Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-22 / 8. szám

..IN V í K V I D É K". A turfa-ip rról. — Emlékirat Kállay Andris fj.spin Úrhoz. Irti : Bleuer Mór. — (Folyt tás.) Érthető, hogy a turfa természetes állapotában a termőföld talaja Ulatt valóságos elszigetelőként működik, a termőföld és az altalaja közt — fe'illről vagy alui'ől eredő uiiudeu uedvesseget magába sziv s visszatart és e?ak akkor adja tovább, mikor mennyiségével már többé meg nem bir, de akkor a többlet a felső rétegre is vészthozó — a törekvés e káros hatású réteg kiirtására, vagy hatásának semlegesítésére irányult. A kétszáz év óta gyakorlatban levő eljár isik még ma is mind fennállanak és azok it sorbau szem'.élhetjük. E!ső kezdetleges elbánás: az égés; egy szál gyujtófi kell hozzá, eunyi az egész. Németország é zaki részének szí mos lápjain még ma is divatban van, noha „'ápjgetés elleni szövetkezetek", egyletek, hatóság és törvény is küzd ellene. Nagy érdemeket szerzett Dr. Ramp au, ki iránti hálából honfitársai rendszerét: Rampeau cultu ráuak nevezték el, Ő nagy szabású canalasitio, homok borítás, composzt mű'rágyák alkalmazásával lápjait oda művelte, hogy a valamikor 1—2 márka jövedelmet adó terület 20 márkát, sőt többet hoz. Sok helyen a tu'fa képződés koráu megakadt és ott c -ak c-ekély méretű világos barua, korhadásnak indu't szétinálló réteget találu ik de ezeu vékony turfa réteg elmozdítása is üdvös. Ily helyekeu ősszel, mélyen szántanak, mi által a tur fa a levegőre kerül, téleu átfagy, tavaszszal ázik, levegőn mindjobban szétmállik és ha tavaszi szántás előtt még jó szálas trágyát kap, talaja minden ujabban fölszántott turfa réteg után. javul. Kísérletet tettem ez irányban Sak féle 20' re leereszthető uagy mélyitő ekével és a felforgatott turfát leszedettem; az e téleu fordittatik altnozásra. Jó leuup, ha oly eke construáltatuék, melynél a vonójószág mindig a felső talajon járna, mert G ökör közül a 3 barázdás folyton süpped és dü edezik. Magasabb cultur uiveaut foglal el a turfa bányászata, melynél ismét több emelkedő lépcsőzettel találkozunk. Első a kézi turfa-nyerés; midőn a turfi alkalmas kézi eszközökkel ásatikés tisztán emberi mu lkával száii: tátik és hordatik össze. Az eként nyert turfa tüz 'lésre és altnozásra használható s leginkább helyi szükséglet fedezésére számit. A közi turfa magasabb értékesítése akkor áll elő, midőn a száras szálas turf i — olyatén szerkezeti gépek segélyével, mint a szeges cséplőgépek dobja — szétcpbáltatik és prések, által 1 m magas és 60 cin. vastag csomagokba préseltetik, minden oldalon 3 lécz és 3 sodrony segélyével összefoglaltatik. Ez eljárás sal a külöuben uagytérfogatu tuifa könnyen szállítható lesz, mert ily állapotban egy vasúti teherkocsiba 100 mm. helyezhető el. A szétezibáláskor képződölt, porturfa ugyan ily elcsomagolással kerül forgalomba. A technika is felkarolta a turfa értékesítés kérdését; közzel 100 kisebb nagyobb gépgyár foglalkozik a turfa előállítására szánt gépezetekkel. E'ek közül már fenntebb jeleztem a kézi (-.zálas) turfának magasabb értékesítését czélzó gépezeteket De ennél fontosabbak azon gépezetek, melyek a nedves talaj, sőt az álló vizekben létező (us/.ó) lápok kiszedését és értékesítését teszik lehe tővé. Valamint a közönségesen előfurduló turfának maga sabb mérvű értékesítését, mint finomabb, s ít a fa és kőszénnel versenyképes tüzelőanyag előállítását és legnagyobb távolságokra szálllithatását teszik lehetővé. Minden turfa telepen az utolsó képződésü, tehát a legfelső réteg, mely a felső termjkenv talaj alatt közvetlen kezdődik, az időjárás és g izdasigi haszo ivétel behatása által nagyrészt korhad Isba ment á' és földdé vilik; ezen réteg uem alkalmas bányászatra. Az alatta lévő sárgás barna, laza szövetű, m g szinte könnyen szétmálló, a kihalt növényzetnek gyakran még élő gyökereivel áttört turf t kézi elbánás esetén helyi szükségletül még használható. Gépi kezelés esetén az alsóbb rétegek anyagai közzé vegyül és a prés-turfa miuőségét nem alterálja. L°f'*lé mindig nehezebb és sötétebb s/á'a* turfa réteg k köve:keznek, melyek ugy kézi, mint gépi kezelés esetén akár tüzelésre, akár ipari czélokra egyaránt alkalmas anyagot adnak. Talajunk sötét-barna sziuii érett turfirétegei, melyek tömörségük és sulyuk által tűnnek fel, s melyeken a növényzet gyökérrost-szálai már uem láthatók, a legértékesebb tüzelő anyagot szolgáltatják; de mint kézi turfa aem kezelhetők, mert természetes állapotban a levegőn (száradás közbon) széthullatlak. Mig tehát a kézi turfa leginkább a szálas turfával foglalkozik, a gépi turfa ipar valamennyi rétegeket együtt és egyszerre veszi kiakníás alá, tehát a turfa-rétegeket teljesen hiúzná ja. Meg kell emlékeznem a turfa rétegek alatt elterülő talajról, mely rendeséu homok, fövény vagy szürke-agyag és mélységénél fogva többé-kevésbé vizenyős. Ugy a turfa rétegek úsztatott földes hordalék, miut a turfa kiszedése alkalmával, esetleg az altalajból közzé vegyitett föld, a turfa tű/,fejtő képességének nagy hátrá nyára szolgál, és a tüzelő agyag höegységét (Ciloria) tetemesen leszállítja, mert ezen földes részek nemhogy hőt fejlesztenének ki, de elégósökre idegen s magas hőkifejlosztést igényelnek. Ezen hordalék képezi elégés után a salakot, mely hamu közzé vegyülve, az elégetett anyag jelentékeuy részét teszi. Olyan turfa, mely 20% nál több hamu és salak hátrahagyásával ég el, a közforgalomban lévő más tüzelő anyaggal, szénnel, fává', nem versenyképes. Mielőtt tehát turfa.rétegeink értékes téséhez fognánk, szükséges, hogy tartalmát vegyileg megvizsgáltassuk. A vegybomlás alkalmával kitűnő szerves és ásványi tarta lom, főleg pedig a hamu hányadja, a hegységek magassága fogják a kellő irányt megjelölni. Második, nem kevésbbé foutos feladat az, bogy a turfa ipar megindítására szakavatott rendezővel bírjunk. Világo-', hogy a munkások kétdése nem kevésbé funtos, mert az ügyes és intelligens mu kás nemcsak a maga részére magasabb nap-zímot keres ki, de a muuka adónak is olcsóbb munkát végez, miut az ügyetlen. A nép ügyessége minden gazdasági és kézi munká tál biz tosíték arra, hogy a turfa-iparhoz is könnven hozzászokik, es e részben nvugodtan foghatunk bármily terjedelmű' turfa-ipar létesítéséhez. Szükséges a munkások fogadását kellő időbeu. tehát előre eszközölni, kogy a felette fontos szárit isi és behordási inuukához, melynek ideje az aratás és cséplés idejével össze-esik, hiányt, és kárt ne szenvedjünk. Fontos előintézkedést igénael még a turfatelep m, esetleg a bánya-alján létező vizek részére, a iefolyhatásról előre goudoskodui. (F»lyt. köv.) GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1891. február 21-én. A gabuna-csainoknál Hurgouj a 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marba bús 1 > —.44 liuza íjj kiio 7.4 J 7 65 Borjú üús 1 > —.44 líozs 100 » 6.35 6 55 Sertés hús 1 > —.48 Árpi 10J » 6.5J 6 60 Juh hús 1 > —.36 Zab 100 » 6.ÜO 6.80 Háj 1 > KukoriczalOO > 6 30 6.3'J Diszud-zsir 1 > —.77 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 > —.46 Paszuly 100 » —.— —.—. Faggyú (nyers 1 1 > — 22 Szesz literenként -53 54>/

2 Zo'dség 1 csomó —.03 I'iaczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Uorao 1 kiló —.19 Írós V1J 1 liter -.60 Lenese 1 » — .20 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 » —.15 S/éuu 100 kilő 2.80 Zsemlye-liszt 1 > —.14 Szalmi (t;ik.) 10J » 1.4 i liuza-liszt 1 > —.14 liikfa ! köbjitr 3.Bar>:akenyér-liszt > — .11 Töltyfi l > 2.80 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. A magyar JNyilt-tér. orsz. szövetkezete piriczéjéb;jl lfitiino minőségfii bortermelök liitttl asztali borok

3 mint v.ic.i, bndai, i eszmélyi, magyaradi, visoniai, hegyaljai stb., literes palaczkokbau 45, 50, 55 krért, úgyszintén mindenfele pecsenye és csemege-borok jutáuyos árbau kaphatók : H O F F M A N ADOLF l<i/árólaj(Og raktárában. Hord'i vételnél feltüuö olcsó árak mellett direct a szövetkezet pinczéjéböt kapji a megr.-ndeló a bort. BW" Kii önös figyelembe ajánlom: run, tea é< ;nflol teasüteményekkel g 'Zdagon filszprelt rakUramnt. KitUuö ta.j téli alinálc. Naponta friss szepesi virsli. Árjegyiéket készséggel küldök. gy ige" jó 7A|10'ni*q jutányos áron .arban levő ^VII^UI íl k, dvező fe

l_ tételek mellett eladó. Bővebb felviláI gositással szolgál szívességből e lapok I ki dóliivatala. (72-2-1) Hirdetmény. Egy teljes és gazdag berendezésű, jó kar "ball 'evő kovács szerszám jutányos ároil eladó. Bővebb felvilágosítással ízo'gál, és levélbeli megkeresésekre válaszol, Sényőn u. p. N ipkor a község kovácsa ZatUTSCZky JánOS. Községi mén Lövő-Petriben (p. Kisvárda), 170 cm magas pej, igen szelíd, kitűnő hágó, 6

1!, éves, 3 évvel ezelőtt Mezőhegyesről hozott, eladó. Megtekinthető Molnár Lajosnál helyben |

9.i.

1

} 9MJ9MIM9 ®IIMIi © Czenter-királdi kössónbányák é vállalata, ! Tisztelettel értesítjük a n é. közön- J séget, hogy bányavasu u ik üzembe vétele folytán azon helyzetbe vagyu ik, hogy • kitűnő minőségű kocska vagy darabos kőszénre szóló rendelményeket. azonnal eszközöl- • hetünk. A kőszén ára a czenteri vaspálya- g udvarig szállítva 35 frt koc-irakomá- • nyonként,. (71-3-1) 5 R üdülések intézeudők g MELCZER GÉZA és TÁRSAI % czenter királdi kőszénbányák vállalatához ^ Misko'czra vagy Budapest V., váczi-körút 46. ^ ••HM !•»•» it »• ?•••• Hirdetmény. Dr. FLE iMANN SÁNDOR egyetemes orvostudor és ÜT fogász, minden a fogászati szakba vágó műtéteket (ploinbálás, fog- és fogsor betétei) végez. ÍSST" Lakása: Myiregyhiza, iskola utcza 15. sz. vásárol Steni Emánuel fia czég. Ad. 78G8.X 1890. Hirdetmény. Nyíregyháza város tnlajdonát képező gőz és kádI fürdő folyó évi ápril 1 étől 1894, márczius 31-éig terI jedő 3 évi időtartamra bérbeadatni szándékoltatván^ e czélból a nyilvános árverés folyó évi február hó 23-ik ! napján délelőtt 9 órára a városháza gyüléstermébe kitüzetik, melyre a bérelni száudékozók ezennel meghívatnak.' (57-3 3) Kikiáltási ár 3000 forint évi bér. Bánompénz a kikiáltási ár 10% ja. Árverési feltételek megtekiu hetők hivatalos óra alatt a polgármesteri hivatalban. Kelt Nyíregyházán, 1891. február 1-én. Bencs László, Jlájerszky Béla, p lgárinester. főjegyző. Hirdetmény. A kisvárdai közbirtokosság tulajdonát kép ző kisvárdai várterület, az ott levő s porczelláu-kádakka! ellátott, fürdővel, zuhanynyal, nyári táuczteremmel és fedett kuglizóval esyütr 1891. év május 1-só napjától kezdve 3 évre bérbe adandó. A bérleni száudékozók a feltételeket a közbirtokosság képviselőjénél — llrabovszky Rudolfnál KísVárdán — bármikor megtekinthetik, esetleg a szerződést is megköthetik. (64 —3—3) 1702./1891. á. ü. számhoz. Árverési hirdetmény. Szabolcs vármegye árvaszéke mint. gyámhitóság részéről ezeuuel közhírré tétetik, hogy a< Ujfehértón elhalt Molnár Ferencz kiskorú árvái tulajdonát képező s az uj fehértói határban fekvő összes külső ingatlanok s azok tartozékai 1891. év márczius hó 5-ik napján délelőtt 9 órakor Ujfehértó községházánál nyilvauos árverésen haszonbérbe adatni fogn ik, nemkülönben a kiskorúak tulajdonához tartozó gazdasági felszerelések, igavonó s egyébb lábas jószágok ugyanakkor készpénz fizetés mellett árverésen eladatnak. Az árverési feltételek Szabolcs vármegye árv (székénél, ugy Ujfehértó községházánál bármikor megtekinthetők. Kelt Nyiregyhá'án, Szabolcs vármegye árvaszékéuek 1891. év február hó 13 áu tartott üléséből. Nóvák Gyula, (g3_3._2) árvaszi-ki elö dó, mint kínüldött% A # 2 Szabolcsi hitelbank £ jutányos áron a nyíregyházai Ca-ino-egylet részéről egy gula- és teke-játékra alkalmas teke-asztal. Okolicsányi G z;i (73—3—1) e. t

itkár

. Zsák eladás. Néhány ezer használt jó zsák darabja 18 krjával eladó Nyíregyházán. Nagyobb vásárlás mellett árengedmen

y' Bergstein Lajos (16_3_3) fakereskedő. y * Wyiregyháxán TOSZ Í'S olild mindennemű bol- éa killföldi értóKp ipiroknt, úgymint: állami értékpapír

ok, részvények, elsőbbségek, záloglevelek és sorsjegyek

et Arany és ezüst pénzeket bevált. Sorsjegyek szelvényeit, valamint kihúzott sorsjegyeket leszámítol. Értékpapírokra jutányos kamatlab mellett legmagasabb összegű előleget ad. (51-52-3) * * Yr X X X X X X X * * & X X X X