Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

„N Y I H V 1 I> É K." kripták díszítésére szolgáló czikkek árusítása s ehhez képest az ily czikkek árusításával foglalkozók boltjaikat nyitva tarthatják, 2. a temetők, egyházak, sirok és kripták díszítéséhez szükséges ipari munka, 3. az említett czélból az áruk és egyébb szükséges szerelvények szállítása. A fentebbi pontok alatt fel nem sorolt czikkek árusítására nézve, úgyszintén bármely más tekintetben az 1891. XIII. t. cz., illetve az ez alapon f. é. julius hó 1-én 37892. sz. a. kelt rendelet intézkedései irányadók. Ezen rendeletemről az alárendelt hatóságok, valamint a közönség megfelelő módon értesítendő. Budapest, 1891. október hó lQ-én. Baross, s. k. 10179. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. IV. számú csendőrkerületi parancsnokság részéről azon panasz emeltetett nálam, hogy egyes községi elöljárók az előfordult közbiztonsági zavarokról az illetékes csendőr-őrsöt nem értesitik azonnal, hanem gyakran igen későn, bevárva a portyázó járőr oda érkezését, adják tudtul az ilyen eseteket, s ezen késedelmes eljárás miatt a csendőrségi nyomozás sok esetben eredménytelen marad s a közbiztonság épségben való fentartása nagy nehézségekbe ütközik. Miután a közigazgatási hatóságoknak kiválóan fontos feladatát képezi az, hogy a lakosság biztonságát veszélyeztető zavarok lehetőleg elhárittassanak: ennélfogva kötelességévé teszem az elöljáróknak, miszerint minden a közbiztonságot háborító körülményről az illetékes csendőr-őrsöt, úgyszintén egyidejűleg a járási főszolgabíró urat is szükség esetén lovas küldöncz utján haladéktalanul értesítsék. A járási főszolgabíró urakat utasítottam egyidejűleg, hogy az elöljárók ebbeli eljárását figyelemmel kisérjék s legcsekélyebb mulasztás esetén ellenükben a legszigorúbb eljárást alkalmazzák. Nyíregyháza, 1891. október 11. Miklós László, alispán. 10602 K. _ , . ........ ^^ Szabolcsvarmegye alispanjatol. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 57852/11. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1891. október 20. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 57852. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A törvényhatóság területén s nevezetesen az érdekeltek körében leendő közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, miszerint a kereskedelemügyi miniszter úr szíves intézkedése folytán, a hazai vasutak, a folyó év október havában Bécsben tartandó nemzetközi ménszemlére és onnan visszaszállítandó mének után a folyó évben Budapesten tartott tenyész- és használati lóvásárra rendelt lovak után engedélyezett mérsékelt viteldíjakat fogják alkalmazni, és pedig: 1. A felszállítandó mének után teherárúként való feladásnál a díjszabás 1. részének 31. lapján VIII. g) pont alatt a kiállítási állatokra vonatkozólag megállapított kedvezményes díjtételek az ott körülirt határozmányok betartásával. 2. A gyorsárúként szállítandó ilynemű lovak után pedig a díjszabás I. részének 31. lapján VIII. g) pont alatt foglalt feltételek betartása mellett a díjszabás I. részének 28. lapján VIII. e) pont alatt a gyorsárúként szállítandó versenylovak és nemes tenyész-kanczákra nézve megszabott darab- és kilométerenkénti egységtételek a kezelési illeték és szállítási adó hozzászámitásával, de önként érthetőleg az igazolványokra nézve ezen utóbb említett VIII. c) pont alatt megszabott feltételek elejtésével. Az állatkisérőkre nézve pedig az oda, mint a visszautazásnál III. oszt. félmenetjegygyei való utazás engedélyeztetett. Budapest, 1891. évi október 10-én. A miniszter megbízásából: Nagy. r> A NYÍR VIDÉK TÁRCZAJA" Találkoztunk . . . Találkoztunk sok év múlva, De csak mint két ismeretlen. Mért tagadnád, hogy e perczben Köny csillogott a szemedben ? 1 Talán a mult bűvös arczát Lelki szemmel újra láttad. S rá gondoltál hogy mint hajdan, Nem esengek már utánad 1 Egykor rózsa piros arczod Megdöbbentő halavány volt. Mintha invád tépné lelked, S mOBt jönnél egy más világból. IIol .üdvödet eltemetted És mint árnya önmagadnak, Bocsánatért esdekelnél, Melyet soha meg nem adnak 1 Szólni vágytál, elfordultam. . . . Bár sóhajod lelkem téptél Mivé lettél ? s mivé lettem ? Felelhetsz-e e kérdésre I Boldog nem vagy ; én sem vagyok, Átkunk volt rut hitszegésed. Melylyel üdvünk szép virágát Sárba dobtad, összetépted. Légy átkozott mindörökre ! Oh ! de mégsj. . . megbocsátok, Bocsánatom úgyis tudom Reád több, mint bármi átok I Hiszen abban vvrzó szivvel Látod mindazt eltemetve, Ami egykor boldogított S vissza nem jő az életbe I A lovassági uagy laktanya. Nyíregyháza város polgárainak egy nevezetes vállalkozása megvalósult. A nagy laktanya készen áll s ez az alkotás bizonyára jelentős momentumként lesz följegyezve a város történetének lapjain. A modern építkezés gyorsaságával emelkedtek egymásután, a külső csín és a belső berendezés kényelmessége és czélszcrü.sóge által is palotaszeiü pavillonok, egy egészen uj városrész panorámáját nyújtva a szemlélőnek. A nagy laktanya készen áll s pár nap múlva elfoglalják azt, akik számára épült, 14-dik cs. és kir. huszárezred katonái. Felesleges is talán mondanunk, hogy örömmel fogjuk őket üdvözölni! Hisz minden szónál, szíves látásunk minden külső jeleinél ékesebben bizonyítja ezt anuak az áldozatkészségnek a nagysága, melylyel a város polgársága a laktanya telepet létesité. Az, hogy a meghozott áldozat nagyságát most emlegetjük, > bizonyára nem akar dissonans hang lenni a közörömben, melyet e nagy vállalkozásunk szerencsés befejezése pillanatában mindannyian érezünk. A nagy anyagi áldozatot e város polgársága bizonyos előnyök megszerzése czéljábólmeg; erről megfeledkeznünk, ezt eltakargatni igyekeznünk túlságos könnyelműség lenne és el nem fogadható udvariasság. Nevezetesen: várjuk és reméljük, hogy a több mint ezer emberrel s ugyan annyi lóval bevonuló huszár ezrednek városunkban való megtelepülése, a fogyasztás nagy szaporodása folytán jelentékenyen fogja piaezunk jelentőségét emelni s érezhető íjdvös hatást fog gyakorolni s föllendülést, gazdasági, kereskedelmi s ipari fogalmunkra. Várjuk továbbá és bizton reméljük, hogy ez a fölpezsdülés városunk társadalmi életében is éreztetni fogja hatását. Végre, ami pénzbeli befektetéseink direkt jövedelmezését illeti, bár számításba vesszük és egyáltalában nem kicsinyeljük amaz előnyöket, melyeknek az előbb említett közvetett utakon jutunk majd a laktanya-vállalat létesítése folytán birtokába: e város polgárai joggal tarthatnak igényt a méltányosságra s számítanak rá, hogy a városi hatóság mindent el fog követni, hogy a laktanya telep létesítésébe befektetett csaknem 1)00,000 forintnyi tőke megfelelő kamatjai biztositassanak. E tekintetben a mai helyzet a jogos igényeknek uem épen megfelelő. Mert igaz ugyan, hogy az emiitett, csaknem 906,000 forintnyi beruházási összegnek jövedelmeképen 41,385 frt évi bérösszeg van a városnak biztosítva, ami, bár nem túlságos, de egészen elfogadható kamatja lenne a laktanyára költött pénzűnknek, de ez ,igaz ugyau* után igen sok „de" következik. Csak a nagyobbakat vesszük eló: A 44,385 forint évi bevételből le kell számítani a következő, nagyobb kiadással járó szolgálHiányok költségeit: épületek fentartása, tűzbiztosítása (a költségvetésben erre a jövő esztendőre 2755 frt van fölvéve; az épületek fentartása azonban évrőlévre nagyobb kiadassal fog járni. Szakértők e költséget átlag 2000—3000 frtra teszik évenként); az emberi ürülékek, konyha hulladékok kihordása; a 36 kat. holdnyi területen a hó eltakarítása. Hát Erdey László. Ös/.szel. Hol zöld virány balzsamtelt illata Csókdosá még uem rég arezodat; Hol az esti szellő lágy fuvalma Kéjt lehelve hirtelen elosaut ; Hol vig csermely sziklák közt csevegve Zöld lombokon keresztül futa át, S hol az alkony fekete szárnyáról Szomjas földre rázá le harmatát : Ott pusztaság, csend honol most, nem más. Kikelettől mennyi sok változás 1 Mirjárd csillag apró, tűz szemével Csak nehezen lát át a ködleplen 1 Szabad madár keletre távozik ; Némáu nézem, mint vonul felettem. Tarka pillék, aranyos bogárkák Seregetek újra már mikor száll ? Eltűnődve nézek fel az égre, Hol rnagas-san úszik a bikanyál. Majd eső zug, s mint folyam ágyat ás — — Kikelettől mennyi sok változás 1 Piros alkony fekete fátylával, Ha a rónák vidékit bevonja : Pásztortűznek hamvadó világa Nyájak éji helyét nem mutatja. — S föu a hegynek meredek kóormát, Melynek ura a szabad bérezi sas, Fehér lepel takarja caukiumar. Tel közelet hirdeti a bivas I Odahagyja hegyeit a vadász . . . Kikelettói mennyi sok váliozas 1 Szomorú lüz elsárgult levele Sieretiukuek sírjára hálldogál ; Elhervadt az illatos virág is, Mit növesztett hantján a meleg nyár. Dermesztő tél, búi ősznek gyermeke Kijőve m ajd terjeszd ki fátyolod I Fájó szívvel s c.üggedten nn lássuk A pusztulást, melyet az ősz hozott. Munka után édes a megnyugvás! Kikeletkor ismét lesz változás 1 líajdik György. ezek a kötelezett évi kiadások igen tekintélyes összeg mínuszaként szerepelnek a 44,385 forint rovására. Az egyébb apróbb kiadásokat nem is véve számításba. És van még egy dolog, amire jó lesz ideje korán figyelmesnek lenni. Nevezetesen, mint értesültünk, a városnak, mint regále-bérlőnek kilátása van arra, miszerint azon a czimen. hogy a katonaság bevonulása által a szeszes italok fogyasztása növekedni fog: a regálebérleti összeg 20,000 forinttal emeltetni fog. Ha ez csakugyan bekövetkezik, hát ennek a 20,000 forintnyi évi több kiadásnak egy jó részét szintén a laktanya jövedelmének számlájára Írhatjuk föl. Nem akarunk azonban most részletesebben foglalkozni e fontos kérdésekkel, csupán illusztrálni kívántuk, hogy a 44,385 forintnyi évi bérősszeg, a vállalt kötelezettségek teljesítésével járó kiadások levonásával, a befektetett tőkének nem megfelelő jutaléka. Hogy ezt a helyzetet mi idézte elő: ismeretes. Az ugyanis, hogy Nyíregyháza városa a katonai lakbér-osztályozás alkalmával igen alacsony osztályba került, annyira alacsonyba, ami igsn nevezetes, hogy pld. Kisvárda egy osztálylyal magasabbra vétetett. A kaszárnya bérleti ősszegének megállapításánál pedig a számítás alapját ez az osztá lyozás képezte. Ezen kell tehát segíteni s a hatóságnak mindent el kell követni, hogy ez a bizonyára a hamis házbér-jövedelem bevallásyk folytán előállott helyzet korrigáltassék, hogy a mi tényleges lakbér-viszonyainknak egyáltalán nem megfelelő osztályozás, igazságosan és minél előbb megváltoztassák s ennek természetes folyamányaként a laktanya évi bérletének összege az uj osztályozás eredménye szerint állapitassék meg. * * * A katonaságnak városunkba való beköltözése folytán várható indirekt előnyök mértéke és kihasználása lakosságunk élelmességétől függ. Nem értjük azonban ez élelmesség alatt azt, hogy például, amitől pedig sokati félnek, a katonaság bevonulása a piacz megdrágulását eredményezze. Ezek az indirekt előnyök pedig az egész laktanya vállalat eredményeiben sokkal jelentősebb pozíciók, mint azok, melyek a költségvetés egyes erre vonatkozó tételeiben nyernek kifejezést. A katonaság különböző szükségleteinek ellátása nevezetes és lényeges mértékben fogja a keresletet szaporítani. S a haszon, mely ebből a város polgáraira háramlik, annál nagyobb lesz, minél inkább sikerülni fog a termelőknek, az iparosoknak, kereskedőknek a katonaság szükségleteit lehetőleg miuden közvetítés kizárásával ellátni. Erről a kérdésről azonban lesz még alkalmunk bővebben is szólani. A héten bevonuló huszárokat örömmel üdvözli a polgárság s fogadja el e város uj lakóiul. Fegyverre! A közszabadságok maguk még nem elégségesek a uemzetek boldogitására. Azok az állapotok, melyeket a szabad eszmék uralma hazánkban és bármely más hazában létesített, még akkor is, ha nem volnának fenékig rothadt hamisítványoknak tekinthetők bizonyos institutiók, nem Folytatás i ti mellékleten. Szökjünk. I. A vérbíróság összeült. Elnök dr. Mama, szavazóbirák dr. Papa és dr. Ilka néni, közvádló a gouvernant, jegyző dr. — uem, jegyző uem volt ott, csak a diván sarkában dorombolt a fehér czicza ós sárga szemeivel merőeu nézett a tekintetes törvényszékre. A czicza igen méltóságteljes ós komoly volt, miut ilyeu pillauatokban illik, a kanári madarak liallgatagou ültek egymás mellett s az aranyhalak odauyomták a fejüket börtöuük üvegfalához, hogy jobbau hallhassák az eseményeket. — Jöjjön be a vádlott! A közvádló kinyitja az ajtót s bejön a vádlott Gizike Gizikének a szemei ki vannak sirva s a kicsi leány igen szomorú. Fejét lehajtva lép a bíróság elé. — Gizus, panasz vau réád, — mondja a papa. — Tudom — feleié Gizike és félszemmel gyülöleteseu tekiut a gouveruantra. — Ez uem mehet tovább, Gizike. Te már ide s tova nagy leány leszel. Mit hauezurozol te örökké azzal a fiúval ? Gizike fölemelte fejét, bátran előbbre lép és csengő hangon mondja. — De papa, én szeretem Bélát. A fenyitőbiróság összenéz s dr. Mama kimondja az ítéletet: — Három óra hosszai szigorú térdepelés a kamra sarkában. II. Béla fölmászott kivül a kamra ablakába ós benézett. Mily látomáuy! Gizus ott térdel a sarokban és sir. Bélát meghatja a dolog. Béla is sir. Mert tessék elképzelni meghatóbb dolgot, mint mikor az imádott hölgy ott térdepel a kamra sarkában. — Béla, éu meghalok. Béla jól bedugta a fejét a kamrába és suttogva szól— Szökjünk meg Gizus!