Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1891. 7-ik számához. Nem lesz talán felesleges s historikus értéke mindenesetre lesz a följegyzésnek, ha példákkal is illusztráljuk a nyugodalmas szunnyadásnak azt a képét, mely a Dessewffy Aurél gróf leköszöuésének katasztrófájáig vitte az egyesületet. Az egyik pílda ez: „Gazdasági Ertesitő" czimmel, néhány éven át volt ujság-közlönye is a felső-tiszavidéki gazdasági egyesületnek. Mellékelve a „Nyírvidékihez jelent meg minden hónapban egyszer ez a lap, hivatva arra, hogy a „felső-tiszavidéki gazdasági egyesület" tekintélyes firmája alatt vármegyénk gazdasági kérdéseinek és érdekeinek orgauuina legyen E lapot a gazdasági egyesület egyszerre c ak beszüntette! Igen okosan tette, s megmondjuk mindjárt, hogy miért ? Mert ez a lap minden egyéb volt, csak nem a vármegye aktuális gazdasági érdekeinek közlönye. A Gelléri Mórok és Bikay Nándorok röpiratai régen az antiquarius boltok rejtett po'czaira kerültek már mázsaszámra, mikor a „Gazdasági Értesítő" még mindég belőlük táplálkozva tölté hasábjait. Még csak szerkesztői ollóra sem volt szükség Bizonyításul az évfolyamok teljes számú p ;1dányaival szolgálhatunk. Egy második példa: Volt Nyíregyházán egy úgynevezett „minta keri." Nyíregyháza városa szives készséggel eng dte át a gazdasági egyesületnek, közczélt s a maga javát is gondolván előmozdítani az által, hogy területén egy, a gazdálkodás minden ágára kiterjedő kis minta gazdálkodás telepét teszi lehetővé, ahol tanulni valókat fognak majd látni a gazdsk s kezdve a krumplitól, alkalmas gabo <a fajoktól, föl a mi viszonyainkhoz alkalmas szőllő és gyümölcsfa-fajok tenyészetéig, a vármegye egész vidéke lassankint jó anyaggal, vetőmaggal, okulással, tanulsággal el fog láttatni. Ez volt a „minta-kert" rendeltetése. És ugyan mi lett belőle? A következmények szerint mindeu megütközés nélkül fogadta maga a gazdasági egyesület is, hogy egyszer csak Nyíregyháza város képviselete liatározatilag kimondta, hogy a „minta-kert" czéljaira szolgáló területet a város visszaveszi a maga használatába. Ez a kritika nagyon éles volt, de — igaz! Szolgáljunk még további példákkal is! Demostráljuk, hogy az egyesület választmányának, közgyűlésének, elnökségének legnemesebb törekvései egyre-másra megfeneklenek ? A külöuböző kiállítások, sorsolások kudarczai s a legutóbbi pjlda, hogy az egyesület, a népszerű ingyen gazdasági könyvek terjesztésében is fiaskót csinál — megmondanak mindent * * # De hát mi az összefüggés mind ez elinondot tak és a között, hogy Pongrácz Jjnő gróf a vármegye közgazdasági előadójául neveztetett ki s e minőségében ő méltósága a főispín úr által a közigazgatási bizottság plénuma előtt nem csak a legszivélyesebben üdvözöltetett, haneui a főispán úr meg is köszönte a gróf urnák, hogy kineveztető sét elfogadta. Ismételjük, amit e czikk elején mondtunk! A gróf úr kitűnő gazda; egyénisége, képzettsége, tárA „NYllíVIDfiK TÁRCZÁJA," Szomorú leány. Paniszr* nem nyilt bttuke ajkad, Nem könnyezett sötét szemed, Önmegtagadva oltogattad Szívedbe a fájó «eb t; S hogy a lemond ís szenvedélye Meg is fogant mély lelkeden: Győz a valón a ir.ult meséje, Csábítgat az — bánt a jelen. . . . A mult meséje . . . mennyi bánat Rövidke boldog életért 1 — Derült egen felhőcske támad S száz mennykövet szór szerteszét . D; né»d : viharra szép szivárvány Mosolyg a síró fellegen : S te nem hinnéd, hogy köuuyod árán Tud lo'dogitni a jelen?! . . . Te még le hinnéd ? . . . Ami érez, Tanítva mind erről regél: Dalos inad r, mely száll az égbez — Hjilú virág — hulló levél — Bizalmas pírok suttogása — Ábrínüo3, édes szerelem . . . Ciak a te szép sz;med ne lássa, Mit adna néked a jelen ? 1 . . . Nem litji. ... Ók te, kétkedésnek Ilideg, hitetlen szelleme : V.tn-é a földön oly szövétnek Mely éjjeledbe fényleni?! Ébredj egyetlen 6zép szerelmem, Törjön meg a gond lelkeden, Szállj kínoz i emléked ellen. Hiszen tiéd a szép jeleu 1 sadalmi állása szerint s ama körülménynél fogva, hogy itt lakik közöttünk: méltán keltheti fel a"reményt nem csak a főispán úrban, de a vármegye egész gazdaközönségében, hogy mint a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület elnöke s mint a vármegye közgazdasági előadója nevezetes szolgálatokat van hivatva tenni vármegyénk közgazdasági érdekeiben Az ő vezetése alatt — módjában lévén szemét, lelkét, kezét, rajta tartani a gazdasági egyesület működésén, föl foj pezsdülni itt is az egészséges wrkeringésü élet, ha sikerülni fog neki életet és mozgékonyságot vinni az egyesület adminisztrációjának gépezetébe. Mi nt közgazdasági előadónak, a közigazgatás egyik legfontosabb orgatiizmu-a előtt a közgazdasági érdekek érvényesülését kell képviselnie. A vármegye egész gazda-közönsége örömmel és köszönettel logadja és veszi tudomásul azt. hogy közgazdasági előadóvá történt kineveztetését Pongrácz Jenő gróf e fogadta. A bába-ügy. Régi nyavalya ez a közegészségügy terén é3 még mai napig sincs elháiitva. Btbálnk há om osztályra osztaudók ós p dig 1-ör. Kontárkodó bába, ez olyképpen teremtődik, hogy Sári Maris néni, egy negyodliter pálinkától felbátorítva, nagyot köp a markába és felcsap bábának ! 2 or. A czédulás bába E/, mir műveltebbnek tartja magát és basáskodik a kontárbába felett. Az ily fijta bába ugy keletkezik, hogy ő egyik vagy másik oklevbles szülésznő mellett egy néhány hétig mossa a pelenkát az újszülöttre, sőt jelen leint, mikor a vajúdó asszony gyermekét világra hozza — még nyer egy kis oktatást is — mire aztán a járási, városi, vagy esetleg megyei főorvos előtt vizsgázik és czédulával, illetőleg bélyeges bizonylattal láttatik el és kész a falusi bába! 3 or. A nép által elnevezett vármegyei bába — ki a bába képezdében uverte oklevelét — és ez az előbbi két bába közt a Mufti. Ezek rendesen a nagyobb és gaz dagabb községekben telepednek le, legtöbbnyire mint községi bábák 20—10 forint fizetés mellet! Most a nyájas olvasó abban a hitben él, hogy a nép e három bába közt, csak kizárólagosan ahoz fordul bizalommal, ki képesített és némileg a szülészeti alap'udománynyal bír és nem a kontárkodó, vagy czédulás bábához. — Óh — mily téves feltevés, akkor a mi népünket nem tetszik ösmerni, mert az ily tisztességes bábít sokkal nobelebnek tartja, mert ez kávét reggel z és nem iszik pálinkád sőt a gyermekágyas asszonytól is tiltja az ily erősítő italt, már pedig pálinka ivás nélkül egy gyer mekágyas asszony sem lehet, tehát ők csak a ezé lulás bába meliett maradnak. Ionét aztán a nagy harci e háromféle bába közt egész a klistérig — pardon — akartam mondani — a késig. Hogyan lehetne tehát némileg ezen a bajou segíteni ? Szerintem a következőképpen: 1-ör. A kontárkodó bábákat égyizerüeu breve tnanu a bábaságtól el kell tiltani, mert ezek nem jogosultak. 2-or. A czédulás bábákkal már nem lehet ugy elbánni, mert ők a gyakorlatra jogosítva villának és a törvénynek visszaható ereje nincsen, hanem a kihalási rovatba kell őket iktatni, olyformán, hogy ujabb czédulás bábákat teremteni nem szabad, hanem oda kell hatni, hogy a mostaniak is a bába képezdében nyerjenek oklevelet. E czél eléréséhez az állam ép ugy, mint a köz ség karölve, kell, hogy segédkezet nyújtson nekik, és pedig, részint ösztöndíjjal, részint ingyeni tanítás, szerek keli ellátás és ingyeni utazás által. 3 or. A bJb i képezdéket szaporítani kell, ugy, hogy minden nagyobb megyében a székhelyen lenne egy—égy tanoda 4-er. A község lássa el az okleveles szülésznőt tisz tességes fizetéssel, lélekszámhoz mérve 50-100 fit és ott, a hol a község sajátjából nem győzné, ottan az állam segítsen. Tiéd a »zép jövő virága, Tiéd a kellem, a gyönyör 11 . . Ne vágyakozz letűnt viiágbi, Me'y fájda'onmal úz, gjötér . . . Szakadjon a Iáucz, ifjúságod Bilincse kínos éveken! Mosolygva hi kebedre zárod, Ragyog reád a 6zép jelen 1 Fogadd szvedbe a jelennek Gyönyört kínáló perez it: Évek, napok sietve mennek, És éleiünk olyan rövid . . . Óh nyisd mosolyra néma njkad, Én szép szerelmem mindenem, — Így fog derülni rám s te r.'jtad Szebb, jobb jövő, mint a jelen I . . . Ma^solai Barna. Oly nehezen esett Elszakadnom tőled ; Ne csudáld hisz' é tem Volt u te szerelmed A „mult virágaidból. (Emlékül a jövőnek.) Csak e szív nem cs'indes, Vad vihar dul benne, Bo'dogtalausigom Fájdalma, keserve. Most pedig itt távol Kesergek magamba', Eszembí jut a mult Minden boldog napja. Siitét most a lelkem, S'ncs azon fenyesillag; Korii öttem minden Bánatosan hallgat. Te voltál ... a csillag A szívem égboltjin, Hoey elváltam tőled Éjsza'ta boru't rám. Ha lefut a c ilíag A d rült szép ég ó

1, Sznmoru rege szó' Túrt szív szerelméről 5-or. A bába fáradsági dija ne legyen minden községben más, hanem együttesen mindenütt a megyében egyformán megállapítva. Igv szerintem 2—3 év múlva minden község el leszen látva saját okleveles bábájával, mely által a 7 éven aluli gyermekek halandósága csökkeni fo* mert a körbábaság egyáltalában halva született gyermek. Brann Fülöp, orvos. Bnj község kisdedóvó-alapja. — Andrássj Kálmán elnök és pénztárnok évi jelentése, a buji képviselőtestület e hó 13-ikm tartott gyűlésében. Tisztelt közgyűlés'. Midőn ez alkalommal, alapszabályunk 6 g-a értelmében, a választmány által már megvizsgált számadások eredményei 1890. évről, a t. közgyűlés elé terjesztetnek, szíves engedeimökkel legyen szabad némi visszapillantást vetnem azon időre, melyen át, a választmány bölcsessége mellett, nekem leginkább volt alkalmam, sőt kötelességem, elnöki és p uztáruoki minőségemben a kisdedóvó alap ügyeire vezető befolyást gyakorolni. Teszem ezt leginkább azért, mert jó Istenünk kedvező kegyelméből talá u eljutottunk már azon időponthoz, midőn a gonddal nevelt csemete áldott gyümölcsozese kezdődhetik, midőn tehát gyenge gyermekeink legfőbb java: gondos neveltetése okszerüeu megindulhat községi óvodánkban s ezen kívánatos kezdet mintegy komoly megfontolásra késztet azon kérdás felett: valóban elég erős e a kisdedovó-alap már arra, hogy a szülék legkisebb megterbeltetése nélkül nemcsak megkezdhető a rendszeres nevelés, hárem fenn is tartható jövőben ? . Én, a számadási könyvek igazolása szerint, 1883. aii'usz'us 17-én vettem át a községi magtár, akkor még pusztán szegény alap, ügveinek vezetését, mint elnökpénztárnok. Az akkor megvizsgált számadások szerint volt az alap vagyona pénzben: 5265 frt 71 kr: gabonában 183 mm. 83-ka 78 dv A számadásról vezetett könyvek, úgyszintén a választmányi és közgyű'ési jkönyvek tanúsága szerint, az én vezetésem alatt, tehát 1883. augusztus 17—1891. január 2-ig, részint községi szegények gyámolitására, — mig t. i. az 1885 decz. 2 án tartott közgyűlésben az alap kizárólag egy községi kisdedóvó felállítására gyümö'csöztetni e határoztatott, — részint szülétleu árvák neveltetést Tvi fordíttatott összesen, pénzben: 495 frt >13 kr; gabonában : 16 mm 55 kgr. Töröltetett, illetve elenged tetett bevehetetlenség, elszegényedés okából, pénztőke 47 frt 48 kr; gabona 22 min. 28-ka 32 da. A magtár nokok kezelési dijába fizetve lett összesen 42 min. gabona. Vizkárosultak részére adatott 5 mm. Tehát kiadatott összesen 85. 83. 32 mm Megemliteudőuek tartom, hogy a ki dedóvó helyiségeül ajándékozott korcsmaépület átalakítására tavaly 267 frt 88 kr lett fordítva. Igy öszsz.'SEU pjnz kiadatott egész idő alatt 810 frt 79 kr. A többi tőkék kellő biztosítására és lendszeres gyümö'csözésére, a/, alapszabályokban meghatározott módozatok mellett, minden időben, kellő gondot fordító

1 tam s a vá as'.tniány, anyagi felelőssége ér/etében is, a kölcsönök megszavazásánál és biztosításánál, mideiikor gyakorolta a szük-égcs éber felügyeletet s nyugodtan elmondhatom, hogy ma már minden vagyonunk bi/t isitott. helyen gyümölcsözik, s a 100 frton felül kikölcsö.izütt összegek kellő kezesség és telekkönyvi betáblázás által is, a 100 frton alól kikölcsönzött összegek kellő kezesség mellett vannak elhelyezve és ha a vezető választmány és elöljáróság ezután is kellő szigorúsággal ügyel különösen arra, hogy a kamatok pontosan befizettessenek és hátrányt, semmi szin alatt nem tűr: ugy az alapot anyagi veszteségtől félteni nem lehet . . . emberi előrelátás szerint. Az alap állása e f. ev január 2-án a következő : kölc üu tőkében és kamathál l ányokban: 8979 frt C kr; gabonában: 162 min. 78 ka 9-da. E* két belsőség házastól. Most már tegyünk egy kis költségvetést. Feltéve, hogy 8000 forintot állandóan tőkésítünk és ahoz semmi körülmények között uein nyulunk s e 8000 frtnak fele, miut 100 frton felüli betáblázott kölcsönösszeg 7%-ival, másik fele, mint 100 frton alóli betáblázatlan kölcsöiiö?szeg 8%-ival kamatoz: k:te« óvenhint 600 frt kamatot. A gabouatőkét 150 mm állandó Sötét az éu szívem, Bánatos a lelkem, Te vagy ... az n csillag, Akit elvesztettem. Oh ne h.dd, hogy elfeledi k, Miudig velem V-in a lelked S ívemnek kis angyala. Messze veteit sorsom tőled, Azért itt is hőu sztretlek, Még jobban, miut vil-iha. Miudig veled h szélgetek, Szüntelen téged kereslek S igy mu'atom magamat; Merengek a műit időben, Ábrándozom szebb jövőről S feledem fíjdaltnam t. Oh de nehéz ezt feledni, Mert egyszer lehet szer ,tui Forrón, fú n ígszín S ha elhagyott hú «zerelii,Unk, Mindent, mind-nt el veszt, ltunk Sír a lelkünk bánaton. Előttem Írsz maidig arczud, Elbűvölő mosolygás id . . . Soha el nem feledem. Hogy azt a pár boldog napot, Amit a sors n-kem adott Csak nck"d . . . köszOt-hetem. Szobránczy. Asszonyok—leányok. A nő az emberi sors fogalmának megtestesülése. Változó, mint a sors, — kifürkészhetlen, mint a sors, — elhatározó, uiint a sors. E tulajdonságok harmóniája pedig nem egyéb, mint angyal és ördög ölelkezése. A leányban tobb az angyal, az asszonyban több az ördög. Ezért imádjuk a leányt, ezért szerefjük a/, aszszonyt. A ki tehát asszonyt imád, az bolond; a ki p"dig leányt szeret, az bolondul, sőt meg is bolondul, de mégse bolond. A nők a mi istennőink, kiknek szívesen emelünk oltárt bár ők nem annyira az oltárra, mint az oltár ele vágyódnak. S ezt okosan teszik, mert egy természetes hivatása vau a nőnek., s ez az, hogy feleség legyen. A feleség lehet szerető, hanem a szeretőből soha se lesz feleség. Az asszony legyen szenvedélyes, a feleség inkább okos legyen.