazásra: Szentebbb, uicsóbl) jövőre érdemes? Mi is beszéltünk csillogó jövőről, Sz ittüuk meséket, fényes almokat 1 Te kis tanyáról, tzjp családi körről, Hirnévrül én, mely üdvöt osztogat; S ugy eltüuödtünk a nihéz talányon : Kettőnk küzzül ki lesz a boldogabb? . . . Beszélj, beszélj : amott a uiás világon .Elérted-e reményed czélodat? Te nem beszélsz . . . elérted bizonyára I Te nem beszelsz, de én megértelek : Hogy itt fenn minden küzdelem hiába, Hogy itt fenn boldogu ni n-m lehet . . . Lebegj köröttem, mig a lét szeszélye Nagy utjain messzebb s messzebbre visz, S ha elragadua lelkem szenvedélye, Juttasd eszembj: por leszel te is!l Vietórisz József. jellemző megjegyzéseket tett. E czikkben meg volt. mondva az is, hogy az iilető czíkk írója az egyesületi életnek ezt a pangó, süllyedő helyzetét micsoda okokra vezeti vissza. A legelső megjegyzés e tekintetben az volt, hogy a vármegye gazda-közönsége, mely ez egyesület szervezetének magját, életerejét kell hogy képezze, indolens, nem érdeklődik a gazdasági egyesület működése iránt, abban nem vesz részt, ha csak — mint a czikk irója mondja — a fizető vagy nem tizető tagok sorában való figurálással. Tagadhatlan, hogy ez a konstatálás a tényleges helyzetnek megfelelek A gazdasági egyesület gyülekezésein — akar a választmány, akár a közgyűlés hivatik össze — nagyon sokkal könnyebb dolog a jelen levőket, mint a meg nem jelenteket megszámlálni. Az is igaz, hogy a gazdasági egyesület az utóbbi években is, sok, okvetlenül hasznos czelu vállalkozásokat indított meg. Sorsolások, kiállítások, gazdasági népszerű olvasmányok terjesztése: mind egy-egy igen üdvös s az egész gazdaközönség közös érdekeinek megfelelő czélzatu akciók voltak. Kézzel fogható dolog ez, de nagy hiba lenne föltételezni, hogy ezt épen csak az a gazda-közönség nein látta, nem érezte, nem tudta volna, amelynek érdekében mind ezek történtek. Es én nem tudom elhinni, hogy a mi gazda közönségünk, mely a folytonosan nehezülő gazdasági viszonyok nyomása alatt napról napra fokozódó éberséggel keresi és kutatja, fölfogja és észreveszi a saját maga boldogulásának eszközeit és föltételeit; hogy ez a gazda-közönség, — mely igen keveset mondva — legalább is érzékkel bir a megváltozott agrikulturai viszonyok által teremtett helyzett megértésére s a szükséges tenni valók czélszerüségének belátására: egy csodálatos, meg nem magyarázott, A socialismusról. Dr. Szil <gyi Albert nagykállói fóreáliskolai tanár felolvasása a kereskedő ifjak 14-diki estélyén. (Vége.) A római világ rabszolgasága lassankint elenyészett a középkorban, a kereszténység enyhítő, nevelő befolyása alatt, ámbár a birtok és po ilikai jogok ismét egy kis osztá y kezében poutosultak össze, mely körülményt a feudalismu*, miut alapelv, hatalma-au támogatott. A/.on tény, hogy a telek birtoka, melyhez mint elkölcsönzölt jószághoz csakhamar mii den politikai jog is hoziátapadt, egyedüli mérvadó lett a társadalom tagjainak jelentőségére nézve, nagyszámú elnyomott proletariátust szült. Hosszú ideig ugyau a kedvező körümények folytán miniluagyobb jelentőségre jutó városok képezték a proletarius levezetőit; a jognélküli jobbágy, ki egy évig s éjszakáig tartózkodott valamely város falai közt, annak s/abad polgárává lett, ugy könnyen felfoghatjuk, hogy miut juthatott Nürnberg vigy Gent oly hatalomra, hogy 60,000 felfegyverzett polgárt állíthattak sikra. De midőn a nyugati uépek az uj tengeri utakat feltalálták, a közép európai varosok is elvesztették .jelentőségüket; és az addig folyton szap irodó varos lakosság árama, mely a p ipi és vilá»i bizomány áraságok proletárjából még mindig tápot nyert, most természetesen torlaszolódni kezdett és az elnyomott, birtoknélküli tömeg megjegecedése a kö/épkor vége felé iniud nagyobb mérveket öltött. Miut már említettem, a birtok és a politikai jogok élvezete mindig együtt járt. Midőn a rabszolgaság emancipációja után a középkor vége felé a szabadalmazottak részéről való ökonomai nyomás a legszélesebb néprétegeket a legérezhetőbben érintette, felkeltek a fennálló reud ellen, mihez azouban más körülmények is hozzájárultak. Mert ugyan ki nem találna a XIV, XV. és XVI század pórlázadásaiban socialistikus irányt, mint a milyen már a huszita korban, de sót már a jámbor keresztesek földön-tuli hatalo m nyomása alatt létező iudoleuezia tespedésében ignorálná a gazdasági egyesületnek épen ama törekvéseit, melyek a gazdasági kultura uj helyzetében utmutatást nyújtanak, eszközöket adnak, megküzdeni a nehéz viszonyokkal, tanitnak és oktatnak. Aki ismeri a mi gazdaságainkat, az tudja azt, hogy a szabolcsmegyei gazdák igen jó érzékkel bírnak ahhoz, hogy birtokaik jövedelmezőségének okos és a jövőbe is tekintő emelése érdekében — az uj helyzettel számolva, a tudomány, tapaiztalat útmutatásait észrevegyék és kövessék. Nagy uradalmakban és a kis birtokosok is a tervszerű, az okosan beosztott gazdasági jnivelés föltételeit, módjait, eszközeit elfogadták, használják. Amint hogy ez ogészen természetes; mert az ember müvelése alatt álló, az embert fentartó, tápláló föld, mint alapföltétele mindannak, ami itt e földön létezik: tudománynak, művészetnek, iparnak, kereskedésnek : kész kiszolgáltatója az emberi igények kielégítésének. Lássuk meg tehát és konstatáljuk, hogy az az indolencia, mely a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület életeben, ezt az egyesületet alkotó elemek részéről nyilván való, nem az agrikultura haladása, fejlődése iránt való érzéketlenségből táplálkozik. És ebből a konstatált tényből az következik, — amire igen helyesen az említett czikk is rámutatott — hogy a gazdasági egyesület szervezetét mozgató gépezetben kell az indolencia eredő okát keresnünk es megtalálnunk. Folytonosan fejlődő mezőgazdasági kultúránknak egy szervezetre, s ebben képviseletére közigazgatásilag külön és egygyé alkotott területüuknek okvetlenül szüksége van. Ez a szervezet, ez a képviselet a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület. Éghajlat, földrajzi viszonyok s közigazgatási beosztás szerint együvé tartozva, a közös ga dasági érdekek állal Iűzzél vassal elpusztított wa'denseiekuél is kimutatható. A XVI. szádadban a harczviselési tnód megváltozása, mely a jobbágyok kezébe muskétákat nyomott és az államhatalom tehetetlensége sokban járult ho/.zá, hogy a vallásos mozgalmak mellett a socialis jellegűek is hatalmas hullámokban törtek magoknak utat. A socialismus Itatezosai a 16. s/ázadban azon fértiak voltak, kik 14 hitszabályukban oly reformokat létesítettek, melyeket részben még a mi korunk is teljesítetlenül hagyott. A 16. század socialistikus mozgalma első sorban minden osztálynak politikailag való jogegyenlősitéséro irányult, mimellett azonban a socialis helyzet javítása is másodsorban rendesen a programmou volt. A nagy franczia forradalom a 16. század humanistáinak álmodozásait megvalósította: ma mindenütt parlamentarizmust és politikai egyenlőséget Jáíuitk, a politikai alkotináuy harezok a ritkaságok közé tartoznak; de a soc alismus, a socialis kérdés megmaradt; más stadiuinba lépett; mint a pillangó, majd vallásos, majd politikai alkotmány mozgalmakban sokszoros bebábozáson meut keresztül és tisztábban, minden járulék nélkül lép a napi reudre és követeli megoldását. A társadalom is más jelleget öllö:t, a fejlődő művelődés magasabb idényeket kölött az élethez; a propogá ás a művelődés fujtán fokozatosan növekedett, igy a létért való küzdelem is nehezebb lesz. A modern'állam, melynek legnagyobb elve volna egy hires augol történetíró szavai szerint, magamagát fölöslegessé tenni, mindig nagyobb és nagyobb követelésekkel lép a társadalom elé ; peuzkölcsönük, adók, deficitek és az államgépezete mozog. A rabszolgaság eltűnt ós semmi féle alkalmatlan czéh intézm -nyek nem akadályozzák a szabad ipart, a politikai jogegyenlőség szabad tért nyitott a parlamentarizmusban és sajtószabadságban a népakarat nyiívánulásának, a nemzetközi jog népeket testvérekké változtatott. Minden, tniért a mu tbau annyi vér folyt, el vau érve és mé-is mindig tovább és tovább veti a socialismus sötét árnyát és íeuyegeti a társadalom jövőjét. Mai számunk hoz fél ív melléklet és Tőrök Péter magárjegyzéke van csatolva. ím