Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-22 / 8. szám

„IS V í It V X D K K.' Concert. Az ápril hó 4 re tervezett hangversenyre már javában folynak az előkészületek s a rendezőség élén álló Lefler Sámuel és Szlaboezky Imre fógiinn. tanárok a közreműködők felkérésében buzgólkodnak. — Hangversenyre készülnek, mint hiteles forrás­ból halljuk, N káilón. még pedig oly kiváló műsorral, mely már előre is érdeket ébreszt. Jósa Mártha kisasz­szony, dr. Jósa András megyei főorvosnak, a nyíregyházai társadalmi életből, műkedvelői előadások, hangversenyek­ről oly előnyösen ismert s nagyhírű atyjának geniálitá sát örökült leánya zongorajátékkal, Potássy János tanár felolvasással, Péchy Gábor szavalattal és a n.-kállói da­lárda fognak közreműködni. Czél: a ref. egyház által létesítendő negyedik iskola felszerelési költségéinél, f de zese. Úgy a szereplók, jniut a nemes czél iránti tekintet bő 1, remélni lehet, hogy a pártolás el nem marad s élve­zetes estélyre számolhatnak a uagykállóiak. — (íyászrovat. C engeri József és neje, szül. C engeri Z->u/.sáuna, ugy maguk, mint gyermekeik: Ju iska, Mihály, Kálmán és Gvula, valamint vejük: E;erc Géza ós számos rokonaik nevében, — szomorodott szívvel jelentik a szeretett mama és illetve nagymama üzv ('tengeri Stimmelné szül. Szekeres Juiiáuuá-uak folyó évi február hó 14-en, végelgyengülésben, életének 78 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult kedves halott hűlt tetemei — saját lakásáról — folyó hó 10 áu, délután 3 órakor fognak a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1891. február hó 15 Áldás emlékezetére és béke poraira! — Felolvasó estély. A polgári olvasó egylet választ­mányának — miként azt már lapunkban említettük megbizisábil egy bizottság alakult, melynek czelja a pol­gári olvasó egylet életének élénkítésére felolvasó estélyeket reudezni. A felolvasó estólyek sikere érdekében az elő leges iutézkedések már megtétettek, s nincs kétség az iránt, hogy e jótékonyczélu, s valóban igen fontos rendel tetésü estólyeknek a legfényesebb siker lesz megérdemelt osztályrésze, auuyival is inkább, mivel társad ilmuuk oly kiváló egyéniségei is kilátásba helyezték közreműködé­süket, miut dr. Jó,a András és Porubszky l'ál urak. A felolvasó estélyek rendezésének czélját és irány elveit kővetkezőkben adjuk: A felolvasó esélyek czélj« a polg. olv. egyleti élet élénkítése mellett, ónálló s lehetőleg törtéueti tárgyű felolvasások által i magyar törtenetet, továbbá jelesebb szépiróiuk prózai és költői műveinek előadása és ismertetese által a magyar irodalmit meg­kedveltetni, és az élettel közvetlenebb kapcsolatban állö tudomány szakok köréből vett uepszerü előadások által hasznos isinereteket terjeszteni. E czél elérésére szolgál­nak régibb és ujabb íróink szava asra alkalmas komoiy vagy vig versei illetve felolvasásra czelszerü rövidebb prózái, vagy ugyané czélra alkalmas verses munkái Figyelem fog fordittatui továbbá a termesze' és társa dal mi tudományok es ezekkel kapcsolatos kérdések könny ti fejtegetésére is. Az estély közreműködőiként oly egyének fognak felkéretni kii< már társadalmi szerep é-eiknél fogva biztositandj ik a sikert. A közreinQUö lésre ujánikoz> u szándékukat Mocsz Béla b elnükné. jelentik be. Ha oh egyén ajánlkoznék közreműködésre, kinek eueinü nvi vános szerepléséről a bizottságink meggyőződni alkalma nem volt, kívánatos, hogy előadása tárgyát a bizottságnak előzeteseu bemutassa, illetőleg pió5.i szavalatot tartsou A r. bizottság rajta lesi, hogy az estélyeket a közönség haugulata szerint tánczmulatság kövesse, Belépti dij >0 kr, mely teljesen az egylet könyvtárának gyarapításán fog fordirtatni. — A debreczeni artézi kut fúrása, melytől a piacz téreu megkezdett ártezi ku uuk sor-a van függővé téve, ez idő szerint már 785 méternyire hiladt. — A nagyváradi in. kir. bábaképezdéu az 1891. nyári tanfolyamra a beiratasol márci is hó 1—10-ig tartanak. Fülvétel végett szükséges okuiáuyok: Houossági s keresztlevél, valamint erkölcsi s orvosi bizonvitvánv Ke't Nagyváradon, 1891. február 15 én. Dr Kon >d Márkus. — Jótékony ezélu zártkörű táuczinulatságot rendezett f. hó 10-éu a t. dobi ifjúság, a helybeli kisded­óvoda alap javára, ineiv tekintve a/t, hogy a zajos farsangi napok Tisza Dobon étidig ily természetű mulat­ságokkal nagy ritkán tétettek élvezetesekké, oly szépen sikerült, minőt már a nmies czél érdekében is gyakrabban óhajtanánk. A kisded tánezhelyiség, mely mintegy 90 vendéget fogadott magába vidékrá: és helyből, a ropogás talp alá való nótáktól hang/ott világos reggelig. Az első és második négyest 29 pár táuczolta. Jelenvoltak a hö'gyek közül: Algyay Istvánná, Békéssy Gyuláné, B J­késsy Mariska, Bodnár Antalné, Bodnár Boriska, Bodolay Gizella, Böhmanu Armiuné, Dimuth Gyuláné. Deák Ida, Exinger Jánosué, Exinger Anna, Iléthy Lsjosné, Huszthy Béláné, Egyedi Gál Z-uzsánna, Jamell Béláné, dr. Jaksics Lajosué, Kovács Gizella és M itild. Krausz Regina, Lukács Ferenczné, Lucz Terézia, Marschalkó Mariska, Németh íren, Ida és Ilka, Rijba Jánosué. Zsephány Lesna, St in Bíláué és Gizella Steiner Ferenczné, Etelka és Miri ka, Szűcs Gáborné és Szűcs M u-it és Tóth Lijo né úrhöl­gyek Jövedelem volt 76 frt 50 kr, melybe felülfizettek: Bekéssy Gyula ur 2 frt 50 krt, Exinger Ferencz, dr. Jaksics Lajos. Dimuth Gyu'a urak 1 frt 50—1 frt 50 krt,. Jászberényi Dezső, Kutka Izidor, Rády József, Gyulay János, Lukács Ferencz, Neineth János, Ferenczy Sándor urak és özv. Szelhely Józsefné urnő 1 — 1 frtot, Komá­romi Miklós, Steiuer Ferencz, Rujba János, Steiu Béla, Algyay István, Tóth Lajos, Héthy Lajos urak és Egyedi Gál Zsuzsánna urnő 50—50 krt, kik is fogadják a ren­dezőség legforróbb köszönetét.. A kiadás volt 36 frt 50 kr, 40 frt tiszta jövedelem illetékes helyen egvideiüle" át-zámoltatott. — Lapunk legközelebbi, márczius 1-sei számához mellékelve kapják meg olvasóink Turö'c l'éter helybeli jóuevü kereskedő ez idei mag-árjegyzékét, melyre előre is felhívjuk a figyelmet. — Baleset. Kotrány Mátyás 58 éves napszámos a uapokban a nyirfa u»czán menve oly szerencsétlenül esett el a sima jégen, hogy két oldalbordája és bal karja eltört s valószínűleg belső elvérzés folytán rövid szenvedés után meghalt. — ,.A Hét" 7. száma mozaikszerű, tarkán váltakozó tartalommal jelent meg, czlmlapján Fraknói Vilmos czim­zeies püspök arc/,képével. Van e füzetben törtéueti czikk, archeológiai czikk, statisztika, életrajz, humoros novella, komoly elbeszélés, böjti predikáczió, egész koszorú szebb uél szebb költemény, politikai persifi ige, komoly elme futtatás. Szinte álinékodik az ember, hogy lehetett enuyi mindenfélét és mindenféléből ennyi érdekeset összeboro nálni. írtak a füzetbe: Fraknói Vilmos, Kóbor Tamás, Iványi Ödön, Prém József, Célio, Földes Béla stb., de legtöbbel a lap meg nem nevezett jeles belső munkatársai „A Hét" előfizetési ára: 10 frt, 5 frt. 2 frt 50 kr. Bekötési táb'ák egy-egy felévi folyamhoz 1 frt. 30 kr. Mutatvány számokat ingyen és béruietve küld „A Hét" kiadóhivatala VIII József körút 44 Csarnok. , A beteg Mobilban. — Egy katoi.a éleményei. — Gyermek koromban gyakran megálltam a kaszár­nya kapuban a fekete-sárga őrbóde előtt. Tisztelettel­jes távolból ué/.tein, hogy sétálgat körülötte lenyes, fel­tűzött szuron ával a baka. Az egé.sz dolog nagyon iej telmesnek tetszett nekem. Vajon miért őrzik ezt az üres bódét a katonák? keidéin magamban kíváncsian Közöl­tem a dolgot a fiukkal: de — be kell vallanom — hogy pajtásaim nagyon ostobák voltak. Végre is megnyugod­tam a gondolatban, melyet a többiek közö.t legvalózi Dübhnek találtam, hogy t i. a magyar szent korona van elásva alatta. Ettől fogva bizonyos pietással nézeg ttem a b.ikák vékony lábikráit, egész 13 éves koromig. Ekkor szerel­mes lettem és életnézetein lényegesen átalakul'.. Nem hajigáltam többi a ku'yákat, uem rángattam a misok csougetyüit és nem tartoltam czéllövészeti gyakorlatokat a szomszéd ablakaira Mindezen dolgok a tovatűnő ifjú sággal együtt elvesztették előttem varázsukat. Ez időben is gyakran láttam az órbódék előtt átázott, didergő kato uákat, vagy izzadságukat törülgetve, ha nagyon meleg volt. Ilyenkor könnyedén vállat \ontain és szilárd meg­győződéssel moudám: .Szamárság!" Ma is igy szoktam nyilatkozni, ha valamit uem értek. Nem is jöttem rá előbb, c-ak amidőn 0 felsége kék nadrágját viselhetni szerencsés lettem, hogy a silbu kolás, mily s-zrfölött fontos szoigálAt. Itt szokja meg a katoua, hogy önállóan c elekedj k; ugyanis vezényszó nélkül tehet a hód* mellett hat Up-t jobbra, hat lopést b 11 i-i És őr. is valami! Aztán az őrállás alatt annyi gondo latok támadnak — és miért ue lennének egy bakának gondolatai? M^g az is megeshetik, hogy valamelyik fel­talál valamit. (Például a kormányo/.ha'ó léghajót. Uchatius is . . . uo az uem ilyenkor fedezte fel uz ágyuját.) De kü önösen a/ért kívánatos az órái ás, mert kivált igy télen üdvös gyakorlatokat szerezhet a baka a kéz és láb el­fa y.isában Oh nagy szellem volt, aki a -ilbakolást kitalálta! Hanem ezt önök czivilek uem tudják niéltnnyo ni. <)•/. u­tén szólva, nem is csodálkozom rajta. Aki a katouasugnál ben mire 'em jó, nbból lesz a tiszti szolga us akt meg tiszti szolgának sem alkuima-, azt hazaküldik - civilnek. Aztán meg önökre hallgas son az euiber? Mit tudják azt u czivilek, mi miuden történhetik egy órálloniásoii ? Itt van például az én esetem Keinéuy hidegben álltaui posztol. Keservesei! ne/.t m, mint vált az orrom sötétpiros szint s hogyan inegy át lassaukéut a lila-kekbe. A feljebbvalók (én istenem, nekem mindenki feljebbvalóin!) egyre jöttek, mentek s folyvást tiizteleg­netn kellett. Kifogok rajtok, go.idoláin s kezein leeresztve a fegyveren, fejemet j>bb váluu felé fordítottam ós meg­álltam az órbódé előtt, mint egy szik a-z.il Hanem tnikor fel akartak váltani . . . akkor vettem észre, hogv nem tudom a fej:mot visszafordítani. Biz' az odafagyott! Hiába volt minden praktika: a nyakam vis-zavon­iia lauul megmeredt. M tsu;ip reggel orvosi 'zemléro m ütem. A .napos" ok egymás után gyülekeztek a századok betegeivel. Volt olt baka, tüzér, hu-zár, p-'k és áristotnos katona egy uagy gombolyagban ö.ss/uk verődve. Jött az ezredorvos ur is. Nos önke.tu.? szólt felem mutatva. Ezredorvos ur, jelentem alásui, uem tudom a nyakamat mozdítani. ti ni, hm. . . Bij, nagy baj . . Tudja mit? Fogok önt a kórházba küldeni Nem tudom miért: valami különös irtózat fogott el. Láttam, hogy a napos káplárok fejeiket c óvalják, a szegény betegek, kikre ínég ezután kerül a sor, nagyot sóhajlanak s mindenki szánakozva néz reám. Boszéltein valamit, de nem igen hallott senki. — Mert a századnál nem maradhat és akkor tni­c-inál ? Mond'ara, hogy bejövök a betegszobába. — No jó, hát itt fog maradui, szólt az ezredorvos vállait vonogatva. („Az ur a pokolban is ur!" véli bataillone inspec tions füluer ur Laboda, de csak félhangon meri mondani.) Félre állottam és végig néztem a szemlét. A két orvos fogat húzott., sebet metszett, kinát és dowar port osztogatott, gégét vizsgált és círből mosogatást végzett tarka összevisszaságban vagy 30 embernél. A beteg kato­nák türelmesen, szó nélkül állották, csuk néha nyöször­gött egyik-másik keservesen. Arra ráfogták, hogy oláh. — Bolondság, bolondság! Az egé.sz világ egy nagy bolondok háza. Mondja a testes segédorvos, miközben blousába ipirkodott belejutni. Du. képzeld egész nap kint vagyok a jégpályán. Ott van Kőrösmezey tanárné is a leányával: jól mulatunk. A kisasszony, ha el akar esni, mindig nagyot sikolt, hogy siessek hozzá. . . El akarják velem vétetni. Ha-ha ha! Elébem állott és egy ó német keringő dallamára torkaszakadt; ból énekelni kezdte: — Eukintes, enkintes, kommens' tanzen mit. Átkarolt s mielőtt, megadályozhattam, volna, repült velem a hosszú termen keresztül. Kardja csörömpölt, mikor a hályhához, a szekrényekhez, vagy lábainkhoz ütődött. Az ajtónál hirtelen kiugrott a folyósóról s kiál­totta vissza. — Ala-szolgaja. — Mindig iiyen. Mentegetőzött az ezredorvos. Katonai illeni szerint ugy tettem, mintha a beteg­szobát vizsgálnám. Hosszú, fehér torem ez, nyugatra néző ablakokkal, melyek szabályszerűen 15 centiméternyire éjjel nappal nyitva vannak. Egyik oldalon ágyak és szek­rények, másikon kályha, asztal és egy mozsdó szekréuy. Két ablak között a falon tükör lóg, melybe, ha belené­zünk, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy nem hasoulitunk magunkhoz. E^y sarokban kézi gyógyszertár, benne ki­sebb nagyobb üvegek állanak glédábau a poros dobozok mellett. A legalsó polc/on nagy köteg gyapetou ogv ska­tulya subiczk és egy bekenós kefe, a gyógytár tetején pedig egy papír doboz „Tabak" felirattal az ápoló gyön­géiről tesznek tanúbizonyságot. 11a végül megemlítjük azt az egynehány poloskát, azt hiszem a bútorzattal teljesen készen vagyunk. — Du schau', milyen kölyök! Rohant vissza az aj'óu a segédorvos. Egy 4—5 éves gyermeket húzott inkább, mint vezetett karjánál fogva. A ruha rongyokban fitye­gett testéről, arczáu, ke/én régi piszok nyomai; látszott, hogv már is sok nyomort állott ki szegény. Amint sza­badon érezte karj.it, rohant a meleg kályhához és resz­kető, vörös hezeivel magához ölelte. A segédorvos gyönyörködve nézte. — Ruinuuy ? A gyermek nem szólt. — Deutsch ? Mély csend. — Magyar? A szegény, didergő iiu fe veti egy pillanatra szemét, és elkékült ajkai megmozdulnak. — Zsidó. Nekem úgy tetszett, hogy valami mely fájdalom rezgett g/.avában. Az ezredorvos bosszúsan morgott valamit a köonyel­müsegról us kardját felcsatolva eltávozott. Délután iskolázás volt a beteg szobában a tábori egészségügyi szolgálatról. Óh, minálunk uagyou iskoláz­nak ! Vau lövész iskola, altiszti iskola, Író iskola, képző iskola, iskola a fegyvertauból, tábori szolgálaiból és a német nyelvből, sói a toruából és a vívásból is. Két napos katona voltam, mikor a többi ujouczokkal együtt beren­deltek a legénységi iskolába. Führer ür Szljjirtó volt a professor. A katonai rangokat ad a eló. Hát jól tigvá/zanak. Nekem vau három csella­gcim : en vagyok a führer úr. Eunek itt kettő van, ez a káplár űr. Az ott a sarokban a fr.ijtcr. .Azután vannak a ii-ztek. Ezek közölt legalábbfaló a hadnagy. M íjt el­mehettek. A gyakorló téreu is iskolázunk. — A katonának nemcsak parancsokat és jeleket, de az intéseket is érteni kell. Például mindenki csinálja, amit én csinálok. Látjuk, hogy az őrnagy ür négykézláb áll. Rögtön az egész batailloue négykézláb állott, hogy Csak ugy csörömpöltek bele a fegyvereink. Ah, szatnirak, lefeküdni. Lv le egészen a fűre! Éo uem tudok; mert potrohos vagyok. Hanem holnap lovon leszek ós akkor jobban fogok nektek mutatni. A uagy beteg szobiba lóczáka: czipeluek s mielőtt az orvos eljött volna, nz altisztek vizsgálják a legénységet. — Milyen az a meleg borogatás, Karacs? — Mikor jeges vízbe mártjuk a kendőt és aztáu I tesszük rá. Volt a bölcs felelet. — Az ott ni! Hányféle ájulás van? — Kétféle, ugy mint marsközben és öntudat nélküli. — Miről ismerjük ezt meg? — llogy a szeme káprázik ? — Kinek? Neked, szamár? A katonának, tnikor be van hunyva, kérem alásau. — Ilapák! Jön az orvos úr. O is tovább kérdez. Honnan ismeri meg, káp ár, hojy valaki meghalt? — Meg vau sárgulva-feket ed ve. Az már mégis hyperlojalitás lenne a bakától, gon­dolám Az orvos sem állta szó nélkül. Talán az órája ? kérdezto gúnyosan, megütögetve ujjával arczának legkiállóbb részét. — Nem; hanem a bábája. Felelt a vitéz ür. És mi vau egy tetszhalottnak? A katoua hallgat. Nem tudja? Annak van egy sárga kiuéz. Most pedig fogunk tovább iskolázni. Itt megtudjuk, hogy a tüdő rugauyos, mint egy spongia és van neki lyuk ... ha lőttek rajta s hogy a vizbefultat mindenekelőtt ki kell a vizből húzni és csak azután feléleszteni. Csodálattal értesülünk, hogy a szív­szélhűdés osztrák-magyar nyelven : „szíves guta." Mikor pedig a halottat temetik, fognak levetkezui szépen ütet és ráöateni meszetet. (Tudós káplár urak rögtön kiiga­zítják: szemetet) Azt uo, dehogy nem! Mesz . . . szet 15 cm., vagy még vastagabban. A legénység pedig ásítozik, bóbiskol a melegre fűtött teremben. Van, aki hallhatóan horkol. Ennek a szomszédja titkon egy egészséges fricskát ad s arra „ú^y néz wild lierura, mint a macska, mikor villámlik." Olyik az egész magyarázatból egy árva szót nem tud. Az ilyen megérdemelné, hogy a sírkövére felirjtk: ..Élt a világban, mint egy koffer!" Egy szép reggel atyám meglátogatott. Nagyon boldog voltam; annyira, hogy megfeledkeztem magamról és a szigorú ti alom ellenére felöltöztem és átvezettem az ön­kéntes szobába, hol zavartalanul társaloghattunk. Fogadni mernék, hogy különösen bakfis olvasónőim égnek a kíváncsiságtól: hogyan fogom leírni az önkéntes szobát? Síjnálom; de ilyen illetlen éget nem követhetek el. Hova gondolnak? Hisz' ez kaszárnya! Csak azt akarom mondani, hogy soha uem fogom elfelejteni, milyen jóságos tekintettel nézte — még a puskámat is. . . . Elbücsuztunk s én itt maradtam betegen Mind­amellett reményem van, hogy valamikor még tekintélyes ember leszek, nagy hazafi kinek a (kereszt)-nevéröl utczákat neveznek el Nyíregyházán. Hanem azért ma is azt mondom, hogy a katona az Isteu első teremtése! Természetesen a doctor juris után, aki kétségkívül mégis legkülönb a teremtett lények sorábau Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents