Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-15 / 7. szám
N V í 11 V I 13 K Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A főszolgablráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. királyi földmivelési miniszter 72668/V1—10. számú intézvényének másolatát tudomásul vétel és alkalmazkodás czéljából kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1891. február hó 3-án. Miklós László, alispán. (Másolat'.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 72l>08/VI—15. sz. Valamennyi törvényhatóság alispánjának és t. h. j. felruh. város polgármesterének. Több Ízben előfordult azon eset, hogy a hajómalmi kihágások után beszedett pénzbüntetések tárgyában kelt jelentések és felterjesztések a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz intéztettek. Miután azonban a hajómahni ügyek az 1889. évi XVIII. t. cz. értelmében megállapított ügybeosztás tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur és hivatali elődöm által 1890. évi június hó 8-án 1500/eln. szám alatt kibocsátott rendelet alapján a volt közmunka és közlekedésügyi minisztérium ügyköréből a vezetésem alatt álló minisztérium hatáskörébe utaltattak : figyelmeztetem a czimet, hogy az ezen ügyekre vonatkozó összes jelentéseit és felterjesztéseit közvetlenül hozzám intézze. Budapesten, 1891. január 15-én. A miniszter helyeit: l-'ejér. - 90 5' ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A Járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A felvidéki magyar közművelődési egyesület elnökségének, a felvidék idegen ajkú lakosságának nieginagyarositása ügyében vármegyénk törvényhatóságához intézett kérelmét másolatban oly felhívással közlöm, miszerint azt a közönség körében megösmertetni, az egyesület részére tagokat gyűjteni, s azok névsorát hivatalomhoz beküldeni szíveskedjék. Miheztartás végett tudatom, miszerint az egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai vannak, a kik közül az alapítók egyszer és mindenkorra 100 frtot. a rendes tagok évenként 2 forintot, a pártoló tagok pedig évenként •'.<> krt fizetnek az egylet pénztárába. Kelt Nyíregyházán, 1891. február lié> 4-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 043. szám. A felvidéki magyar közművelődési egyesülettől. Tekintetes Törvényhatéiság! Nyolc/, éve immár, hogy a Felvidék tiz törvényhatóságának ha/.atias értelmisége megkötötte azon szent szövets. get, melynek czélja ezen kulturális és gazdasági tekintetben egyaránt hátramaradt országrész idegen ajkéi lakosságát a magyar kultúra áldásaiban részesíteni, az ezt velünk összefűző kötelékeket a közös műveltség és az együttérzés segélyével szorosabban fűzni és ez uton hatósági kenw i. r.'iid'iii óvószabályok mellőzésével egyszer s mindenkori.í kizárni annak lehetőségét, hogy e nép idegen izgatók prédájává lehessen. E czél megvalósítására alakult ínég nvolcz nvé ezelőtt a „Felvidéki magyar közművelődési egyesületelsőül az országban ma fenálló ily irányú egyesületi k között; az egész ország örömmel fogadta e megalakulást, a felvidék közönsége jelentékeny áldozatokkal járult létezésének biztosításához; a nyolez év alatt 3* kisdedóvót létesítettünk; jutalmaztuk a magyar nyelv sikeres tanítása 1 MII kitűnt néptanitéikat; terjesztettünk népszerű olvasmányokat: segélyeztük a nép- és iskolai könyvtárakat: lapot alapítottunk. mely a Felvidék minden nemzeties törekvést szervezni van hivatva; vidéki albizottságaink felölv i-.i-okal, népszerű előadásokat rendeztek: a felnőtteknek a magyar nyelvben való oktatására tanfolyamokat nyitottunk : mozgalmat indítottunk a magyar -ziriészetnek városainkban való meghonosítása iránt: a fafaragásnak, mint népiparn .k meghonosítása czéljából államsegéllyel kél tanműhelyt tartunk fenn; a közel jövőben a hini/.ő é-s csipkeverő háziipar termékei megfelő értékesítésére fogunk czélravezető intézkedéseket tenni, egy szóval megtettünk megteszünk minden lehetőt, hogy alapszabály szerű. a nemzet által oly melegen üdvözölt czéljainkal mielőbb elérhessük. De c czélok elérésére a nemzet eddig igen keveset teli, a parányi felvidéki magyarság, inely ott elenyésző kisebbségben van a tólsággal é- németséggel szemben, tette mindazt, a mire imént büszkén hivatkoztunk Alkotásaink azonban a megvalósítandó feladatokkal szemben oly jelentéktelenek, oly kevéssel vis/.ik előbbre ügyünket, hogy a nemzetnek az eddiginél sokkal nagyobb részvételére van szükség, hogy kétségbe ne kelljen esnünk a felett, hogy állami lételünkre annyira fontos, inagasztoczéljainkat valaha is elérhetjük. Ma alig tesz 4000-et tagjaink száma, összes vagyonunk nem több 63000 írtnál ily csekély anyagi eszközökkel egyesek még annyira önfeláldozó lelkesedése is csak sysiphusi munkát végez, mely bár meddő, zörejével mégis ellenségeinket is ellenállásra, ellentétes irányú tevékenységre készteti A nemzethez fordulunk tehát, részesítse" támogatásába a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületet is: adakozzék, lépjen tagjai sorába mindenki, a kiben él a lelkesedés azon nagy feladatok iránt, melyek megvalósíttatván, oly élő védbástyát emeltünk hazánk éjszaknyugati határán,' mely minden kőfalnál biztossabban oltalmaz meg elleneinek berontásától. Kénytelenek vagyunk kérő szavunkat újból felemelni, és a mellékelt taggyüjtő-ivek szétküldésével tisztelettel kérjük a tekintetes köztörvényhatóságot, kegyeskedjék területén egyesületünk részére tagokat gyűjteni és igy módot nyújtani működésünk fejlesztésére. Nyitrán, 1891. évi január hó. Hazafias üdvözlettel Iíndnay Béla, egyesületi alelnök. Kostenszky Gé-a, jegvző. Ad. 520. K. • jgjjQ— A bogdányi járás főszolgabírójától. (Másolat.) Kimutatás az 1870-ik évben születtek és teljesen ismeretlen helyen tartózkodó hadkötelesekről: Kertész István, Nagy János, Tolnai József, Lakatos Károly, Neudicz Baltazár, Suszla György, Lehó István, Orosz József, Farkas István, Haluka János, Hornyák János, Jakab András, Kaszás György, Kiss János, Mészáros János, Eötvös Géza, Szőke János, Pintér András, Hegedűs József, Liplák István, Adám János, Béres András, Budai Gyula, Czimbalmos András, György Mihály, Gyurecskó György. Imre Mihály Mecz János, Molnár Gyula, Beskó Bertalan,"Bernáth Miklós, Jósvai György, Juhász József, Kiss György, Bádi József, Staklen József, Soltész János, Czipó István, Bordás János, Illés Mihály, Andrikó Ferencz, Boskó Lajos, Hunyadi István, Kozma István, Lukács András, Schieff Májer, Szecskó Gábor, Menyhért András, Kertész Márton, Kerámes János, Hegedűs István, Zakate István, Biskó János, Venir József, Deák József. Kelt Kemecsén, 1891. február 1. Krasznay Péter, főszolgabíró. hivatalos tisztelettel megkeresni, miszerint nevezettet hatósága területén nyomoztatni és az esetleges eredményről engem értesíteni szíveskedjék. Személy leírása: születesi éve 1824., vallása róni. kath., termete közép, arcza hosszas, szeme kék, haja fekete őszbe menő, orra, szája rendes, különös ismertető jelei: rövid, szürke posztó felsőruha és kék tarkázott vászon szoknya. Lőcsén, 1891. évi január hó 29-én. Korponay Ágoston, alispán. 1035. K. „ , , ... - Szabolcs varmegye alispanjatol. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A in. kir. földmivelési miniszter 73725/890. sz. alatt kelt leirata másolatban alkalmazkodás, szabályszerű küzhir^ététel végett a „Nyírvidék" hivatalos lap utján tudomására hozatik. Nyíregyháza, 189'. évi február 2-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelési magyar királyi miniszter. 73725/V/16/890. sz. Valamennyi alispánnak és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I-ső t. cz. 04. §-a az abban megnevezett közüli műtárgyakra, úgyszintén külön álló ludaknak újjáépítésére vagy átalakítására nézve külön engedélyezési eljárást rendel el, oly esetekben tehát, midőn vizhasználati kérdésekkel kapcsolatosan a hivatkozott törvény 04. §-ban emiitett műtárgyak újjáépítéséről vagy átalakításáról van szó, tulajdonképen kettős hatósági eljárást kellene tartani, t. i. egyiket a vízhasználat, másikat pedig a műtárgy újjáépítésének vagy átalakításának engedélyezése tárgyában. Az eljárás egyszerűsítése, olcsóbbá tétele és a véghatározat gyorsabb meghozatala érdekében tehát a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg abban állapodtunk meg, hogy az 1890. évi l-ső t. cz. 61. S-a és a vízhasználat engedélyezése iránt az 18^5. évi XXIII. I. cz. értelmében megtartandó engedélyezési tárgyalás egyesittessék és pedig oly képen, hogy mindazon esetekben, midőn a vízhasználati munkálatok létesítésével kapcsolatosan a közutakon létező műtárgyaknak, úgyszintén külön álló ludaknak újjáépítéséről vagy átalakításáról is intézkedni kell, ugyanahhoz, midőn a vízhasználati munkálat tervezetét a kir. kultúrmérnöki hivatal mint hatéisági szakértő a hatéiságnak közszemlére leendő kitétel végeit átküldi, a közúti műtárgy újjáépíti sére vagy átalakítására vonatkozó tervezetről előzetesen elkészített hiteles másolatot az illetékes államépilé-szeti hivatalnak szintén küldje át, mely azt vélemény" kiscre'ében elbírálás végett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz télterjcszlendi. Az itt említett tervezet elbírálásúra -/.olg.tland azon idő, mely alatt az engedélyezés tárgyát képező munkálat az 1875. évi XXIII. t. cz. 163. g-a értelmében* harminez napi közszemlére kitétetik. Az államépités/.eti hivatalnak a helyszíni tárgyalásra kiküldendő közege a liel_w.ini tárgyaláshoz a műtárgyra vonatkozó tervezetet is u kereskedelemügyi miniszter urnák arra vonotkozó elhatározásával együtt magával vive vagy megküldve, a liatu igi eljárás minden további fennakadás nélkül egy alkalommal befejezhető lesz. | Erről czimet tudomás végett oly hozzáadással értesítem, hogy a kerületi kultúrmérnöki hivatalokat inegfelclőlcg utasítottam s a kereskedelemügyi miniszter ural az államépitészeti hivataloknak ily értelemben leendő utasítására felkértem. Budapest, 1891. január 17. Jhthlcn. Szabolcsvármegye alispánjától. 961. K. 1891. A Járási röszolgnhirákiiak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A dadai felső járáshoz tartozó T.-Büd és Tardos községekben egy-egy drb sz.irvasm irha lépfenében elhullott. Miről czimet tudomásul vétel, illotve közhírré létei czéljából értesítem. Kelt Nyíregyházán, 1891. február hó 1-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 1199. K. 1891. A Járási foszolgablrákuak. Nyíregyháza város polgármesterének. a községek elöljáróinak és a hatósági ál lat szemlélő szakértőknek. A ni. kir. földmivelési miniszternek 4614. számú rendelete másolatban alkalmazkodás és közhirrétélel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1891. február 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 4014/III/8. Valamennyi törvényhatóságnak. Abauj-Tornavármegye területén a m, kir. államvasutak kezelése alatti kassa—tornai helyiérdekű vasút vonalán fekvő Szepsi nevű vasúti állomást marharakodó vasúti állomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén létező marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló, s a szakértőknek a rnult évi február hó 28-án 10214/111/8/1890. szám alatt kelt illeni rendeletlel megküldött jegyzék s'-ik lapján Abauj-Tornavármegye rovat alatt Szepsi vasúti állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1891. év január hó 28-án. A miniszter megbízásából: Gróf Teleky Kde, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 1484. K. 1891 A löszolga bíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szepesvánnegye alispánjának alábbi megkeresését további nyomozás és a/. eredmény bejelentése végett közlöm. Nyíregyházán, 1891. február 11-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szepesvánnegye alispánjától. 972. alisp, sz. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. 0cseblői születésű és illetőségű Dlugolinszky Antónia mull évi november hó 26-án Szádek községből nyomtalanul eltűnt és a legszorgosabb kutatás daczára sem volt mai napig feltalálható. Van szerencsém ennélfogva a czimet Az uj közgazdiisi^i előadó. Őméltósága a főispán ú a vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén üdvözölte először Pongrácz Jeni! grófot, ki — a vármegye közgazdasági előadójául kineveztetvén — a bizottságban széket foglalt. Ez az üdvözlés nem volt chablun-szerfl! Kállay András ide s tova két esztendő óta áll a vármegye kormányzásának élén s e/. idő tanúságai kizárják ezt a föltevést. A főispini méltóság nem a díszmente terhe az ő vállain, hanem egy fontos hivatás öntudatos kötelessége Az üdvözlés meleg hangjában Szabolc..vármegye azdaközönségének érzéseit juttatta megnyilatkozásra a főispín úr. Pongrácz Jenő gróf urat, raiift fytünő gazdát ismeri vármegyénk közönsége. Közismcretü dolog felőle az is, h gy tiszteletre és szeretetre méltó tulajdonságainál fogva legelső helyen hivatott egyéniség a vármegye gazdaközönségének jól felfogott közős érdekük képviseletére. Az osztatlan közvéleménynek ez a fölfogása az ö egyéni képességei felől állította a gróf urat gazdasági érdekeink ama fontos őrállomásának a vezetőjévé is, amely helyet ő előtte D suwftY Aurél gróf foglalt el. Nem titok, hogy Desstwtt'y Aurél grófot bizonyos elkedvetlenedés vitte rá, hogy a felső tiszavidéki gazdasági egyesület elnöki tisztéről lemondjon Mikor t-z a sajnálatos lemondás történt, akkor lett volna ideje bizonyara, bog) oku ására a jövendőnek és tanulságul, apróra és őszintén megmondjuk, hogy miért köszönt le Dessewffj Aurél gróf a gazdasági egyesület elnökségéről. Miért ? Szabolcsvármegye gazdaközőusége a saját maga indolenciáját láthatja ebben az elébe tartott tükörben! I)e hát úgy történt, hogy le roi ce morte, vive le roi! Pongrácz J nő gróf a gazd.ikőzőnség osztatlan közvéleménye szerint való utódja lett D.ssewft'y Aurél grófnak, a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület eluöki székén. Di zt és fontosságot nyerve -- egyéniségének jeles tulajdonságai nélkül is — elődje kitűnőségei által. Dessewftv Aurél gróf,jelentékeny és ennélfogva a hazatiis kötelességeknek sok munkájával járó állást foglal el a törvényhozásban; élen áll az ország egyik legelső pénzintézetének; egyik vezetője az országos gazdasági egyesületnek, s e nagyfontosságú egyesület tevékenységének fő részese és tényezője. Mind e kötelességei mellett is a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület vezetését évek hosszú során ác ambícióval és szeretettel teljesité. llogy mégis lemondott, ez azt jelenti, hogy nehéz kötelességekkel es feladatokkal terhes, ami Pongrácz J nő gróf úrnak jutott — az örökség. A felső-tiszavideki gazdasági egyesület vármegyénk gazd ikózöiisL'gén k és gazdasági érdekeinek legelső sorban éa legközvetlenebbül való kép -iselője. iv II, hogy ez egyesü'et megérezze és megértse, a mi agrikulturai életünk érlüktetéseit. E< kell, hogy ez egyesület gazdasági életünk központja legyen, ahol szükségeinket b íjainkat megérezzék, megértsék es tudjak, és ahonnan a segítésnek a saját magunk erejéből való cs/.kőzeit és módjait fölismerjék és ke/bevegyék. Sok jót hiszuosat próbüt már ez a gazd isági egyesület. De hiányzott a vér egészséges lüktetésű a szervezetbea, t i. az, hogy az együvé tartozó érdekek egy erőteljes megnyilatkozás közösségében összehozassanak és hiányzott és hiányzik az egyeület adminisztrációjában az életnek az a mozgékonysága, elevensége, mely al erőteljes létezésnek egyik legelső feltétele. Csoda-e, ha ily körülmények között a 1 gokosabb és leghasznosabb törekvések mindannyiszor sajnálatos fi iskók zátonyára jutottak. Es ez egy kis mentségül szolgál az érdekelt földbirtokos osztálynak, hogy a gazdasági egyesület eletében való részvételtől teljeseu visszavonult, legfeljebb a fizető vagy épen nem fizető tagok névsorában való részvétellel szerepelve a gizdasigi egyesület működésében. S ilyen körülmények között bizo iyára nem lehetett rossz néven venni D'ssewffy Aurél gróftól, hozzá szokva ahoz, hogy működjének keze nyomít pozitiv alkotások eredményében lássa: hogy elkedv etlenedv e, az egyesQlet elnöki tisztről leköszönt Foljtntáea <• iucllól<lctcu.
