Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

XII. évfolyam. 47. szám. Nyíregyháza, 1891. november 22. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >Iefr.jelenil£ lieteiilcint egryszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre . _. . . _ • . . . 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két íorint. Az elö$zetési pénzele, megrendelései: s a lap szétküldésc^i ^iif y^an leendő felszó­lamlások J<) Int 'Shil q7t/\k iadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánó-zky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési díjak' a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. .... , . ' J „.„,.. . , . . . , , ... Minden négyszer h isabozott petit sor egytztr Bérmentetlen levelek esik ismert kezektől cözlése 5 kr. ; többszöri közlés esetében 4 kr. fogadtatna* el. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­A kéziratok csak világos kívánatra s az ; dete's után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza. K nyílt téri közlemények di^ja soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: ttoldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. és Vogler 11216. K. Hivatalos közlemények. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Győr sz. kir. város polgármesterének 6749/891. sz. alatt kelt megkeresését másolatban szabályszerű nyomozás és intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a polgármester közvetlenül, a községek elöljárói pedig az illetekes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. november 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) (>749/891. tan. Győr szab. kir. város tanácsától. A tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Van szerencsénk hivatalos tisztelettől megkeresni a tekintetes czimet, hogy Rappel Béla kereskedő segédet hatósága területén nyomoztatni, feltalálása esetén illetőségi viszo­nyaira, s különösen arra nézve, váljon nyert-e valahol munkakönyvet s mily okmány alapján, tüzetesen kihallgatni, az eredményről pedig minket az esetleg felveendő jegyző­könyv kapcsán értesíteni szíveskedjék. Győrött, 1891. évi október hó 28. Kiss Ferencz, polgármester-helyettes. 4635. Kórh. , —1891 * SzaboTcsvarmegye ahspanjatol. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Alkalmazkodás és közhírré tétel végett értesítem, hogy pátrohai illetőségű Mészáros Etelka a nyíregyházai kir. törvényszék 9772/891. P. számú Ítélete folytán az 1887. évi XX. t. cz. 28. íj-ának a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1891. november 6. Miklós László, alispán. ^O&Kxirh. Szabolcsvármegye alispánjától. 189 1. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Közhirrététel és alkalmazkodás végett értesítem, hogy . polgári illetőségű Kovács Borbála, a nyíregyházai kir. ftrvényszék folyó évi 9744. számú ítélete folytán az 887. évi XX. t. cz. 28. §-ának a) pontja értelmében ondnokság alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1891. november 13. Miklós László, alispán. 11373 K j-g^-j—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Arról értesítem, hogy Karász községben Zicherman Lajos „'Juhai között a rühkór ismét fellépett, s ezokból a juh állomány továbbra is zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1891. november 14-én. Miklós László, alispán. 2903/891. K. Körözvény. Folyó évi november hó 9-én Nyir-Baktán tartott országos vásár alkalmával Rába László Szatmármegye gebei lakos kárára egy drb. 3 éves szőke szőrű, csákó szarvú, bal farán ismeretlen betűvel ellátott ökörtinó elszaladt.] Körözendő és eredmény esetén ezen főszolgabiróság értesítendő. Nyir-Bátor, 1891. november 17. Vay, főszolgabíró. 4017/891. K. Árverési hirdetmény. Mártonfalva község t. képviselő testületének 36/891. kvth. sz. határozata folytán a község által a magas állam ^kincstártól haszonbérbe bírt italmérési joga f. év november hó 26-án a községházánál az 1892-ik évre árverés utján alhaszonbérletbe fog adatni, miről árverelni szándékozók azzal értesíttetnek, hogy az árverési feltételek a község­házánál a hivatalos órák alatt niegszemlélhetők. Mártonfalva, 1891. november 9-én. Lengyel Jenő, jegyző. Koroknai Imre, főbiró. 3832. K. 1891. A n.-kállói járás főszolgabírójától. Körözvény, Orbán Miklós 11 éves fiu, folyó év október hó 6-án atyjának Geszteréd község határában a Goldstein Mózes tanyáján levő lakásáról ismeretlen okból és ismeretlen helyre távozott, azóta oda vissza nem tért; távozásakor fehér vászon inget, lábravalót, szürke színű mellényt, hasonló színű és szövetű ujjast és szalmakalapot viselt. Személyleirása: korához mért nagyságú, zömök testalkatú, kék szemű, szőke liaju, különös testi jele nincsen. Nyomozása és feltalálás esetén alulírott hivatalnak ertesitése kéretik. Nagy-Kállón. 1891. év november lió 7-én. Zoltán, főszolgabíró. 10368. K. —j-ggj Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a f. év október hó 1-étől életbe léptetett egységes (zóna) idő behozatalát magyarázó 69581. számú körrendeletét köz­hírré tétel és megfelelő alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1891. évi október hó 22-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter, 69581/eln. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóáágnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák f. hó 14-cn 55626. sz. a. kelt átirata szerint folyó év október hó 1-vel vagyis a téli vasúti menetrend kezdetével a hazai összes vasutak forgalmában egységes (zóna) időszámítás lép életbe. Neve­zett miniszter úr ugyanis tekintettel azon szoros kapcso­latra, mely egyfelől a vasutvonalok, másfelől pedig a posta­járatok menetrendje között fennáll és figyelemmel arra, hogy a posta- és távirdahivatalok hivatalos óráit is rend­szerint a vonatok közlekedési idejétől függő postainditások­hoz és érkezésekhez mérten vannak megszabva: folyó évi október hó 1-től kezdve a posta és távírda hivatalok szolgálatában is a vasúti egységes (zóna) időszámítást lép­tette életbe és elrendelte, hogy ezen naptól kezdve az összes hivataloknál a napi működés ezen egységes időnek megfelelően szabályoztassék, a küldemények felvételére megszabott záridők, valamint a posták indítása és érkezése ugy a vasút mentén, mint ettől' távol fekvő hivataloknál e szerint állapíttassanak meg, közúti postajáratok közle­kedési ideje a járatjelzőkön, óralerveleken stb., a táviratok feladási, érkezési ideje, szóval minden a szolgálatot keze­lést illető időnek jelzése a zóna idö szerint történjék. Ezen vasúti zónaidő viszonyítva a helyi időhöz Budapesten 16 perczet késik, az az midőn az egységes idő szerint déli 12 óra van, akkor Budapesten a helyi idő szerint járó óramű 12 óra 16 perczet mutat. A magyar korona terü­letén fekvő fontosabb helyeken a zóna és a helyi idő közti külömbségről a következő táblázat nyújt képet: midőn a zóna időszámítás szerint déli 12 óra van, akkor Fiúméban a helyi idő 11 óra 58 perez Zábrábban „ , l'2 , 4 „ Sopronban , , 12 „ 6 „ Nagy-Kanizsán , 12 , 8 „ Pozsonyban , „ 12,8, Pécsett „ 12 , 13 Ruttkán , 12 „ 15 Szegeden , „ 12 , 20 , Zimonyban , „ 12 „ 21 , Temesvárott „ „ 12 , 24 „ Kassán , „ 12 , 24 , Aradon „ 12 „ 24 , Debreczenben , „ 12 „ 26 , Mező-Laborczon , „ 12 „ 27 , Nagy-Váradon „ „ 12 „ 27 „ Ó-Orsován „ 12 „ 29 „ Munkácson , „ 12,31, Kolozsvárott , , 12 , 34 , Mármaros-Szigeten , „ 12 , 35 , Nagy-Szebenben , , 12 , 36 „ Brassóban , , 12 , 42 , Midőn pedig Fiúméban 12 óra, akkor zónaidő s zerint 12 óra 2 perez Zágráb , , „ , 11 „ 56 „ Sopron „ „ „ „ 11 „ 54 „ N.-Kanizsa , „ , ,11,52, Pozsony t» » » n 11 óra 58 perez Pécs rí V n » li 47 » Ruttka » n u 45 » Szeged •v n * U 40 » Zimony „ » u » 39 n Temesvár . n V 11 36 » Kassa •v V •» n n „ 36 n Arad n Jf „ 11 36 n Debreczen y, « 11 „ 34 V M.-Laborcz JJ » n 11 33 n N.-Várad „ „ . n 11 33 n Orsova » J! „ „ 1,1 31 n Munkács 7) J» tt n . 29 n Kolozsvár H w » „ 11 w 26 n M.-Sziget IS » » » 11 . 25 j? N.-Szeben V J) » „ 11 24 X Brassóban V -n n » 11 18 n Addig, a mig a vasúti zóil^'dő az általános polgári időre át nem megy, aizon posta- és fávirdahivataloknak, melyek a táblázatban megnevezve mindenek, azon megnevezett helyek idejéhez kell alkalmazkodnak, melyekhez födrajzi fekvésűket tekintve legközelebb HH^ a szoboszlóí, pesti hivatalok a debreczeni, a károlyv<j ro s' P°sta és táv­írda hivatal a zábrábi stb. időhöz számítja ill ej é t' A keres­kedelmi miniszter úr ez alkalommal az órá>. ,<:n ak minden­nemű hivatalos okmányokban és iratokbeu >' a'ó jelzése tekintetében az eddigi módnak megszüntetésével! íöji'endelte, hogy a f. évi október hó 1-től kezdve az .esti ti órától reggeli 5 óra 59 perczig terjedő időben az órák római, a reggeli (i órától esteli 5 óra 59-ig terjedő időben pedig valamint a perczek általában arabs számokkal jeleztesse­mek. Ezekről tudomás végett oly felhívással értesítem a .törvényhatóságot, miszerint intézkedjék, hogy a törvény­haitióság területén lévő hatóságok és hivatalok a posta és távirdával való érintkezéseikben a vasúti zónaidő számí­tására figyelemmel legyenek. Budapesten, 1891. évi szeptem­ber hó 26-án. A miniszter helyett: Lakács György, állam­titkár. Tisztviselőink helyzete. Nincs valami különösebb alkalomszerűsége, hogy etzel a kérdéssel most foglalkozunk, de ez az ügy, a maga megoldatlanságával és általános érdekű voltánál fogva érdemes tárgya azért a nyilvános megbeszélésnek. Különben is függő kérdés ez, egyik sarkalatos pontja a mai kormány programmjának. S tisztviselőink helyzete nem csak őket magukat illeti, mert anuak rendezése a nagy közönségnek is fontos érdeke. Nem képzelhető, hogy lenne politikus, képviselő, publicista, nerazetgazdász, vagy bárki a társadalmi osztályok különböző rétegeiből és különböző foglal­kozásaiból, aki be nem látná azt, hogy nemzetünk erősbödése és annak értéke nagyobb arányokban csak akkor fejlődhetik fokozatosan, ha — a közvet­lenül termelő osztályokon kivül — az úgynevezett — értelmiségi keresetnek legintelligensebb elemei, t. i. az ország összes tisztviselőinek immáron tarthatat­lanná vált helyzetén gyökeresen, a törvényhozás utján segitve lesz. A tisztviselőknek és egyéb az állam szolgála­tában álló ezer meg ezer szellemi munkásnak hely­zetével nem csak foglalkozni kell, de azon segíteni is, mert nemcsak számánál, de sokkal inkább hiva­tásánál fogva nagy fontosságú társadalmi osztály a tisztviselők és hivatalnokok egyeteme. Uj osztály ez — úgyszólván — közéletünkben. 1848 előtt oly csekély számú volt, hogy a társada­lomban, néhány nagy tekintélyű és befolyású tagján kivül, alig jöhetett számba, már csak azért sem, mert az udvari kancellária Bécsben székelt, a budai helytartótanács és fiók udvari kamarán kívül s a megyei tisztségeket betöltötteken kivül, mely­tisztségek „nobile officium" voltak és élethivatásnak nem voltak tekinthetők: az országban alig néhány bánya-hivatalnok, só-tiszt és gazdatiszt által volt képviselve. Mai számunkhoz fél ív melléklet vau csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents