Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

„IN \ 1 H V I I) É 14." laltatik bent. Mert ebből a magánosok által fizetendő dijak — óránként és lágonként 3 kr — mint remélhető bevétel, már le van ütve. Tekintve azt, hogy a mostani petróleum világítás, mely uem csak a lámpák számára, de a világítás erejére nézve is, a villamos világítással egyáltalában össze sem hasonlítható, a városnak éveukéut miutegy 4000 írtjába kerül, a villamos világítás ezen terv szerint drágának egyáltalában uem mondható, figyelembe véve továbbá azt is, hogy mintegy 600 lánggal történnék a világítás, résziül izzó, részint pedig iv-lám pákkal. A Siemens és Halske czég tulajdouképeu ajánlatot uem tett, hanem csak a világítás bereudezéséuek költségeit kitüntető tervezetet mutatott be, mely tervezet kivitele és üzembetartása a házi kezelést feltételezné. Az értekezlet azonban a házi kezelést nem fogadta el. Nézetünk szerint az értekezlet ezeu véleméuyét uem helyeselhetjük. Nem helyeselhetjük pedig azért, mert kétségtelen az, hogy ezeu világítás legolc-óbb módja csak is házi kezelés mellett érhető el, amit igazol számos külföldi és magyarországi város példája. De külöuben sem láthatjuk be ezeu ügy nél a házi kezeléstől való idegenkedést, mert itt tisztán technikai feladat ellátásáról vau szó, mely a város egyébb gazdasági ügyeivel össze nem hasonlítható. Hogy az elektrikus világítás házi kezelés mellett létesíthető a legolcsóbban, igazolja mindjárt a Gauz féle társulat ajánlata is. a mely az értekezletnek szintén elő lett terjesztve. E szeriut ugyan is a közvilágítás évenkint 14000 frtba kerülve s azou felül a társulat 50 évi szabadalmat kér, mely idő eltelte utáu az összes berendezés a társaság birtokában maradna s csak is a szabadalmat vesztené el, vagyis 50 év múlva a város másnak is adhatua a világításra jogot. Hozzávéve ehez a magán világitásnál fizetendő alapdijakat, világos, hogy olcsóság tekintetében a Ganz-féle ajáulat a Siemens es Halske czég tervezetével össze nem hasonlítható. Minthogy azonbau az ertekezlet belátta azt, hogy a város jelen körülmények között miutegy 170,000 frtot, a mennyibe t. i. a Siemens féle terv kivitele kerülne, ezen czélra uem áldozhat, minthogy továbbá uem reméli, hogy a terv kivitelére itt helyben konzortium volua összehozható, abbau állapodott meg, miszerint kéressék fel a Siemens és Halske czég, esetleg több czég is, hogy tegyeuek positiv ajánlatot arra nézve, mily összegért volnának hajlaudók a telep berendezését és üzembeu tartását saját fiuancirozásuk mellett elvállalni, oly módon, hogy bizouyos évek eltelte utáu az egész berendezés a város birtokába jutna. Elhatározta továbbá az értekez let Szesztay Károly iuditváuyára, hogy a villamos villágitás kérdése egy városi közúti vasúttal hozassék eoinbiuátióba, mely esetleg a Sóstóra is kivezetne. Tekintettel arra, miszeriut ilyeu vasút kiépítése által a gépek uappali munkája is igénybe vehető volua s a több kiadást csakis a pályatest kiépítése, továbbá a kocsi-park és a vasút üzembe tartása okozná, az eszme uagyou is életre való, ha hozzávesszük, hogy esetleg a meglevő villamos erő még ipari czélokra is felhasználható volna. Megvagyunk győződve arról, hogy városunk intelligentiájáuak a h iladás iránti vágya lefogja küzdeui az esetleg felmerülő akadá lyokat s hisszük, hogy nem messze van töllüuk az az idő, amelybeu elektrikus fény mellett fogunk esténkint a város főutczáiu sétálhatni, s villamos vasutou fogunk a Sóstóra kirándulni. Mert a Sóstó felvirágoztatása csakis ezúton érhető el. Adja az ég, hogy ugy legyen! Megjegyezzük végre, miszerint a villamos-világítás ügyének referensévé az értekezlet Szobor Pál városi tanácsost tette tneg, a kinek az összes ez ügyre vouatkozó iratokat a polgármester kiadatni rendelte. — A vármegyei árvaszék mult havi tevékenységéről a következő adatok adnak szamot: hátralek volt az előző hónapról 821 ügydarab, ehez szeptember hó folyamán érkezett 1843, elintézeudő volt tehát 2664, elintéztetett 1633, elintézetleuűl maradt 1031. A hátralék feltűnő szaporulatának magyarázata az. hogy a gyámoltak és gonduokoltak nyilvántartására vonatkozó jeleutések most érkeztek be a községektől s ezekkel az eliutézendó a talált nyakbavaló ezt igazolni látszik, a kereszténységet kezdték felveuni. Ez azonban még hypothesis. Az eddig előkerült és még előkerülő koponyák dr. Tewrewk Aurél kezében lesznek azon fáklyák, melyek megvilágíthatják azou koromsötét korbau itt uyüzsgó népfajokat, mely a Karász temetőben most taláu Dákorománul álmodoznak. A csontvázakra 40—50—60 cm. mélységben bukkautunk. Az először megásott sir felett a vetés felületén egy obsidián kőmagnak gesztenye mekkoraságu töredékét találtam. Cserép töredékekre vagy pláue edényekre nem akadtunk. Az általunk kiásott koponyák fogai között érem nem találtatott, pedig Fülep ur ki szavahihető művelt egyén, határozottau állitja, hogy két koponyánál ezen körülmény előfordult. Megközelítő becslés szerint ezen sirmezőbeu pár százan temetkeztek. Megállapítván nagyjá ból a temető természetét, nehogy a szép vetésben ínég több kárt tegyünk, de meg miutáu gyomrunkbau a 12-őt már pár óra előtt elharaugozták, visszatértünk Márky barátom szives házi gazdánk tanyájára, hol Fülöpué takaros magyaros zsidó menyecske a inilyeut csak a „Nyir" tud teremni, dúsan rakott asztallal várt. Az ebéd jóságáról kiürült tálak poharak és a jó kedv tanúskodtak Az ásatás alkalmával a kihányt földrakásou houatyai méltósággal kuczorgó dr. Farkas B ilázs előtt szép látványt uyujtott a flO éves athleta Okolicsáuyi Menyus, a komoly baszista Újhelyi Aladár és én midőu mindhárman egy időben fővel lefelé hajolva körömmel peneczilussal kapargálták a földet a koponyák körül, s kerestük szájukbau az obutu.sokat. Augyalossy Pál pedig megmutatta, hogy nem csak jó főszolgabíró, de jó anatómus is, mert mikor Farkas Balázsai kettecskén tanakodva alig tudtuk megállapítani, hogy férfi vagy női csontvázzal van-e dolgunk, uagy bölcsen ketté vágta a gordiusi csomót, mondván; ha ez nő lenne, eutiyi kaparászás után vagy meí<mozdult, vagy megszóllak volna. Az élvezetes napot a hol kezdtük Karászban Okolicsáuyi barátom házánál, és Kisvárdáu a késlekedő vonatra kelve éjfélben itthon Nyíregyházán fejeztem be, álmodva a jövő évi remélhetőleg még bővebb karászi régészeti aratásról. Nyíregyháza, 1891. évi október 2-án. ür. Jósa András. beadványok száma augusztus és szeptember hónapokban 1500 ügydarabbal több volt, mint a mult év megfelelő időszakában. — Az ellenőrzési szemle Nyíregyházán, a houvéd legénységgel f. év okt 17-én és 18-án, a közös hadseregbeli katonákkal okt. 30, 31, nov. 1. és 2 ikán, a kapitányi hivatalnál, a Korona épületbeu, a következő sorreudben fog megtartatni: 1881, 1882, 1883 ik évfolyambeliekkel október 30-án. 1884, 1885, 18S6 ik évfolyambeliekkel október 31 én. 1887. 1888 ik évfolyambeliekkel november 1 éu. 1889, 1890, 1891 ik évfolyambeliekkel november 2-áu. — A szabolcsmegyei kör Budapesten. Valahány megyéből csak fölkerülnek Budapestre a tudományszomjas ifjak, anuyi vidékü kört alakítanak A dolog természetében vau az. A helyi kötelék, s az ebből származó együttérzés talál abban kifejezést. A vágy, hogy az egy megyebeliek legalább uéha-néha összekerüljenek, s ott az otthoni szokások szerint legalább egy estét mulassanak át, képezi azon tényezőt, amely a vidéki körök jogosultságát és létét igazolja. A szabolcsmegyei körnek is ez az iuteutiója. Természetesen e meglehetős sovány alap keretéu belül is vaunak azután eszközök és módok, amelyeknek alkalmazása mig egyrészről az együttérzés nyilvánítását fokozza, addig másrészről a kört magasabb niveaura emelve megóvja az elfajulástól. És e különbözet vouja meg a határvonalat, amelytől befelé még inkább emelkedik a fennállás jogosultsága, kifelé pedig nagyou kétes értékűvé sülyezti azt. A szabolcsmegyei kör miudég e határvoualtól befelé gravitált, s euuek tulajdonítható ama jó név, amely az összes egyetemi ifjúság körében elterjedt! Nem véletlen müve az! de a kitartó szorgalom ós igyekezeté, hogy a kör estélyein ue csupán a bor folyjou quautum satis, s esetleg czélvesztett vagy alig megszületve elhalt szellemi röppentyűk puffogtatásának terreuuma legyen, hanem szellemi productumok élvezetet adó barátságos tanyája, mik a jókedvnek indokolt sőt fokozott kitöréseit helyes mederbe terelve az elfajulás útját vágják el. És tóuyleg a sz ibolcsmegyei körűek időről időre volt saját zenekara, mely résziut a kör tagjaiból, részint pedig a szabolcsiak között szívesen időző ifjakból alakíttatott. Estélyein a tagok szavaltak saját irodalmi szárnypróbálgatásokat és olvastak föl, szóval goudoskodva volt mindarról, ami ueines szórakozást nyújt. Euuek köszöuhette estólyeiuek feltűnő élóuk látogatottságát is! Ez évben is megalakult a kör! s az élére helyezett tisztikar legelső feladatául tűzte ki, hogy a kör ez évi életét ép oly Mkerdussá, ép oly jeleutékeuuyé, eredményessé tegye. E czélból a zeuekar megalakításának eszméjét is megvalósítani törekszik, mi^; a többiekre birtokában vannak a megfelelő eszközök. Alapos remény tehát, hogy a megkezdett uj időszak sem marad a régiek háta mögött, amivel egyszerstniud demonstrálva leend, hogy az előző nemzedék lelkesedése és buzgalma hagyó máuy gyanánt szállott át az utódokra is. Egyébbiráut a kör alakülása következőkben vázolható: Szokatlanul uagy számban jöttek össze a szabolcsmegyeiek f. hó 3 án este a Dreschler-féle vámház körúti veudégló külön termébe, amikkorra az alakuló gyűlés a szünidei bizottság által hirdetve volt. Szmrecsányi L szló, miut .-züuidei elnök az ülést megnyitváu, s előadva a kör szünidei sze replését, (amely kűlönöseu a K. Várdáu rendezett tánc/.tnulatsággal nyilatkozott) beadja a szünidei tisztikar és bizottság lemondását, mit a kör köszönetének kifejézése mellett tudomásul vesz, valamint Vay Zoltán pénztáros számadását is. Kezdetét vette ezután a választás Szesztay László ideiglenes elnöklete alatt, amelynek eredménye az lett, hogy elnöknek l'rok Gyula IV. éves j. h., al elnöknek Virágh Líszló III éves m. e. h, titkár-jegyző nek Mráz Elek III éves b. h, pénztárosuak Vay Zoltán IV. éves j. h., ellenőrnek Szesztay Zoltán II od éves j. h. és háznagynak Szopkó Dezső I-ső éves gy. h. választattak meg. A hivatalos dolgokat élénk kedélyhangulatu poharazás követte, melyben kitartással veitek részt a jelenvolt hajdumegyei vendégeink is. G. — Elfogott útonállók, l'else Mihály gelsei kerülő és három társa Ilorovitz Márton gelsei tagjábau megtámadták a debreczeui vásárra utazó Ratkó György uagy dobosi juhászt s elraboltak tőle 3 frtot s egy birkát. A rablókat elfogták s nagykállói járásbírósághoz kisérték Egy másik ilyen utouállás Ujfehértó határában történt. Kassai Mihály két társával megtámadta az utou Száutósi Borbálát, elvettek tőle 5 frtot s 10 frt értékű ruhiuemüt. A rablókat a debreczeui csendőrök elfogták s bekísérték a helybeli kir. ügyészséghez. Megkerült Ujfehértón az elrabolt ruhanemű is. — Eljegyzés. Ilercz A. Aurél üveg és porczelláu kereskedő eljegyezte helyben Grűnberger lióza kisasszonyt, Grüuberger Adolf ur leányát. — Friediuan József hegedű-művész a mult hó folyamát) több uagysikerü hangversenyt rendezett Vas, Zala és Somogy vármegyek nagyobb városaibau. Az ott megjelenő lapok a legnagyobb elismeréssel einlékezuek e hangversenyek zenei sikereiről. Értesülésünk szeriut a művész úr még az ősz folyamán, Tóth Lajos zougora művész társaságában Nyíregyházán s a vármegye többi városaibau is fog hangversenyeket rendezni, jótókouy czélra. Megemlítjük még, hogy Friedman úr. a kevésbbé tehetős szülök gyermekei részére, csoportosítva a uöveu dékeket, igeu mérsékelt díjért fog órákat adni a hegedű tanításban. — Dinamit-bombák! Elterjedt a hír a városban: dinamit-bombákat találtak, a zöldség piaezon! Akadtak, akik megijedtek s nihilistákról, kommunistákról álmodoztak ez éjjel, de a nagyobb rész inkább mosolygott. S természetesen ezeknek volt igazuk. Mert jámbor vasúti — úgynevezett durrantyu szeleuczék voltak a talált titokzatos szerkezetek, melyeket vonatösszeütközések megakadályo zására osztanak ki a vasúti őrök között. Hogy kerültek e szelenczék a zöldség piaezra: nem tudui. — Tűz volt a héten, hétfőn délelőtt városunkban. A Szécheuyi-tér és vasúti ütsarkáu levő város, a tulajdouát képező házban támadt a veszedelem A nádas tetejű épületen gyorsau terjedt a tűz, de a tűzoltók munkájának mégis uagy eredménye lett, mert a közvetlen szomszédságban, ugyan azon a telken levő faraktár-telep készletét és a másik épületet sikerült megmenteniük. A tűz keletkezésének okát nem sikerült megállapraui. — Sió Ferencz jóhiruevü monolog előadó és szavalóművész városunkban legközelebb egy előadást fog rendezni egészen újszerű műsorral, a mennyiben műsorába felveszi a legújabban keletkezett, műfajt, a monologokat (komoly és vig magánjeleueteket) szavalatokkal vegyesen. Sió Ferencz úr előadásairól a napi sajtó is feltétleu elisme réssel emlékezett meg. minek alapjáu ajánljuk városunk ós vidéke intelligens közönségének szives pártfogásába. — „Kossuth Lajos kéme" czim alatt Székely Aladár, mint e mü kiadója, egy uj regény első 4 füzetét küldte meg nekünk. Csak futólag olvasva is át e lapokat, ugy találjuk, hogy e regény még várakozásunknál is érdekesebb, lebiliucselóbb. Rendkívül érdekesek és megbecsülhetetlen értékűek benne a nagy számban előforduló oly részletek, melyek még mai napig a nyilvá • uosság elé uem került történeti adatokat világosítanak meg, mely adatok Kossuth Lajos női kémének naplójából vétetvén, szakavatott, páratlauul ügyes feldolgozást nyertek Szathmáry Jenő, az ismert tollú iró által. Oly titkok tárulnak fel előttünk, regényes előadás fényében melyek csak is oly beavatott egyéntől származhattak, ki azokat a dicső napok tüzében és az események árjában gyűjtötte. Ez a regény uem muló becsű olvasmány, maradandó emléke lesz ez minden magyar embernek, ki mindazt, a mi Kossuth Lijosra vonatkozik, úgyis szent evaugelium gyanánt fogadja. Az egyes füzetek ára csak lOkr.és mindeu könyvkereskedőnél,valamint könyvügynökiiél kaphatók Figyelmeztetjük olvasóinkat arra is, hogy csak a jelen, Szathmáry Jenő által irt regényt vegyék és olvassák, mert a „Kossuth Lajos kéme" czimü, Székely Alad r által kiadott regény, a nagy száműzött kéme által vezetett napló alapján készült, — ilyen napló pedig csak egy volt az egész világon. — „A Hét" legújabb száma Sebők Zsigmondtól közöl egy fényesen megirt kis novellát. Szalay Fruzinától Makai Emiltől ós Thury Zoltántól költeményeket. Feltűnő egy Mezarthim aláirásu ujabb poétának „Soror Baptiszt* czimü költeménye. A lap többi része csupa heti aktualitás. Tallózó Gerzsou folytatja „Falusi leveleit*. Ezúttal Ibsen eszméiről mondja el akadékoskodásait, úgyszólván Ibsent a józan praktikus ész birói széke elé állitja és a nagy uorvégusuak ugyancsak töri a borsot az orra alá. Két króuikája közül az egyik Boulauger vei foglalkozik, a másik egy gyönyörű őszi tárcza Kóbor Tamástól, tele poézissel és megragadó reflexiókkal. Borostyáuyi Nándor l-'raucziák és szlávok czim alatt a frauezia nép különféle divatos szimpathiáival foglalkozik, melyek különböző időszakokban külöubözőkép alakulnak át. Érdekes gazdag tartalmú füzet ez, mint „A Hét" miuden száma. Apróságokat a szokottnál is uagyobb mennyiségben tartalmaz. „A Hét" előfizetési ára: évnegyedre 2 frt 50 kr., félévre 5 forint, egész évre 10 foriut. Mutatványszámokat kívánatra ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal. Zárt uiellii vállon nyitott ing. A magyar ipar és kereskedelem emelkedő stádiumát kétségkívül legjobban jellemzi a szabadalom terén észlelhető versengés. Igy például alig hangzott el a gombnélküli ing fel találása, már is akadt egy eszes konkurrens, a ki az ingeket pláue egészen zárt mellel készíti. Első hallásra kicsinyesnek látszik talán egy vászonalkotmány szerkezete, de közelebbről megvizsgálva oly értéket tulajdonithatunk neki, mint egy complikált szerkezetű gépuek. Jól tudjuk azt, hogy az iugnek gyakori begombolás folytán egyrészt gyakran piszkolódik, másrészt pedig a gomblyukak kiszakadása következtébeu idő előtt hasznavehetetlenné válik. Miud eme kellemetlenségek elhárítását czélozza a Frisch Ignácz fővárosi kereskedő által feltalált ing. Az eféle zárt mellű iuguél természetesen a meghűlések is ritkábbak leszuek, mivel a mellrész még lehajlás alkalmával sem uyilik szét. A közönség koréból.*) Válasz Fráter Sándor urnák. Motto: »Tu I' as voulu Georges Dandio.c Molien. Uram! „A felső-szabolcsi Tisza szabályozó társulat, Negyedik közlemény" czim alatt és Carlyletól vett Mottoval Ön a „Szabadsajtó" 40-ik számábau 7 és '/

t hasábra terjedő czikket közöl. Ugy tünteti fel azon társulatot, miutha annak miudeu tényezője az én nótámat húzná; és miutáu az utolsó társulati közgyűlésen Önnek nézeteit ueiu pártolhattam és saját felfogásomnak adtam kifejezést, mellyel Öuuek aggályait megnyugtathatni véltem, Ön czikkébeu igy kiált fel: „Ne dobálodjék kinek üvegből vau a háza.' Hát ezért kell válaszoluom, mert igenis az én hajlékom üvegből épült; betekiuthet abba miudeuki, tiszta tűzhelyet fog ott találui. Becsületes, muukás életet folytattam ós semmiféle tisztesség parancsolta kötelesség alól ki uetn voutam magamat: másnak igaztalan uton elvett, vagy megtagadott garasa nem szeuynyezte kezemet; sem más becsületének orv támadása uem nyomja lelkemet. Ámde a felső-szabolcsi társulatnak éu is tagja vagyok, fizetek e tagságért, 3400 frt évi dijjat és ha Ön 120 frt ártéri költsége mellett annyit fáradozik, talán nekem is csak szabad a vélemény nyilvánítás? Avagy éu csak fizetui ós hallgatni legyek kárhoztatva, Ön pedig, ki a fizetést nem éppeu pontosau teljesiti, mert az utolsó gyűlés alkalmával 10 vagy 12 ráta hátránya volt kimutatva, talán czikkekkel akar fizetui? A mult a jövőuek jósa; és Ön jól tudja, hogy a mi kettőuk érdeklődése a társulat ügyeit illetve, miudig máskéut nyilvánult. Én a társulatuak kész, tevékeuy és önzetlen munkása, — vész idején fá.adhatlau védőjekéut —: Ön a hosszú lére eresztett hírlapi czikkek, gyanúsítások és támadások mezején. Ha Ilyen eltérő működés közbeu a társálat üléseiu uem harmouiáltak nézeteiuk: — önérzettel emlékszem vissza e tényekre — a társulat érdekeltjei ueiu az éu véleményemet tüntették ki lesújtó szavazattal! Persze Öu azt mondja: A Pique. Miutáu a birtokaráuy ós a teherviselés adják a kulcsot a szavazatok számához, legyen Ön elég ősziute bevallani, hogy legutóbb is uemcsak egyeukéuti szám szeriut, de minden tekintetbeu is szégyenleteseu kevés szavazatot nyert. *) Az e rovat alalt költöttekért a felelóaség a beküldőt illeti.